A gazdasági válság földrajza 2011/1

Átírás

1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április

2 Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket es elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét es kilátásait befolyásoló gazdasági es társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry Írta: Lőcsei Hajnalka, geográfus, ELTE Regionális Tudományi Tanszék; elemző, MKIK GVI Kutatásvezető: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI istvan.janos.toth@gvi.hu A kézirat lezárva: 20. április MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet Cím: 34 Budapest, Bécsi út 6-8. Tel: Fax: gvi@gvi.hu internet: 2 / 6

3 A gazdasági válság földrajza 20. június december További javulás mellett újra növekednek a területi különbségek félévében folytatódtak a megelőző félévben meginduló pozitív változások a munkaerőpiacon, bár a javulás mértéke csekély. Ugyan a nyilvántartott álláskeresők abszolút számának 20 júniusától szeptemberéig tartó csökkenését követően az utóbbi hónapokban újra emelkedik a regisztráltak létszáma, ez inkább a téli hónapokban menetrend szerint csökkenő munkaerő-keresletnek tudható be. A szezonális hullámzásból fakadó változásokat nagyjából kiszűrhetjük, ha a havi létszámadatokat a megelőző év azonos időszakában regisztrált értékekhez viszonyítjuk. Ennek alapján elmondható, hogy 20 májusától kezdve hónapról hónapra relatíve kevesebb álláskereső szerepelt a regiszterben, mint egy évvel korábban. A javulás a KSH Munkaerő-felmérésének idősoraiban is nyomozható, hiszen növekszik a munkaerő-piaci aktivitás; csökken a munkanélküliek száma, valamint az alkalmazásban állók száma nem csupán a közfoglalkoztatási programoknak, hanem a versenyszféra élénkülésének köszönhetően is emelkedik. E változások azonban még mindig nem jelentenek igazi áttörést. A munkanélküliségi ráta 20 végén igen magas (% körüli), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) pedig decemberben közel 600 ezer álláskeresőt regisztráltak. Ezek az értékek nem sokkal maradnak el az évi negatív csúcstól sem. Meg kell jegyeznünk továbbá azt is, hogy 20 első hónapjaiban újra igen jelentősen (majdnem 0 ezer fővel!) emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, ennek hátterében azonban az NFSZ szerint inkább a közmunka programok beindulásának késlekedése áll. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a gazdasági világválság hatására, szeptember 20. február álláskeresők száma a nyilvántartás szerin (00 fő) nyilvántartás s zerinti létszám s zezonális an kiigazított adatok szept. okt. nov. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. feb % 140% 130% 0% 0% 0% 90% álláskeresők szezonálisan kiigazított számának alakulása, szept. = 0% Adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat / 6

4 Az országos átlag persze számottevő területi különbségeket fed el az álláskeresők számának és arányának változásában, ahogyan azt az alábbi térképek és a mellékelt videók is illusztrálják. (Szezonálisan kiigazított területi adatok híján az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítunk, a térképeken nem csupán a legutolsó időszakban, hanem az egy év alatt bekövetkezett változások láthatók, kistérségi szinten.) 4 / 6

5 Az északnyugati országrész térségei, melyek nem csupán a munkaerő-piaci helyzet, hanem a gazdaság teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala alapján is az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzetűnek mondhatók, a fellendülés időszakának is egyértelmű nyertesei. Az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló, valamint ezek munkaerő-piaci vonzáskörzetébe tartozó kistérségekben tehát a korábbi relatíve nagy visszaesést a várakozásoknak megfelelően most a dinamikus javulás időszaka váltotta fel. Ezzel szemben az elmaradottabb déli és keleti országrészben, ahol a 20. elején megkezdődött javulást inkább a közmunkaprogramok nem szűnő intenzitásával magyaráztuk, a téli hónapokban ismét kedvezőtlen irányba fordultak a tendenciák. A központi koordináció és források megakadásával a szociálisan is terhelt csereháti, szatmári és közép-tisza-vidéki kistérségekben újra emelkedik a nyilvántartott álláskeresők aránya. Az előző félévben tapasztalt javulás nem maradhat fenn, ahhoz további jelentős erőfeszítések, kitartó és következetes foglalkoztatáspolitika szükségesek. A súlyánál és minőségi jegyeinél fogva is az ország gazdasági centrumát jelentő fővárosi agglomerációban még mindig nem észlelhetők a pozitív változás jelei, hiszen itt még mindig növekszik az álláskeresők létszáma és aránya is. Azonban a fővárosi munkaerőpiac még a válság legmélyén is viszonylag stabil maradt, és az álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya nem éri el az országos átlag felét sem, alig emelkedett 4% fölé. Úgy tűnik tehát, hogy a fővárosi agglomeráció munkapiaca a konjunkturális hullámzásokra a javulás időszakában is késve reagál. Az export élénkülése ebben a térségben kevéssé érezteti munkapiaci hatását, a belső kereslet pedig továbbra sem mozdul a holtpontról. 5 / 6

6 Az álláskeresők arányának kistérségi szintű területi egyenlőtlenségei, szeptember 20. január (2007. szeptember =0%) 140% 0% rel. szórás max/min Q9/Q1 0% 80% 60% 40% 20% 0% Mellékletek animált térképsorozatok (elérhetők a oldalról): A nyilvántartott álláskeresők számának indexe, szeptember 20. december A nyilvántartott álláskeresők arányának változása, szeptember 20. december A nyilvántartott álláskeresők aránya, szeptember 20. december 6 / 6