A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása

Átírás

1 A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék külső munkatárs, MKIK GVI

2 Az előadás felépítése Kérdésfelvetés Módszertani megfontolások A válság hatása a munkanélküliség területi mintázatára (Konklúziók)

3 Kérdések

4 A gazdasági világválság hatása a hazai munkaerőpiacra Általános vagy a földrajzi térhez köthető a hatás? (Vannak-e egyáltalán területi különbségek?) Inkább a fejlettebb térségekben romlik a helyzet, vagy az elmaradottabbakban? Néhány válságágazat a fővároshoz erősen kötődik jelentős itt a hatás? Stabil-e a területi kép, vagy változik időben?

5 Módszertani megfontolások

6 A munkanélküliség mérése Legfontosabb adatforrások: KSH Népszámlálás lakossági munkaerőfelmérés Állami Foglalkoztatási Szolgálat (FSZH, egykori OMKMK) Különböző adatforrások nem összeegyeztethetők! Munkanélküliek száma (KSH) nem azonos a nyilvántartott álláskeresők korábban regisztrált munkanélküliek számával (FSZH) Aktív népesség, aktív korú népesség: 15-64, 15-74, munkavállalási korú népesség

7 Lakossági munkaerőfelmérés 1992-től magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel alapján 1998 előtt 24 ezer háztartás adatait teljeskörűsítették 1998 óta 32 ezer háztartást kérdeznek meg negyedévente az ILO ajánlásainak megfelelően a éves népességre vonatkozóan 2003-tól a évi Népszámlálás népességsúlyai alapján átdolgozták az adatokat 1998-ban törés az adatsorokban negyedévente megyei szinten

8 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása a munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére alakították ki a nyilvántartott álláskeresők definíciója függ az ország mindenkori foglalkoztatáspolitikájától, az ellátórendszer szigorúságától (jogszabályokban rögzített) Viszonyítási alap: munkaképes korú népesség idősorok vizsgálatánál korlát Havi rendszerességgel közölt Települési szintű adatok

9 Forrás: KSH, Főbb munkaügyi folyamatok január-június

10 Felhasznált adatok Adatforrás: ÁFSZ Alkalmazott indikátorok: Álláskeresők számának volumenindexe Álláskeresők arányának változása Álláskeresők aránya (az aktív korú népességhez képest) Térségi szint: Kistérség (174)

11 A válság hatása a munkanélküliség területi mintázatára

12 Az álláskeresők száma és változása a válság hazai megjelenése óta 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest (%) szept. okt. nov. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept Nyilvántartott álláskeresők számának volumenindexe (előző év azonos időszaka = 100%) Adatok forrása:

13 Az álláskeresők számának évi ingadozása, Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Adatok forrása:

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27 Területi különbségek (1) A fejlettséghez képest fordított területi kép Fejlettebb érintettebb BB-tengely markáns választóvonal Terjedés Egyre kevesebb kistérség marad érintetlen

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41 Területi különbségek (2) A leginkább érintett térségek az északnyugati fejlett országrész belső perifériái (ingázás) A vesztesek között kedvezőtlenebb helyzetű kistérségeket is találunk a keleti országrészekben Csekély a változás a fővárosban és környékén (az érintetlen zóna zsugorodik) A turisztikai profilú Balaton Régió ellenállóbb

42 Mely kistérségeket érint a válság a leginkább? y = 247,09x -0,2989 R 2 = 0, Álláskeresők aránya, szept. (%) Álláskeresők számának indexe, szept. (előző év azonos időszaka = 100 %)

43 Mely kistérségeket érint a válság a leginkább? y = -0,1178x + 3,1721 R 2 = 0, y = 0,0006x 3-0,0348x 2 + 0,3864x + 1,4853 R 2 = 0,3203 Álláskeresők aránya, szept. (%) Álláskeresők arányának változása, szept. (az előző év azonos időszakához képest, százalékpont)

44

45 10%-ot meghaladó munkanélküliségi ráta, december m n Forrás: Jakobi Ákos

46 1991. március Forrás: Jakobi Ákos

47 1991. június Forrás: Jakobi Ákos

48 1991. szeptember Forrás: Jakobi Ákos

49 1991. december Forrás: Jakobi Ákos

50 1992. március Forrás: Jakobi Ákos

51 1992. június Forrás: Jakobi Ákos

52 1992. szeptember Forrás: Jakobi Ákos

53 1992. december Forrás: Jakobi Ákos

54 1993. március Forrás: Jakobi Ákos

55 1994. március Forrás: Jakobi Ákos

56 1996. március Forrás: Jakobi Ákos

57 1995. március Forrás: Jakobi Ákos

58 1997. március Forrás: Jakobi Ákos

59 1998. március Forrás: Jakobi Ákos

60 1999. március Forrás: Jakobi Ákos

61 A munkanélküliség új hulláma (1) A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ez a munkanélküliség 2. nagyobb hulláma Hasonlóságok: Gócpontokból indul ki Árapály szerű terjedés Budapest és környéke szigetként jelenik meg a munkanélküliség területi egyenlőtlenségei csökkennek

62 A munkanélküliség új hulláma (2) Különbségek: A krízis gócpontjai fejlett térségek A leghátrányosabb helyzetű térségeket (eleinte) kevéssé érinti A válság után nem a kiinduló pontokba húzódik vissza a munkanélküliség, hanem az eredetileg is magas munkanélküliséggel küszködő térségekbe Válságkezelés A látványos visszaesést szenvedő térségekre koncentrálnak, holott ÉNY még mindig sokkal jobb a munkaerőpiaci helyzet, mint az ország elmaradottabb részei a keleti térségekben a krízis hatása tartósabb lesz ezekre kell(ene) koncentrálni!

63