Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Átírás

1 A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

2 Szakadatlan polarizálódás: a szakmai konszenzus?!

3 Szakadatlan polarizálódás: a Egybehangzó állítások: szakmai konszenzus?! - Egyre jobban erősödnek a regionális különbségek, a leszakadás határozottan jelen van. Ez a leszakadás ráadásul egyre erősebben fedi le a vidéki területeket, Kelet-Magyarország szinte teljesen elesett. (Rechnitzer J.) - Duális, sőt hármas szerkezetű gazdaság: csak Budapest versenyképes nemzetközileg, egyedül a főváros generál EU-átlag körüli növekedést, a többi város ehhez kicsi. (Lengyel I.). Uő: míg a tempósan fejlődő Közép-Magyarország az EU régióinak hetedik leggyorsabb növekedését produkálja, addig a többi hat hazai régióból négy leszakadóban van az uniós átlagtól. - A területi különbségek gyors növekedése [ ] nem állt meg. (Nagy G.)

4 Szakadatlan polarizálódás: a szakmai konszenzus?! Magyarországon a területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek, az ország duális térszerkezete, területhasználata és térszervezése nem támogatja a gazdasági fejlődést (Salamin G., Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság. a beavatkozás szükségessége (bár eltérő receptek). Léteznek hasonló felfogások a társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozóan is: - Az egyenlőtlenségek és a szegénység mélyülésének tendenciája az elmúlt évtizedben sem fordult meg. (Ferge Zs. 2010), sőt: A társadalmi egyenlőtlenségeknek az a természete, hogy ha nem történik határozott erőfeszítés az ellenkező irányba, akkor feltartóztathatatlanul növekszenek. (Ferge 2002)

5 Szakadatlan polarizálódás: a A kétely esélye: szakmai konszenzus?! -Elméleti megfontolások (pl. a közgazdaságtan konvergenciaelméletei, Kuznets/Williamson-hipotézis stb.) - Történelmi tapasztalatok - A felhozott bizonyítékok empirikus ellenőrzése - Saját empirikus vizsgálat lehetősége (bár: az egyenlőtlenség eltérő koncepciói, és ezekhez igazodó mérési eljárások, azonos adatokból kiindulva is eltérő értelmezés lehetősége!)

6 A bizonyítékok A regionális tudomány módszertani karakteréhez és a szóba jöhető konkrét eszköztárhoz képest egyaránt az esetek nagy részében meglehetősen primitívek: - növekedési diagramok - a fajlagos fejlettségi mutatók terjedelme (max/min) időbeli változásának bemutatása - kevésféle adat használata (a területi GDP mindenhatósága?) - az adatok ellenőrzésének és az eredmények verifikálásának hiánya - pedig igen gyakran nem konzisztensek és gyorsan változnak a különböző hivatalos forrásokban közölt GDP-adatok is! elnagyolt, sőt részben megalapozatlan következtetések

7 Forrás: Lengyel Imre előadása okt. 7

8 Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU27=100, PPS) FORRÁS: nama_r_e3gdp, letöltés:

9 Forrás: Lengyel Imre előadása okt. 7

10 Az egy lakosra jutó GDP és változása a megyékben FORRÁS: nama_r_e3gdp, letöltés:

11 Mit mutat (még) a GDP?

12 Az egy lakosra jutó GDP egyenlőtlenségei különböző területi szinteken a Hoover-index értékei alapján

13 A naponta ingázók aránya a népszámlálások és mikrocenzusok időpontjában (1990, 1996, 2001, 2005, 2011)

14 A bejáró munkavállalók növekvő szerepe Budapest munkaerőpiacán (és GDP-termelésében)

15 Mi állhat még a háttérben? Az átalakulás (egyik) folyamata: egyre inkább a várostérségekbe koncentrálódó értéktermelés globális trend Magyarországon az egyetlen érdemi várostérség Budapest, ez is hozzájárul a kiemelkedő ütemű növekedéshez, de halványan a vidéki nagyvárosok (megyei jogú városok) is mutatják e koncentráció jeleit egy (módszertani kísérletnek is tekinthető) települési GDP-becslés alapján - 22 megyei jogú városból 18-ban jobban nőtt a városkörnyék becsült GDP-je között, mint a központi városban - a megyei jogú városok térségeinek becsült GDP-növekedési üteme magasabb, mint a többi térségé

16 Csak a GDP, vagy? A bevallott, összevonás alá eső bruttó személyi jövedelem egyenlőtlenségei (Hoover-indexek)

17 Csak a GDP, vagy? A szóba jöhető, elérhető többi területi gazdasági, illetve jóléti mutatóban SINCS további polarizálódás a 2000-es években (foglalkoztatottság és munkanélküliség, beruházások, vállalkozási aktivitás, lakásépítés, személygépkocsi-ellátottság) A 2008-as válság inkább nivellált (főként kezdetben) DE: a politika gyors, és jelentős változásokat okoz, masszívan érzékelhető a hatása az egyenlőtlenségi trendekben!!

18 pl: adópolitika SZJA-kulcsok

19 Következtetések A helyzet nem egyértelmű különböző mutatók nem egyszerűen eltérő mértékű, hanem eltérő irányú folyamatokat jeleznek De: az ellentétek nem feltétlenül ellentmondóak A centrum-periféria, konkrétan a budapesti várostérség és az ország többi részének eltérő fejlődése a fő kérdés (NY-K kevésbé!) Az állami szabályozás jelentős szerepe a területi egyenlőtlenségek alakításában és ez elsősorban NEM a regionális politikát jelenti.