A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Átírás

1 Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, április 26.

2 MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó urbanizációs folyamat része, a városi tevékenységek decentralizációja a városi központokat övező térségekbe Urbánus népesség, termelő és nem termelő tevékenységek, tőke, beruházások, szolgáltatások, hivatalok stb. A gazdasági, intézményi, rekreációs és lakóhelyi szuburbanizáció együtt járó folyamatok (lehetnek) Lakóhelyi szuburbanizáció klasszikusan jómódú, elit, felsőközéposztályi családok kitelepedése a város környéki (elővárosi) övezetbe (szép és vonzó lakókörnyezet, közelség)

3 MTA KRTK Tendenciák A szuburbanizáció többlépcsős, szerves és térben egyre terjedő folyamat, amelynek kezdetei a rendszerváltás előtti időszakra datálhatók. Alapvetően a nyugati modellt követi, de magyar sajátosságok, amelyek felgyorsították az ütemét és kibővítették az érintettek körét: lakásprivatizáció, mezőgazdasági nagyüzemek és földtulajdon privatizációja. A piaci, kapitalista viszonyok között, a tőke, tulajdon, jövedelmek egyenlőtlenségei mentén, azokat újratermelve, térben egyenetlenül bontakozik ki.

4 MTA KRTK INGATLANPIACI FOLYAMATOK, TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

5 MTA KRTK Lakásállomány változása: (%) A évi lakásállomány az 1990 érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés

6 MTA KRTK Lakásállomány változása (%) A évi lakásállomány a évi érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés

7 MTA KRTK Lakásállomány változása A évi lakásállomány a évi érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés

8 MTA KRTK Lakásállomány változása (%) A évi lakásállomány az évi érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés

9 MTA KRTK Tendenciák Az új szereplők (állam, bankok) belépésével berobbanó ingatlanpiac A kedvező támogatásoknak köszönhetően bővül a résztvevők, érintettek köre Verseny és ingatlanpiaci túlkínálat kialakulása Vak optimizmus Az agglomerációban koncentrálódó tőkeerő miatt a válság késleltetett hatása Országon belüli jövedelmi, területi, regionális egyenlőtlenségek erősödése

10 MTA KRTK Lakásépítés koncentrálódása Budapest és agglomerációja Egyéb nagyvárosi agglomerációk Nem agglomerációs települések Megj.:az éves összeg teszi ki a 100 százalékot. Forrás: KSH Tstar adatai alapján, saját számítás,

11 MTA KRTK A SZUBURBANIZÁCIÓ TERÜLETI JELLEGZETESSÉGEI

12 MTA KRTK Népességváltozás dinamikája , % Terület Budapest 97,7 94,0 95,9 100,3 86,6 Vác-Dunakeszi 105,4 103,4 102,6 110,6 130,5 Gödöllő-Veresegyház 105,8 107,3 111,0 108,8 179,0 Gyál-Vecsés 103,5 104,2 104,3 106,9 125,9 Érd-Szigetszentmiklós 106,8 107,6 108,6 110,2 149,4 Budaörs-Budakeszi 106,3 107,4 110,0 109,7 150,1 Szentendre-Pilisvörösvár 107,4 109,1 109,5 107,6 149,1 Főv. agglomerációs perem együtt 106,0 106,6 107,7 109,1 146,3 Teljes fővárosi agglomeráció 99,5 97,1 99,1 103,0 99,8 Egyéb nagyvárosi agglomerációk 101,6 98,8 98,9 99,6 98,3 Nem agglomerációs települések 99,7 98,5 98,6 97,8 93,7 Magyarország 100,2 98,3 98,8 99,6 96,6 Forrás: KSH Tstar adatai alapján saját számítás. Megj: az agglomerációs zónák a KSH agglomerációs besorolását követi (területi számjel)

13 MTA KRTK Változó jövedelmi pozíció ( ) Irányított klaszterképzés az országos érték arányában kifejezett egy adózóra jutó nettó jövedelem 1994-es és 2005-ös értékei alapján.

14 MTA KRTK Diplomások aránya a 25-x éves népességből az országos átlag %-ban (2001) Forrás: KSH Népszámlálás 2001, alapján saját számítás és szerkesztés

15 MTA KRTK Tendenciák A hagyományos céltelepülések/szektorok mellett lakóhelyi szuburbanizáció térbeli kiterjedése elsősorban észak-keleti irányban A kedvező pozícióból induló települések javítottak helyzetükön, s szuburbanizációba bekapcsolódó, javuló mutatókkal jellemezhető településekkel körbeölelik a fővárost Az agglomeráció és a megye agglomeráción kívüli területeinek éles polarizáltsága A tőke, a jövedelem, a kulturális tőke egyenlőtlen térbeli megoszlásának erősödése

16 MTA KRTK A VÁLSÁG ÉS HATÁSAI

17 MTA KRTK Lakásépítés alakulása szektoronként (db) Vác-Dunakeszi (1) Gödöllő-Veresegyház (2) Gyál-Vecsés (3) Érd-Szigetszentmiklós (4) Budaörs-Budakeszi (5) Szentendre-Pilisvörösvár (6) KSH, Tstar adatai alapján saját szerkesztés, KSH agglomerációs besorolás alapján.

18 MTA KRTK Problémás jelzáloghitelek a lakásállomány ezrelékében (PSZÁF, 2012)

19 MTA KRTK a válság hatásai Az ingatlanpiac drámai változása Lakások csökkenő száma, torzóban maradt fejlesztések, eladhatatlan ingatlanok Ingatlanpiaci szereplők visszahúzódása várakozás, kis rések betöltése, preferenciák változása Eladósodás, elszegényedés Magánszemélyek, önkormányzatok (Fel)erős(ödő) konfliktusok önkormányzatok és tulajdonosi csoportok között Elmaradt ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztések, üdülőövezetek, közszolgáltatások

20 MTA KRTK a válság hatásai A szuburbanizáció dinamikájának csökkenése, térbeli kiterjedésének, a folyamatban résztvevők körének összeszűkülése Az elit és felső-középosztály privilégiuma a hagyományos célterületeken Elszegényedő, szerényebb jövedelmű egzisztenciák kihúzódása az üdülőövezetekbe Szociális migráció az agglomeráció néhány településén Polarizálódás, egyenlőtlenségek mélyülése

21 MTA KRTK S végül a kérdőjeles jövő: A szuburbanizáció a legfontosabb térformáló folyamat marad/lesz, erőre kap kik lesznek, maradnak a főszereplők? A tőke új piacokat, tereket keres dzsentrifikáció? Köszönjük megtisztelő figyelmüket!