A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN"

Ádám Lukács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN EUREGA RES Konferencia, Debrecen november 28. Forrás: saját szerkesztés Marosi S.-Somogyi S., 1990 alapján Területe: km 2 Forrás: saját szerkesztés a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján Területe: 1488 km2 Lakosságszáma: fő (KSH, 2003) jellemzése I. A Cserehát leszakadási folyamata hat fázisra osztható, Az ország térszerkezetében periférikus helyen fekszik, Határ menti fekvésű, Városhiányos, aprófalvas településszerkezetű, Elaprózott településszerkezet, eltérő demográfiai folyamatok A vizsgált terület népességszám-változása népességnagyság szerint között, % % lakos alatti lakosú lakosú 2000 lakos feletti Forrás: saját szerkesztés a KSH 2001-es B-A-Z megyei népszámlálási kötete alapján 1

, 1990 alapján Területe: 1040 1389 km 2 Forrás: saját szerkesztés a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján Területe: 1488 km2 Lakosságszáma: 80492 fő (KSH, 2003) jellemzése I.

2 jellemzése I. A Cserehát leszakadási folyamata hat fázisra osztható, Az ország térszerkezetében periférikus helyen fekszik, Határ menti fekvésű, Városhiányos, aprófalvas településszerkezetű, Előnytelen demográfiai folyamatok jelentek meg, Társadalmi problémák a vizsgált három kistérségben Természetes fogyás Elvándorlás Elöregedés Etnikai csere Forrás: saját szerkesztés a KSH 2001-es B-A-Z megyei népszámlálási kötete, illetve illetve az MTA RKK KÉTI Miskolci Osztályának 2003-as becslése alapján (Baranyi B. G. Fekete É. Koncz G., 2003) jellemzése I. A Cserehát leszakadási folyamata hat fázisra osztható, Az ország térszerkezetében periférikus helyen fekszik, Határ menti fekvésű, Városhiányos, aprófalvas településszerkezetű, jellemzése II. Hátrányos társadalmi-gazdasági jelenségek: Munkanélküliség, Gazdasági inaktivitás megjelenése, Előnytelen demográfiai folyamatok jelentek meg, Gazdaságilag elmaradott, depressziós térség. 2

folyamatok jelentek meg, Társadalmi problémák a vizsgált három kistérségben Természetes fogyás Elvándorlás Elöregedés Etnikai csere Forrás: saját szerkesztés a KSH 2001-es B-A-Z megyei népszámlálási

3 A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresö és eltartott a vizsgált térség településein 1990-ben és 2001-ben jellemzése II. Hátrányos társadalmi-gazdasági jelenségek: Munkanélküliség, Gazdasági inaktivitás megjelenése, Alacsony gazdasági potenciál. Forrás: saját szerkesztés a KSH 2001-es B-A-Z megyei népszámlálási kötete alapján Az SZJA mértéke a vizsgált térség településein 2002-ben, Ft/fö Az energiaerdők telepítésének természeti és társadalmi-gazdasági feltételei a térségben Térségi hagyományok, Mezőgazdasági termelés természeti adottságai, Forrás: saját szerkesztés a 3/2004. (I. 31.) PM-BM. e. rendelet alapján (Magyar Közlöny, 2004/10/II. sz.) 3

Forrás: saját szerkesztés a KSH 2001-es B-A-Z megyei népszámlálási kötete alapján Az SZJA mértéke a vizsgált térség településein 2002-ben, Ft/fö Az energiaerdők

4 A Cserehát erdősültsége Az energiaerdők telepítésének természeti és társadalmi-gazdasági feltételei a térségben A Cserehát erdősültségének változása A mérés ideje 1784-ben (I. katonai felvétel) 1863-ban (II. katonai felvétel) 1895-ben ban (III. katonai felvétel után) 1935-ben 1973-ban Erdőterület összesen (%) 34,9 29,7 22,3 21,7 18,1 22,9 Forrás: Szabó J. (1986, p. 28), és Dobány Z. (1999, p. 145) alapján Térségi hagyományok, Mezőgazdasági termelés természeti adottságai, Ágazat létjogosultsága és versenyképessége, Befektetési hajlandóság, Lakosság motiváltsága, kezdeményezőkészsége. Forrás: saját szerkesztés A kérdőíves felmérés által érintett A kérdőíves felmérés eredménye I. A megújuló energiaforrások ismertsége a lakosság körében, % Napenergia Vízenergia Szélenergia Biogáz Geotermikus energia Biobrikett Biomassza tüzelés Biodízel Egyik sem Energiaerdő Fotoelektromos Bioetanol Forrás: saját szerkesztés 4

5 A kérdőíves felmérés eredménye II. A kérdőíves felmérés eredménye III A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek fő forrásai, % A megújuló energiaforrások hasznosításából fakadó előnyök ismerete a lakosság körében, (%) Környezetvédelem Olcsó energia Helyi energia-előállítás Nagy beruházásigény Hiányzó támogatások Foglalkoztatás Kialakulatlan technológia Rossz minőségű területek hasznosítása Politikai döntések TV, rádió Írott sajtó Internet Ismerősök, barátok Munkahelyén Egyéb Mg-i termelők támogatása A kérdőíves felmérés eredménye IV. A kérdőíves felmérés eredménye V. A megújuló energiaforrások hasznosításából fakadó előnyök lakossági megítélése, (%) A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó létesítmények lakossági elfogadása a lakóhely közelében, % Környezetvédelmi előnyök Anyagi előnyök Semmilyen előnnyel nem járna Napelemek Szélkerék Napkollektorok Szélerőmű Kisebb vízerőmű Fúrótorony termálvíz kitermelésére Hátrányos lenne Egyik sem Fatüzelésű hőerőmű Települési szinten Egyéni szinten 5

Környezetvédelem Olcsó energia Helyi energia-előállítás Nagy beruházásigény Hiányzó támogatások Foglalkoztatás Kialakulatlan technológia Rossz minőségű területek hasznosítása Politikai döntések TV,

6 A kérdőíves felmérés eredménye VI A kezdeményező szerep megítélése, % 60 Központi kormányzat Települési önkormányzatok összefogása (kistérségek) Megyei önkormányzat Regionális intézmények Települési önkormányzatok egyénileg Helyi vállalkozók Civil szervezetek Egyéb Konklúziók A Cserehát hazánk egyik legelmaradottabb, számos társadalmigazdasági problémával jellemezhető térsége, Potenciális biomassza-felhasználók vannak a Cserehát közelében, Az (energetikai célú) erdőtelepítés nem tájidegen a térségben, A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretei nagyon hiányosak, azonban igen nyitottak irányukba. Az energetikai célú erdőtelepítések feltételei jórészt adottak, azonban a térség társadalmi-gazdasági viszonyai miatt mindenképpen szükség van külső beavatkozásra. Köszönjük megtisztelő figyelmüket! 6

egyénileg Helyi vállalkozók Civil szervezetek Egyéb Konklúziók A Cserehát hazánk egyik legelmaradottabb, számos társadalmigazdasági problémával jellemezhető térsége, Potenciális

Hasonló dokumentumok

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János, Tóth Tamás*, Baros Zoltán** és Boros Gábor*** PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési