Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció"

Alíz Bogdánné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban,

2 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest, 2003 Magyarország innovációs mutatói az EU-15 átlagához képest,

A regionális innováció eredményei Európában, 2006 A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája Budapest, 2007.

3 A regionális innováció eredményei Európában, 2006 A Kormány középtávú ( ) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája Budapest, március A középtávú célok: - A vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bıvülése - Nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztı és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása - A régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése - Az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén mőködik, - A kijelölt prioritásoknak megfelelı tudományos nagyberuházások megvalósítása, elsısorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése (regionális kohézió). - Az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelıtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként Hogyan mérhetı a célkitőzések megvalósulása? 3

4 HELYZETELEMZÉS, Magyarország 2005 Sok ez vagy kevés? K+F kormányzati kiadások, millió EUR, ill GDP % (PPS, 1995-ös árszint) A magyar átlag ehhez képest? 4

5 K+F kormányzati kiadások, EU tagországok, millió EUR, ill GDP % (PPS, 1995-ös árszint) K+F: vállalati szektor kiadásai, EU tagországok, millió EUR, ill GDP % (PPS, 1995-ös árszint) 5

6 HELYZETELEMZÉS, Magyarország 2005 Sok ez vagy kevés? Mitıl függ és hogy nıhet? HELYZETELEMZÉS, Magyarország 2005 Sok ez vagy kevés? 6

Felsıfokú oktatásban résztvevık a 20-29 évesek arányában TTI stratégia - I. Cél: erısödjön a vállalatok kutatásifejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. Számszerő célok 2025-re 1.

7 Felsıfokú oktatásban résztvevık a évesek arányában TTI stratégia - I. Cél: erısödjön a vállalatok kutatásifejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. Számszerő célok 2025-re 1. Mőszaki és természettudományos szakemberek aránya a éves korcsoportban 2005: 5,1%. Cél: 2010-re 5,5%, 2013-ra 6,0%. (a 2013-as cél kb. a 2005-ös EU átlag fele) 2. Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában: 2005: 0,37%. Cél: 2010-re 0,63%, 2013-ra 0,90% (a 2013-as cél a ös EU átlag háromnegyede). 3. A piacon új termékek aránya a forgalomból: 2005: 4,2%. Cél: 2010-re 5%, 2013-ra 6,0%. (nem teljes kör adatok miatt nincs EU átlag) 4. EPO (European Patent Office) szabadalmak 1 millió fıre : 2005: 18,9. Cél: 2010-re 24, 2013-ra 28 (a 2013-as cél a 2005-ös EU átlag 20,5%-a). 5. Kockázati tıke a GDP százalékában: 2005: 0,004. Cél: 2010-re 0,005, 2013-ra 0,006 (nem teljes kör adatok miatt nincs EU átlag). 7

8 TTI stratégia: PRIORITÁSOK I. A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája. II. Minıség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer. III. Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelel kreatív, innovatív munkaerı. IV. A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönzı gazdasági és jogi környezet. V. A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások. Kulcstechnológiai területek infokommunikációs technológiák élettudományok és biotechnológia orvostechnikai ipar anyagtudomány és nanotechnológia környezeti technológiák az energiatakarékosság és a megújuló, alternatív energiaforrások Tudásalapú iparágak IT és elektronikai ipar gép- és jármőipar gyógyszeripar vegyipar élelmiszeripar innovatív szolgáltatóipar környezetvédelmi ipar és technológiák Üzleti innovációs index, 2005 SII számítása: a felsıfokú végzettek, K+f kiadások, vállalkozások innovatív befektetései, innovatív termékek piacra jutása, szabadalmak mutatóiból képzett mutató (0-1 közti skála) 8

9 Vállalkozások megoszlása, 2004 A mőködı mikro- és kisvállalkozások egyes kategóriáinak 1000 lakosra jutó száma régiónként, 2001 Hogyan jellemezhetı az egyes régiókon belüli megyék helyzete? 9

10 A mőködı mikro- és kisvállalkozások egyes kategóriáinak 1000 lakosra jutó száma megyénként,

11 26,5 26793 86,4 52,3 47,7 871956 1197723 Ország összesen 10,9 1488 73,2 63,4 36,6 99216 13098 Dél-Alföld 10,8 2606 66,3 60,8 39,2 102199 130759 Észak-Alföld 6,1 775 61,1 61,8 38,2 77632 101248

11 11 26, ,4 52,3 47, Ország összesen 10, ,2 63,4 36, Dél-Alföld 10, ,3 60,8 39, Észak-Alföld 6, ,1 61,8 38, Észak-Magyarország 13, ,5 60,4 39, Dél-Dunántúl 25, ,1 61,6 38, Nyugat-Dunántúl 15, ,2 60,2 39, Közép-Dunántúl 57, ,6 38,2 61, Közép-Magyarország Egyéni, % Társas vállalkozás% 1000 lakosra jutó külföldi érdekeltségő vállalko-zás Külföldi érdekeltség ő vállalkozás 1000 lakosra jutó mőködı vállalko-zás Ebbıl: Mőködı vállal- Ebbıl: Regisztrált vállalkozás Vállalkozások, ,8 61,9 1135,0 87,9 2759,6 Ország összesen 94,9 5,3 73,3 19,0 192,5 Dél-Alföld 8,0 5,8 85,6 16,2 196,6 Észak-Alföld 70,7 7,3 169,1 7,1 254,2 Észak-Magyarország 64,9 7,8 77,3 14,5 164,5 Dél-Dunántúl 70,3 5,2 161,5 9,4 246,4 Nyugat-Dunántúl 9,9 8,7 230,5 12,5 331,6 Közép-Dunántúl 1005,3 21,7 337,7 9,1 1373,8 Közép-Magyarország Szolgált. Építıipar Iparban Mezıgazd. Ebbıl: Összesen Beruházások (a beruházó székhelye szerint), 2004 (mrd Ft)

Felsıoktatás, kutatás-fejlesztés, 2003 Kutató-fejlesztı helyek, db Kutatófejlesztı helyek, % Kutatásfejlesztés fogl. létszám, db Kutatásfejlesztés fogl.

12 Felsıoktatás, kutatás-fejlesztés, 2003 Kutató-fejlesztı helyek, db Kutatófejlesztı helyek, % Kutatásfejlesztés fogl. létszám, db Kutatásfejlesztés fogl. létszám, % Kutatásfejlesztési ráfordítások,mil lió Ft Kutatásfejlesztési ráfordításo k, % Közép-Magyarország ,88% ,98% ,09% Közép-Dunántúl 174 7,04% ,79% ,22% Nyugat-Dunántúl 153 6,19% ,84% ,45% Dél-Dunántúl 190 7,69% ,14% ,09% Észak-Magyarország 144 5,83% ,23% ,47% Észak-Alföld ,54% ,49% ,79% Dél-Alföld ,42% ,51% ,89% Ország összesen ,00% ,00% ,00% Készítsük el a régiók fejlıdésének diagramját a K+F helyek száma, foglalkoztatottak száma és K+F ráfordítások nagysága szerint!, a 2003 és a 2005 állapot szerint! 2005 évi érték, % K+F helyek száma K+F foglalkoztatottak K+F ráfordítások m ft 2003 évi érték, % 12

Hasonló dokumentumok

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói