Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban január 26.

Átírás

1 Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban január 26.

2 A kutatás bemutatás Ez immár az ötödik adatfelvétel az EY és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet együttműködésében elkészített kutatásban, amely során a magyar vállalatok integritását és korrupciós kockázatait mértük fel A kutatás célja: A korrupciós kockázatok felmérése a magyarországi vállalati szektorban Annak felmérése, hogy a magyar vállalkozások és közintézmények vezetői milyen eszközökkel törekednek a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására, milyen belső intézményeket, szabályokat, szervezeti egységeket hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést Ahol mód volt rá, összehasonlítottuk az adatokat az előző évek adatfelvételeinek eredményeivel A cégvezetők iparági tapasztalatait/korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit is vizsgáltuk 2. oldal

3 A populáció jellemzői 305, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozás vett részt a kutatásban: Magyar, illetve külföldi tulajdonossal rendelkező Árbevétel nagysága szerint: 250 millió Ft-tól Foglalkoztatottak száma szerint: 50 fő felett Iparág szerint: mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, turisztika, logisztika/szállítmányozás és egyéb gazdasági szolgáltatás A megkérdezettek köre a cégek felsővezetőiből, illetve tulajdonosaiból kerültek ki (tulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató, gazdasági igazgató, műszaki igazgató, menedzser, egyéb vezető) Az adatfelvételre augusztus-október hónapokban került sor 3. oldal

4 Főbb üzenetek A korrupciós körkép nem változott a korábban mértekhez képest - a válaszadók szerint a korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része, széles körben elterjedt, de ezt saját üzleti környezetükben nem tapasztalják Mégsem tartják fontosnak a vállalatvezetők a visszaélések megelőzését, nem jellemző a kockázat-felmérés, a kontrollkörnyezet nem erős, de nem is költenének rá a vállalatok a vállalatok nem is ismerik a korrupciós, illetve a visszaélési kockázataikat A kis- és középvállalatok még a nagyvállalatoknál is kevesebb figyelmet fordítanak a kockázatok felmérésére, illetve a megelőzésre A vállalatvezetők legnagyobb része (39%) úgy látja, a legnagyobb kockázat informatikai szempontból a cég által tárolt adatok munkatársak általi kiszivárogtatásában és harmadik félnek való átadásában rejlik, míg 17%-uk a vállalati adatok külső behatolás következtében történő eltulajdonítását tartja annak 4. oldal

5 A vállalkozások korrupciós környezete 5. oldal

6 Korrupciós környezet - Mindenhol van korrupció, kivéve az én piacomon Hasonlóan a korábbi évekhez, a vállalatvezetők egy 10-es skálán 4,94-re értékelték a korrupció elterjedését Magyarországon - a magyar üzleti élet szerves részének gondolják a korrupciót, ám megadott szituációkban, tágabb üzleti környezetükben már nem tapasztalnak ilyen mértékű korrupciót. Kérdés Ön hogy gondolja: mennyire része a magyar üzleti gyakorlatnak az, hogy ha valamit el akarunk érni, akkor korrumpálni kell? Az Ön cége fő termékének/fő szolgáltatásának piacán mennyire lehet gyakori, hogy... Válaszadók száma Átlag 272 4,94 a beszerző utalást tesz ajándék, vagy kenőpénz elfogadására? 281 0,85 az engedélyező hatóság munkatársa utalást tesz ajándék vagy kenőpénz elfogadására? az önkormányzati vagy állami ellenőr utalást tesz ajándék vagy kenőpénz elfogadására? a közbeszerzést kiíró állami- vagy önkormányzati intézmény munkatársa utalást tesz ajándék, vagy kenőpénz elfogadására? 282 0, , ,61 A korrupciós kínálat megjelenésének becslése különböző helyzetekben, oldal

7 Korrupciós környezet - Mindenhol van korrupció, kivéve az én piacomon Korrupciós kínálat megjelenésének becslése Mennyire része a magyar üzleti gyakorlatnak a korrupció? 4,94 5,49 Beszerzés esetén Engedélykérés esetén Állami vagy önkormányzati ellenőrzés esetén Közbeszerzés esetén 0,85 1,29 0,73 0,83 0,63 0,80 0,61 0, K: Mennyire lehet gyakori ajándék vagy kenőpénz elfogadása az Ön cégének fő termékének/szolgáltatásának piacán? (Átlagpont, max 10) 7. oldal

8 Kockázatok menedzsmentje 8. oldal

9 Kockázatok felmérése A cégek többségnél nincs kockázat-felmérés: A válaszoló cégek 81%- a nem méri fel rendszeresen a kockázatait Az 56 cégből, melynél rendszeresen végeznek kockázatfelmérést, 40% sem a visszaélésekre sem a korrupciós kockázatokra nem tér ki A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, illetve a korábbi éveknek megfelelően a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak A cégek megoszlása aszerint, hogy mit tartanak a legnagyobb veszélyforrásnak cégük számára Korrupció Eszközök hűtlen kezelése 18% 21% 70% 69% EY és GVI közös kutatás, Magyarország Nemzetközi felmérési eredmények* *ACFE: Report to the nations, % 20% 40% 60% 80% 9. oldal

10 Vállalati etika Etikai kódex meglétének hiánya Csupán a megkérdezett vállalkozások 30%-a rendelkezik saját vagy az anyavállalattal közös etikai kódexszel Az idei felvétel eredményei szerint is a külföldi tulajdonhányad, a tőzsdei jelenlét és a 250 fő fölötti cégméret valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 70% 66% % 21% 13% 13% Nincs etikai kódex Saját Anyavállalattal közös K: Rendelkezik-e a cég etikai kódexszel? 10. oldal

11 Kontrollkörnyezet - Visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedések Nemzetközi felmérések szerint az etikai forródrót az egyik leghatékonyabb eszköz Magyarországon elmaradás figyelhető meg a nemzetközi szinthez képest a visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedésekben A vállalatvezetők még akkor sem költenének rá, ha alacsony pótlólagos költséggel járna Visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedések 77% 30% 28% 54% 48% 7% 20% 39% Etikai kódex megléte "Etikai forródrót" alkalmazása EY és GVI közös kutatás - Magyarország, 2015 Nemzetközi felmérési eredmények, 2014* Van etikai vagy antikorrupciós oktatás Van etikai vétségek és visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy *ACFE: Report to the nations, oldal

12 Összeférhetetlenség, beszerzési folyamat Összeférhetetlenség Az összeférhetetlenséget a válaszadók 30%-a figyeli, amely lényeges csökkenést mutat a 2014-ben mért 54%-hoz képest A vállalatvezetők 30%-a azt gondolja, hogy nincs a munkatársaknak más cégben érdekeltsége, ezért nem szükséges az összeférhetetlenségek ellenőrzése A cégek 13%-a fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa a korrupciós kockázattal járó kulcspozíciókat. Ez csökkenést jelent a 2014-ben mért 24%-hoz képest Beszerzési folyamat A vállalatok 66%-nál nincs beszerzési szabályzat A vállalatok ugyancsak 66%-a egyáltalán nem szokott pályáztatni beszerzés esetén, 13%-uk csak meghívásos pályázatokat indít, és csupán 21%-uknál fordul elő nyílt pályáztatás A cégek 69%-a nem írat alá szállítóival beszállítói-audit hozzájárulást (right-to-audit clause), 2014-hez képest egyre többen (2014: 78%) 12. oldal

13 Kis-, és középvállalkozások A kis- és középvállalkozások vezetőinek 70%-a úgy gondolja, hogy nincs szükség a vállalkozásuknál a visszaélések kezelésére A visszaélések megelőzésére nagyobb arányban fordítanak figyelmet a nagyvállalatok, mint a kisebb méretű cégek: a kis- és középvállalkozások vezetőinek csupán 19%-a érzi szükségesnek az etikai vétségek megelőzését saját cégénél Az etikai kódex használata sokkal elterjedtebb a nagyvállalatok között, mint a kis- és közepes vállalatok körében. A nagyvállalatok 31%-ának van saját etikai kódexe, míg a kis- és közepes vállalatok között ez az arány csak 10% Etikai forródrót a nagyvállalatok 22%-ánál működik, a kisebb vállalatok körében mindössze 10% ez az arány 13. oldal

14 Cyber security Elektronikus adatvédelem A bizalmas információk védelme a leggyakrabban megjelenő téma az etikai kódexekben (az etikai kódexszel rendelkező cégek 96%-nál megjelenik) ami alapján úgy tűnik, hogy ez egy kiemelt kockázat a társaságok életében A vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók általi adatszivárogtatástól, mint külső behatolástól A vállalatvezetők szerint egy 10-es skálán átlagosan 1,37 esetben fordul elő, hogy a kilépő munkatársak szenzitív vállalati adatot visznek magukkal (a 0-ás érték az, hogy sosem fordul elő, a 10-es pedig, hogy minden kilépő esetén előfordul) A vállalatvezetők szerint a visszaélés szempontjából legkockázatosabb informatikai veszélyforrások A cég által tárolt adatok munkatársak általi szivárogtatása és harmadik félnek való átadása 36% 39% Vállalati adatok kilépő dolgozók általi eltulajdonítása A cég által tárolt adatok külső behatolás következtében történő eltulajdonítása és harmadik félnek történő átadása A cég által tárolt adatok külső behatolás következtében történő eltulajdonítása 10% 17% 13% 11% 25% 32% A cég működésére hatással levő, tárolt adatok meghamisítása, manipulálása 9% 8% 14. oldal

15 Köszönjük a figyelmet! Ernst & Young Kft. Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások Biró Ferenc, Partner, Üzletágvezető ferenc.biro@hu.ey.com Fábián Lívia, szenior menedzser livia.fabian@hu.ey.com