Az ÁSZ évi Integritás felmérésének felsőoktatási intézményeket érintő tapasztalatai. Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása

Átírás

1 Az ÁSZ évi Integritás felmérésének felsőoktatási intézményeket érintő tapasztalatai Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása

2 Szervezeti integritás 2 SZERVEZET DOLGOZÓK Pozitív, a társadalmi elvárásokkal összhangban álló, szilárd értékrend és ezen értékek mentén történő működés Azonosultak a szervezet értékrendjével és aszerint cselekszenek INTEGRITÁS Egy szervezet integritását úgy is meghatározhatjuk, mint a szervezet ellenálló-képességét annak, hogy dolgozói helytelen magatartásukkal kárt okozzanak A helyes (szabálykövető, erkölcsös) dolgozói magatartásnak a szinonimája, az ellentettje a csalásnak, a korrupciónak és mindenféle hivatali hatalommal való visszaélésnek

3 Korrupció versus integritás 3

4 Előzmények 4 Nem magát a korrupciót méri, hanem a korrupció kockázatait, és az azzal szembeni ellenálló-képességet. Önkéntes a részvétel, a válaszok valóságtartalmát nem ellenőrizzük, de egységes mutatórendszer segítségével értékeljük.

5 A veszélyeztetettséget, illetve a kontrollok mérő három index 5 Eredendő veszélyeztetettségi tényezők index Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők index A szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő veszélyeztetettség összetevőit méri. Az egyes intézmények napi működésétől és környezetük változásától függő az eredendő veszélyeztetettséget növelő összetevőket jeleníti meg. Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényező (KMKT) indexe A szabályozottság (kontroll) kiépítettségét tükrözi.

6 Eredendő veszélyeztetettségi tényező alakulása intézménycsoportonként (%) 6

7 Veszélyeztetettséget növelő tényezők alakulása intézménycsoportonként (%) 7

8 Korrupciós kockázatokat mérséklő kontrollok tényező alakulása intézménycsoportonként (%) 8

9 Az eredendő veszélyeztetettség és a kontrollok szintje közötti összefüggés (%) 9

10 A veszélyeztetettséget növelő tényezők és a kontrollok szintje közötti összefüggés (%) 10

11 Nagymennyiségű eu-s forrásokhoz jutottak; (a vizsgált időszakban az intézmények több mint 50 százaléka 1 milliárd Ft-ot meghaladó összegű eu-s forráshoz jutott!) A magas KVNT indexérték főbb okai 11

12 A kontrollok erősítése szükséges 12

13 Speciális korrupcióellenes intézkedéseket alkalmazó felsőoktatási intézmények aránya (%) május 19.

14 Felsőoktatási intézmények, mint válaszadók 14 Évről évre növekvő részvételi adatok!

15 Az indexek alakulása 2013 és 2014 között Felmérési év Érték EVT KVNT KMKT 2014 Átlag 23,6% 52,2% 73,4% Min 14,3% 32,1% 56,2% 15 Max 32,9% 68,2% 81,0% 2013 Átlag 23,9% 53,5% 72,7% Min 12,9% 30,1% 57,1% Max 32,9% 75,3% 83,2% Az eredendő veszélyeztetettség szintje változatlan; A veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje kismértékben csökkent (+), A kontrollok kiépültségének szintje kismértékben növekedett (+).

16 16 A korrupciós kockázatot fokozta Azon intézmények számának növekedése, amelyek olyan közbeszerzést folytattak le, amelyben a közbeszerzés értéke meghaladta az EU-s értékhatárt, háromnál kevesebb ajánlat tevő szerepelt, ugyanaz az ajánlattevő több eljárást is elnyert.

17 A kockázatokat mérséklő 17 változások Csökkent azon intézmények száma, amelyek: a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseik esetén figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési törvény rendelkezéseit; alapfeladataik ellátáshoz szakértői közreműködést vesznek igénybe; értékpapírokkal, vételi joggal, elővásárlási joggal rendelkeztek; kiszervezik feladataikat; bonyolultnak tartják szervezetük belső szabályozását.

18 Az értékpapírral, vételi előjoggal rendelkező intézmények arányának alakulása 18

19 19 Gyengülő kontrollok Csökkent azon intézmények aránya, amelyek a közbeszerzés útján beszerzett áruk, szolgáltatások teljesítésének megfelelőségére irányuló ellenőrzést folytatnak; olyan nyilvánosan közzétett stratégiával rendelkeznek, amely magában foglalja a szervezeti kultúra javítását, az integritás erősítését, a korrupció elleni fellépés témakörét; stratégiai ellenőrzési tervet fogadtak el; a külső szakértők alkalmazásának feltételeit rögzítő szabályozással rendelkeznek.

20 20 A külső szakértők alkalmazásának feltételeit szabályozó intézmények aránya május 19.

21 Előrelépés egyes kontrollok esetében 21 Növekedett azon intézmények aránya, amelyek hatályos beszerzési szabályzattal rendelkeznek; rendszerszerűen alkalmaznak kockázatelemzést; a külső kapcsolattartást szabályozzák; jogszabályokkal összhangban álló informatikai és titoktartási szabályzat megléte; a munkatársakat kötelezik a gazdasági vagy egyéb érdekeltségeiről való nyilatkozattételre; etikai szabályzatot fogadtak el; közérdekű bejelentéseket kezelő rendszert működtetnek; a négy szem elvét alkalmazzák.

22 Egyes javuló kontrollok május 19.

23 Az EVT-KMKT, illetve a KVNT-KMKT közötti összefüggés intézményenként 23

24 24 Összegzés A felsőoktatás évek óta változatlanul az az intézménycsoport, amelynél a működési körülmények leginkább növelik a korrupciós kockázatokat. Kismértékű (nem szignifikáns) javulás a kontrollok területén. Az integritás kontrollok alkalmazásában különösen a kötelező szabályozások kidolgozásában van előrelépés, de egyes fontos kontrollok még mindig nem kaptak kellő figyelmet. A kontrollok kiépítésében az egyes intézmények vezetőinek meghatározó szerepe van.

25 25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az elemzés a évi integritás felmérés felsőoktatás intézménycsoportban mért eredményeiről letölthető: Az ÁSZ honlapjáról ( vagy Az Integritás Portálról (