Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Átírás

1

2 Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben bemutatja és értékeli az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében -ben létrejött nyolc kockázati tőkealap befektetési tevékenységének alakulását. Az említett kockázati tőkealapok 7%-ban az EU-s Jeremie program forrásait használják fel. Az alapok által befektethető teljes összeg 3 milliárd forint.. március 3-éig a cégbírósági adatok szerint a Jeremie alapok összesen 8 befektetést valósítottak meg magyarországi vállalkozásokban. A Start becslése szerint az eddig befektetett összeg, milliárd forint, a program keretében befektethető teljes összeg,9%-a, azaz az alapoknál még, milliárd forint tőke áll rendelkezésre további befektetésekhez. A Start Zrt. ezt az aránymutatót negyedévente publikálja Jeremie Kockázati Tőkeindex néven. A Jeremie alapok kizárólag hazai KKV-kba fektethetnek be, amelyek alapítására az elmúlt öt évben került sor és amelyek éves árbevétele nem haladja meg az, milliárd forintot. A források mindössze 9%-a fektethető be a Közép- Magyarországi Régióban, míg a többi forrást a Közép-Magyarországi Régión kívül székhellyel rendelkező társaságokba kell befektetni. A befektetésekkel kapcsolatban elvárás, hogy a portfolióban az innovatív és/vagy kezdeti fázisú befektetések együttes aránya legalább 3% legyen. Egy adott vállalkozásba három egymást követő évben legfeljebb évi, millió EUR-t fektethetnek be az alapok. Az eredeti célkitűzés szerint a nyolc kockázati tőkealapnak 3 végéig kellett volna befektetnie a rendelkezésükre álló tőke 7%-át. A Start cégbírósági adatok és piaci információk alapján készített becslése szerint a célt 3 végéig nem sikerült elérni. Az alapok által befektetett tőke pontos értéke nem minden esetben ismert, ezért a befektetések egy részét az ismert befektetések átlagán, millió forint értéken vettük figyelembe. A Start Zrt. számítása szerint, mely az alapkezelőktől és nyilvános forrásból elérhető adatokra épül, megközelítőleg, milliárd forint értékben jutottak friss tőkéhez a befektetéseket fogadó társaságok, ami,9%-át teszi ki az alapok által befektethető 3 milliárd forintnak.

3 ,%,%,% Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindex,3%,9%,8%3,%,% 9,3%,% 37,% 3,%,%,%,%,%,7%,% 8,3%,7%3,3%,7%,8% Az alapok II. negyedévében kezdték meg befektetési tevékenységüket.. március 3-éig összesen 8 befektetést valósítottak meg. A befektetések számát negyedévi bontásban az alábbi grafikon mutatja. Új befektetések száma negyedévenként Forrás: Opten

4 Befektetések értéke negyedév végén (millió forint) Q Q Q Q Q Q 3 3 Q 3 3 Q Forrás: Alapkezelői információk, Start becslés Az eddig eltelt időszakban az egy alapra jutó befektetések átlagos száma,3. Kiegyenlített a befektetések alapok közötti megoszlása, egy alapnak van 7 illetve egy másiknak befektetése, ami kiugrik a sorból. Befektetések száma alaponként (. március 3.) ,3 Forrás: Opten 3

5 A befektetést fogadó társaságok fő tevékenysége alapján látható, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív, technológia központú vállalkozások iránt van a legnagyobb befektetői érdeklődés. Az információtechnológia/szoftverfejlesztés területén, a szolgáltatásoknál pedig 9 befektetést találunk. A többi szektor ettől lényeges elmarad az eddigi portfolióban. Magas a vagyonkezelési tevékenység 3 befektetéssel, ahol nem látható pontosan, hogy milyen tevékenységet végez a célvállalat. Befektetések száma iparág szerint (. március 3.) Forrás: Opten, alapkezelők, Start saját gyűjtés Az alapok által a céltársaságokban szerzett részesedés a befektetések több mint felénél % alatti, azaz a befektetők kisebbségi részesedést szereztek. 3 3 Részesedés mértéke 3 3 % alatt %-7% között 7% felett Forrás: Opten

6 Az innováció a legfőbb motorja a növekedésnek Emellett a termelékenységre és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatásáról sem szabad elfeledkeznünk -, ezért fontos gazdasági tényezőként kell számon tartanunk. Magyarországon viszont sajnos nagyon alacsony a kis- és középvállalatok innovációs intenzitása, még a hazánkhoz hasonló adottságokkal bíró országokhoz képest is. Nem véletlenül olvashatunk arról, hogy a magyar kkv-k helyzetén változtatni kell ( Bár a Széchenyi Tőkealap alapvetően a hagyományos szektorokban működő cégeknek nyújt lehetőséget, fontosnak tartjuk, hogy ők is élhessenek a növekedéshez szükséges fejlesztésekkel és innovációval. Az innováció kifejezés alatt nem csupán a technológiai forradalmakat kell értenünk, az Európai Bizottság és az OECD által készített Oslo-i kézikönyv 3. kiadásának ( új definíciója szerint az innováció fogalma alá tartozik,k minden új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer vagy új szervezésiszervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) ( tavalyi felmérése szerint míg hazánkban az innovatív kisvállalkozások aránya, az innovatív középvállalkozásoké százalék, addig az Európai Unióban ez a két szám 9, illetve százalék. A nagyvállalatok körében természetesen jóval elterjedtebbek az innovációs tevékenységek, ugyanis elegendő saját forrással rendelkeznek, amelyet kutatásra és fejlesztésre költhetnek. A két csoport közti éles határt a NIH felmérése is alátámasztja: az innovatív vállalatok kétszer annyi árbevételt könyvelhettek el, mint a nem innovatívak. Az innováció fogalmát hajlamosak vagyunk egy lapon említeni a start-up társaságokkal vagy fiatalabb trendi vállalatokkal, pedig tapasztalataink is azt mutatják, hogy a kor e tekintetben alapvetően nem vehető meghatározó tényezőnek. Azon a cégek, amelyek valamilyen innovatív tevékenységgel indulnak, nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek, így nem csoda, hogy e társaságok a kockázati tőkebefektetők kedvelt célpontjai. Az SZTA befektetéseit tekintve elmondható, hogy az Alap portfoliójában még az EU átlagánál is magasabb arányban vannak jelen az innovatív vállalatok. A januárjáig lezárt kihelyezések tapasztalatai alapján a portfóliócégeink közel háromnegyede végez innovációs tevékenységet. A 37 cégből nyolc folyamatos technológiai fejlesztések eredményével lépett piacra, öt önálló termékkel rendelkezik, és fejlesztései szakaszosan ehhez kapcsolódnak, négy vállalkozás gyártástechnológiáját fejleszti, tíz pedig komplex szolgáltatást fejleszt.

7 Tevékenységi körüket tekintve rendkívül széles a skála: az informatikától, biotechnológiától kezdve a fémiparon és gyártáson keresztül a designiparig vagy a pénzforgalmi tevékenységig több iparágban is képviseltetik magukat az innovatív vállalatok. A fémipari tevékenységet (fémmegmunkálás, fémszerkezet gyártása) folytató cégek elsősorban gyártástechnológiát fejlesztenek, míg a technológia innováció és a folyamatos fejlesztés elsősorban az informatikai és az egészségügyi befektetéseinkre jellemző. Az egészségügy területén működő cégeink kivétel nélkül valamilyen innovációs tevékenységet folytatnak. A társaságok egyik csoportja technológiai innovációt hajt végre (orvostechnikai/laboratóriumi műszerek gyártása, diagnosztikai eszközök fejlesztése), a másik csoport pedig az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében végez úttörő tevékenységet. Ezen befektetések tőkebevonása egyértelműen az európai bizottság egyedi engedélye ( következtében valósulhatott meg, melynek következtében a kihelyezett tőke egyedi értékhatára 7. euróra növekedett. Ennek következtében elmondható, hogy az innováció rendkívüli mértékben segít a vállalatok növekedésében és fejlődésében, az innovációs tevékenységekhez azonban elegendő mennyiségű anyagi forrás szükségeltetik, amely nem minden cégnek áll rendelkezésére. Éppen ezért, ahogy már több bejegyzésünkben is hangsúlyoztuk, és egyedülálló cégportfoliónk is mutatja, nem szabad elvetni az üzleti tervek, a merész (de megvalósítható) elképzelések és innovatív ötletek megvalósításának esélyét, adott esetben akár külső forrást is igénybe venni ehhez.