START GARANCIA A GAZELLÁKNAK

Átírás

1

2 START GARANCIA A GAZELLÁKNAK A Start Garancia Zrt. új, innovációs garancia terméke a Technológiai start-up ökoszisztéma építés Program, ismertebb nevén Gazella Program, keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülő start-up-ok, gazellák forráshoz jutását segíti elő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013 júniusában hirdette meg a Technológiai start-up ökoszisztéma építése elnevezésű pályázatot, melynek célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar vagy akár a környező országokban elért K+F eredményeken alapuló vállalkozások, közkeletű szakzsargonban gazellák, felépítése és működésének beindítása. A program szakmai irányítása és lebonyolítása a Nemzeti Innovációs Hivatal feladata. A négy alprogramból álló program megvalósítására összesen 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A 2013-ban kiválasztott négy akkreditált technológiai inkubátor, az ACME Labs Zrt., az Aquincum Technológiai Inkubátor Zrt., a Digital Factory Zrt. és az icatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. feladata, hogy mentorállással, nemzetközi tapasztalataikkal és kapcsolataikkal az induló vállalkozásokból olyan sikeres cégeket építsenek, amelyek képesek a nemzetközi piacokon való megjelenésre, gyors növekedésre, valamint alkalmassá válnak további kockázati tőkebefektetésekre. Az inkubátoroknak a program céljainak megfelelő start-up-oknak az elnyert támogatás 20%-át kitevő magánvagy kockázati tőkebefektetést kell biztosítaniuk. A legalább két lezárt üzleti évvel nem rendelkező start-up-ok esetében támogatási előleg igényléséhez, valamint a fenntartási időszakra a start-up-oknak biztosítékot kell nyújtaniuk. A biztosíték mértéke az előleg értékének 100%-a, továbbá 50 millió forintot meghaladó támogatás esetén a teljes támogatás 50%-a, az 1-3 éves fenntartási időszakra. A Start Garancia Zrt. kifejezetten ennek a programnak a támogatására dolgozta ki innovációs garancia termékét, mellyel a start-up-ok teljesíteni tudják biztosítéknyújtási kötelezettségüket. A társaság innovációs garanciáját kizárólag a harmadik (Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása) és negyedik (A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás elősegítése) alprogramban támogatást elnyert vállalkozások vehetik igénybe, akik száma várhatóan 30 körül alakul. A Start Garancia Zrt. minimum 10, maximum 80 millió forint értékű garanciát vállal, évi 2,5%-os garanciadíj mellett, az elnyert támogatás értékének 100%-ára. Garanciájával a Start vállalja, hogy amennyiben a támogatást elnyert vállalkozás nem teljesíti a támogatási 1

3 szerződésben rögzített feltételeket és a támogatást vissza kell fizetnie, de ezt a támogatott nem teljesíti, akkor a start-up helyett a Start Zrt. áll helyt, mint kezes. A Start Zrt. kockázatainak csökkentése érdekében az általa vállalt kezesség értékének 10%-ára készfizető kezességet kér a start-up vagy az inkubátor tulajdonosától vagy harmadik fél gazdasági társaságtól. A Gazella Program egy újszerű és reményt keltő kezdeményezés a start-up-ok fejlesztésére. A programban ötvöződik az inkubátorok szakmai tapasztalata, az állam anyagi támogatása és a start-up-ok innovációs képessége, ráadásul mindhárom szereplő kellően motivált a sikerben. A Start Zrt. garanciája biztosítéki oldalról támogatja a program sikeres megvalósulását, azáltal hogy a bankgaranciánál és az ingatlan jelzálogjognál kedvezőbb feltételekkel nyújt megoldást a biztosíték előteremtéséhez. A JÖVŐBEN KEVESEBB CÉGNEK KELL PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTANIA AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Azt követően, hogy november 5-én megjelent a Széchenyi 2020 program során pályázható egyes európai alapokból származó támogatások felhasználási rendjét szabályozó, és a korábbi ciklushoz képest a projektgazdák számára a biztosítéknyújtást tekintve néhány kedvező változást is tartalmazó 272/2014. (XI. 5.) sz. kormányrendelet, a Kormány újabb fontos lépést tett az uniós források felhasználásának könnyebbé tétele érdekében. A pályázati biztosítéknyújtási kötelezettséggel kapcsolatban a december 29-én hozott 358/2014. (XII. 29.) számú kormányrendelet szerint január 1-jétől nem köteles biztosítékot nyújtani az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel és szerepel az Art pontja szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy 30 napnál nem régebben kiállított együttes adóigazolással igazolja köztartozás-mentességét. A rendelet a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. (8) bekezdés l) pontjára, valamint a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 84. (1) m) pontjára vonatkozik. A biztosíték nyújtási kötelezettség alóli mentesség igénylésére szolgáló kérelem a itekmentesseg_eseterol oldalról tölthető le, melyet a támogatást nyújtó szervezet részére szükséges benyújtani postai úton. A fentiekben részletezett kormányrendelettel érintett ügyfeleinket tájékoztatjuk, hogy a Start Zrt. által vállalt kezesség a szerződés szerinti lejárat előtt úgy szüntethető meg, ha a Kezesi nyilatkozat eredeti példánya vagy a Támogató által cégszerűen aláírt lemondó nyilatkozat eredeti példánya a Start Zrt-hez beérkezik. 2

4 MIÉRT ÉRDEMES A CÉGEKNEK KLASZTEREKBE TÖMÖRÜLNI? A vállalkozás céljainak eléréseiben rengeteget tud segíteni egy üzleti partner. Részt vehet egy termék kifejlesztésében, segítheti a forgalmazást, a vevőszerzést vagy az új piacokra való kijutást. Nagyon sok együttműködési lehetőségről már messziről látszik, hogy mindkét félnek megéri meglépni, a kérdés csupán, hogy megteszik-e a szükséges lépéseket. Ugyanis minél több partnerséget tud kötni a cég, annál több lehetőség nyílhat meg előtte, és annál közelebb kerülhet a (közös) sikerhez, a növekedéshez. A fejlett, sokszereplős ágazatokban azonban érdemes akár nagyobb volumenű és hosszabb távú szövetségekben gondolkodni, ugyanis az előnyök, és ezáltal az elért eredmények is megtöbbszöröződhetnek. Több cég közös előnyökön alapuló társulása a versenyképesség egyedülálló megerősödését eredményezheti valamennyi résztvevő számára. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy egy szektor kulcsvállalatai felismerjék az együttműködés lehetőségében rejlő potenciált, és megtegyék a szükséges és legfontosabb lépéseket egy klaszter létrehozásához. Klaszterek sikeres működésére már Magyarországon is több példát láthatunk, legyen szó innovációról, termékfejlesztésről, egy-egy iparág kulcsszereplőinek társulásáról vagy egy régió közös céljainak teljesítéséről. Magyarországon jelenleg 72 hazai klaszter és 26 akkreditált innovációs klaszter működik, többek között olyan iparágakban, mint a gép- és autógyártás, faipar, környezetipar, kreatívipar vagy gyógyszeripar. Nem véletlen a magyarországi cégek és intézmények klaszterekbe való csoportosulása, ugyanis több előnnyel jár mind egyéni, mind közösségi, de akár régiós és országos szinten is. A hatékony és sikeres klaszter működéséhez több tényezőre is szükség van: Erős, dinamikus kulcsvállalatokra, amelyek jelentős méretű piaccal és termékekkel rendelkeznek (emellett pedig ne legyenek a társuláshoz érdemben hozzá nem járuló, csak abból hasznot húzó potyautas cégek) Közös célokra, amelyek eléréséhez minden cég hozzáteszi a saját tudását és teljesítményét Bizalomra, amely nélkül a közös célok nem teljesíthetők Széleskörű iparági tudásra, amely segítségével versenyelőny kovácsolható Profi, önfenntartó menedzsmentre, amely jól működő terveket készít, felügyeli azok végrehajtását, kézbe veszi a kommunikációt és képviseli a cégeket, illetve a klaszter érdekeit 3

5 Ha a feltételek adottak, a klaszterbe tömörült cégek együtt olyan eredményeket érhetnek el, amelyeket egyenként nem, vagy csak nagyobb erőfeszítések árán. Iparági együttműködésre alapozva újabb piacokat tudnak szerezni Élénkíteni tudják az érintett település vagy régió gazdaságát, egyúttal a kkv-szektort is erősíteni tudják Korábban nem megvalósítható közös beruházásokat hajthatnak végre Növelni tudják a foglalkoztatottságot Ahogy korábban is írtuk ( egy tőkealap cégportfóliójába többek között hasonló okok miatt is érdemes tartozni, még ha a két szerveződés között több különbség is van. Egy alap cégportfóliója esetében kevésbé szoros az együttműködés a vállalatok közt, azonban az egy ágazatban tevékenykedő, illetve közös ponttal rendelkező cégek között szoros üzleti kapcsolatok is létrejöhetnek, jelentősen növelve versenyképességüket. A befektetés előtti kötelező átvilágításnak, illetve a tőkebefektető jóváhagyásának köszönhetően az együttműködéshez elengedhetetlen bizalom megalapozottabb, mint egy klaszter esetében. Bármelyik együttműködési forma is áll fenn, ha egy cég szakmai és üzleti partnerekkel veszi magát körbe, lehetőségeinek száma jelentősen megnőhet. MAGYARORSZÁG KEVÉSBÉ FEJLETT RÉGIÓINAK IS VAN LEHETŐSÉGE A FELZÁRKÓZÁSRA Magyarország fejlődéséhez és versenyképességének növekedéséhez nagymértékben hozzájárulnak az Európai Unióból érkező támogatások. Az elmúlt hét évben már több mint 6500 milliárd forint értékű uniós pénz érkezett az országba, amelynek köszönhetően a hazai gazdaság jelentős mértékben tudott növekedni ( Régiós szinten viszont az látható, hogy jelentős különbségek vannak Magyarország egyes országrészei között. A legfejlettebb, illetve folyamatosan fejlődő Közép-Magyarországhoz és Nyugat-Dunántúlhoz viszonyítva Észak-Magyarország vagy Észak-Alföld kevésbé tudta eddig hasznosítani a külföldről beáramló tőkét. Pedig a piacon adottak a lehetőségek ahhoz, hogy a helyi kkv-k növekedésük biztosításához jelentős mértékű forrást igényeljenek. Bár az Európából beáramló tőke elsősorban a pest megyei, illetve a nyugat-dunántúli cégeket keresi, a kiemelkedő sikerre valamennyi régió vállalkozásainak lehetősége van. A kérdés, az, hogy tud-e élni vele. Egy vállalat sikerének csupán egyik tényezője a közvetlen 4

6 környezete, illetve a helyi piaca. Ennél jelentősen nagyobb súllyal vannak jelen a cégből eredő tulajdonságok: a munkájának minősége, a hatékonyság, a kapcsolatteremtő, a meggyőző és az innovációs képessége, a menedzsmentje, illetve a kommunikációja. Ha ezen a téren bizonyítani tud a cég, a kevésbé fejlett régió nem jelenthet nehezen vehető akadályt a cégnek a siker eléréséhez Természetesen egyetlen ügyes cégtől sem várható el, hogy tőke nélkül sikereket érjen el. Ahhoz, hogy növekedési céljaikat megvalósíthassák, gyakran külső forráshoz kell folyamodniuk. Ennek pedig régiótól függetlenül mindenhol biztosítva vannak a feltételei. A befektetők és tőkealapok többsége nem csupán a fejlett területeken figyelik az értékes cégek felbukkanását, ugyanis a tehetségek bárhonnan érkezhetnek. Ők is jól tudják, hogy ha például csak Budapestre figyelnének, számos ígéretes vidéki vállalat felett siklana el a figyelmük. Emellett vannak olyan tőkealapok is, amelyek a Magyarországon felhasználandó uniós pénzek tekintetében minden egyes régióban meghatározott kerettel rendelkeznek, azaz mindenhol adott a lehetőség a cégeknek a finanszírozási forrás igénylésére. Ezzel biztosítva van az egyenlő elosztás, illetve a régiók versenyképességének egyenlő növelése. Az egyes területek felzárkóztatása pedig már a cégek teljesítményén múlik ( Ebben a szellemben működik a Széchenyi Tőkealap is, amely régiónként 2-2 milliárd forintnyi EU-s összeget biztosít a növekedni kívánó kis- és középvállalkozások számára. A fenti trendekkel ellentétben azonban az eddigiekben Közép-Magyarország mellett a legtöbb pénzt a közép-dunántúli, illetve az észak- és dél-alföldi régiókban helyezett ki, növelve ezzel ezen régiók gazdaságát ( és foglalkoztatottságát. A vállalkozásfejlesztés céljából rendelkezésére bocsátott uniós források teljes kihelyezéséhez az SZTA további kis- és középvállalkozásoknak kínál tőkét növekedésük és sikereik eléréséhez. A vállalkozás befektetésre való alkalmassága a honlapon lévő kalkulátor segítségével számolható ki. 5