Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió"

Viktória Gulyás
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió Hatás a versenyképességre A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt Szereplők Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények A vállalkozások piaci orientációt adnak A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén Piacorientáltság Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik Célja üzleti siker elérése Saját piaci érdekek felismerése A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez 1

2 2011-től a MAG fejlesztési Iroda felelős az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért MAG fejlesztési Iroda politika Kommunikáció, kooperáció, koordináció Nemzetközi tevékenységek Részvétel a hazai klaszterpolitika kialakításában és végrehajtásában Együttműködés a kapcsolódó szervetekkel: NFM, NGM, NFÜ, RFÜ-k, RIÜ-k, egyéb szervezetek Szakmai és módszertani segítségnyújtás az együttműködésben érdekelt vállalkozások számára Együttműködések kialakítása, elmélyítése, folyamatos konzultáció, projektgenerálás; Aktív részvétel nemzetközi együttműködésekben: CE, SEE, CIP, ECA Nemzetközi konferenciák szervezése támogatások menedzsmentje Részvétel a klaszterek részére kiírásra kerülő pályázatok stratégiai tervezésében Akkreditációs rendszer működtetése A klaszterfejlesztés 4. lépcsőjének előkészítése elemzések elemzések és tanulmányok kidolgozása A klaszterfejlesztés eredményei Fejlődési szint Induló együttműködés Fejlődő klaszter Akkreditált Innovációs Kiváló Innovációs Eredmények 2 lezárult pályázati kör (2008, 2011) 177 támogatott induló együttműködés 41 támogatott fejlődő klaszter 7,8 milliárd forint megítélt támogatás 14 Akkreditált 151 támogatott, együttműködésben megvalósuló innovációs projekt 25 milliárd forint megítélt támogatás Eddig nem került támogatás megítélésre 2

3 A megújított Akkreditált Innovációs címpályázat értékelési rendszerének alapelvei Az AIK pályázat megújításakor (2011. június) figyelembe vett alapelvek 1. Az ÚJ Széchenyi Terv célkitűzéseinek beemelése az értékelésbe (foglalkoztatás megjelenése, adminisztrációs terhek csökkentése) 2. Az Akkreditált klaszter cím mint magas minőségi követelményszint erősítése 3. Ennek alapján a cím megszerzéséhez szükséges szint emelése, szigorúbb értékelési rendszer kialakítása (50 pont megszerzése már komoly teljesítményt feltételez) 4. A klaszterek sokszínűségének valamint az iparági sajátosságok figyelembevétele 5. A korábbinál jóval nagyobb hangsúly fektetése a klaszter közös stratégiájának értékelésére (egységes szerkezet, szakmai értékelés) 6. Az Akkreditációs Testület döntési jogkörének kiszélesítése A megújított AIK címpályázat értékelési rendszere I. Foglalkoztatás Személyi jellegű ráfordítás Felsőfokú végzettségű alkalmazottak száma Ph.D-vel rendelkező alkalmazottak száma 25 pont II. KKV jelleg KKV-k száma KKV-k árbevétele KKV-k árbevételének aránya 20 pont III. Exportorientáltság KKV-k exportárbevételének aránya KKV-k exportárbevételének változása 12 pont IV. Együttműködés Közös megjelenések száma tagság miatt megfizetett költségek fejlődési múltja 25 pont V. Innováció Iparjogvédelmi oltalmak száma Korábbi K+F+I pályázatok száma K+F adókedvezmény 18 pont 3

Akkreditált ek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparág Száma Informatika 7 Egészségipar 5 Környezetipar 1 Építőipar/ Energetika 1 Összesen 14 Jelenleg 14 klaszter rendelkezik Akkreditált címmel

4 Akkreditált ek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparág Száma Informatika 7 Egészségipar 5 Környezetipar 1 Építőipar/ Energetika 1 Összesen 14 Jelenleg 14 klaszter rendelkezik Akkreditált címmel Közép-Dunántúl (5) Alliance Informatikai és Rendszertudományi PharmAgora Életminőség ÖKOPolisz Közép-dunántúli Regionális Informatikai Dél-Dunántúl (2) Biotechnológiai Innovációs Bázis Információmenedzsment Közép-Magyarország (2) Mobilitás és Multimédia Magyar Medikai Gyártók Észak-Alföld (2) Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Szilícium Mező Regionális Informatikai Dél-Alföld (3) Goodwill Biotechnológiai Szoftveripari Innovációs Pólus ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari már az ÚSZT keretében AIK címet szerzett klaszterek 4

5 Nemzetközi projektek az európai klaszterfejlesztési politika kihívásai Kihívások Széttagolt klaszter politikák Közös klaszterfejlesztési eszközök hiánya ClusterCOOP Válaszok politikák összehangolása a régióban Interaktív web-alapú platform Régiós, nemzeti, nemzetközi klaszterpolitikák közötti összehangolás hiánya Nagyobb hangsúly a feltörekvő iparágak fejlesztésére CluStrat Tematikus policy dialógusok (regionális, nemzeti, nemzetközi) Fókusz a feltörekvő iparágakra Sok klaszter kezdeményezés kevés minőségi klaszter Közös klaszter értékelési metodológia hiánya CENTRAMO Közös európai metodológia szerinti klaszter benchmarking menedzsment kiválósági képzés (Képzők képzése) Köszönöm megtisztelő figyelmüket! klaszteriroda@magzrt.hu 5

Hasonló dokumentumok

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon