A II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye Somogy megyében az országos adatok tükrében

Átírás

1 A 215. II. félévi konjunktúra-felmérés eredménye megyében az országos adatok tükrében A i Kereskedelmi és Iparkamara 1998 szeptemberétől félévente végez konjunktúrafelmérést a vállalkozások körében. Az adatlapok kiküldése és a megyei kiértékelés a területi kamarák feladata, míg az országosan megküldött adatok alapján az eredmények országos szintű értékelését és elemzését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete (GVI) végzi. Összesített országos eredmények A GVI októberi vállalati konjunktúra vizsgálata vállalkozás válaszain alapul. A vizsgálat a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövidtávú üzleti várakozásairól tájékoztat. Az eredmények szerint folytatódtak és erősödtek a 213 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A GVI konjunktúra mutató értéke (1. ábra) az áprilisi +42 pontról 215. októberre +45 pontra nőtt, amely a második legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent áprilisihoz képest, jelenleg 47 ponton áll. 1. ábra A GDP és a GVI Konjunktúra Mutató alakulása

2 1998. I II I II. 2. I. 2. II. 21. I. 21. II. 22. I. 22. II. 23. I. 23. II. 24. I. 24. II. 25. I. 25. II. 26. I. 26. II. 27. I. 27. II. 28. I. 28. II. 29. I. 29. II 21. I. 21. II I II I II I II I II I II. megyei eredmények 215 októberében 178 db kitöltött adatlapot küldtek be online (2. ábra) a megyei vállalkozások, melyből valamivel több mint 3% kaposvári székhelyű volt. A megyei adatok a válaszadók elemzésétől a mutatók vizsgálatán át az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők ismertetéséig részletes kiértékelése kerültek az alábbiak szerint. 2. ábra Beküldött adatlapok száma megyében és országosan A válaszadók köre megyében 1.1. Ágazati megoszlás A felmérésben résztvevő somogyi válaszadók 89,9%-a tisztán hazai tulajdonú cég. A kérdőíveket a következő ágazatokra bontva vizsgáltuk: ipar, építőipar, kereskedelem, idegenforgalom és vendéglátás, szállítás, üzleti szolgáltatások. A 3. számú diagramon látható az adatlapot beküldők ágazati megoszlása. Arányaiban az üzleti szolgáltatások képviselték a legnagyobb hányadot 37%-kal, ezt követte a kereskedelem 23%-kal, az építőipar 17%-kal, az ipa és az idegenforgalom, vendéglátás 1-1%-kal, valamint a szállítás 3%-kal. 3. ábra A válaszadók megolszlása ágazatonként Kereskedelem 23% Építőipar 17% Ipar 1% Idegenforg., vendéglátás 1% Szállítás 3% Üzleti szolgáltatás 37%

3 Vállalati egynelegmutató 1.2. Foglalkoztatottak létszám szerinti megoszlása Az ágazatok mellett figyelemmel kísértük a vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma szerinti megoszlást. A 215. őszi kérdőívet kitöltő somogyi válaszadók 71%-a 1 fő alatti létszámú, 2%-a 1-49 főt, 4,5%-a főt, 4%-a pedig 25 főnél többet foglalkoztató vállalkozás (4. ábra). 4. ábra A válaszadók megolszlása létszámkategóriánként 25-x fő 4,% 1 fő alatt 71,2% 1-49 fő 2,3% 2. Az üzleti helyzet megítélése A jelenlegi üzleti helyzet megítélése országos és megyei szinten is kitart a 213 óta tartó növekedésben (lásd 5. ábra). Ennek köszönhetően a megye vállalkozásainak üzleti helyzetmegítélése elhagyta a negatív tartományt, bár az országos mutató jelentősen magasabb szinten tartózkodik továbbra is. A pozitív és negatív válaszok különbségéből adódó értékek alapján a megyei adatoknál az emelkedés az országosnál erőteljesebb, közel 5 pontos volt, így a cégek üzleti helyzetének megítélése a válság óta a legmagasabb szintre emelkedett. 5. ábra fő 4,5% % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% Jelenlegi üzleti helyzet

4 A megyei vállalkozások várakozásai is tovább javultak az üzleti helyzetüket illetően, de a cégvezetők többsége most sem számit arra, hogy üzleti helyzetük jobb lenne a következő hat hónapban. Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági kilátások bő két éve tartó javulása rendelkezik még potenciállal, megyei szinten pedig sikerülhet a leszakadást csökkenteni. 6. ábra Várható üzleti helyzet 3. Kapacitáskihasználtság és annak változása Kapacitáskihasználtságban (7. ábra) a 215. év eleji megtorpanást sikerült megyei és országos szinten is maguk mögött hagyni a vállalkozásoknak. Nem csak megyében, hanem országos viszonylatban is közel 5%-os emelkedést jelentettek a vállalkozások 215 októberében, átlépve a 7%-os szintet. 7. ábra Kapacitáskihasználtság jelenleg

5 Jelenleg (%) Várhatóan (egyenlegmutató) A kapacitáskihasználtság várakozásainál hosszú ideje oszcilláló mozgás figyelhető meg (8. ábra). A várható kihasználtságot tekintve tehát az az általános tendencia tűnik mérvadónak, mely szerint az év első felében magasabb a vállalkozók által várt kapacitáskihasználtság, míg a második félévre ez az érték jelentős csökkenést mutat. A megyei vállalkozások többsége ennek megfelelően némi visszaesésre számít a következő félév kapacitáskihasználtságában. 8. ábra Kapacitáskihasználtság jelenleg/várhatóan Jelenleg Várhatóan 4. Az értékesítés alakulása 4.1. Összes értékesítés Az értékesítési adatokra adott válasz mutatója (9. ábra) ismételten csökkent megyében, ami azért is rossz hír, mert országos szinten rekord magas értékesítés növekedésről számoltak be mindeközben a vállalkozások. A es és es hasonló zuhanásról ugyanakkor nem lehet beszélni. 9. ábra Összes értékesítés

6 25/1 25/2 26/1 26/2 27/1 27/2 28/1 28/2 29/1 29/2 21/1 21/2 211/1 211/2 212/1 212/2 213/1 213/2 214/1 214/2 215/1 215/2 4.2 Belföldi értékesítés és export A megyei értékesítés visszaesése az alábbi részletesebb diagramon (1. ábra, Relatív Index) még jobban megvizsgálható. Látható, hogy az exportbevételek továbbra is kedvezőbben alakultak a somogyi vállalkozásoknál, mint a belföldi értékesítésből származó bevételek. Az értékesítésben jelentett hirtelen visszaesés tehát nem az export miatt történt, hiszen 211 második féléve óta most jelezték a legnagyobb arányban, hogy növekedett a kivitelből származó bevételük. Azon vállalkozások többségének, melyek exportálnak, tehát növekedett a külföldi értékesítése, azonban a válaszadók csupán 56,7 százaléka exportál. A belföldi értékesítés Relatív Index értéke 22 óta negatív tartományba van és a korábbi javulás után ismételten negatív irányba konvergál, azaz a válaszadó vállalkozások között többen vannak azok, akik a belföldi értékesítés csökkenéséről számoltak be. A belföldi értékesítés a mélypontját ban 29. elején érte el -47 ponttal a 215. októberi felmérésnél ez a mutató -8,3 ponton állt. 1. ábra 1, 8, 6, 4, 2,, -2, -4, -6, -8, Az export és a belföldi értékesítés alakulása ban a felmérést megelőző 6 hónapban (Relatív Index) Export Belföldi értékesítés 5. Jövedelmezőség Jelentősen növekedett ugyanakkor azon vállalkozóknak a száma ban, akik elégedettek vállalkozásuk jelenlegi jövedelmezőségével (11. ábra). A 212 óta javul a tendencia az országos adatokhoz hasonlóan, sőt valamelyest erőteljesebben emelkedett az elmúlt félév visszaesését követően megyében, így a megyében -1,1, míg országosan -3,9 ponton áll az RI érték.

7 11. ábra Jelenlegi jövedelmezőség A jövedelmezőségi várakozásokat (12. ábra) illetően azonban a következő 6 hónapra eltérnek a megyei és országos adatok. Az oszcilláló mozgás itt is megfigyelhető, így országos és megyei szinten is csökkenő jövedelmezőséget jósolnak maguknak a vállalkozások 216. első félévére, de míg országosan már a pozitív tartományban maradva inkább csak stagnáló várakozásaik vannak, addig megyében a válaszadók többsége rosszabb félévre számít. 12. ábra Várható jövedelmezőség 6. Foglalkoztatás A várható létszám friss adatai azt mutatják (13. ábra), hogy országos és megyei szinten is inkább létszámbővítésre készülnek a vállalkozások 216-ban. A kérdőívet kitöltő somogyi cégek 78%-a nem tervez sem munkaerő felvételt, sem elbocsátásokat, 12% viszont növelni kívánja a foglalkoztatottjaik számát. Ez az arány az országos eredményeknél jóval magasabb munkaerő-felvételt jelez a ban.

8 13. ábra Várható létszám Üzleti tevékenységet akadályozó tényezők megyében az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők (14. ábra) közül a válaszadók 5%-a jelölte meg a hagyományosan első helyen szereplő a kereslethiányt, melynek mértéke ugyanakkor csökkent az előző félévhez képest. Második helyre növekedett a felmérések során folyamatosan erősödő munkaerő- és szakemberhiány, melyet 34% jelölt akadályozó tényezőnek. Tovább nőt és a harmadik leggyakoribb problémának jelezték a i megyei cégek a tőke és pénzhiányt, a válaszadók több mint negyedének vannak likviditási problémái. Kapacitáshiány a válaszadók 1%-ának okoz gondot, és emelkedett a külpiaci problémákkal rendelkező vállalkozások száma is, mely 5%-ra növekedett. A korábban elenyésző számban jelzett akadályozó tényezőnek számító anyaghiány a legfrissebb felmérésben 4%-ra nőtt. A válaszadók 11%-a egyéb akadályozó tényezőket is megfogalmazott, melyek között az alábbiak voltak a leggyakoribb vélemények: adminisztrációs terhek, jogi korlátozások fizetőképes kereslet hiánya áruhiány tisztességtelen versenytársak pályázatok hiánya/sikertelen pályázás

9 1998/1 1998/2 1999/1 1999/2 2/1 2/2 21/1 21/2 22/1 22/2 23/1 23/2 24/1 24/2 25/1 25/2 26/1 26/2 27/1 27/2 28/1 28/2 29/1 29/2 21/1 21/2 211/1 211/2 212/1 212/2 213/1 213/2 214/1 214/2 215/1 215/2 14. sz. ábra A cég üzleti tevékenységét az elmúlt 6 hónapban különösen a következők akadályozták: egyéb külpiaci értékesítési problémák anyaghiány kereslet hiány munkaerő / szakember-hiány tőke/pénzhiány kapacitás hiány 5% 4% 11% 1% 29% 34% 5% % 1% 2% 3% 4% 5% 6% Összefoglalás A 215. októberi konjunktúra felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 27-ben indult gazdasági-pénzügyi válság 29. első félévében érte el akkori mélypontját. 29. második félévétől javulás mutatkozott szinte valamennyi vizsgált adat esetében egészen 211. első félévéig, innentől kezdve újabb jelentős csökkenés volt megfigyelhető második félévében vette kezdetét egy újabb, immáron 3 éve tartó fellendülés, de a legfrissebb felmérés eredményeiből az is látható, hogy nem minden területen folytatódott a növekedés, ugyanakkor a régiós és megyei válaszok alapján a gyengülés kisebb mértékű az országosnál. A 15. számú diagramból jól látható, hogy a 214. második felében történt komoly mértékű leszakadás után a 215 októberi konjunktúra mutató az országostól eltérően - ha csupán kis mértékben is - de növekedni tudott ban, megközelítve az országos eredményeket. 15. ábra Konjunktúra mutató / (súlyozatlan)

10 1998/1 1998/2 1999/1 1999/2 2/1 2/2 21/1 21/2 22/1 22/2 23/1 23/2 24/1 24/2 25/1 25/2 26/1 26/2 27/1 27/2 28/1 28/2 29/1 29/2 21/1 21/2 211/1 211/2 212/1 212/2 213/1 213/2 214/1 214/2 215/1 215/2 megye konjunktúra mutatója az országos adatok tükrében azért is figyelemreméltó, mert kiterjesztve a régió minden válaszadójára, a régiós Konjunktúra Mutató elszakadást mutat az országos értéktől (16. ábra). megye tehát a régióban kiemelkedő eredményekről adott számot 215 őszén. A megkezdett és 22-ig tartó Európai Uniós forrásokra való pályázati kiírások, melyekből minden korábbinál több fog jutni gazdaságfejlesztésre, remélhetőleg meghozza gyümölcsét és a megyei vállalkozások behozzák lemaradásukat és hosszantartó, stabil növekedést láthatunk az elkövetkező konjunktúra felmérések során. 16. ábra Konjunktúra mutató Régiós/ (súlyozott) Régiós Kaposvár, 216. január 5. Révész Lehel projektmenedzser