0,16 0,12 0,08 0,04 0,00-0,04-0,08-0,12-0,16-0, _JAN

Átírás

1 Akkor Gazdasági Havi Tájékoztató 9. október A Figyelő, az MKK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GV) és a Volksbank Zrt. 5 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 3 a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő cég körében végzünk adatfelvételt egymással megegyező mintán, amely minta reprezentálja a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. 9 júliusában a kis- és középvállalkozások továbbra is igen kedvezőtlenül ítélték meg üzleti helyzetüket, rövidtávú várakozásaik azonban kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A vállalatok kapacitásainak kihasználtsága kissé emelkedett 9 második negyedévében az előző negyedévi, eddigi legalacsonyabb érték után, 7,3%-ról 73,8%-ra. A vállalatok egyes csoportjainak helyzete nem változott hasonlóan minden esetben, a várakozások általános javulása ellenére a döntően exportra termelő cégek jelenlegi helyzete és várakozásai is inkább romlottak. Ágazatok szerint megvizsgálva a cégeket azt látjuk, hogy az eddig viszonylag jól teljesítő gazdasági szolgáltatások ágazat cégeinek termelési szintre és üzleti helyzetre vonatkozó várakozásai 9 második negyedévében jelentősen romlottak. Konjunktúra- és Bizonytalansági ndex, második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előzetes adatok szerint 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mely a rendszerváltás óta tapasztalt legerősebb negyedéves visszaesés. A KKV-k az elmúlt negyedévek drámai romlása után még 9 júliusában is igen kedvezőtlennek ítélik meg üzleti helyzetüket, rövid távú várakozásaik viszont kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitást kivéve minden tekintetben jobb helyzetre számítanak, mint 9 áprilisában. Legnagyobb mértékben a létszámra és a kapacitáskihasználtságra vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest, de még mindig a negatív tartományban van. 9 áprilisához képest erőteljesen csökkent a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági ndex a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értékére esett vissza. Kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság átlagos szintje 9 második negyedévében 73,8%-ra emelkedett a felmérés történetének legalacsonyabb, 9 áprilisában mért 7,3%-os értéke után. Az értékesítésüknek legalább 5%-át exportáló cégek kapacitáskihasználtsága folytatta csökkenését, a legfeljebb 5%-ot exportálók körében azonban megfordult a csökkenő tendencia, és a mutató 74,7%-ra növekedett az előző negyedévi 7,8%-ról. A kizárólag belföldi piacra termelő vállalatok mutatójának csökkenése is megállt. A gazdasági ágak szerinti bontást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az építőiparban folytatódott a visszaesés, így a júliusi 74,6%-os értékkel ennek a területnek a mutatója a második legalacsonyabb a feldolgozóipar 7,6%-os értéke után. A KKV Körkép: KKV Konjunktúra- és Bizonytalansági ndex, Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános,16,1,8,4, -,4 -,8 -,1 -,16 -, KKV_K KKV_B 5_AN 5_UL 6_AN 6_UL 7_AN 7_UL 8_AN 8_UL 9_AN 9_UL Megjegyzés: bal skála KKV Konjunktúraindex, jobb skála KKV Bizonytalansági index - Forrás: GV ,8 74,1 5_AN KKV Körkép: A kapacitáskihasználtság alakulása , % 76,877, 73,8 77,1 76, 79,48,6 79,879,579,6 5_UL 6_AN 6_UL 7_AN 7_UL 77,8 77,5 8,68,7 75,8,45,44,43,4,41,4,39,38,37,36,35 73,8 7,3 8_AN 8_UL 9_AN 9_UL

2 kereskedelem és a feldolgozóipar területén működő cégek esetében megfordult az előző negyedévi csökkenő tendencia, mindkét terület enyhe javulást mutat kapacitáskihasználtság szempontjából 9 júliusában. A gazdasági szolgáltatások esetében csökkent az átlagos kapacitáskihasználtság, de még mindig ezen a területen a legmagasabb a mutató értéke (78,4%). Termelési szint A termelési szint 7 októbere óta tartó emelkedése 8 harmadik negyedévében megtört és a mutató értéke jelentősen visszaesett. Ez a csökkenés csak most, 9 második negyedévében fordult meg. A termelési szint csökkenéséről a cégek 58,6%-a, a termelés bővüléséről 1,5%-uk számolt be, ami,8 pontos csökkenést, illetve,8 pontos növekedést jelent az előző negyedévi arányokhoz képest. Az export összes értékesítésen belüli aránya szerint megvizsgálva a cégeket azt találjuk, hogy a termelési szint csak a termelésüknek több mint felét exportáló cégek körében csökkent. A termékeit vagy szolgáltatásait döntően külföldön értékesítő cégek 8%-a jelezte a termelési szint növekedését és 67%-uk a termelés csökkenését, ami az előbbi esetében 7 pontos csökkenést, az utóbbinál pedig 1 pontos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest. Üzleti helyzet A cégek üzleti helyzetében a 7 októbere óta tartó javulás után 8 negyedik negyedévében romlás következett be, mely 9 elején és a második negyedévben is folytatódott. 9 júliusában jó üzleti helyzetről a vállalkozások 16,%-a, rossz üzleti helyzetről pedig 3,4%-uk számolt be (az előbbi, pontos, az utóbbi pedig 1,7 pontos növekedést jelent 9 második negyedévéhez képest). Az üzleti helyzet megítélése a vállalkozás mérete szerinti megoszlásban azt mutatja, hogy a 9 fős kisvállalkozások helyzete javult, míg a 1 főnél nagyobb létszámú cégek helyzetének romlása felerősödött. Az 5-99 fős vállalatok helyzete is tovább romlott, de enyhébb mértékben, mint az előző negyedévben. A 1 főnél nagyobb és az 5 főnél kisebb létszámú cégek 18%-a minősítette üzleti helyzetét jónak, az 5-99 fő közöttieknek pedig 11%-a, amely értékek 4 pontos csökkenést, 6 pontos növekedést, illetve pontos visszaesést jelentenek az előző negyedévhez képest. A feldolgozóipar és a kereskedelem területén működő vállalatok 16%-a értékelte jónak üzleti helyzetét, ami nem jelent változást az előző három hónaphoz képest. Az építőipari és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek 18%-a, illetve 15%-a számolt be jó üzleti helyzetről, ami az építőipar esetében 7 pontos növekedést, a gazdasági szolgáltatásoknál pedig 8 pontos romlást jelent az áprilisban mért adatokhoz képest. Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános /9,6,4,, -, -,4 -,6 5_AN KKV Körkép: A termelési szint alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, _UL 6_AN 6_UL 7_AN 7_UL 8_AN 8_UL 9_AN nincs export x-5% 51-x% 9_UL Megjegyzés: az ábra y tengelyén az értékek 1 és +1 közötti értékeket vehetnek fel. 1-et akkor, ha minden cég alacsony, +1-et akkor, ha minden cég magas szintről számol be. Forrás: GV,4,3,,1, -,1 -, -,3 KKV Körkép: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a cégek mérete (foglalkoztatottak száma, fő) szerint, _AN _UL 6_AN 6_UL 7_AN 7_UL 8_AN 8_UL 9_AN 9_UL Megjegyzés: az ábra y tengelyén az értékek 1 és +1 közötti értékeket vehetnek fel. 1-et akkor, ha minden cég romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról számol be. Forrás: GV

3 Üzleti várakozások A KKV-k üzleti várakozásait átlagosan enyhén javuló tendencia jellemzi. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások következő félévre vonatkozó várakozásai a legkisebb és a legnagyobb cégek esetében javultak 9 második negyedévében, míg az 5-99 fős vállalatok körében romlottak. Az export értékesítésen belüli aránya szerint vizsgálva az adatokat látható, hogy a kizárólag belföldre termelő és a döntően belpiacra termelő cégek mutatója növekedett, míg az exportorientált cégek körében romlottak a várakozások. 9 második negyedévében a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek várható üzleti helyzete stagnált, a kereskedelmi vállalatok kilátásai javultak, a gazdasági szolgáltató vállalatok várakozásai pedig romlottak. Beruházás A beruházási aktivitás a 9 első negyedévi enyhe javulás után ismét romlani kezdett 9 júliusában. Az adatokból az látható, hogy a cégek 47%-a nem tervez beruházást (múlt negyedévben 39%), 15,3%-uk tervez csökkentést (áprilisban,5%) és 9,3%-uk szeretné növelni beruházási aktivitását (az előző negyedévben 11,3%). A gazdasági ágakat tekintve a beruházási aktivitás stagnált a feldolgozóiparban és a gazdasági szolgáltatásoknál, enyhén csökkent a kereskedelemben, az építőiparban pedig jelentősen visszaesett. Várható létszámváltozás A munkaerő-kereslet növekedett az elmúlt negyedév során: bár a vállalkozásoknak mindössze 8,%-a tervez munkaerőfelvételt, ugyanakkor még ez az érték is magasabb az áprilisi 5,5%-nál. Csökkenő tendencia érvényesült a legkisebb, - 49 fős cégek esetében, az 5 és 99 fő közötti létszámú vállalatok és a 1 fő felettiek azonban keresletnövekedésről számoltak be Összességében megállapíthatjuk, hogy a felmérés adatai alapján a magyar vállalatok értékelése saját üzleti helyzetükről enyhén romlott április és július között, a jövőre vonatkozó várakozásaik viszont javultak. A döntően exportra termelő cégek helyzete és várokozásai romlottak leginkább április és július között, ágazatok szerint pedig az eddig relatívan jól teljesítő gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek üzleti helyzetre, termelési szintre vonatkozó várakozásai és ezzel összefüggésben kapacitáskihasználtságai estek vissza 9 második negyedévében.,5,4,3,,1, -,1 -, -,3 KKV Körkép: A várható üzleti helyzet alakulása gazdasági ág szerint, feldolgozóipar építőipar 5_AN 5_UL kereskedelem gazdasági szolg. 6_AN 6_UL 7_AN 7_UL 8_AN 8_UL 9_AN 9_UL Megjegyzés: az ábra y tengelyén az értékek 1 és +1 közötti értékeket vehetnek fel. 1-et akkor, ha minden cég romlásról, +1-et akkor, ha minden cég javulásról számol be. Forrás: GV,4,3,,1, -,1 -, -,3 KKV Körkép: A létszám várható változása a cégek mérete (foglalkoztatottak száma, fő) szerint, _AN 5_UL _AN 6_UL 7_AN 7_UL 8_AN 8_UL 9_AN 9_UL Megjegyzés: az ábra y tengelyén az értékek 1 és +1 közötti értékeket vehetnek fel. 1-et akkor, ha minden cég csökkenésről, +1-et akkor, ha minden cég növekedésről ad számot. Forrás: GV Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános 3/9

4 Makrogazdasági tendenciák: előrejelzések az eurózóna és Németország gazdaságáról A müncheni fo gazdaságkutató intézet, a francia statisztikai hivatal (NSEE) és az olasz SAE gazdaságkutató intézet közös gazdasági prognózisa szerint 9 második felében és 1 első negyedévében az eurózóna lassan kilábal a recesszióból, de a fellendülés a gyenge belső kereslet miatt bizonytalan lesz. A szakértők szerint az eurózóna ipari termelése stabilizálódni fog a következő időszakban, de az alacsony belső kereslet továbbra is éreztetni fogja negatív hatását. A beruházások volumene lassuló ütemben ugyan, de tovább fog csökkenni. A foglalkoztatási kilátások továbbra is romló tendenciát mutatnak, mely a lakossági fogyasztásra is rányomja bélyegét. A német gazdasági aktivitás a hosszú recesszió után alacsony szinten stabilizálódott 9 közepén. A második negyedévben a GDP növekedni kezdett, melyet a háztartások fogyasztásának bővülése is elősegített. A munkaerőpiac ezen időszak alatt képes volt megőrizni stabilitását, melyet a csökkentett munkaórákra történő átállás segített elő. Az elemzők szerint a legfontosabb indikátorok fellendülést jeleznek a harmadik negyedévre, de ez hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak és a gyors, exportvezérelt növekedésre egyre kisebb az esély. 9 utolsó negyedévére csak igen alacsony GDPnövekedés várható, az egész évet tekintve pedig 5%-os visszaesésre számít az előrejelzés. 1-re a kutatók lassú, bizonytalan növekedést, valamint a munkanélküliek számának jelentős emelkedését várják. Gazdasági előrejelzés az eurózónára A müncheni fo gazdaságkutató intézet, a francia statisztikai hivatal (NSEE) és az olasz SAE gazdaságkutató intézet közös publikációja szerint az eurózóna bruttó hazai terméke 9 második negyedévében,%-kal csökkent. Ezt a szakértők a gazdaság stablizálódásának jeleként értékelik az első negyedév igen jelentős,,5%-os visszaesése után. A kedvező tendencia mögött a nemzetközi kereskedelem fellendülése és a belső fogyasztás állami beavatkozások következtében megnövekedett volumene áll. A kutatóintézetek 9 harmadik negyedévére,4%-os, a negyedik negyedévre és 1 elejére pedig,%-os, igen enyhe növekedésre számítanak. Az eurózóna ipari termelése 9 második negyedévében,7%-kal csökkent, mely ütem a harmadik negyedévben valamivel mérséklődött, az autógyártás területe pedig,%- os növekedést produkált az államilag támogatott autócsereprogramoknak köszönhetően. A szakértők arra számítanak, hogy az ipari termelés stabilizálódni fog a következő hónapokban, de a gyenge belső kereslet továbbra is éreztetni fogja negatív hatását. 9 harmadik negyedévére az ipari termelés,1%-os növekedését prognosztizálják, a negyedik negyedévre és 1 első negyedévére pedig stagnálást valószínűsítenek. A kutatók előrejelzése szerint a beruházások volumene kisebb ütemben ugyan, de tovább fog csökkenni a következő hónapokban. Ennek oka egyrészt az alacsony kapacitáskihasználtság, másrészt a normalizálódott pénzpiaci helyzet ellenére még mindig szigorú hitelkondíciók. Ennek következtében az eszközberuházások várhatóan csökkenni fognak a következő hónapokban is, az V V V V V V V Forrás: Eurostat V A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei az EU-ban (5 tagállam) szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, (, 1%=előző év azonos időszaka) V V V V V V V V V V V V V Forrás: Eurostat Az Európai Unió (7 tagállam) ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, -9 (, 1%=előző negyedév) V Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános 4/9

5 építési beruházások volumene pedig lassú növekedésnek indul az ingatlanpiaci normalizáció nyomán. A külkereskedelem fellendülése is elősegítette az eurózóna gazdasági növekedését, ráadásul a recesszió során az import volumene erősebben visszaesett, mint az exporté. A rövid távú indikátorok azt jelzik, hogy a következő negyedévben további fellendülés várható. A GDP jelentős visszaesése igen negatívan hatott az eurózóna foglalkoztatottságára, és a kutatók a következő időszakra is hasonlóan borús tendenciát jósolnak: az üzleti felmérések adatai romló foglalkoztatási kilátásokat mutatnak. A növekvő munkanélküliség várhatóan a nominális bérek csökkenéséhez vezet 1-ben, mely a felélénkülő inflációval (9 végére és 1 első negyedévére 1%-os átlagos inflációra számítanak a szakértők) együtt tovább gyengíti a háztartások vásárlóerejét. A prognózis szerint a lakossági fogyasztás várhatóan,%-kal fog nőni a harmadik negyedévben és,1%-os csökkenés várható az utolsó negyedévre, valamint stagnálás 1 elejére. Világgazdasági előrejelzés A három kutatóintézet világgazdaságra vonatkozó prognózisa szerint az iparosodott országok gazdasági kibocsátása 1-ben átlagosan mindössze 1%-kal fog növekedni, a 9-es 3,5% körüli visszaesés után. A világkereskedelem várhatóan drasztikus, 1,5%-os visszaesést szenved el 9-ben, melyet egy 5,5%-os fellendülés követhet a jövő év során. A fogyasztói árak csak igen enyhe ütemben fognak emelkedni világszerte. Előrejelzés a német gazdaságra A német gazdasági aktivitás a recesszió után a gazdaságpolitikai beavatkozásoknak köszönhetően alacsony szinten stabilizálódott 9 nyarán. A második negyedévben a GDP növekedni kezdett, melyet jelentősebb mértékű fogyasztói keresletnövekedés is elősegített. A csökkenő energiaárak, az adócsökkentés, valamint az államilag támogatott autócsere-program a háztartások fogyasztásának jelentős bővüléséhez vezetett. A munkaerőpiac képes volt megőrizni stabilitását, melyet a csökkentett munkaórákra történő átállás segített elő. A kutatóintézetek szerint a legfontosabb indikátorok erőteljesebb fellendülést jeleznek a harmadik negyedévre, de ez hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak. A gyors talpraállást számottevő gátló erők nehezítik. Bár egyre több jel mutat a recesszió által visszavetett német export fellendülésére, az iparosodott országoknak egyre kisebb az esélyük a gyors, exportvezérelt növekedésre. Ezenfelül a szakértők várakozásai szerint a munkaerő-piaci helyzet is romlani fog: a vállalatok várhatóan csökkenteni fogják a rövidített munkaórák igénybevételét (jövedelmezőségi okok miatt), ami a munkanélküliség növekedéséhez fog vezetni V V V V V V V V V Forrás: Eurostat Forrás: V Forrás: Eurostat Franciaország ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, -9 (, 1%=előző negyedév) A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei az Amerikai Egyesült Államokban, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, (, 1%=előző negyedév) V V V 1998 A Philadelphia Fed-index alakulása, 1. január - 9. október Forrás: Németország ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, -9 (, 1%=előző negyedév) V V V V 7 V Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános 5/9

6 Tehát a három gazdasági kutatóintézet várakozásai szerint a német bruttó hazai termék 9 harmadik negyedévében erős emelkedést fog mutatni, de az ország csak lassan lábal ki a gazdasági válságból. 9 utolsó negyedévére csak igen alacsony GDP-növekedés várható, az egész évet tekintve pedig 5%-os visszaesésre számítanak. 1-re a szakértők lassú, bizonytalan emelkedést prognosztizálnak. A gyenge világgazdasági növekedés miatt a német export és a belső kereslet csak lassú ütemben fog nőni. A vállalatok beruházási hajlandósága gyenge marad a rossz jövedelmezőségi kilátások és a kedvezőtlenebbé váló finanszírozási feltételek miatt. övőre a német gazdaság várhatóan további gazdaságpolitikai támogatásra fog szorulni. 1-re az intézetek 1,%-os GDP-növekedést prognosztizálnak, valamint a munkanélküliek számának emelkedését: ezt éves átlagban 4,1 millió főre becsülik V A németországi bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok(előző negyedév=1,%), 1-1 V V V V V V V V V Forrás: Forrás: fo ( Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános 6/9

7 Nemzetközi tendenciák A müncheni fo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke 9 októberében ismét emelkedett. A kedvező eredmény annak köszönhető, hogy a megkérdezett vállalatvezetők elégedettebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint múlt hónapban, és a következő fél évre vonatkozó kilátásaik megítélése is javult. A német gazdaságkutatók véleménye szerint a német gazdaságra a következő hónapokban is a visszafogott ütemű növekedés lesz jellemző. A francia statisztikai hivatal (NSEE) októberi felmérésének eredményei szerint a vállalatvezetők úgy látják, hogy tovább folytatódott a francia ipari konjunktúra javuló tendenciája. Az NSEE üzleti bizalmi indexe már a hetedik egymást követő hónapban mutat emelkedést, mely a francia elemzők véleménye szerint arra utal, hogy a francia gazdaság kedvező konjunkturális helyzete stabilizálódik. Az Európai Unió gazdasága A müncheni fo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 9 októberében újfent emelkedett. A megkérdezett vállalatok valamivel kevésbé elégedetlenek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint szeptemberben, és a következő hat hónapra vonatkozó kilátásaik megítélése is javult. A német szakértők véleménye szerint az igen visszafogott ütemű gazdasági fellendülés a következő hónapokban is folytatódik. Az ipari vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete enyhén javult a megelőző hónaphoz képest, de még mindig kedvezőtlennek mondható. A megkérdezettek némileg optimistábban nyilatkoztak következő fél éves kilátásaikról, mint szeptemberben. Az euró erősödésének ellenére a cégek jobb exportlehetőségekről számoltak be, mint a legutóbbi adatfelvétel során. Kapacitáskihasználtságuk némileg növekedett a nyári időszakhoz képest, de a kapacitáskihasználtsági ráta így is jóval átlagos értéke alatt maradt. Az ipari vállalatok terveik szerint enyhén mérsékelni fogják a létszámcsökkentés ütemét. A nagykereskedelemben a bizalmi index értéke újfent emelkedést mutatott. A nagykereskedők jóval kedvezőbb üzleti helyzetről számoltak be, mint szeptemberben, következő fél évre vonatkozó várakozásaik viszont némileg pesszimistábbakká váltak. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások elégedetlenebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint az előző hónapban, és a közeljövőre vonatkozó kilátásaik is borúsabbá váltak, így a kiskereskedelem területén romlott a bizalmi index értéke. Az építőipar területén működő vállalatok körében változatlan maradt az üzleti bizalom. A válaszadók jelenlegi üzleti helyzetüket kissé kedvezőtlenebbnek látják, mint az elmúlt hónapban, a közeljövő üzleti kilátásait tekintve viszont optimistább véleményeknek adtak hangot, mint szeptemberben. Forrás: fo ( Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az fo vállalati konjunktúra felmérése szerint, =1%, jan okt Forrás: Üzleti bizalom elenlegi üzleti helyzet Várakozások O Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános 7/9

8 A francia statisztikai hivatal (NSEE) felmérése alapján az októberben megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint folytatódott a francia ipari konjunktúra javuló tendenciája: az NSEE üzleti bizalmi indexének értéke már a hetedik egymást követő hónapban mutat emelkedést. Ez a francia szakértők szerint a kedvező konjunkturális helyzet stabilizálódását jelenti. Az ipari vállalatok vezetői közül egyre többen számolnak be kibocsátásuk növekedéséről. A késztermékkészletek volumene a vállalatvezetők megítélése szerint hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. Emellett a megkérdezettek úgy látják, hazai és főként külföldi megrendeléseik újfent bővültek, bár csak kis mértékben. A vállalatvezetők következő hónapokra vonatkozó prognózisa továbbra is pozitív tendenciát mutat. Az általános kilátásokat jellemző index mely a válaszadók általános ipari aktivitásra vonatkozó véleményét tükrözi tovább javult októberben. Forrás: NSEE ( M Forrás: Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az NSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 1=hosszú távú átlag, március - 9. október Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKK GV: Gazdasági Havi Tájékoztató, 9 / október, Budapest, Tel: (1) ; Fax: (1) ; gvi@gvi.hu; nternet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth stván ános 8/9