%

Átírás

1 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 213. augusztus A KKV Körkép kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 25 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. 213 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés. Konjunktúra- és Bizonytalansági Index 213 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés. Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értékének az előző év végén kezdődő emelkedése tovább folytatódott 213 második negyedévében. Emellett a Bizonytalansági Index valamelyest nőtt az előző három hónaphoz képest, vagyis a vélemények különbözősége növekedni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően. A cégek létszámát, exporttevékenységét és tulajdonszerkezetét figyelembe véve megállapítható, hogy a Konjunktúraindex értéke csak a közepes méretű, illetve a döntően exportra termelő cégek körében csökkent, minden más vállalati csoportban növekedés figyelhető meg az előző negyedévhez képest. Kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság átlagos szintje nem változott az előző három hónaphoz viszonyítva: a mutató jelenleg 78,7%-on áll, ami,2 százalékpontos emelkedés a 213 első negyedévében mért adathoz képest, és 3,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A mutató értéke továbbra is az exportáló, a külföldi tulajdonban levő, a nagy létszámú és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek esetében a legmagasabb. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest csak a kisebb, a tisztán hazai tulajdonosi hátterű, illetve az KI Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 1/8 % _AN 25_AN 25_UL 25_UL KKV Konjunktúra és Bizonytalansági Index 26_AN 26_UL 27_AN 27_UL 28_AN 28_UL Konjunktúra Index (KI) 26_AN 29_AN 29_UL 21_AN 21_UL 211_AN 211_UL 212_AN 212_UL 213_AN Bizonytalansági Index (BI) A kapacitáskihasználás alakulása 26_UL 27_AN 27_UL 28_AN 28_UL 29_AN 29_UL 21_AN 21_UL 211_AN 211_UL 212_AN 212_UL 213_AN 213_UL 213_UL BI

2 építőiparban működő vállalkozások körében nőtt a kapacitáskihasználtság átlagos szintje. Rendelésállomány A kkv-k termékei és szolgáltatásai iránti kereslet enyhén visszaesett az előző negyedévhez képest: a vállalkozások 25%-a számolt be alacsony, 21%-a pedig magas rendelésállományról (mindkét szám 9 százalékponttal volt alacsonyabb az előző három hónapban). A cégek exporttevékenysége alapján elmondható, hogy az elmúlt negyedév során éppen az exportáló cégek körében alakult kedvezőtlenül a termékeik és szolgáltatásaik iránti rendelésállomány szintje, egyedül a kizárólag a belpiacon értékesítő vállalkozások körében nőtt a megrendelések mutatójának értéke. Termelési szint és üzleti helyzet A termelési szint indikátora jelentős visszaesést mutatott az elmúlt három hónap során. Ez annak tudható be, hogy a termelési szint növekedését jelző cégek aránya a 213 áprilisában tapasztalt 22%-os szinthez képest mindössze 24%-ra nőtt, miközben a termelési szint elmúlt félévi csökkenéséről a vállalkozások 25%-a számolt be, ami drasztikus emelkedés az áprilisi 6%-hoz képest, így az egyenlegmutató értéke összességében jelentősen romlott. A cégek exporttevékenysége és mérete szerint is mindhárom csoportban csökkent a termelési szint mutatója. A tulajdonosi hátteret tekintve is elmondható, hogy mindhárom csoportban visszaesett a cégek mutatója, és továbbra is a tisztán külföldi tulajdonban levő cégek esetében éri el a legmagasabb értéket. Hasonló a helyzet gazdasági ágak tekintetében is, hiszen valamennyi szektorban csökkent az egyenlegmutató értéke az elmúlt három hónap során. A legnagyobb mértékű visszaesés a kereskedelem területén működő cégek esetében tapasztalható, ami annak köszönhető, hogy a termelés szűküléséről beszámoló cégek aránya az elmúlt három hónap során 1%-ról 29%-ra nőtt. Emellett a gazdasági szolgáltatásokat végző cégek körében is 28%-os a termelés csökkenését jelző vállalkozások aránya, de ez az előző negyedévhez képest csak 2 százalékpontos emelkedés eredménye. A cégek jelentései alapján a termelési szinttel és a Konjunktúraindex többi összetevőjével ellentétben az üzleti helyzet tekintetében enyhe pozitív változás zajlott le az elmúlt negyedévhez képest. Az előző felvétel eredményeihez képest 2 százalékponttal magasabb, 18%- os a rossz, és 3 százalékponttal magasabb, 28%-os a jó üzleti helyzetet jelző cégek aránya, míg kielégítő üzleti helyzetről a vállalatok 54%-a számolt be az előző negyedévi 59%-hoz képest. Ez a növekedés minden tulajdonosi viszonyok, exporttevékenység, ágazat és méret alapján képzett vállalati csoportban érvényesült, kivéve a Vállalati egyenlegmutató Vállalati egyenlegmutató Vállalati egyenlegmutató _AN 25_AN 25_AN 25_UL 25_UL 26_AN 26_AN 26_UL 26_UL 27_AN 27_AN Rendelésállomány 27_UL 27_UL 28_AN 28_AN 28_UL 28_UL termelési szint - múlt félév 25_UL 26_AN 26_UL 27_AN 29_AN 29_AN 29_UL 29_UL 21_AN Termelési szint 27_UL 28_AN üzleti helyzet jelenleg 21_AN Üzleti helyzet 28_UL 29_AN 29_UL 21_AN 21_UL 21_UL 211_AN 211_AN 211_UL 211_UL 212_AN 212_AN 212_UL 212_UL 213_AN 213_AN várható termelési szint 21_UL 211_AN 211_UL 212_AN 212_UL 213_AN várható üzleti helyzet 213_UL 213_UL 213_UL Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 2/8

3 részben külföldi tulajdonban levő, illetve a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégeket. A mutató legmagasabb értékeit a tisztán külföldi kézben levő (34), a nagy létszámú (17), a feldolgozóipari (28) és a döntően exportáló () cégek között figyelhetjük meg. Üzleti várakozások A várható üzleti helyzet mutatója ismét emelkedésbe fordult 213 júliusára az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után. A cégek %-a számít jó üzleti helyzetre (ez 7 százalékponttal magasabb az áprilisban mértnél), és csak 1%-uk vár rossz üzleti helyzetet, ami 2 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél. A cégek létszám-kategóriáit és exporttevékenységét illetően megállapítható, hogy valamennyi vállalati kategóriában emelkedett a várható üzleti helyzet mutatója, és továbbra is a legnagyobb, illetve a döntően exportáló cégek indexe a legmagasabb. A cégek tulajdonosi háttere tekintetében is egyöntetű a pozitív tendencia. A várható üzleti helyzet javulása egyedül a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén nem érhető tetten, míg a feldolgozóipari és az építőipari cégek körében eltérő mértékű emelkedés figyelhető meg. Továbbra is a feldolgozóipari cégek várakozásai a legoptimistábbak (), azonban a legnagyobb mértékű javulás az építőiparban tapasztalható: az ezen a területen működő vállalkozások mutatója az előző negyedévi -19-es értékről 22-re nőtt 213 júliusára. Az üzleti helyzethez hasonlóan az előző negyedévben megfigyeltnél optimistábban tekintenek a következő fél évben várható termelési szintre a cégvezetők: az áprilisban mérthez képest 7 százalékponttal többen, a cégek 27%-a bízik a termelési szint növekedésében, és 6%-uk számít ennek csökkenésére, ami 4 százalékponttal magasabb az előző negyedévi adatnál. Az emelkedés azonban nem tekinthető általánosnak, olyannyira, hogy csak a tisztán magyar tulajdonban levő, a 2-49 fős, a részben exportáló, illetve a feldolgozóipari és az építőipari cégek körében javult a várható termelési szint mutatója az elmúlt negyedévben. Az üzleti helyzet és a termelési szint mellett a cégek a kapacitáskihasználás tekintetében is kedvezőbb folyamatokat prognosztizálnak, mint az előző negyedévben, azonban ebben az esetben csak 1 ponttal nőtt a mutató értéke 213 áprilisához képest, 16-ról 17-re, így ismét a 212 utolsó negyedévében mért értéket vette fel. A vállalkozások 21%-a számít a tőkehasznosítási mutató emelkedésére, ami 3 százalékpontos növekedés, a kapacitáskihasználtság visszaesését pedig a cégek 4%-a jelezte előre, amely arány 2 százalékponttal nőtt az elmúlt három hónap során. Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 3/8 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató Vállalati egyenlegmutató _AN elenlegi üzleti helyzet a tulajdonszerkezet szerint tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon 25_UL 26_AN Várható kapacitáskihasználás 26_UL 27_AN 27_UL 28_AN 28_UL 29_AN 29_UL 21_AN 21_UL részben külföldi tulajdon A várható üzleti helyzet alakulása gazdasági ág szerint feldolgozóipar kereskedelem építőipar gazdasági szolg. 211_AN 211_UL 212_AN 212_UL 213_AN 213_UL

4 Makrogazdasági tendenciák: A kínai gazdaság helyzete és kockázatai Kína gazdasági előretörése igen látványos volt az utóbbi években, a gazdaság a es válság mélypontján is éves ötszázalékos GDP-növekedést mutatott. Ezután tíz százalék fölé emelkedett a bővülés üteme, és Kína a világ második legnagyobb gazdasága lett. Ez a nagy ütemű növekedés azonban nem tartható a legtöbb közgazdász szerint 213-ban már csak 7 százalék körüli GDP-növekedésre lehet számítani. Emellett a kínai gazdaság a felszín alatt igen sok jelentős problémával küszködik, ilyenek például a veszélyesen elszálló ingatlanárak, a munkaerő-mobilitás alacsony foka, a gazdaság kormányzati befektetésektől való függősége, valamint a merev pénzügyi szektor. Utóbbi jelentős kockázatokat rejt magában a hitelbuborék egyre nyilvánvalóbb jelei, a pénzügyi szabályozás hiányosságai, valamint az átláthatatlan és összetett pénzügyi termékek miatt. A kínai pénzügyi szektor működésében súlyos akadályt jelent, hogy a magánbankok alapítása igen nehézkes, mely a feketén működő ún. árnyékbankoknak kedvez, amik az alapkamat háromszorosáért nyújtanak hitelt, ezzel további kockázatokat teremtve. A kínai vezetés a belső kereslet fokozását a beruházások felfuttatásával kívánja megvalósítani, melyek komoly dotációval jönnek létre, vagyis a kínai vállalatok a valós költségekhez képest nyomott kamatok mellett hozzák meg döntéseiket. Ebben a helyzetben sok projekt megtérülése elmarad a valós finanszírozási költségektől, életképességük pedig a jelenlegi támogatott kamatok fennmaradásán múlik. Az alacsonyabb növekedés és a túlhitelezett vállalati szektor kapcsán a szakértők úgy látják, hogy a féktelen növekedés korszaka lezárult Kínában. A kínai növekedés esetleges összeomlása nyugaton is jelentősen éreztetné hatását: a befektetőknek veszteséget kellene leírniuk, a Kínába exportáló nyugati vállalatok árbevétele pedig visszaesne. A Nomura elemzői szerint Magyarország gazdasági kilátásai érzékenyek a kínai helyzetre, és a 214-re előre jelzett enyhe (,7%-os) magyar GDP-növekedés a kínai lassulás hatására stagnálásba fordulhat. Gazdasági helyzet Kína gazdasági előretörése igen látványos volt az utóbbi években: az Egyesült Államok csak nagyon lassan lábalt ki a es pénzügyi válság okozta recesszióból, az eurózóna pedig újra visszaesett oda miközben a kínai gazdaság a válság mélypontján is éves ötszázalékos GDPnövekedést mutatott. Ezután tíz százalék fölé emelkedett a bővülés üteme, és Kína a világ második legnagyobb gazdasága lett, lehagyva apánt. Sok elemző ezért jó ideje Kínától várta, hogy a világgazdaság egészének motorjává váljon, nem csak exportőrként, hanem egyre népesebb módos középosztályára alapozva fogyasztói célországként is. Ez a várakozás azonban a jelek szerint még jó ideig nem teljesülhet, mivel a kínai gazdaság a felszín alatt igen sok jelentős problémát és kockázatot rejt. A kínai gazdasági növekedés lendülete mára jócskán lelassult bár a fejlett országokhoz képest még mindig nagy mértékű a növekedés. A legtöbb közgazdász szerint 213- ban már csak 7 százalék körüli GDP-növekedésre lehet számítani. A veszélyesen emelkedő ingatlanárak is jelentős problémát jelentenek. A kínai ingatlanbuborék felfúvódása a 2-es évek elején kezdődött meg, a kormányzat 21 óta próbálja hűteni a lakóingatlanok piacát, de az intézkedések ellenére tovább emelkedik a lakóingatlanok ára. Az önkormányzatok óriási, és egyre nehezebben törleszthető adósságai is igen nagy kockázatot jelentenek a további gazdasági növekedésre nézve. A kínai GDP éves növekedési üteme (%), Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 4/8

5 Kína stabilitását emellett strukturális problémái is fenyegetik, mint például a munkaerő-mobilitás alacsony foka, a gazdaság túlzott függése a kormányzati befektetésektől, valamint a merev, ám kockázattal terhelt pénzügyi szektor. Pénzpiaci helyzet 213 júliusában Kínában olyan bankközi zavarok játszódtak le, melyeket egyes elemzők a 28 szeptemberi folyamatokhoz hasonlítottak a hitelbuborék egyre nyilvánvalóbb jelei, a pénzügyi szabályozás hiányosságai, valamint az átláthatatlan és összetett pénzügyi termékek miatt. Sokan úgy interpretálták a helyzetet, hogy kézzelfogható közelségbe került a gazdaság vészfékezése, sőt, akár egy kínai válság kialakulásának is szemtanúi lehetünk. A kínai jegybank azonban viszonylag lassan, de gyakorlatilag teljesen orvosolta a bankok egymás közti hitelezésében fellépő likviditás-hiányt, és a bankok egymás közti hitelezésének árát mutató bankközi kamatok ismét lecsökkentek a megelőző hetekben tapasztalt szintekre. Az események azonban nyilvánvalóvá tették, hogy a kínai pénzpiac jelentős kockázatokat rejt magában. Emellett a kínai gazdaságban kétszer olyan gyorsan bővül a teljes hitelállomány, mint a GDP. A Fitch tanulmánya szerint az újabb hitelekből már alig származik növekedés, az új beruházások ugyanis már messze nem olyan produktívak, mint a korábbiak. A kínai pénzügyi szektor működésében súlyos akadályt jelent, hogy a magánbankok alapítása nem egyszerűsödött, ami pedig az egyéb pénzügyi intézményeket illeti, a szabályozás nem mindenhol világos. Mindez a feketén működő ún. árnyékbankoknak kedvez, amik az alapkamat háromszorosáért nyújtanak hitelt, ezzel jelentős kockázatot teremtve. A kormány legális intézményeket támogató kísérletei elemzők szerint akkor lehetnek sikeresek, ha megvalósul a betétek kamatainak teljes liberalizációja, illetve a magánszektor képessé válik új bankok alapítására. Beruházások Kína növekedése évtizedek óta a feldolgozóipari kapacitások erőltetett bővítésén alapult. Ez a modell azonban csak egy ideig képes segíteni a gyors gazdasági fejlődést, kényszerűen falba ütközik, amint a nemzetközi felvevőpiacok kereslete csökken, vagy már nem elegendő az új kapacitások kielégítéséhez. Kína számára a 28-as világgazdasági pénzügyi válság hozta el a fordulatot: a világgazdaság kereslete erősen esett exporttermékeik iránt, a kivitel bővülése már képtelen volt táplálni azt a magas gazdasági növekedési dinamikát, ami a korábbi éveket jellemezte. A vezetés válasza az új kihívásokra a belső kereslet fokozása volt. Választásuk azonban nem a lakossági fogyasztás (vélhetően körülményesebb, lassabban megvalósuló, de esetükben hosszú távon üdvösebb) élénkítésére esett. Inkább a beruházások felfuttatásával pótolták a külgazdaságban fellépő kereslethiányt. Erre az Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 5/ A kínai állami kiadások növekedési üteme (%), A kínai bruttó tőkeképződés a GDP %-ában, A kínai belső megtakarítások aránya a GDP %-ában,

6 időszakra vezethető vissza a hitelkiáramlás ütemének felgyorsulása is. A hitelkiáramlás csak akkor lehet fenntartható, ha a segítségükkel létrehívott projektek megtermelik a hitelek (társadalmi) költségét. A megtérülés szintje pedig az évek alatt jócskán visszaesett. Tehát a hitelek (28-tól éves átlagban 25 százalék feletti) növekedési üteme bőven meghaladja a gazdaság (ebben az időszakban átlagosan éves 13 százalékos) növekedésének ütemét, ami pedig a hitelek visszafizetésének alapja lenne. Az 1997-ben kirobbant délkelet-ázsiai válság okai sok tekintetben hasonlóak voltak a mai kínai helyzethez, annyi különbséggel, hogy a gazdaság szerkezeti deformációja mérsékeltebb volt. A kistigrisek beruházási rátái a GDP - 4 százaléka körül szóródtak, Kína esetében a legfrissebb becslések 5 százalékot közelítő arányról szólnak. A beruházásokat és az új projektek indítását a politikai elit direkt támogatásokkal, garanciákkal, illetve olcsó hitelekkel támogatta, elősegítve ezzel a lufik fújódását. Kínában a lakossági megtakarítások legfontosabb terepének számító bankbetétek kamatának szabályozásán (alacsonyan tartásán) keresztül támogatja a gazdaságpolitika a beruházásokat. Egyrészt alacsony hitelkamatokat csak alacsony betéti kamatok mellett lehet nyújtani az olcsó kamatok pedig támogatják a banki hitelekhez hozzáférő vállalatok és önkormányzatok beruházási döntéseit. A másik cél pedig a bankok feltőkésítése, a rendszerben termelődő rossz hitelek elleni tartalékok megtermelése. Az alacsony betéti kamatokon keresztül a lakosság valójában jóval alacsonyabb bevételeket realizál a megtakarításain, mintha piaci viszonyok között helyezhetné el pénzét. Ennek költsége az IMF számításai szerint átlagosan az éves GDP 4 százalékát tette ki a közötti időszakban. Azaz ekkora bújtatott adót fizetett a lakosság, amelyet részben a bankok feltőkésítésére, részben pedig a (főleg állami-) vállalati beruházások serkentésére használtak. Így valójában a beruházások komoly dotációval jönnek létre, vagyis a kínai vállalatok a valós költségekhez képest nyomott kamatok mellett hozzák meg döntéseiket. Ebben a helyzetben sok projekt megtérülése jóval elmarad a valós finanszírozási költségektől, életképességük pedig a jelenlegi támogatott kamatok fennmaradásán múlik. Ennek a modellnek a megváltoztatása rendkívül nehézkes. Az alacsonyabb növekedés és a túlhitelezett vállalati szektor kapcsán a szakértők úgy látják, hogy a féktelen növekedés korszaka lezárult Kínában. A magyar gazdaságra gyakorolt hatások A kínai növekedés esetleges összeomlása nyugaton is jelentősen éreztetné hatását: a befektetőknek veszteséget kellene leírniuk, a Kínába exportáló nyugati vállalatok (legyen szó luxusipari márkákról, autógyártókról vagy bányavállalatokról) árbevétele pedig visszaesne A kínai ipar hozzáadott értéke a GDP %-ában, A kínai export aránya a GDP %-ában, A kínai export éves növekedési üteme (%), Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 6/8

7 A Nomura londoni elemzői a kínai gazdasági lassulás lehetséges hatásait vizsgálva Dél-Afrika és Magyarország gazdasági kilátásai miatti aggodalmaiknak adtak hangot. A bank szakértői 214-re egyébként is az aktuális piaci konszenzusnál (1,4%) jóval alacsonyabb magyar GDPnövekedéssel kalkulálnak (,7%), de ha figyelembe veszik a kínai lassulás hatásait, akkor számításaik szerint stagnálna jövőre a magyar gazdaság. Mindez további lökést adhat a magyar jegybanki kamatcsökkentési sorozat folytatásának és a Nomura szerint az is elképzelhető, hogy a 214-es választások után a kormány rögtön további unortodox lépéseket jelent be, hogy a növekedést minden áron élénkíteni tudja. Az elemzés arra is rámutat, hogy Lengyelország, illetve Törökország viszonylag korlátozott negatív hatásokkal nézne szembe egy jelentős kínai lassulás esetén, és ugyanez lenne igaz az Egyesült Államok, illetve az eurózóna esetén is. A Nomura elemzői megemlítik, hogy Magyarország most a saját sikerének a csapdájába is beleeshet a kínai lassulás esetén. Ezt arra értik, hogy meglátásuk szerint már az előző magyar kormány is fokozott erőfeszítéseket tett az ázsiai kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére (beruházási és exporttámogatásokon keresztül) és a mostani kormány is erre törekszik. Forrás: portfolio.hu, figyelo.hu, hvg.hu, vg.hu, index.hu A kínai infláció éves üteme (fogyasztói árak, %), Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 7/8

8 Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 213 júliusában immár harmadik hónapja mutatott emelkedést. A megkérdezett cégek elégedettebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint a megelőző hónapban voltak. Bár a következő fél évre vonatkozó várakozások enyhén romlottak, a cégek még mindig bizakodónak számítanak. Az üzleti helyzet és a várakozások alakulása közötti rést mérő, a GVI által számított aszinkronitási index értéke csökkent júliusban, tehát az üzleti bizalmi indexet kisebb mértékű bizonytalanság jellemzi, mint a megelőző hónapban. Az Ifo szakértői úgy látják, a német gazdasági környezet továbbra is kielégítő marad a vállalkozások számára. (Forrás: Ifo, A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján a júliusban megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint a francia ipari konjunktúra helyzete újfent javult. Az INSEE üzleti bizalmi indexe két ponttal emelkedett a júniusi értékhez képest. A gazdasági fordulópont mutatója a kedvező konjunkturális helyzetet jelző zónába került át. A vállalatvezetők egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisának egyenlegmutatója emelkedett, de még így sem éri el átlagos értékét. Az általános kilátásokat jellemző index mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi júliusban emelkedett a megelőző havi értékéhez képest, de az egyenlegmutató továbbra is igen alacsony szintű. (Forrás: INSEE, Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2=1%, január július Üzleti bizalom elenlegi üzleti helyzet Várakozások Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint (1=hosszú távú átlag), március július Forrás: 6, 4, 2,, -2, Az Ifo üzleti bizalom és üzleti várakozások hónapok közötti változása (százalékpont), Forrás: Fordulópont mutató a francia üzleti szektorban (INSEE), ,5 1,,5-4, -6, -8, Üzleti bizalom változása (t(n)-t(n-1)) Várakozások változása (t(n)-t(n-1)), -, Forrás: saját számítás a adatok alapján 25, Az Ifo üzleti helyzet és várakozások változása közötti aszinkronitási mutató alakulása, , -1, Forrás: 2,, 1, 5,, Írták: Makó Ágnes (elemző, GVI) Hajdu Miklós (elemző, GVI) Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 213 / augusztus, Budapest, Forrás: saját számítás a adatok alapján Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: (1)2-5-84; Fax: (1)2-7-13; gvi@gvi.hu; Internet: ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István ános 8/8