Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások KKV Körkép január

Átírás

1 Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások KKV Körkép 14. január

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Hajdu Miklós, elemző MKIK GVI miklos.hajdu@gvi.hu Kutatásvezető: Tóth István János, tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI Szakértő: Parragh Bianka adjunktus, Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar A kézirat lezárva: 14. február. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest Cím: MKIK GVI 34 Budapest, Bécsi út 1. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet:

3 Összefoglalás A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 5 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A KSH gyorsbecslése szerint 13 harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest,6%- kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig,8%-kal nőtt. 13 negyedik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett, a termelési szintet kivéve. Emellett a jövőre irányuló várakozások is pozitív kilátásokat jeleznek, a létszámváltozást kivéve az összes mutató értéke nőtt. Ezek a hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke az elmúlt év harmadik negyedévében történő visszaesést követően az utolsó negyedévben visszakorrigált a második negyedéves szintre. A KKV Körkép Bizonytalansági Index szintén emelkedett valamelyest 13 októberéhez képest, vagyis a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően, azonban még mindig alacsony szinten van az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. 3/42

4 5_JAN 5_APR 5_JUL 5_OKT 6_JAN 6_APR 6_JUL 6_OKT 7_JAN 7_APR 7_JUL 7_OKT 8_JAN 8_APR 8_JUL 8_OKT 9_JAN 9_APR 9_JUL 9_OKT _JAN _APR _JUL _OKT 11_JAN 11_APR 11_JUL 11_OKT 12_JAN 12_APR 12_JUL 12_OKT 13_JAN 13_APR 13_JUL 13_OKT 14_JAN Vállalati egyenlegmutató 5_JAN 5_APR 5_JUL 5_OKT 6_JAN 6_APR 6_JUL 6_OKT 7_JAN 7_APR 7_JUL 7_OKT 8_JAN 8_APR 8_JUL 8_OKT 9_JAN 9_APR 9_JUL 9_OKT _JAN _APR _JUL _OKT 11_JAN 11_APR 11_JUL 11_OKT 12_JAN 12_APR 12_JUL 12_OKT 13_JAN 13_APR 13_JUL 13_OKT 14_JAN Vállalati egyenlegmutató 1.1. KKV Konjunktúra Index alakulása Forrás: GVI KKV Bizonytalansági Index alakulása 4 Forrás: GVI 14 4/42

5 JAN_5 JUL_5 JAN_6 JUL_6 JAN_7 JUL_7 JAN_8 JUL_8 JAN_9 JUL_9 JAN_ JUL_ JAN_11 JUL_11 JAN_12 JUL_12 JAN_13 JUL_13 JAN_14 JAN_5 JUL_5 JAN_6 JUL_6 JAN_7 JUL_7 JAN_8 JUL_8 JAN_9 JUL_9 JAN_ JUL_ JAN_11 JUL_11 JAN_12 JUL_12 JAN_13 JUL_13 JAN_14 Balance indicator Summary 1. SME Outlook Business Climate Index and Uncertainty Index The results of the latest SME Outlook survey reveal more favourable expectations compared to the previous quarter: the SME Outlook Business Climate Index increased from 2 points to 9 points, surpassing the level of January 13 (7 points). The value of the SME Outlook Uncertainty Index compared to the previous quarter is similar, it increased from 31 to 33 points. These values are notably lower than we found earlier in the course of the SME Outlook Business Climate Survey. This result implies that there is a decrease in the diversity of opinions on views toward the current and expected business situation of enterprises, however the perceptions of the trends are still not clear or uniform within the SMEs. Regarding the indicators we can conclude that in the last quarter of 13 the business confidence rebounded to a favourable (compared to the period since 11) level measured in the second quarter of 13, after a lurch in the third quarter of Quarterly developments in the SME Outlook Business Climate Index Source: IEER Quarterly developments in the SME Outlook Uncertainty Index 5 4 Source: IEER 14 5/42

6 JAN_5 OCT_5 JUL_6 APR_7 JAN_8 OCT_8 JUL_9 APR_ JAN_11 OCT_11 JUL_12 APR_13 JAN_14 JAN_5 OCT_5 JUL_6 APR_7 JAN_8 OCT_8 JUL_9 APR_ JAN_11 OCT_11 JUL_12 APR_13 JAN_14 Balance indicator Balance indicator JAN_5 OCT_5 JUL_6 APR_7 JAN_8 OCT_8 JUL_9 APR_ JAN_11 OCT_11 JUL_12 APR_13 JAN_14 JAN_5 OCT_5 JUL_6 APR_7 JAN_8 OCT_8 JUL_9 APR_ JAN_11 OCT_11 JUL_12 APR_13 JAN_14 Balance indicator Balance indicator JAN_5 OCT_5 JUL_6 APR_7 JAN_8 OCT_8 JUL_9 APR_ JAN_11 OCT_11 JUL_12 APR_13 JAN_14 JAN_5 OCT_5 JUL_6 APR_7 JAN_8 OCT_8 JUL_9 APR_ JAN_11 OCT_11 JUL_12 APR_13 JAN_14 Balance indicator Balance indicator 2. The components of the SME Outlook Business Climate Index The SME Outlook Business Climate Index consists of ten components. The figures below demonstrates the quarterly developments of them Quarterly developments of the business climate indicators Current and expected business situation Current and expected profitability current business situation expected business situation current profitability expected profitability Expected investments Current stock orders expected investment activity current stock orders Current and expected production levels Expected change in staff members and capacity utilization production levels previous quarter expected production levels expected change in staff members expected capacity utilization Source: IEER 14 We can conclude that the more favourable rating of the current and expected business situation and profitability, the expected investment activity, the stock orders and future capacity utilization led to the increase of the SME Outlook Business Climate Index. In contrast the level of production decreased in the previous quarter and the referring expectations stagnated, and in addition, the enterprises became more pessimistic regarding the expected change in staff members. 6/42

7 Tartalom Tartalom A vizsgálat célja A minta A vállalatok üzleti helyzete és várakozásai Bruttó hazai termék (GDP) Konjunktúra- és Bizonytalansági Index Kapacitáskihasználtság jelenlegi szintje Rendelésállomány Termelési szint és üzleti helyzet Üzleti várakozások A létszám és a beruházások várható alakulása Az árak alakulása Melléklet Függelék /42

8 1. A vizsgálat célja A KKV Körkép a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedévente, vállalati empirikus adatfelvételekre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2. A minta A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KSH kimutatásai szerint legalább főt foglalkoztató 1 cégek nagyság szerint képzett csoportjainak arányai tükrözzék e cégcsoportoknak az aggregált foglalkoztatásban játszott szerepét, és ezzel egyidejűleg illeszkedjen e cégcsoportban a feldolgozóipar, építőipar és szolgáltatások GDP-hez való hozzájárulásának arányaihoz (lásd az M1., 2. és 3. táblázatokat). Kutatásunkban így a KKV Körképben felmért cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat. A felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a -249 főt foglalkoztató cégek egészére. A felvételek során megkeresett vállalkozások szinte teljesen azonos megoszlást mutatnak a vállalatok besorolására használt ismérvek, mint pl. ágazati besorolás, létszám-kategória, export aránya vagy a nettó árbevétel tekintetében. A mintatulajdonságok megegyezése azért fontos, mert ez megbízható alapot teremt a felvétel időpontjaiban adott válaszok összehasonlításához. A 14. januári felvétel során 2 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. A válaszadó cégek 77%-a teljes egészében magyar tulajdonú, míg 4%-uk részben és 19%-uk teljes egészében külföldi tulajdonban van. A cégek 47%-a kizárólag belföldre szállít, 23%-uk pedig termékei többségét Magyarország határain kívül értékesíti. 1 A fős határt az a tapasztalat indokolta, hogy a kisebb, -19 főt foglalkoztató cégeknek a vállalati felvételekre adott válaszai több elháríthatatlan problémától terheltek. Egyrészt e cégek között a válaszadási hajlandóság számottevően alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél, másrészt és főleg az általuk adott válaszok pontossága rendkívül gyenge és érvényessége sem kielégítő. 8/42

9 GDP változás aránya az előző negyedévhez képest (%) 3. A vállalatok üzleti helyzete és várakozásai 3.1. Bruttó hazai termék (GDP) A KSH gyorsbecslése szerint 13 harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest,6%- kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig,8%-kal nőtt (lásd a ábrát) A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II Forrás: KSH 13 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: Konjunktúra- és Bizonytalansági Index 13 negyedik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett, a termelési szintet kivéve. Emellett a jövőre irányuló várakozások is pozitív kilátásokat jeleznek, a létszámváltozást kivéve az összes mutató értéke nőtt. Ezek a hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke az elmúlt év harmadik negyedévében történő visszaesést követően az utolsó negyedévben visszakorrigált a második negyedéves szintre. 9/42

10 Vállalati egynelegmutató 5_JAN 5_OKT 6_JUL 7_APR 8_JAN 8_OKT 9_JUL _APR 11_JAN 11_OKT 12_JUL 13_APR 14_JAN Vállalati egynelegmutató 5_JAN 5_OKT 6_JUL 7_APR 8_JAN 8_OKT 9_JUL _APR 11_JAN 11_OKT 12_JUL 13_APR 14_JAN Vállalati egynelegmutató 5_JAN 5_OKT 6_JUL 7_APR 8_JAN 8_OKT 9_JUL _APR 11_JAN 11_OKT 12_JUL 13_APR 14_JAN Vállalati egynelegmutató 5_JAN 5_OKT 6_JUL 7_APR 8_JAN 8_OKT 9_JUL _APR 11_JAN 11_OKT 12_JUL 13_APR 14_JAN Vállalati egynelegmutató 5_JAN 5_OKT 6_JUL 7_APR 8_JAN 8_OKT 9_JUL _APR 11_JAN 11_OKT 12_JUL 13_APR 14_JAN Vállalati egynelegmutató 5_JAN 5_OKT 6_JUL 7_APR 8_JAN 8_OKT 9_JUL _APR 11_JAN 11_OKT 12_JUL 13_APR 14_JAN A KKV Körkép Bizonytalansági Index szintén emelkedett valamelyest 13 októberéhez képest, vagyis a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően, azonban még mindig alacsony szinten van az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest (lásd a ábrát). A cégek létszámát, exporttevékenységét és tulajdonszerkezetét figyelembe véve megállapítható, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index változását tekintve nincs jelentős különbség a csoportok között, a tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatokat leszámítva (ahol csökkent az index) mindenhol egyértelmű emelkedést figyelhetünk meg (lásd az M1.-3. ábrát) A KKV Körkép Konjunktúra Index komponensei Jelenlegi és várható üzleti helyzet - - Jelenlegi és várható jövedelmezőségi helyzet jelenlegi üzleti helyzet várható üzleti helyzet jelenlegi jövedelmezőség várható jövedelmezőség Várható beruházások Jelenlegi megrendelések várható beruházási aktivitás jelenlegi rendelésállomány Jelenlegi és várható termelési szint Várható létszámváltozás és kapacitáskihasználás termelési szint - múlt félév várható termelési szint várható létszámalakulás várható kapacitáskihasználás Forrás: GVI KKV Konjunktúra Index alakulása /42

11 5_JAN 5_APR 5_JUL 5_OKT 6_JAN 6_APR 6_JUL 6_OKT 7_JAN 7_APR 7_JUL 7_OKT 8_JAN 8_APR 8_JUL 8_OKT 9_JAN 9_APR 9_JUL 9_OKT _JAN _APR _JUL _OKT 11_JAN 11_APR 11_JUL 11_OKT 12_JAN 12_APR 12_JUL 12_OKT 13_JAN 13_APR 13_JUL 13_OKT 14_JAN Vállalati egyenlegmutató 5_JAN 5_APR 5_JUL 5_OKT 6_JAN 6_APR 6_JUL 6_OKT 7_JAN 7_APR 7_JUL 7_OKT 8_JAN 8_APR 8_JUL 8_OKT 9_JAN 9_APR 9_JUL 9_OKT _JAN _APR _JUL _OKT 11_JAN 11_APR 11_JUL 11_OKT 12_JAN 12_APR 12_JUL 12_OKT 13_JAN 13_APR 13_JUL 13_OKT 14_JAN Vállalati egyenlegmutató Forrás: GVI KKV Bizonytalansági Index alakulása 4 Forrás: GVI 14 11/42

12 5_J 5_JUL 6_J 6_JUL 7_J 7_JUL 8_J 8_JUL 9_J 9_JUL _J _JUL 11_J 11_JUL 12_J 12_JUL 13_J 13_JUL 14_J A kapacitáskihasználás alakulása , % 3.3. Kapacitáskihasználtság jelenlegi szintje A kapacitáskihasználtság átlagos szintje jelentős növekedést mutat az előző három hónaphoz viszonyítva: a mutató jelenleg 85%-on áll, ami 3 százalékpontos emelkedés az előző időszakban mért adathoz képest, és 9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (lásd a ábrát). A mutató értéke továbbra is az exportáló, a külföldi tulajdonban levő, a nagy létszámú és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek esetében a legmagasabb. Az előző negyedévhez képest csak a kisebb részt exportáló vállalkozások körében volt kismértékű csökkenés a kapacitáskihasználtság tekintetében, a többi kategória szerinti bontásban mindenhol növekedést tapasztalunk (lásd az M5-8. ábrák) Az kapacitáskihasználás alakulása a KKV szektorban, %, 5. jan jan Forrás: GVI 14 12/42

13 Vállalati egyenlegmutató 3.4. Rendelésállomány A kkv-k termékei és szolgáltatásai iránti kereslet növekedett az előző negyedévhez képest: a vállalkozások %-a számolt be alacsony, 7% közepes, %-a pedig magas rendelésállományról. A cégek exporttevékenysége alapján elmondható, hogy a nagyrészt exportáló vállalatok esetében volt a legnagyobb növekedés, a hazai piacra termelő és a kis részben exportáló vállalatok körében sokkal kisebb növekedés tapasztalható. 13 végén újra a döntően exportáló cégek rendelésállomány mutatója a magasabb (lásd a ábrát) A rendelésállomány jelenlegi szintje exportbevétel szerint a KKV szektorban nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A cégek tulajdonosi hátterét tekintve a tisztán hazai kézben lévő és vegyes tulajdoni hátterű vállalkozások kategóriájában nőtt a legjobban a rendelésállomány indexe. Ezzel szemben a tisztán külföldi tulajdonosi hátterű kkv-k körében ez csökkent, 27% a magas, és 7% az alacsony rendelésállományú cégek aránya (az előző negyedévben 35%, illetve 7% volt a megfelelő arány). A vállalati létszám-kategóriákat tekintve minden kategóriában nőtt a rendelésállomány indexe. A legkisebb (-49 fős) cégek körében 2 pontos, a közepes (55-99 fős) cégek esetében 11 pontos, a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében 6 pontos növekedés volt elmúlt negyedévhez képest. Gazdasági ágak tekintetében a vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak kereslete a feldolgozóiparban, az építőiparban és a gazdasági szolgáltató cégek esetében nőtt, míg a kereskedelem területén csökkent; legjelentősebb mértékben az építőipari vállalatok rendelésállománya növekedett, körükben a mutató 25 pontos emelkedése volt mérhető. 13/42

14 3.5. Termelési szint és üzleti helyzet A termelési szint indikátora visszaesést mutatott az elmúlt hat hónap során (lásd a ábrát). Ez annak tudható be, hogy amellett, hogy a termelési szint növekedését jelző cégek aránya a 13 októberében tapasztalt 17%-os szinthez képest 16%-ra olvadt, a termelési szint elmúlt félévi csökkenéséről a vállalkozások 11%-a számolt be az októberi 6%-hoz képest. A cégek exporttevékenysége és mérete szerint is mindhárom csoportban csökkent a termelési szint mutatója, kivéve az 5-99 fős vállalati kört, ahol stagnálást mutat (lásd az M-11. ábrát). A tulajdonosi hátteret tekintve is elmondható, hogy mindhárom csoportban visszaesett a cégek mutatója, különösen a vegyes tulajdonú vállalkozások esetében, ahol jelentős, 24 pontos visszaesés történt (lásd az M12. ábrát). Gazdasági ágak tekintetében, az építőipari, a kereskedelmi és gazdasági szolgáltató cégek esetében visszaesés tapasztalható, míg a feldolgozóiparban stagnálás. A legnagyobb mértékű csökkenés a kereskedelem területén működő cégek esetében tapasztalható, ami annak köszönhető, hogy a termelés szűküléséről beszámoló cégek aránya az elmúlt három hónap során 4%-ról 15%-ra nőtt. A cégek jelentései alapján a termelési szinttel ellentétben az üzleti helyzet tekintetében pozitív változás zajlott le az elmúlt negyedévhez képest. Az előző felvétel eredményeihez képest 4 százalékponttal alacsonyabb, 9%-os a rossz, és 1 százalékponttal magasabb, 29%-os a jó üzleti helyzetet jelző cégek aránya, míg kielégítő üzleti helyzetről a vállalatok 62%-a számolt be az előző negyedévi 59%-hoz képest. Ez a növekedés a legtöbb tulajdonosi viszonyok, exporttevékenység, ágazat és méret alapján képzett vállalati csoportban érvényesült, kivéve a tisztán külföldi tulajdonban lévő, illetve a -49 fős cégeket ahol stagnálás figyelhető meg. A mutató legmagasabb értékeit a vegyes tulajdonban levő (5), a nagy létszámú (26), a feldolgozóipari (38) és a döntően exportáló (41) cégek között figyelhetjük meg Üzleti várakozások A várható üzleti helyzet mutatója a 13 októberében mért csökkenés után ismét növekedni kezdett. A cégek 25%-a számít csak jó üzleti helyzetre (ez 1 százalékponttal magasabb az októberben mértnél), és 5%-uk vár rossz üzleti helyzetet, ami 3 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél. A cégek létszám kategóriáit és exporttevékenységét illetően megállapítható, hogy valamennyi vállalati kategóriában emelkedett a várható üzleti helyzet mutatója, és továbbra is a legnagyobb, illetve a döntően exportáló cégek indexe a legmagasabb (lásd az M15. és az M16. ábrát). A cégek tulajdonosi háttere tekintetében már nem egyöntetű a pozitív tendencia, a tisztán külföldi kézben lévő vállalatok pesszimistábbá váltak. Ágazatok szerint pedig elmondható, hogy az építőipari, a kereskedelmi és a gazdasági szolgáltató cégek mutatója növekedett, míg 14/42

15 a feldolgozóiparban az indikátor stagnált (lásd az M17. ábrát). Ennek ellenére továbbra is a feldolgozóipari cégek várakozásai a legoptimistábbak (28 pont). A legnagyobb mértékű emelkedés az építőiparban tapasztalható: az ezen a területen működő vállalkozások mutatója az előző negyedévi -5-ös értékről 9 pontra ugrott 14 januárjára. Az üzleti helyzethez hasonlóan az előző negyedévben megfigyeltnél optimistábban tekintenek a következő fél évben várható termelési szintre a cégvezetők: a vállalatok döntő többsége (83%) nem vár jelentős változást a termelési szint tekintetében, 3%-uk csökkenést vár, ami 1 százalékponttal kevesebb az októberben mért aránynál, és 14% vár pozitív változást, ami 2 százalékpontos növekedés az előző időszakhoz képest. A termelési szinttel kapcsolatos optimistább vélekedések azonban nem jellemzőek minden cégcsoportban. Csökkent a mutató értéke a tisztán külföldi tulajdonban álló, az 5-99 fős, illetve a -249 fős, a döntően exportáló és a feldolgozóipari cégeknél. Emellett elmondható, hogy a csak belföldön értékesítő vállalkozások esetében változatlan szinten áll az indikátor 13 októbere óta. Az üzleti helyzet és a termelési szint mellett a cégek a kapacitáskihasználás tekintetében is növekedést prognosztizálnak: az előző negyedévi 6 pontról 12 pontra emelkedett a mutató. A vállalkozásoknak 15%-a számít a tőkehasznosítási mutató emelkedésére, ami 7 százalékpontos növekedés, a kapacitáskihasználtság visszaesését pedig a cégek 3%-a jelezte előre, amely arány 1 százalékponttal gyarapodott az elmúlt három hónap során. 15/42

16 3.7. A létszám és a beruházások várható alakulása A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben negatív tendencia tapasztalható az elmúlt félévben: a következő fél év során a cégek 7%-a tervez munkaerőfelvételt (az előző negyedévben 9%, azelőtt pedig 15% volt ez az arány), míg 7%-uk elbocsátásokat prognosztizál, amely arány 1 százalékponttal nagyobb az előző negyedévben tapasztaltnál. A várható létszám mutatójának visszaesése minden létszám-kategóriában megfigyelhető (lásd az M21. ábrát). Az exporttevékenység és tulajdonosi szerkezetet tekintve is minden kategóriában visszaesést mutat a várható létszámváltozás mutatója, kivéve a részben külföldi tulajdonú cégeket, itt nem változott az érték. A legnagyobb értéket a kisebb részt exportáló, -249 fős, tisztán magyar tulajdonú cégek mutatják. Gazdasági ágak szerint egyedül a kereskedelmi cégek esetében tapasztalunk enyhe növekedést, a többi ágazatban csökkenést jeleznek előre, így már nem a feldolgozóipar mutatója a legmagasabb a négy ágazat közül, hanem a kereskedelmi vállalkozásoké. A várható létszámváltozást figyelembe véve, és a felvétel során kapott eredményeket a vizsgált sokaság, a több mint 9 kis- és közepes vállalkozás egészére vetítve a következő félévben, ha a cégvezetők terveiknek megfelelően cselekednek, akkor kis mértékben, körülbelül 7 fővel fog csökkenni a foglalkoztatottság (lásd az M22. ábrát), amely jelentős visszaesését jelent a júliusban mért mintegy 1 fős növekedéshez képest. Az októberi negatív fordulatot követően ismét nagyon jelentősen emelkedett a várható beruházások mutatója: a megkérdezett cégek %-a, nem tervez beruházni, míg októberben ez az arány 54% volt. A vállalkozások 52%-a esetében változatlan marad a beruházási aktivitás a következő fél évben (októberben 31% volt az ilyen cégek aránya), továbbá az előző negyedévhez képest 2 százalékponttal többen, a cégek 14%-a tervezi növelni a beruházást, és az október arányhoz hasonlóan a vállalkozások 4%-a szándékozik csökkenteni a beruházási aktivitását. A beruházási aktivitás növekedése a cégek exporttevékenységét, létszámát, tulajdonosi szerkezetét és működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában megfigyelhető (lásd az M ábrát). 16/42

17 3.8. Az árak alakulása A cégek válaszai alapján a kis- és közepes vállalkozások külföldi és belföldi árainak növekedésére lehet számítani. A belföldi értékesítési árakat a cégek 5%-a csökkentené és 66%- uk a nem kíván változtatni. Ezzel szemben a cégek 5%-a tervezi az inflációnál jobban, 18%-uk pedig az inflációval azonos módon emelni áraikat a következő fél évben (lásd a táblát). A különböző gazdasági ágak vállalatai közül továbbra is a kereskedelem területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban emelni belföldi áraikat (lásd az M27. ábrát) tábla: A cégek belföldi árainak várható alakulása, 5. január 14. január A cég belföldi árainak várható alakulása a következő hat hónapban Összesen az inflációnál jobban nőnek az inflációval azonos mértékben nőnek az inflációnál kevésbé nőnek nem változnak csökkennek 5_JAN 8% 37% 17% 32% 6% % 5_APR 5% 27% 17% 44% 6% % 5_JUL 3% 27% 16% 5% 5% % 5_OKT 5% 33% 19% 38% 5% % 6_JAN 3% 38% 14% 41% 4% % 6_APR 5% % 17% 47% 2% % 6_JUL 16% 33% 13% 35% 4% % 6_OKT 12% 42% 15% 28% 3% % 7_JAN 12% 4% 18% 29% 2% % 7_APR 5% 28% % 45% 2% % 7_JUL 17% 24% 16% 41% 1% % 7_OKT 12% 42% 15% 28% 2% % 8_JAN 8% 48% 22% 22% 1% % 8_APR 5% 34% 27% 33% 1% % 8_JUL 6% 26% 17% 49% 2% % 8_OKT 7% 33% 18% 37% 6% % 9_JAN 12% 25% 14% 41% 8% % 9_APR 3% 23% 11% 55% 8% % 9_JUL 5% 15% 14% 54% 12% % 9_OKT 1% 24% 15% 52% 9% % _JAN 1% 21% 13% 56% 9% % _APR 3% 19% 17% 53% 8% % _JUL 4% 19% 14% 56% 8% % _OKT 4% 25% 15% 5% 6% % 11_JAN 9% % 13% 43% 5% % 11_ÁPR 8% 21% 7% 56% 8% % 11_JUL 4% 23% 15% 53% 4% % 11_OKT 8% 36% 16% 38% 3% % 12_JAN 8% 31% 21% 36% 5% % 12_ÁPR 7% 18% 14% 54% 7% % 12_JUL 4% 18% 19% 54% 6% % 12_OKT 9% 22% 13% 5% 7% % 13_JAN 5% 27% 16% 48% 4% % 13_APR 4% 27% 16% 5% 3% % 13_JUL 6% 17% 7% 66% 6% % 13_OKT 5% 18% 6% 66% 5% % 14_JAN 5% 23% 7% 61% 4% % Forrás: GVI 14 17/42

18 Melléklet 18/42

19 M1. táblázat: A kis- és közepes cégek száma 3-ban létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint Feldolgozóipar (15-37) Építőipar (45) Kereskedelem (5-52) Gazdasági szolgáltatások (7-74) Összesen -49 fő fő fő Összesen Forrás: KSH M2. táblázat: A cégek tervezett mintabeli száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 3-ban Feldolgozóipar (15-37) Építőipar (45) Kereskedelem (5-52) Gazdasági szolgáltatások (7-74) Összesen Létszám 3 (fő) Arányok -49 fő ,, fő ,7, fő ,8,38 összesen ,5 1 GDP 3 (mrd Ft) 925,5 299,4 553,1 264,9 42,9 arányok,45,15,27,13 1 Forrás: KSH 19/42

20 M3. táblázat: A válaszadó cégek megoszlása létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 6. július 14. január Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Gazdasági szolgáltatások (15-37) -45 (5-52) (7-74) Összesen fő 15,% 5% 9,% 4,7% 34,% 5-99 fő 12,6% 4% 7,6% 3,7% 27,9% -249 fő 16,9% 5,6%,% 5% 37,9% Összesen 44,9% 14,6% 27,% 13,% % N=1 6-4(*) -49 fő 15,5% 4,9% 9,% 4,% 33,9% 5-99 fő 12,8% 4,% 7,6% 3,6% 28,% -249 fő 17,% 5,6%,% 4,9% 37,8% Összesen 45,4% 14,8% 27% 12,8% % N= fő 15% 5,% 9,% 4,% 33,9% 5-99 fő 12,6% 4,% 7,6% 4,% 28,9% -249 fő 16,9% 6%,% 4% 37,% Összesen 44,5% 15,6% 27,% 12,6% % N= fő 15,% 5% 9,% 4,% 33,8% 5-99 fő 12,6% 4% 7,6% 3,6% 27,8% -249 fő 16,9% 5,6%,% 5,6% 38,4% Összesen 44,7% 14,6% 27,% 13,6% % N= fő 15,% 5% 9,% 4,% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,% 13% % N= fő 15% 5% 9,6% 4% 33,6% 5-99 fő 13% 4% 7,6% 3,7% 28,% -249 fő 16,9% 6%,% 5% 38,% Összesen 44,9% 15% 27,6% 12,6% % N= fő 15,4% 5% 9% 4,% 33,8% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28,% -249 fő 17,% 5,7%,4% 5% 38,% Összesen 45,% 14,7% 27,% 13% % N=299 /42

21 fő 15,% 5% 9,% 4,% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,% 13% % N= fő 15,% 5% 9,% 4,% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,% 13% % N= fő 15,% 5% 9,% 4,% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,% 13% % N= fő 15,% 5% 9,% 4,6% 34% 5-99 fő 12% 4% 7,6% 3% 27% -249 fő 17,6% 5,%,% 6% 39% Összesen 44,9% 14,% 27,% 13,6% % N= fő 15,% 5% 9,% 4,% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,% 13% % N= fő 15,% 4,9% 9,5% 4,% 33,9% 5-99 fő 12,8% 3,9% 7,6% 3,6% 28% -249 fő 17,4% 5,6%,% 4,9% 38,% Összesen 45,4% 14,5% 27,% 12,8% % N= fő 15,38% 5,2% 9,36% 4,1% 33,78% 5-99 fő 12,71% 4,35% 7,36% 3,68% 28,9% -249 fő 16,72% 5,69%,7% 5,2% 38,13% Összesen 44,82% 15,5% 27,42% 12,71% % N= fő 15,51% 4,95%,23% 4,29% 34,98% 5-99 fő 12,54% 3,96% 7,59% 3,63% 27,72% -249 fő 16,83% 5,28%,23% 4,95% 37,29% Összesen 44,88% 14,19% 28,5% 12,87% % N=3 21/42

22 -2-49 fő 14,19% 3,46%,38% 2,42%,45% 5-99 fő 13,15% 7,96% 7,27% 4,84% 33,22% -249 fő 19,3% 4,15% 8,% 4,84% 36,33% Összesen 46,37% 15,57% 25,95% 12,11% % N= fő 15,18% 4,95% 8,91% 2,97% 32,1% 5-99 fő 14,52% 3,% 7,92% 3,96% 29,7% -249 fő 18,15% 5,94% 9,57% 4,62% 38,28% Összesen 47,85% 14,19% 26,4% 11,55% % N= fő 15,18% 4,95% 9,24% 3,96% 33,33% 5-99 fő 13,86% 3,96% 6,93% 3,63% 28,38% -249 fő 17,49% 6,93% 8,91% 4,95% 38,28% Összesen 46,53% 15,84% 25,8% 12,54% % N= fő 15,41% 5,25% 8,% 3,93% 32,79% 5-99 fő 13,77% 3,61% 7,54% 3,93% 28,85% -249 fő 16,72% 5,9% 9,51% 6,23% 38,36% Összesen 45,9% 14,75% 25,25% 14,% % N= fő 15,71% 4,81% 8,1% 3,21% 31,73% 5-99 fő 12,82% 4,49% 7,37% 3,85% 28,53% -249 fő 17,95% 7,5%,26% 4,49% 39,74% Összesen 46,47% 16,35% 25,64% 11,54% % N= fő 15,61% 4,98% 8,31% 3,99% 32,89% 5-99 fő 13,29% 3,99% 7,64% 3,99% 28,9% -249 fő 17,28% 6,64% 8,97% 5,32% 38,21% Összesen 46,18% 15,61% 24,92% 13,29% % N= fő 15,7% 5% 8,4% 3,7% 32,8% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29,% -249 fő 17,% 6,7% 8,7% 5,7% 38,% Összesen 45,8% 15,7% 25,% 13,4% % N= fő 15,5% 5,2% 8,3% 4,35% 32,44% 5-99 fő 14,38% 4,1% 7,36% 3,68% 29,43% -249 fő 17,73% 6,69% 9,3% 4,68% 38,13% Összesen 47,16% 15,72% 24,41% 12,71% % N=299 22/42

23 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= fő 14,9% 5% 8,9% 4% 32,8% 5-99 fő 13,% 4% 7,9% 4% 29,% -249 fő 17,% 6% 9,9% 5% 38,% Összesen 45,4% 14,9% 26,8% 12,9% % N= fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= 13-1 (*) -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= 13-2 (*) -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N= 13-3 (*) -49 fő 15,28% 6,31% 8,97% 3,99% 34,55% 5-99 fő 12,96% 2,99% 7,97% 3,99% 27,91% -249 fő 16,94% 5,65% 9,97% 4,98% 37,54% Összesen 45,18% 14,95% 26,91% 12,96% % N= fő 16,39% 5,2% 9,3% 4,1% 34,45% 5-99 fő 12,4% 3,68% 8,3% 4,1% 27,76% -249 fő 17,6% 6,2% 9,7% 5,2% 37,79% Összesen 45,48% 14,72% 26,76% 13,4% % N=299 23/42

24 fő 15,9% 5,% 8,9% 4,% 34,% 5-99 fő 11,9% 4,% 7,9% 4,% 28,% -249 fő 16,9% 6,% 9,9% 5,% 37,7% Összesen 44,7% 15,6% 26,8% 12,9% % N=2 *: Súlyozott adatok M4. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint nincs külföldi tul. részben külföldi tisztán külföldi tul. Összesen 5. január 77,% 6,4% 16,4% % 5. április 74,% 7,7% 18,% % 5. július 77,% 8,7% 14,% % 5. október 76,5% 6,4% 17% % 6. január 77,% 6,8% 15,9% % 6. április 76,6% 7,8% 15,6% % 6. július 77,7% 8% 14,% % 6. október (*) 72,9% 11,9% 15,% % 7. január 73,7% 11,% 15% % 7. április 75,7% % 14,% % 7. július 73,% 8,4% 18,5% % 7. október 76,% 8,6% 15,% % 8. január 73,%,4% 16,4% % 8. április 72,% 9,% 18,% % 8. július 76,7% 7,% 16% % 8. október 72,7% 6,7%,5% % 9. január 73,6%,4% 16,% % 9. április 68,8% 7,7% 23,5% % 9. július 71,4% 11% 17,6% % 9. október 72% 8% % %. január 69,%,%,5% %. április 68,% 11,5%,5% %. július 79,% 5,5% 15,% %. október 79,% 3,% 17,4% % 11. január 74,7% 7,4% 17,8% % 11. április 71,4% 7,5% 21,% % 11. július 74,9% 6,7% 18,4% % 11. október 77,6% 3,7% 18,6% % 12. január 71,7% 8,9% 19,5% % 12. április 75,% 4,4%,5% % 12. július 76,7% 5% 18,% % 12. október 8,5% 3,4% 16.% % 13. január (*) 73,4% 6,%,5% % 24/42

25 13. április (*) 74,% 6,% 19,7% % 13. július (*) 75,5% 5,7% 18,8% % 13. október 75,9% 4,4% 19,7% % 14. január 77,% 4,% 18,7% % *: Súlyozott adatok M5. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem 25/42 gazdasági szolgáltatás Összesen 5. január 45,% 14,6% 27,% 13% % 5. április 44,7% 14,7% 27,7% 13% % 5. július 44,6% 15,4% 26,9% 13,% % 5. október 44,4% 15,% 27,% 13,% % 6. január 44,5% 14,8% 27,4% 13,% % 6. április 44,% 15,% 27,% 13,5% % 6. július 44,9% 14,6% 27,% 13,% % 6. október (*) 45,4% 14,8% 27% 12,8% % 7. január 44,5% 15,6% 27,% 12,6% % 7. április 44,7% 14,6% 27,% 13,6% % 7. július 45% 14,7% 27,% 13% % 7. október 44,9% 15% 27,6% 12,6% % 8. január 45,% 14,7% 27,% 13% % 8. április 45% 14,7% 27,% 13% % 8. július 45% 14,7% 27,% 13% % 8. október 45% 14,7% 27,% 13% % 9. január 44,9% 14,% 27,% 13,6% % 9. április 45% 14,7% 27,% 13% % 9. július 45,4% 14,5% 27,% 12,8% % 9. október 44,8% 15,% 27,4% 12,7% %. január 44,9% 14,% 28,% 12,9% %. április 46,4% 15,6% 26% 12,% %. július 47,9% 14,% 26,4% 11,6% %. október 46,5% 15,8% 25,% 12,5% % 11. január 45,9% 14,8% 25,% 14,% % 11. április 46,5% 16,% 25,6% 11,5% % 11. július 46,% 15,6% 24,9% 13,% % 11. október 45,8% 15,7% 25,% 13,4% % 12. január 47,% 15,7% 24,4% 12,7% % 12. április 45% 15% 27% 13% % 12. július 45,4% 14,9% 26,8% 12,9% % 12. október 45% 15% 27% 13% % 13. január (*) 45% 15% 27% 13% % 13. április (*) 45% 15% 27% 13% % 13. július (*) 45,% 15,4% 26,7% 12,8% % 13. október 45,5% 14,7% 26,8% 13% % 14. január 44,7% 15,6% 26,8% 12,9% % *: Súlyozott adatok

26 M6. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint, nincs export x 5% 51-% Összesen 5. január 55% 32,9% 12,% % 5. április 56,% 31,4% 12,4% % 5. július 54% 33,% 12,9% % 5. október 59,5% 26,% 14,4% % 6. január 59,7% 25,% 15,% % 6. április 55,9% 28,9% 15,% % 6. július 56,5% 26,4% 17,% % 6. október (*) 58,7%,% 11% % 7. január 51,9% 31,6% 16,5% % 7. április 5,8% 29,% 19,9% % 7. július 52,5% 29,% 18,4% % 7. október 51,% % 18,7% % 8. január 48,% 31,4%,4% % 8. április 49,8% 34,8% 15,4% % 8. július 51,5%,5% 18% % 8. október 5,% 31,9% 18% % 9. január 46,8% 34,7% 18,5% % 9. április 46,% 33,8%,% % 9. július 49% 34,8% 16,% % 9. október 47% 33,6% 19,5% %. január 46,5% 34,4% 19,% %. április 39,% 38,9% 21,9% %. július 46,5% 36,5% 16,9% %. október 48,5% 34,6% 16,9% % 11. január 5% 31% 19% % 11. április 5% 28,4% 21,6% % 11. július 49% 31,5% 19,5% % 11. október 44,6% 33,8% 21,6% % 12. január 44,%,% 25,5% % 12. április 43,7% 32% 24,% % 12. július 51,8% 26,% 21,9% % 12. október 45,% 31,% 23,6% % 13. január (*) 38,82% 36,26% 24,92% % 13. április (*) 42,% 33,7% 24% % 13. július (*) 39,% 33,8% 27,% % 13. október 44,% 31,8% 24% % 14. január 47% 29,7% 23,3% % *: Súlyozott adatok 26/42

27 M7. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása létszám-kategóriák szerint fő 5-99 fő -249 fő Összesen 5. január 33,9% 28,% 37,9% % 5. április 34,% 28% 37,7% % 5. július 33,7% 28,% 38,% % 5. október 34,4% 28,9% 36,7% % 6. január 33,9% 28,4% 37,7% % 6. április 34% 28,% 37,8% % 6. július 34,% 27,9% 37,9% % 6. október (*) 33,9% 28,% 37,8% % 7. január 33,9% 28,9% 37,% % 7. április 33,8% 27,8% 38,4% % 7. július 34% 28% 38% % 7. október 33,6% 28,% 38,% % 8. január 33,8% 28,% 38,% % 8. április 34% 28% 38% % 8. július 34% 28% 38% % 8. október 34% 28% 38% % 9. január 34,% 26,6% 39,% % 9. április 34% 28% 38% % 9. július 33,9% 28% 38,% % 9. október 33,8% 28,% 38,% %. január 35% 27,7% 37,% %. április,7% 33,% 36,% %. július 32% 29,7% 38,% %. október 33,% 28,6% 38,% % 11. január 32,8% 28,9% 38,4% % 11. április 31,7% 28,5% 39,7% % 11. július 32,9% 28,9% 38,% % 11. október 32,8% 29,% 38,% % 12. január 32,4% 29,4% 38,% % 12. április 33% 29% 38% % 12. július 32,8% 29,% 38,% % 12. október 33% 29% 38% % 13. január (*) 33% 29% 38% % 13. április (*) 33% 29% 38% % 13. július (*) 35,% 27,% 37,5% % 13. október 34,4% 27,8% 37,8% % 14. január 34,4% 27,8% 37,8% % *: Súlyozott adatok 27/42

28 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M1. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása a cégek nagysága szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M2. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 28/42

29 5_JAN 5_JUL 6_JAN 6_JUL 7_JAN 7_JUL 8_JAN 8_JUL 9_JAN 9_JUL _JAN _JUL 11_JAN 11_JUL 12_JAN 12_JUL 13_JAN 13_JUL 14_JAN A kapacitáskihasználás alakulása , % Vállalati egynelegmutató M3. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar részben külföldi tisztán külföldi Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M4. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos alakulása Forrás: GVI 14 29/42

30 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M5. ábra: A kapacitáskihasználás alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint Forrás: GVI 14 tisztán magyar tulajdon részben külföldi tulajdon tisztán külföldi tulajdon M6. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint Forrás: GVI 14 nincs export x-5% 51-x% /42

31 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M7. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása gazdasági ágak szerint Forrás: GVI 14 feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. M8. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI /42

32 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M9. ábra: A rendelésállomány jelenlegi szintje a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon részben külföldi tulajdon tisztán külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M. ábra: A rendelésállomány jelenlegi szintje a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 32/42

33 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M11. ábra: A termelési szint alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M12. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon részben külföldi tulajdon tisztán külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 33/42

34 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M13. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon részben külföldi tulajdon tisztán külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M14. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 34/42

35 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M15. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M16. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 35/42

36 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M17. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása gazdasági ág szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M18. ábra: A várható termelési szint alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 36/42

37 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M19. ábra: A termelési szint várható alakulása gazdasági ág szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M. ábra: A várható termelési szint alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint tisztán magyar tulajdon részben külföldi tulajdon tisztán külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 37/42

38 Várható munkahelyteremtés a következő fél évben, fő Vállalati egynelegmutató M21. ábra: A várható létszám alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M22. ábra: Várható munkahelyteremtés a következő fél évben a KKV szektorban Forrás: GVI 14 38/42

39 Vállalati egynelegmutató Vállalati egynelegmutató M23. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a cégek mérete szerint Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M24. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 39/42

40 Vállalati egyenlegmutató Vállalati egynelegmutató M25. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M26. ábra: A cégek árainak várható alakulása belföldi árak várható alakulása külpiaci árak várható alakulása Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 4/42

41 Vállalati egynelegmutató M27. ábra: A cégek belföldi árainak várható alakulása gazdasági ágak szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég az inflációnál kisebb mértékben emeli, vagy nem változtatja, vagy csökkenti árait, +-at akkor, ha minden cég az inflációt meghaladó ütemben tervezi növelni árait, és -át akkor, ha várhatóan minden cég az inflációval megegyező ütemben növeli az árait. 41/42

42 Függelék A KKV Körkép Konjunktúra Index (KI) kiszámításának képlete KI =,18*raj_ +,4*(uhj_ + vjj_ + tszm_ + lvv_ + uhv_) +,18*vjv_ +,* cue_ +,18*tszv_ +,17* bvv_, ahol: RAJ_: UHJ_: VJJ_: TSZM_: LVV_: UHV_: VJV_: CUE_: TSZV_: BVV_: rendelésállomány jelenlegi üzleti helyzet jövedelmezőség jelenleg termelési szint az elmúlt negyedévben létszám várható változása várható üzleti helyzet várható jövedelmezőség kapacitáskihasználás várható alakulása termelési szint várható alakulása beruházási aktivitás várható alakulása A KKV Körkép KI kiszámításának képlete 14 januárjában megváltozott, így az index a GDP növekedési ütemeit jobban követi. A KKV Körkép Bizonytalansági Index (BI) kiszámításának képlete BI = a KKV Körkép Konjunktúra Index szórása Az értékek jelentése A mutatók értékét felmérő kérdésekre a vállalatok Jó/Javul/Nő/Javulni fog/nőni fog válaszai pontot, Kielégítő/Nem változik/azonos lesz/változatlan válaszai pontot, Rossz/Romlik/Romlani fog/csökkenni fog/csökken válaszai pedig - pontot érnek. 42/42