Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév"

Bertalan Horváth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, Július

2 vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások felmérését. szolgáltatással Magyarországon hozzávetőlegesen tizenkétezer vállalkozás foglalkozik, saját tőkéjük összesen 46 milliárd forint, árbevételük 128 milliárd forint, adózott eredményük 16 milliárd forint volt 2002-ben. Az egészségügyi sal foglalkozó szakágazatok közül a járóbeteg a legjelentősebb. Ebben a szakágazatban működik a cégek közel kétharmada, itt van a saját tőke kétharmada, s ez teljesíti az árbevétel 58%-át (ide tartoznak a háziorvosi, gyermekorvosi sal, a foglalkozás-egészségügyi sal, járóbeteg szaksal foglalkozó vállalkozások, diagnosztikai központok stb.). A második legjelentősebb terület az egyéb humán-egészségügyi (betegszállítás, természetgyógyászat, gyógytorna, gyógymasszázs stb.), amely az ágazat árbevételének 18%-át realizálta. A fekvőbeteg ban működő vállalkozások (magán kórház, otthoni ápolás, kórházi ügyeletet ellátó vállalkozások stb.) az ágazati árbevétel 15%-át teljesítették. A vállalkozások várakozásainak felmérése során az Európai Unióban a szolgáltató vállalkozások helyzetének és üzleti várakozásainak felmérésére használt kérdéseket alkalmaztuk. A kérdőíveket 4200 vállalkozásnak postáztuk. Közel 500 kitöltött kérdőívet küldtek vissza a cégek. A kérdések a vállalkozások üzleti pozíciójára, a bevétel és a betegforgalom, valamint üzleti lehetőségeik alakulására vonatkoznak. Ezen kívül megkérdezzük a vállalkozásokat létszám változtatási és áremelési terveikről, fejlesztési, beruházási szándékaikról, valamint részvételi szándékukról az egészségügy átalakításában, privatizációjában. A kérdések többsége zárt kvalitatív kérdés, pl. Milyennek ítéli meg az Önök cégének jelenlegi üzleti pozícióját (az évnek ebben az időszakában szokásoshoz képest)?, s a válaszokat ötfokú skálán mérjük: pl. 1. nagyon jó 2. jó 3. kielégítő 4. rossz 5. nagyon rossz. Az egy-egy kérdésre adott válaszokból ún. egyenleget számítunk, ami a pozitív (optimista), valamint a negatív (pesszimista) választ adók arányának különbsége. Az egyenleg értéke tehát 100 és +100 között alakulhat. 100 az értéke, ha minden válaszadó pesszimista, +100, ha mindegyik optimista, s 0 az értéke, ha a pesszimisták és az optimisták aránya megegyezik. Ezzel egy mutatószámba sűrítve könnyen értelmezhető a válaszok megoszlása és egyszerűen követhető az eloszlás időbeni változása. Az üzleti bizalmi index az üzleti pozícióra, a bevétel várható alakulására, valamint a tervezett létszámváltoztatásra vonatkozó válaszokból számított mutató. Az egészségügyi üzleti bizalmi index alakulása (pont) I. né II. né III.né IV.né I.né. Fogorvosi Járóbeteg Egyéb humán-egészségügyi Az egészségügyi üzleti bizalmi index 2004 első negyedévében tovább csökkent, követve ezzel a 2003 második negyedévétől tapasztalható negatív tendenciát. Az index értéke - 6 pont első negyedévében a fogászati ban stagnáltak a várakozások, a járóbeteg és a fekvőbeteg vállalkozásai pesszimistábbak, míg az egyéb humán egészségügyi vállalkozásai optimistábbak lettek. 2

volt 2002-ben. Az egészségügyi sal foglalkozó szakágazatok közül a járóbeteg a legjelentősebb.

3 A vállalkozások üzleti pozíciójának alakulása (pont) 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0-30,0-40, I II III. 2003IV I. Fogorvosi összesen Járóbeteg Egyéb humán-egészségügyi 2004 első negyedévében az egészségügyi sal foglalkozó vállalkozások üzleti pozíciója gyengült az előző negyedévhez képest. A fekvőbeteg ban működő vállalkozások számoltak be a legkevésbé kedvező helyzetről, üzleti pozíciójuk nagymértékben gyengült, miközben az egyéb humán egészségügyi vállalkozásainak üzleti pozíciója nem változott. A betegforgalom és a bevétel alakulása 2004 első negyedévében (pont) Egyéb humán-egészségügyi Fogorvosi Járóbeteg Bevétel Betegforgalom Tovább nőtt a vállalkozások betegforgalma. A járóbeteg és a fogászati sal foglalkozó vállalkozások számoltak be a legdinamikusabban növekvő betegforgalomról, míg a legkevésbé a fekvőbeteg ellátó vállalkozások betegforgalma bővült. A vállalkozások bevétele a növekvő betegforgalom ellenére csökkent, csupán az egyéb humán egészségügyi sal foglalkozó cégek jelezték bevételük növekedését. A legjelentősebb bevétel visszaesésről a járóbeteg ellátó vállalkozások számoltak be, ugyancsak emelkedő betegforgalom mellett A bevétel várható alakulásával kapcsolatban a vállalkozások összességében pesszimisták, egyedül az egyéb humán egészségügyi ban működő vállalkozások optimisták. Legnagyobb arányban a járóbeteg sal foglalkozó cégek számítanak bevételük csökkenésére. A fogászati és a fekvőbeteg ellátó vállalkozások szintén csökkenő bevételtől tartanak a következő negyedévben. 3

A fekvőbeteg ban működő vállalkozások számoltak be a legkevésbé kedvező helyzetről, üzleti pozíciójuk nagymértékben gyengült, miközben az egyéb humán egészségügyi vállalkozásainak üzleti pozíciója

4 Az üzleti lehetőségek és a létszám-változtatási tervek várható alakulása (pont) Egyéb humán-egészségügyi Fogorvosi Járóbeteg Az egészségügyi vállalkozások pesszimisták a várható üzleti lehetőségeiket illetően. Leginkább a járó és fekvőbeteg sal foglalkozó vállalkozások pesszimisták, legkevésbé az egyéb humán egészségügyi vállalkozások. Ennek ellenére következő 6 hónapban kis mértékű létszámbővítést terveznek a cégek Létszám Üzleti lehetőségek A fogászati sal foglalkozó vállalkozások készülnek legnagyobb arányban létszámbővítésre. Az egyéb humán egészségügyi terén kis mértékű létszámbővülés várható, míg a fekvőbeteg ellátó vállalkozások körében létszámcsökkentésre lehet számítani. A vállalkozások által tervezett áremelés a következő három hónapban (%) 11,0 9,0 7,0 5,0 3,0 1,0-1,0 Járóbeteg Fogorvosi Az egészségügyi ellátó vállalkozások fejlesztési tervei (%) Az egészségügyi ellátó vállalkozások fejlesztési tervei (%) Profilbővítés Járóbeteg Gép, műszer felújítás Fogorvosi Ingatlan felújítás, -bővítés Gép, műszer beszerzés 2004 első negyedévében az egészségügyi sal foglalkozó vállalkozások a következő három hónapra átlagosan 5,7%-os áremelést terveznek. A járóbeteg ban 9,2%-os, az egyéb humán-egészségügyi ban és a fogorvosi ban kevesebb, mint 1%- os áremelést terveznek a cégek. A fekvőbeteg vállalkozásai stagnáló árszintre készülnek. A vállalkozások 55%-a tervez a következő 12 hónapban valamilyen fejlesztést, beruházást. A legjellemzőbb fejlesztési terv továbbra is az új gépek, műszerek beszerzése. Műszervásárlást a vállalkozások közel ötöde tervez. A vállalkozás által használt ingatlan felújítását, bővítését a cégek 12%-a, meglévő műszereik felújítását a cégek 10%-a tervezi. Tevékenységének bővítésére a vállalkozások 5%-a készül a következő 12 hónapban. 4

Ennek ellenére következő 6 hónapban kis mértékű létszámbővítést terveznek a cégek.

5 A profil bővítése és az ingatlan-felújítás, bővítés az egyéb humán-egészségügyi ban fontos beruházási cél. A gépek, műszerek beszerzése elsősorban a fogászati ban és a járóbeteg ban szerepel a fejlesztési tervek között, míg az eszközök felújítását szintén a fogászati ban tervezik legnagyobb arányban. A kórháztörvény megsemmisítésének hatása a privatizációs folyamatra (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Járóbeteg Fogorvosi Az egészségügyben működő vállalkozások 47%-a szerint a kórháztörvény megsemmisítése után nehezebb kórházat vagy szakrendelőt privatizálni. A vállalkozások 35%-ának véleménye szerint az Alkotmánybíróság döntése nem befolyásolja az intézmények gazdasági társasággá való átalakulását, míg 18% reméli, hogy könnyebben fog tulajdont szerezni ezek után egészségügyi intézményekben. Könnyebb Nehezebb Nem befolyásolja szolgáltatók privatizációs tervei (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Járóbeteg Fogorvosi igen nem nem tudja Összesen 47 cég (424 válaszadóból) jelezte részvételi szándékát a privatizációban. 58%-uk a járóbeteg-, 19%-uk az egyéb humán, 17%-uk a fogászati-, míg 6%-uk a fekvőbeteg ban tevékenykedik második negyedévében ez az arány a következő volt: 55 vállalkozás tervezett (478 válaszadóból) privatizációt, 54%-uk a járóbeteg-, 18%-uk a fekvőbeteg-, 16%- uk a fogászati-, míg 11%-uk az egyéb humán-egészségügyi ban tevékenykedett. 5

A kórháztörvény megsemmisítésének hatása a privatizációs folyamatra (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Járóbeteg Fogorvosi Az egészségügyben működő vállalkozások 47%-a szerint a kórháztörvény megsemmisítése

6 A szolgáltatási volumenkorlátozás hatása a privatizációs folyamatra (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Járóbeteg Fogorvosi Hátráltat Felgyorsít Elbizonytalanít A válaszadók 41%-a szerint elbizonytalanítja a kórházak és szakrendelők teljesítménynövekedését visszafogó volumenkorlátozás az ágazatba esetleg befektetőket. 33% véleménye szerint a volumenkorlátozás hátráltatja a privatizációs folyamatot, mivel romlik a kórházak és a szakrendelők jövedelemtermelő képessége. 26% szerint felgyorsul a magánosítás, mert az intézmények és fenntartóik pénzügyileg kiszolgáltatottabbá válnak A volumenkorlátozás privatizációt érintő hatását illetően az átlagtól a fekvőbeteg ellátó vállalkozások véleménye tér el: szerintük az intézkedés sokkal inkább elbizonytalanítja a befektetőket, így elsősorban nem pénzügyi hatása van, hanem a politika kiszámíthatatlansága az üzenete. 6

33% véleménye szerint a volumenkorlátozás hátráltatja a privatizációs folyamatot, mivel romlik a kórházak és a szakrendelők jövedelemtermelő képessége.

Hasonló dokumentumok

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő