AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL

Átírás

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI KONFERENCIA DEBRECENI EGYETEM, NOVEMBER 6.

2 Amiről szó lesz Kutatási és elemzési keretek Elemzési eredmények bemutatása Releváns háttérjellemzők A pedagógusok szegregációval kapcsolatos véleményei, attitűdjei Iskola és óvoda hátránykompenzáló szerepének megítélése A hátránykompenzáció hatékonyságát befolyásoló tényezők és azok befolyásoló ereje Összegző megállapítások

3 Kutatási és elemzési keret Kutatások TÁMOP XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz kiemelt projekt (TÁMOP / ) 1. A pedagógiai munka minőségét befolyásoló tényezők 2. Lemorzsolódás és hátránykompenzáció Két online kérdőíves pedagógus-adatfelvétel 1. Járási alapú (50 járás) rétegzett valószínűségi mintán (óvodától a középiskoláig minden tanítási szinten) Adatfelvétel: október december 2. Hátrányos helyzetű, roma/cigány tanulók oktatásával foglalkozó 147 általános iskola Adatfelvétel: április június

4 Adatbázisok jellemzői Elemszám 1. Reprezentatív minta 475 általános iskola pedagógus általános iskola mintája pedagógus Közös kérdések Iskolai háttérváltozók (településtípus, elhelyezkedés, fenntartótípus stb.) Egyéni jellemzők (nem, kor, végzettség, munkakör, gyakorlati idő stb.) Hátránykompenzálás témaköre (6 többitemes kérdés)

5 Iskolai háttérjellemzők TELJES HHH/ROMA TELJES HHH/ROMA főváros 12% 3% Dél-Alföld Észak-Alföld 13% 23% 16% 30% MJV város 12% 6% 15% 37% Észak- Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 13% 4% 10% 9% 11% 23% község 39% 75% Közép-Dunántúl Közép- Magyarország 1% 11% 8% 29% 0% 20% 40% 60% 80% 0% 20% 40%

6 Egyéni jellemzők: munkakör, kor Egyéb (pl. könyvtáros, gyógypedadógus) Tanító Tanár 100% 80% 60% 49% 43% 100% 80% 60% 30 év alatti éves éves 50 éves vagy idősebb 38% 35% 40% 43% 40% 33% 33% 20% 48% 20% 21% 25% 0% 3% TELJES 14% HHH/ROMA 0% 7% 7% TELJES HHH/ROMA Szakmai gyakorlati idő: teljes (20 év 3% pályakezdő), HHH/roma (22 év 4% pályakezdő)

7 Együtt vagy külön: iskoláztatás, norma- és szabálykövetés TELJES HHH/ROMA Az államnak minden gyerek számára biztosítania kell, hogy tehetsége és képessége szerint a legjobb iskoláztatást kapja. A szülőknek joguk van arra, hogy gyereküket abba az iskolába írassák be, amelyiket a legjobbnak tartják Az iskolában is érvényes, hogy a jogok és kötelességek nem választhatók el egymástól. Minden eszközzel jobb belátásra kell bírni azokat a szülőket, akik nem törődnek gyerekeik iskoláztatásával A roma gyerekek esetében az a legfontosabb, hogy megtanulják a szabályokat, és alkalmazkodjanak az iskola által elvárt magatartási normákhoz *Az eredeti négyfokú skálák (1- egyáltalán nem, 2- inkább nem, 3- inkább igen, 4- teljesen) fokúra transzformálva.

8 Együtt vagy külön: iskola pedagógiai szerepe, illetve lehetőségei TELJES HHH/ROMA Az iskola sokat tehet azért, hogy a különböző szociális hátterű gyerekek jobban elfogadják egymást Megfelelő pedagógiai módszerekkel a roma gyerekek jó eredményeket érhetnek el az iskolában Ha a család nem működik együtt az iskolával, az oktatás nem lehet igazán eredményes. Nem várható el, hogy az iskola bepótolja mindazt, amit a család a kisgyerekkori szocializáció során elmulasztott Akik mindenáron erőltetik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai integrációját, azok nem néznek szembe a realitásokkal *Az eredeti négyfokú skálák (1- egyáltalán nem, 2- inkább nem, 3- inkább igen, 4- teljesen) fokúra transzformálva.

9 Együtt vagy külön: szegregáció TELJES HHH/ROMA Minden roma gyereknek joga van arra, hogy a nem romákkal közös iskolai osztályban tanuljon A nem roma gyerekeknek jobb, ha az osztályukban nincsenek roma gyerekek A roma gyerekeknek jobb, ha az iskolában külön osztályba járnak *Az eredeti négyfokú skálák (1- egyáltalán nem, 2- inkább nem, 3- inkább igen, 4- teljesen) fokúra transzformálva.

10 Intézményvezetők versus nem intézményvezetők,3 nem intézményvezető (HHH/ROMA) nem intézményvezető (TELJES) intézményvezető (HHH/ROMA) intézményvezető (TELJES),2,1,0 -,1 -,2 -,3 -,4 iskoláztatás iskola "tehetetlensége" szegregáció *Főkomponensek (átlag 0, szórás 1): az adott dimenzió jelentéstartamának elfogadása a pozitív értékek felé nő, a negatív értékek felé csökken.

11 Ha Öntől egy barátja tanácsot kérne, hogy a gyerekét milyen általános iskolába járassa, mit javasolna neki? TELJES HHH/ROMA Ahol az összetétel ugyan nagyon "vegyes", de a gyerekeket képességeik alapján osztják el a párhuzamos osztályok között 34% 37% Ahol a teljes tanuló létszámot figyelembe véve sincsenek jelentős különbségek a gyerekek képességei között 25% 23% Ahol az egyes osztályokban nagyon különböző képességű gyerekek tanulnak együtt 12% 15% Nem tudom, mit mondanék 25% 30% 0% 10% 20% 30% 40%

12 Intézményvezetők versus nem intézményvezetők nem intézményvezető (HHH/ROMA) nem intézményvezető (TELJES) intézményvezető (HHH/ROMA) intézményvezető (TELJES) Ahol az összetétel ugyan nagyon "vegyes", de a gyerekeket képességeik alapján osztják el a párhuzamos osztályok között 37% 40% 34% 30% Ahol a teljes tanuló létszámot figyelembe véve sincsenek jelentős különbségek a gyerekek képességei között 13% 24% 25% 24% Ahol az egyes osztályokban nagyon különböző képességű gyerekek tanulnak együtt Nem tudom, mit mondanék 15% 22% 12% 17% 24% 26% 30% 29% 0% 10% 20% 30% 40% 50%

13 Hátránykompenzálás mértéke TELJES HHH/ROMA Óvoda hátránykompenzáló hatása Iskola hátránykompenzáló hatása *Az eredeti ötfokú skálák (1- egyáltalán nem, 5- teljes mértékben) fokúra transzformálva.

14 Hátránykompenzálást befolyásoló tényezők TELJES HHH/ROMA szülők hozzáállása gyerek szorgalma, hozzáállása család életmódja család kultúrája család és iskola kapcsolata pedagógusok türelme az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek család szociális helyzete a tanulók társadalmi összetétele az iskolában, pedagógusképzés tartalma az iskola felszereltsége, eszközellátottsága *Az eredeti ötfokú skálák (1- egyáltalán nem, 5- teljes mértékben) fokúra transzformálva.

15 Intézményvezetők versus nem intézményvezetők,2,1,0 -,1 -,2 -,3 nem intézményvezető (HHH/ROMA) nem intézményvezető (TELJES) intézményvezető (HHH/ROMA) intézményvezető (TELJES) -,4 gyerek szorgalma, hozzáállása család szociális helyzete a tanulók társadalmi összetétele az iskolában, csoportban, osztályban család és iskola kapcsolata *ZScore (átlag 0, szórás 1): a negatív értékektől a pozitív értékek felé haladva, a megkérdezett szerint növekszik az adott tényező hátránykompenzálást befolyásoló ereje.

16 Összegző megállapítások Együtt vagy külön? 5 dimenzió: iskoláztatás, norma- és szabálykövetés, iskola pedagógiai szerepe, illetve tehetetlensége, szegregáció hátrányos helyzetű és roma tanulókat is oktató iskolák pedagógusainak markánsabb és olykor ellentmondóbb véleménye Iskola hátránykompenzáló hatékonyságát befolyásoló tényezők: gyermek és család (!) iskola és pedagógiai módszerek kevésbé Intézményvezetők: több esetben érzékenyebb, szegregáció elleni álláspont iskola szerepének felértékelődése =><= szociális helyzet és társadalmi összetétel kisebb befolyása

17 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!