A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

Átírás

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA, KALOCSAI JANKA

2 Az ökoiskolai nevelési-oktatási program fenntarthatóságra nevelés, komplex tanulási tanítási formák, környezettudatos állampolgársághoz szükséges attitűd, tolerancia, empátia, együttműködés, konfliktuskezelés, aktív tudásszerzés, egész iskolás megközelítés, módszertani sokszínűség, témaköri sokszínűség

3 1-4. osztályos tanulók Az állításokkal való egyetértés VÁLTOZÁSA Bementi-kimeneti mérés

4 1-4. osztályos tanulók Változatlan vélemények Bemeneti-kimeneti mérések

5 5-8. osztályos tanulók Skála 1-5 Átlagos egyetértés állításonként

6 5-8. osztályos tanulók Skála (1-5) Szórás értéke állításonként Bemeneti mérések

7 5-8. osztályos tanulók Skála (1-5) Szórás értéke állításonként Kimeneti mérések

8 Tanári válaszok átlagos értéke Kimeneti és bementi m.

9 Kutatás Résztvevő Iskolák: 8 Résztvevő tanárok: 26 (13 kísérleti és 13 kontroll) Nemi eloszlás: 5 férfi, 22 nő Átlagéletkor: 44 év Felvett tesztek: Maslach Burnout Inventory (MBI) (1981) Szorongásleküzdési mód preferencia kérdőív (Oláh Attila, 1986) Tanári Nevelési Attitűd (Bugán Antal, 1985)

10 Maslach Burnout Inventory (MBI 1993) I. Érzelmi kimerültség (1. dimenzió) A kérdőív legerősebb dimenziója Érzelmi erőforrások kiapadása Pszichés erőforrások kimerülése Nincs szignifikáns különbség, (t= 0,183, df=23, p>0,05) A kísérleti csoportban nagyobb a szórás (Több a szélsőséges eset)

11 Maslach Burnout Inventory (MBI 1993) II. Deperszonalizáció Tárgyiasító hozzáállás Személytelen, negatív Azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik Az erősség esetében közel szignifikáns eredményt kaptunk (t=1,965, df=23, p=0,062) kísérleti csoport nagyobb pontszám tudatosabb hozzáállás (?)

12 Maslach Burnout Inventory (MBI 1993) III. Személyes jellemzők Pozitív önértékelés Teljesítménybeli elvárások Nincs szignifikáns különbség (gyak: t=0,302, df=23, p>0,05; erős.:t=0,937, df=23, p>0,05), de tendencia mutatkozik arra, hogy a kísérleti csoportban pozitívabb az önértékelés.

13 Szorongásleküzdési mód preferencia kérdőív Oláh Attila Közel szignifikáns: I. Figyelemelterelés (t= 1,755, df=24, p=0,092) A személy kilép a helyzetből, halogatja a közbeavatkozást kontroll csoportban erősebb

14 Tanári nevelési attitűd teszt (Bugán Antal, 1985) Szignifikáns különbségek: I. Tekintélyelvűség (t= 4,127, df=24, p<0,01) csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben (utasítás, parancs) kontrollcsoportban nagyobb II. Túlvédés (t= 2,065, df=24, p=0,05) túlgondozás, önállóság korlátozása kontrollcsoportban nagyobb

15 Vizsgálat a komplex művészeti nevelés program esetében Cél: Komplex művészeti nevelés program egyes elemei, milyen hatással vannak a fejlesztésbe bevont tanulók, tanulócsoportok fejlődésére, valamint a pedagógusok attitűdjeire Előzetes és utólagos mérés a diákok körében (program előtti helyzetet és a program utáni helyzetet is figyelembe vevő módszer kontrollcsoport bevonásával) Pedagógusok körében: kérdőíves felvétel a program elején (várakozások, attitűdök felmérése), felvétel a program végén (attitűdbeli változások, hatások felmérése)

16 Kérdőíves felvételek elemszáma, vizsgálati dimenziók 39 programban részt vett pedagógus (főleg nyitott kérdések az alacsony elemszám miatt) 325 diák a kísérleti és 398 diák a kontrollcsoportban Diákok körében 4 dimenzióban vártunk változást: Szociális képességek Énkép Tanulási motiváció Empátia

17 A komplex művészeti nevelés mint pedagógiai módszer milyen hatással volt az alábbi tényezőkre (N=39, 0-10 skála, pedagógusok) pedagógusok szakmai munkájára 9,1 tanár-diák kapcsolat nem-kognitív képességek kognitív képességek diákok probléma-megoldó képessége pedagógusok teljesítménye tanulmányi eredmények tanulók iskolába járási kedve iskolai légkör 9,1 8,9 8,8 8,8 8,4 8,2 8 7,

18 Milyen hatással lesznek/milyen hatással voltak az alábbi tényezők pedagógiai munkájára? (N=39, átlag, pedagógusok) Modulírás Modulok kipróbálása 4 4,41 4,41 4,46 Más iskolák pedagógusaival is együtt kell működnöm Külső szereplők is értékelik a munkámat Saját munkámat is értékelni kell Az, hogy a modulírás során folyamatosan konzultálnom kell kollégáimmal 4,09 4,08 4,15 4,08 4,24 4,28 4,44 4,36 Előmérés Utómérés

19 Mennyire szeretted és tartottad érdekesnek a komplex művészeti neveléshez kapcsolódó foglalkozásokat? (diákok, kísérleti csoport) Mennyire szeretted ezeket a foglalkozásokat? (N=423, százalék) Mennyire tartottad érdekesnek ezeket a foglalkozásokat? (N=422, százalék) Nagyon szerettem 13 Nagyon érdekesnek 45 Szerettem 39 Érdekesnek 43 Nem nagyon szerettem Egyáltalán nem szerettem 46 Kicsit unalmasnak Nagyon unalmasnak

20 A foglalkozásokkal kapcsolatban mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? (N=423, százalék, diákok) Legtöbbször tetszettek ezek a foglalkozások Jól éreztem magam Hasznosnak tartottam a foglalkozásokat Jobban megismertem a társaimat Itt könnyebben megy a tanulás Jobban megismertem önmagamat Unalmasnak találtam % 20% 40% 60% 80% 100% Egyáltalán nem ért egyet Inkább nem ért egyet Inkább egyetért Teljes mértékben egyetért

21 Változások a kísérleti és kontroll csoport között elő- és utólagos mérésnél (N=821, átlag, diákok) ÉNKÉP ÉNKÉP előmérés kísérleti utómérés kísérleti SZOCIÁLIS KÉPESSÉG 3,01 3,06 előmérés kísérleti utómérés kísérleti SZOCIÁLIS KÉPESSÉG 3 3,02 előmérés kírérleti utómérés kísérleti EMAPÁTIA 3,05 3,28 előmérés kísérleti utómérés kísérleti EMAPÁTIA 3,02 3,03 előmérés kísérleti utómérés kísérleti TANULÁSI MOTIVÁCIÓ 2,9 3,14 előmérés kísérleti utómérés kísérleti TANULÁSI MOTIVÁCIÓ 2,76 2,76 előmérés kísérleti utómérés kísérleti 2,89 2,83 előmérés kísérleti utómérés kísérleti 2,85 2,

22 Kik körében volt pozitívabb a komplex művészeti nevelés program fogadtatása? háttérváltozók szerint Nemek szerint nézve szignifikánsan pozitívabb a program megítélése a lányok között Fiatalabbak (3. évfolyam) érdekesebbnek találták a foglalkozásokat, mint a többi évfolyam 3. évfolyamos diákok körében az énkép dimenziójában szignifikáns növekedés volt tapasztalható a kísérleti csoportban (előés utólagos mérés)

23 Vizsgálat a természettudományos nevelés program esetében (Réti, 2013)

24 Bemeneti-kimeneti mérések Likert-skálás kérdőívvel végzett bemenetikimeneti mérésnél a mintavétel során a nyolc partnerintézményünkben az alsó és felső tagozatból egy-egy osztályt, és az őket tanító pedagógusokat vontuk be. A kérdőív a motivációt, az attitűd elemeket és az énhatékonyságot vizsgálta.

25 Alsós kérdőív Szocializáció, jólét, elégedettség (3 kérdés) Tanulási motiváció (3 kérdés) Tantárgyi tartalmak (8 kérdés) Tanulói aktivitás a környezetismereti feladatokban (4 kérdés) Munkaformák (2 kérdés)

26 Felsős kérdőív Énhatékonyság a természettudományos műveltségben skála (12 item) Know how to do skála (5 item) Confused/Negative Affect skála (4 item) (Fordított értékelés)

27 Eredmény Eredmények Bemeneti és kimeneti mérések eredményei a felső tagozaton A legnagyobb pozitív változást azon kérdéseknél tapasztaltuk, ahol a tanuló természettudományos vizsgálódással kapcsolatos képességeinek önértékelését vizsgáltuk. be ki Kérdés száma

28 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!