AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév Ányos Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nagyesztergár

2 A kompetenciamérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén ugyanabban az időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet oldottak meg a tanulók. Ezt követően egy Tanulói kérdőív kérdéseire válaszoltak, amelyben családi hátterükkel, eddigi iskolai pályafutásukkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. A tanulók a kérdőívet otthon, a szüleikkel együtt töltik ki. Az intézmények vezetői szintén kérdőíves formában szolgáltatnak információkat az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatban. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze sokéves mérési tapasztalatuk alapján, a legkorszerűbb tesztelméleti és mérési módszertan figyelembevételével. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérő feladatokból álltak, amelyek nem elsősorban az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják.

3 Magyarországon nagyon erős az összefüggés a tanulók társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy tanulócsoport átlagos családi háttere alapján megjósolható", pontosabban megbecsülhető annak a csoportnak a várható tanulmányi teljesítménye. Az OKM adatai alapján azonosíthatók az olyan iskolák, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik családi háttere alapján várható volna. Ezek azok az intézmények, amelyek pedagógiai munkájukkal eredményesen ellensúlyozzák tanulóik hátrányos helyzetét, ezzel is szolgálva a társadalmi mobilitást.

4 A fenti mutatók szerint ebben a tanévben a 8. osztályosok matematika teljesítménye alapján iskolánk felkerült az OH által közzétett kiemelkedő teljesítményű iskolák listájára. A 6. évfolyam eredményei

5 Matematika 6. A 6. évfolyam matematika eredménye nem tér el szignifikánsan egyik viszonyítási csoporthoz képest sem az átlagtól, de nem érte el az országos átlagot.

6 A tanulók képesség szintek szerinti megoszlása: A fenti ábra szerint a 6. osztályos tanulók 50%-a az alapszint alatt teljesített (3. szint), 3 tanuló nem teljesítette a minimum szintet (2. szint), 1 tanuló nem érte el az 1. szintet sem. A 4. és az 5. szintet 1-1 tanuló teljesítette, míg a 6. és a 7. szintet egy tanuló sem érte el. Az alábbi összehasonlítás azt mutatja, hogy tanulók képességszintje hogyan viszonyult az országos és a községi iskolák tanulóinak képességszintjéhez. Annál eredményesebb a munka, minél alacsonyabb a % érték az alacsonyabb képességszinteken. Az összehasonlításból kiderül, hogy átlagos képességszinten állnak iskolánk tanulói a községi iskolákhoz viszonyítva. A minimum szint alatt teljesítők aránya az országos átlagnál nagyobb.

7 Az előző évi matematikajegyek nem tükrözik a kompetenciamérésen tapasztalt tanulói teljesítményeket. Az 1. szint alatt teljesítő tanuló kivételével az 1, 2, 3, 4-es osztályzatú tanulók teljesítménye között nincs jelentős különbség. A teljesítmény tekintetében kiemelkedik a két 5-ös osztályzatú diák.

8 A 6. osztályosok átlageredményei matematikából az utolsó öt kompetencia mérésen: A évi kompetenciamérésen a 6. osztályosok matematikából kicsit gyengébben, de az előző évekhez képest átlagosan teljesítettek. (A évi kiugróan magas értéket nem számítva.) Szövegértés 6. A szövegértésben az országos átlagnál szignifikánsan gyengébben teljesítettek tanulóink, de a községi és a közepes községek általános iskoláitól szignifikánsan nem tér el a teljesítményük.

9

10 Az alapszintet (3. szint) 4 tanuló nem érte el, ez a tanulók 40%-a. Nincs olyan tanuló, aki 1. szint alatt, és egyetlen tanuló a minimum szint alatt teljesített. 2 tanuló éppen csak elérte a minimum szintet, a többiek teljesítménye nem sokban tér el egymástól. A 3. és 4. szintet teljesítők aránya magasabb az országos átlagnál, de sajnos 5. vagy annál magasabb képességszintet senki nem ért el.

11 A 6. osztályosok átlageredményei szövegértésből az utolsó öt kompetencia mérésen: A évi kompetenciamérésen a 6. osztályosok szövegértésből az előző évekhez képest gyengébben teljesítettek. (A évi magas értékhez képest szignifikánsan gyengébben.) A évi mérési eredményeket produkáló hatodik évfolyam jelenleg hetedikes. Az intézkedési terv végrehajtásának évében nyolcadikosok lesznek. Tudatosan fel kell készülniük a következő, a évi kompetenciamérésre. Szeretnénk elérni, hogy nyolcadikra emelkedjen az alapszintet teljesítők aránya. Sikerkritérium: matematikából az alapszint (4. szint) alatt teljesítők aránya 50% alá, szövegértésből az alapszint (4. szint) alatt teljesítők aránya 25% alá csökkenjen. Egyetlen tanuló se teljesítsen 2. szint alatt.

12 Szeretnénk elérni, hogy a és évi mérés között legyen kimutatható hozzáadott érték. Sikerkritérium: a tanulók átlagteljesítménye a 8 évfolyamra emelkedjen, a nyolcadikos tanulók átlageredménye ne legyen szignifikánsan gyengébb a várhatónál. Szeretnénk elérni, hogy hatodikos tanulóink évi mérési eredményei ne legyenek gyengébbek, mint a telephely bármely hatodikos eredménye az elmúlt öt évben. A 8. évfolyam eredményei

13 A 8. évfolyamosok matematika teljesítménye szignifikánsan jobb mind az országos, mind pedig a községi általános iskolákhoz viszonyítva. Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy csak egyetlen tanuló nem teljesítette (de ő is megközelítette) a minimum szintet, s az alapszintet 4 tanuló alulról közelíti. 3 tanuló a 4. szintet, 5-en az 5. szintet és 2-en a 6. szintet teljesítették.

14 Az alábbi összehasonlítás azt mutatja, hogy a 8. osztályos tanulók képességszintje hogyan viszonyult a községi iskolák tanulóinak képességszintjéhez. Annál eredményesebb a munka, minél alacsonyabb a % érték az alacsonyabb képességszinteken. Az összehasonlításból kiderül, hogy jobb képességszinten álltak iskolánk tanulói nem csupán a községi iskolákhoz, hanem az országos átlaghoz viszonyítva is.

15 Az osztály tanulóinak két évvel ezelőtti mérési eredményei is magasabbak az átlagosnál. A következő ábrák azt mutatják, hogy az előző kompetenciaméréshez és az az alapján elvárhatóhoz képest milyen teljesítményt nyújtottak tanulóink. Matematikából az osztály az előző mérés alapján elvárható teljesítményt nyújtott.

16 Az évfolyam fejlődése a két év alatt az országos és a községi általános iskolák fejlődési tendenciájával korreál. A képességpont különbségek csökkenése is az országosnak megfelelő.

17 Elgondolkodtató, hogy az előző évi matematika osztályzatok nem tükrözik a matematikai eszköztudást. A tanórai feladatok típusa eltér a kompetenciamérés feladatainak típusától. A kompetenciamérésre való felkészülést segíti, ha az előző évek feladataiból több kerül be a tanórai feladatok közé. Ez a pedagógusoktól több felkészülést igényel, de a tanulók hozzászoknak az ilyen jellegű feladatokhoz, nagyobb rutinra tehetnek szert a problémamegoldásban. A 8. osztályosok átlageredményei matematikából az utolsó öt kompetencia mérésen: 2014-ből az alacsony osztálylétszám miatt nem készült intézményi és telephelyi jelentés.

18 Szövegértés 8. A 8. évfolyam szövegértés eredménye nem tér el szignifikánsan egyik viszonyítási csoporthoz képest sem az átlagtól, de nem érte el az országos átlagot.

19

20 A tanulók képesség szintek szerinti megoszlása: Két tanuló nem éri el a minimum szintet, de 2. szint alatt teljesítő nem volt. A minimum szintet teljesítő, de az alapszintet el nem érők száma rendkívül magas, 8 fő. 1 tanuló a 4. szintet, 3 tanuló az 5. szintet és 1 tanuló pedig a 7. szintet teljesítette.

21 Az osztály tanulóinak két évvel ezelőtti mérési eredményei átlagosak. A következő ábrák azt mutatják, hogy az előző kompetenciaméréshez és az az alapján elvárhatóhoz képest az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb teljesítményt nyújtottak tanulóink, a községi iskolákhoz képeszt az eltérés nem szignifikáns.

22 Az évfolyam fejlődési mutatója a két év alatt az országos és a községi általános iskolák fejlődési tendenciájánál meredekebb. A képességpont különbségek nőttek az országos tendencia ellenére.

23 A 8. osztályosok átlageredményei szövegértésből az utolsó öt kompetencia mérésen: 2014-ből az alacsony osztálylétszám miatt nem készült intézményi és telephelyi jelentés. Az átlageredmények az utóbbi öt évben nagyon kiegyensúlyozottak, nincs jelentős változás sem pozitív, sem negatív irányban.

24 SWOT analízis Erősségek Belső tényezők Gyengeségek a tanárok a differenciált óraszervezést részesítik előnyben egyes feladattípusok ismeretlenek a tanulók számára jó az együttműködés az alsó- és a felső tagozat között a diákok nem érdekeltek abban, hogy jól teljesítsenek a mérésen pedagógiai programunk nagy hangsúlyt fektet a kompetenciafejlesztésre a jó tanulók sem értelmezik mindig pontosan a feladatok szövegét Lehetőségek Veszélyek mérés-értékelési csoport kialakítása pedagógus továbbképzések Tanulók motiválatlansága nő IKT eszközök háttérbe szorítják az olvasást Szülők érdektelensége Külső tényezők Tantestület túlterheltsége Céljaink rövid távon (egy éven belül): A évi Országos Kompetenciamérésben nyújtott eredmény megőrzése. Céljaink hosszabb távon (két-három éven belül): A évi Országos Kompetenciamérésben nyújtott eredmény megőrzése, vagy annak további javítása. Nagyesztergár, június Molnárné Dunai Gabriella intézményvezető