A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban

Átírás

1 A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban A mérési eredményekből óvatosan kell következtetnünk, a feladatok ugyanis több kompetenciát mérnek, melyek gyakran fedik egymást, nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, továbbá a kompetenciafejlesztés csak egy része a tanári munkának, a tanulók családi hátterének, szociális és gazdasági helyzetének, képességüknek és szorgalmuknak legfontosabb jellemzői nagyban befolyásolják az eredményeket. A cél és feladat nem könnyű a pozitív teljesítmény produkálásához. A pedagógusok összefogásával, a diákok aktív közreműködésével érhetjük el, hogy tanulóink a 6., illetve a 8. osztály végén olyan mérési eredményt produkáljanak, amely eléri, sőt meghaladja az országos mérési átlagot. Mint a számadatok is mutatják, tanulóink ez évben is az országos átlag felett teljesítettek, de az előző évek eredményeihez képest emelkedés nem volt tapasztalható. Ez az osztályok összetételével magyarázható. Az eddigi évek tapasztalatai alapján az a vélemény alakult ki, hogy az OKM matematika feladatsorai szintmérést képviselnek számunkra, mert jelzik diákjaink képességeit a logikaimatematikai intelligenciaterületen. Ennek a képességterületnek a fejlesztése nem korlátozódhat csupán a matematika órákra. Ezen kulcskompetencia fejlesztése minden tantárgy keretében szükségszerű. Az alábbiakban a 6. és a 8. évfolyam mérési eredményeit elemezzük és értékeljük az iskolánkra vonatkozó OKM - jelentés alapján, majd meghatározzuk a fejlesztési célokat, feladatokat.

2 MATEMATIKA 6. évfolyam: Osztálylétszám 15 fő, 1 tanuló betegség miatt hiányzott, 1 fő BTMN-es, CSH indexszel 13 fő rendelkezett, tehát 14 tanuló írt felmérést. A mi iskolánkban 1702 (1609 ; 1780 ) Országosan 1491 ( 1490 ; 1492 ) Általános iskolákban 1486 ( 1485 ; 1487 ) Baja járás 1509 ( 1497 ; 1521 ) CSH index alapján a várható teljesítmény 1475 képességpont volt, viszont a tényleges 1702 képességpont lett. Ebből is látszik, hogy a visszahúzó családi szociokultúra ellenére, a befektetett munka megtérül (sajnos ez nagyban függ a gyermekek hozzáállásától is). 2. szinten teljesített: 0 fő 3. szinten teljesített: 2 fő 4. szinten teljesített: 6 fő 5. szinten teljesített: 4 fő 6. szinten teljesített: 2 fő Mint látható, tanulóink a 3-as szint alá nem is kerültek, legtöbben (71 %) a 4 es, 5-ös szinten teljesítettek, sőt 2 tanuló a 6-os szintet is elérte. 0 % 15,2 % 20,7 % Ha az előző 4 év ( ) eredményeit vizsgáljuk, akkor 2 évben stagnálásról, 2 évben fejlődésről beszélhetünk, ami az országos átlaghoz képest jónak mondható... Szignifikáció: községi szinten 836 intézmény, országos szinten 1811 intézmény gyengébben teljesített, iskolánk tanulóinál jobban teljesített községi szinten 5, országos szinten 11

3 8. évfolyam: Osztálylétszám 14 fő, 3 tanuló betegség miatt hiányzott, 3 fő BTMN-es, CSH indexszel 9 fő rendelkezett, tehát 11 tanuló írt felmérést. A mi iskolánkban 1785 (1751 ; 1842 ) Országosan 1617 ( 1616 ; 1618 ) Általános iskolákban 1602 ( 1601 ; 1603 ) Baja járás 1631 ( 1615 ; 1643 ) CSH index alapján a várható és tényleges teljesítményt nem tudtak számolni, mivel a beadott, kitöltött kérdőívek száma nem érte el a 10 - et. 2. szinten teljesített: 0 fő 3. szinten teljesített: 0 fő 4. szinten teljesített: 2 fő 5. szinten teljesített: 8 fő 6. szinten teljesített: 1 fő Mint látható, tanulóink a 4 es szint alá nem is kerültek, legtöbben (73 %) az 5-ös szinten teljesítettek, sőt 1 tanuló a 6-os szintet is elérte. 0 % 19,8 % 26,5 % Az előző 4 év ( ) eredményeit vizsgálva elmondhatjuk, hogy a 8. évfolyamokon egyértelmű fejlődés mutatkozott. Szignifikáció: községi szinten 800 intézmény, országos szinten 1755 intézmény gyengébben teljesített, iskolánk tanulóinál jobban teljesített községi szinten 2, országos szinten 34 Összegezve: mindkét évfolyam az országos szint felett teljesített.

4 SZÖVEGÉRTÉS: 6. évfolyam: Adatok ugyanazok, mint a matematikánál. A mi iskolánkban 1567 (1461 ; 1700 ) Országosan 1481 ( 1480 ; 1482 ) Általános iskolákban 1474 ( 1473 ; 1475 ) Baja járás 1511 ( 1497 ; 1525 ) CSH index alapján a várható teljesítmény 1459 képességpont volt, de a tényleges teljesítmény 1567 kp lett. 2. szinten teljesített: 2 fő 3. szinten teljesített: 5 fő 4. szinten teljesített: 1 fő 5. szinten teljesített: 3 fő 6. szinten teljesített: 2 fő 7. szinten teljesített: 1 fő Mint látható, tanulóink 64 %-a 3., 4., 5. szintet elérte, sőt a 6., 7. szintet is volt, aki teljesítette. 0 % 9,6 % 15,2 % 2 tanuló a 3-as szint alatt teljesített, fejlesztésükkel kiemelten kell foglalkozni. Szignifikáció: községi szinten 402 intézmény, országos szinten 633 intézmény gyengébben teljesített, iskolánk tanulóinál jobban teljesített községi szinten 13, országos szinten 43

5 8. évfolyam: Adatok ugyanazok, mint a matematikánál. A mi iskolánkban 1674 (1606 ; 1753 ) Országosan 1557 ( 1556 ; 1558 ) Általános iskolákban 1540 ( 1539 ; 1541 ) Baja járás 1579 ( 1567 ; 1596 ) CSH index alapján a várható és tényleges teljesítményt nem tudtak számolni, mivel a beadott, kitöltött kérdőívek száma nem érte el a 10 - et. 2. szinten teljesített: 0 fő 3. szinten teljesített: 1 fő 4. szinten teljesített: 5 fő 5. szinten teljesített: 1 fő 6. szinten teljesített: 4 fő Mint látható, tanulóink a 3-as szint alá nem is kerültek, legtöbben (64 %) a 3., 4., 5-ös szinten teljesítettek, sőt 4 tanuló a 6-os szintet is elérte. 0 % 15,5 % 23,5 % Szignifikáció: községi szinten 683 intézmény, országos szinten 1307 intézmény gyengébben teljesített, iskolánk tanulóinál jobban teljesített községi szinten 4, országos szinten 46

6 Fejlesztési feladatok, céljaink : 1.) A CSH index alapján kimutatott hozzáadott pedagógiai érték emelése szükséges, melyet órai csoportos foglalkozások, és ezzel párhuzamosan a differenciálás segítségével kívánunk megvalósítani. 2.) Tudatosítani kell, hogy a középiskolában, ezzel a mérési eredményével hasonlítják össze, a 10. osztályos mérését, ezért nemcsak intézményünk számára fontos ez az adat, hanem a középiskolának is. 3.) A motivációt növelni kell, különösen a 8. évfolyamosok esetében. A tanév végi osztályzatok végleges kialakításánál javítási lehetőségnek kell beszámítani. 4.) Azt tapasztaltuk, hogy tanulóink soknak találták a feladatot, kevésnek az időt. 5.) Fontos, hogy lehetőség szerint minden tantárgynál, a megoldásra kerülő feladatok kiválasztásánál elsőbbséget élvezzenek azok a tankönyvben és munkafüzetben található feladatok, melyek különösen alkalmasak a logikai-matematikai képességterület fejlesztésére. 6.) Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőséget kell adni az elmélyítésre, begyakorlásra, amit a tanmenetben rögzíteni kell. 7.) Folytatnunk kell a céltudatos készülést a mérésekre. Figyelembe kell venni a konkrét feladatokról szerzett információkat: mely feladattípusokra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. 8.) Az eredményeikre pozitívan hatott, a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, az eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás, amit a következő években is biztosítani kell. 9.) A kiemelkedően jó eredmények megtartása mellett fontos fejlesztési feladatunk a tanulók motiváltságának növelése. 10.) A tanulói adatok, feladatonkénti részletes eredmények segíthetnek a differenciálásban, a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban. Soha nem lehetünk elégedettek, a célkitűzésünk minden évben, hogy helyesen írni, érthetően olvasni, pontosan számolni és logikusan gondolkodni tudó gyermekeket neveljünk, ami sajnos egyre nagyobb kihívás számunkra. Összegezve: mindkét évfolyam az országos szint felett teljesített.