A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

Átírás

1 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE, ÉS FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA OM azonosító: KLIK azonosító: Készítésért felelős: Rigó Katalin intézményvezető Alapító okirat : 16231/2013/KOIR Nevelőtestület megismerte: 2015.jún.16. Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2. sz. Oldalak : 37 Készítés dátuma: 2015.június 16. Készítette: Izsóné S. Ilona.int.vez.h. Hodur Henrietta mérési munkacsoport vezetője Ellenőrizte, korrigálta, jóváhagyta: Rigó Katalin intézményvezető évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 1

2 Tartalom 1. A 2014-es év átlageredményeink Létdatok A 6. évfolyam eredménye matematikából /2014/ A 6. évfolyam eredménye szövegértésből A 8. évfolyam eredményei Létdatok A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2012 és 2014 között A 8. osztályos eredménye szövegértésből A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2012 és 2014 között és közötti mérési adatok összehasonlítása Összehasonlító táblázatok matematikából Összehasonlító táblázatok szövegértésből Az alapszintet el nem érő aránya összehasonlító táblázat A többiektől kifejezetten leszakadó aránya az iskolában között A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő aránya az iskolában Az CSH indexe Feladataink a 2015/16. tanévre évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 2

3 1. A 2014-es év átlageredményeink 1. ábra: A év országos mérési eredményei képességszintenként Az 1. ábra megmutatja a képességszint szerinti megoszlását mindkét i évfolyamon, mind matematikából, mind szövegértésből az országos eredmények alapján. Az ábráról leolvasható a normális eloszlásnak megfelelő Gauss-görbe eltolódása a és között. 2. Átlageredmények össszehasonlítása 2. ábra: A év átlageredményeinek viszonyítása A2. ábra alapján megállapítható, hogy 2014-es átlageredményeink minden esetben magasabbak az országos, a városi-, és a közepes városok iskoláinak átlagánál is. A legtöbb esetben szignifikáns eltérés tapasztalható. Kivételt képez a 8. évfolyam matematika eredménye, ahol az országos-, és a közepes városok iskoláinak átlagához képest 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 3

4 magasabb az eredményünk, de az eltérés nem olyan számottevő. Érdekes, hogy a matematika átlagok mindenhol magasabbak a szövegértés eredményeknél néhány ponttal, országos- és városi viszonylatban is ez tapasztalható. A 3.ábraeredményeiazt mutatják, hogy iskolánk tanulóinak mérési eredményei 7-21%-kal meghaladják az alapszintet, mind az országos, mind a hasonló átlag eredményeihez viszonyítva,iskolánk tanulói a magasbb képesség szinten teljesítenek. ld. 7.oldal 1.1 Létdatok A 6. évfolyam eredményei 3.ábra: A mérésben résztvevő 6. évfolyam létdatai Az eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a 10 %-ot meghaladja a BTMN-es aránya, illetve 1 tanuló SNI-s. A nagy része rendelkezik CSH indexszel. 1.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából /2014/ 4.ábra: A átlageredményének összehasonlítása Az 5. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 4

5 5.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 6. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya. 6. ábra: A képességeloszlása 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 5

6 7-8.ábra: A képességszint szerinti megoszlása A 7-8. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: kevesebb az 1. szint alatti, 1. és 2. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a 67,8%-a eléri az alapszintet (7,3 %-kal több az országosnál). A 3. szinten 7,5%-kalkevesebb tanulónk van, mint országosan, 6,1%-kal több a 4.szinten, 4,1%-kal több a 5. szinten, 3,2 % több a 6. szinten,sőt van olyan tanulónk akia 7. szintetis elérte!ld.4.oldal. Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye némileg eltérő. Az A osztályban 11 tanuló található 1-2. szinten, míg 6. szinten 3 fő. Ugyanakkor a B osztályban csak 7 tanuló van 1-2. szinten, a 6.szinten senki nincs, de 1 tanuló elérte a 7. szintet is.lásd: 9. ábra 2014.évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 6

7 9. ábra: Képességeloszlás osztályonként 10. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index alapján készített regressziós becslésalapján várható(1522) és tényleges teljesítmény (1565) iskolánkban magasabb, de az eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 10. ábrán évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és a jövő évi feladatok meghatározása oldal 7

8 Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához között MATEMATIKA6. évfolyamátlageredmény (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás (1505;1622) 1527 (1478;1571) 1514 (1473;1571) 1528 (1485;1568) 1553 (1520;1587) 1491 (1490;1492) 1489 (1488;1490) 1489 (1489;1490) 1486 (1485;1487) 1498 (1497;1498) 1473 (1472;1475) 1470 (1469;1472) 1471 (1469;1473) 1469 (1467;1470) 1484 (1483;1485) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1483 (1481;1485) 1478 (1476;1481) 1481 (1478;1483) 1481 (1479;1483) 1494 (1492;1496) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 8

9 1.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből 11.ábra: A átlageredményének összehasonlítása Az 11. ábramutatja, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez. 12.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 12. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya. meghatározása oldal 9

10 13. ábra: A képességeloszlása 14. ábra: Képességszintek megoszlása A 13. és 14. ábra eredményeiis azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: szövegértésből nincs 1. szint alatt tanulónk, 10, 2 %-kal kevesebb az 1. és 2. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a 83,9 %-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 0,3%-kal több tanulónk van, mint országosan, 7,1%-kal kevesebb a 4. szinten, ám 8,5%-kal több a 5. szinten,és csaknem 10 %-kal több a 6. szinten. Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye nagyon hasonló.az A osztályban van 1tanuló,aki 1. szinten teljesített, 4-4 tanuló található 2. szinten, mindenki más alapszint felett teljesített. Lásd: 15. ábra. meghatározása oldal 10

11 15. ábra: A eredményei az egyes osztályokban 16. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index regressziós becslése alapján várható(1529) és tényleges teljesítmény (1557) iskolánkban magasabb, de az eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 16. ábrán. meghatározása oldal 11

12 Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához között SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen 1557 (1498;1603) 1601 (1555;1639) 1537 (1495;1594) 1547 (1506;1581) 1582 (1547;16284) Országos 1481 (1480;1482) 1497 (1496;1498) 1472 (1470;1473) 1465 (1464;1466) 1483 (1482;1484) Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye 1460 (1458;1462) 1478 (1476;1480) 1453 (1451;1454) 1447 (1446;1449) 1467 (1466;1469) A második viszonyítási csoport Neve városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái Eredménye 1471 (1468;1474) 1489 (1486;1492) 1456 (1462;1467) 1459 (1457;1461) 1481 (1479;1483) Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 12

13 2. A 8. évfolyam eredményei 2.1 Létdatok 17. ábra: A mérésben résztvevő 8. évfolyam létdatai Az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy 6 tanuló BTMN-es és 1 tanuló SNI s az évfolyamon. A tanulói háttérkérdőíveket alig az évfolyam fele hozta csak vissza, ezért a CSH index számításhoz ez nem volt elegendő. 8. osztályos tanulóink eredménye matematikából 18.ábra: A átlageredményének összehasonlítása meghatározása oldal 13

14 A 18. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. 19.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 19. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya országosan, a városi- és közepes városok iskoláinak tekintetében is. 20. ábra: A képességmegoszlása az iskolában A 20. és 21. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. szinten tanulónk.kevesebb a2. szinten levő diákunk 4 %-kal. A piros vonal jobb oldalán, a 65,8%-a eléri az alapszintet (7,8 %-kal több az országosnál). A 4. szinten 3,6 %-kal több tanulónk van, mint országosan, 5%-kal több a 5. szinten, és csaknem 4 %-kal több a 7. szinten. meghatározása oldal 14

15 Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye a képességek szerinti eloszlás szempontjából eltérő, a B osztályban többen vannak az alapszint alatt. Itt figyelembe kell vennünk a BTMN-es arányát is. Lásd: 22. ábra 21. ábra: A képességszintje százalékosan meghatározása oldal 15

16 22. ábra: A eredményei az egyes osztályokban 2.2 A 2014-ben 8. osztályos tanulóinkfejlődése matematikából 2012 és 2014 között 23. ábra: Fejlődés és között A 23. ábra grafikonokjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. meghatározása oldal 16

17 Szintek és pontszámok: Matematika (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) Szintek Pontok 1. alatti szint 1168-ig 1. szint szint szint szint szint szint szint 1984-től 8.a (Matematika) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint b (Matematika) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között matematikából képességszint szerint %-ban A 24. és 25. táblázat mutatja a fejlődését osztályonként és egyénileg is. Az A osztályban 6. évfolyamon 34 % nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 21%-ra csökkent. Az osztály 96%-a javított a 6. évfolyamos teljesítményéhez képest. A B osztályban ez az arány 83 %. Ugyan az alapszintet el nem érők 41%-ról 50%-ra nőtt, de az 1. szintről mindenki elmozdult, az arány eltolódott. Az egyéni fejlődéseket jól mutatja a 26. és 27. ábra grafikonja a két osztályban. meghatározása oldal 17

18 8.a Különbség 8.b Különbség D268-L A834-X E325-L B121-B E622-H B721-F E711-C D476-K E783-F D744-A G298-L G284-R G329-C H178-N G746-H K728-R H397-V Q214-O J721-V R576-G L917-M S665-N N176-O T167-B N259-K U569-S N785-D U995-R P231-M V217-U P637-T V534-X Q315-S V923-A R712-M X473-M R893-G U343-K W351-J W784-U X658-L Országos átlag Országos átlag Átl. felett nőtt 15 fő 65% Átlag felett nőtt 9 fő 50% Eredménye nőtt 22 fő 96% Eredménye nőtt 15 fő 83% 25. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között matematikából meghatározása oldal 18

19 26. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között matematikából 8. a osztályban 27. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között matematikából 8. b osztályban meghatározása oldal 19

20 Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hozzá hasonló intézmények átlagához között MATEMATIKA8. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás (1600;1716) 1696 (1646;1743) 1704 (1652;1753) 1651 (1612;1692) 1655 (1620;1695) 1617 (1616;1618) 1620 (1620;1622) 1612 (1611;1613) 1601 (1600,1602) 1622 (1622;1623) 1593 (1590;1595) 1595 (1593;1597) 1589 (1587;1591) 1577 (1575;1578) 1601 (1600;1602) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1601 (1598;1604) 1603 (1600;1605) 1595 (1593;1598) 1586 (1584;1588) 1605 (1603;1607) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 20

21 2.3 A 8. osztályos eredménye szövegértésből 28. ábra: A átlageredményének összehasonlítása Az 28. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez. 29.ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben telephelyek aránya A 29. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben telephelyek és aránya. szinten alig van jobban intézmény! 30. ábra: A képességeloszlása évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 21

22 31. ábra: A képességszintek százalékos megoszlása A 30. és 31. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. és 2. szintensem tanulónk.a 3. szinten levő diákunk 3,7 %-kalkevesebb az országoshoz képest. A piros vonal jobb oldalán, a 80,5%-a eléri az alapszintet (16,8 %-kal több az országosnál). A 4. szinten 4,7 %-kal több tanulónk van, mint országosan, 3%-kal kevesebb a 5. szinten, és csaknem 11%-kal több a 6. szinten és 4,3%-kal több a 7. szinten. Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye a képességek szerinti eloszlás szempontjából eltérő.itt is figyelembe kell vennünk a BTMN-es arányát is. Lásd: 32. ábra. 32. ábra: A eredményei meghatározása oldal 22

23 2.4 A 2014-ben 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2012 és 2014 között 33. ábra: A fejlődése A 33. ábra grafikonokjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. Szintek és pontszámok: Szövegértés (egységesen a 6., a 8. és a 10. évfolyamon) Szintek Pontok 1. alatti szint 1071-ig 1. szint szint szint szint szint szint szint 1911-től meghatározása oldal 23

24 8.a (Szövegértés) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint b (Szövegértés) 1. szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből képességszint szerint %-ban A 34. és 35. táblázat mutatja a fejlődését osztályonként és egyénileg is. Az A osztályban 6. évfolyamon 4 % nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 17%-ra változott, mivel csak a 13% fejlődött tovább a 3. szintről. Az osztály 78%-a javított a 6. évfolyamos teljesítményéhez képest. A B osztályban ez az arány 94 %!Itt az alapszintet el nem érők 24%-ról 23%-ra csökkent, az arány eltolódott. Az egyéni fejlődéseket jól mutatja a 36. és 37. ábra grafikonja a két osztályban. 8.a Különbség 8.b Különbség D268-L A834-X E325-L B121-B E622-H B721-F E711-C D476-K E783-F D744-A G298-L G284-R G329-C H178-N G746-H K728-R H397-V Q214-O J721-V R576-G L917-M S665-N N176-O T167-B N259-K U569-S meghatározása oldal 24

25 N785-D U995-R P231-M V217-U P637-T V534-X Q315-S V923-A R712-M X473-M R893-G U343-K W351-J W784-U X658-L Országos átlag Országos átlag Átl. felett nőtt 12 fő 52% Átlag felett nőtt 11 fő 61% Eredménye nőtt 18 fő 78% Eredménye nőtt 17 fő 94% 35. ábra: Tanulóink fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 36. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 8. a osztályban meghatározása oldal 25

26 37. ábra: Tanulóink egyéni fejlődése 2012 és 2014 között szövegértésből 8. b osztályban meghatározása oldal 26

27 SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport Neve Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás (1596;1700) 1647 (1599;1692) 1660 (1612;1713) 1677 (1640;1713) 1664 (1628;1703) 1557 (1556;1558) 1555 (1554;1557) 1567 (1566;1568) 1577 (1576;1578) 1583 (1582;1584) 1531 (1529;1534) 1529 (1527;1531) 1542 (1540;1544) 1554 (1552;1555) 1564 (1563;1566) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1541 (1538;1544) 1540 (1534;1543) 1555 (1553;1558) 1564 (1561;1566) 1570 (1568;1572) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől meghatározása oldal 27

28 Év és közötti mérési adatok összehasonlítása 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából évfolyam OKM eredmények Matematika átlag 8.évfolyam Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség / / / / / / / / / / ábra: OKM Eredmények között A táblázat mutatói az eredményeinket 5 évre visszamenőleg vizsgálják.látható, hogy minden évben az országos átlag, és legtöbbször a fenntartói átlag felett teljesítettek tanulóink. Kivételt képez a 2010 és 2011-es év, mert a 2011-es év 6. évfolyamos-, és a 2010-es év 8. évfolyamos eredményeiaz országos átlagnál magasabbak ám, a fenntartói átlagnál némileg alacsonyabbak.szignifikáns eltérés azonban nem tapasztalható. A kék és piros nyilak ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. Lásd: 38. ábra Matematika 6. évfolyam Matematika 8. évfolyam Eötvös Országos Fenntartói Eötvös Országos Fenntartói 39. ábra: Matematikai eredmények ábrázolásagrafikonon évi ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS eredményeinek elemzése, és feladatainak meghatározása oldal 28

29 3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből Év 6.évfolyam OKM eredmények Szövegértés 8.évfolyam Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség / / / / / / / / / / ábra: OKM Eredmények között A fenti táblázat a szövegértés eredményeit mutatja 5 évre visszamenőleg.ezt vizsgálva jól látjuk, hogy mennyivel teljesítettünk az országos, és a fenntartói átlag felett. A kék és piros nyilak itt is ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A 39. és 41. ábra grafikonjairól az összefüggések szintén jól leolvashatók. Szövegértés 6. évfolyam Szövegértés 8. évfolyam Eötvös Országos Fenntartói Eötvös Országos Fenntartói 41. ábra: Szövegértés ábrázolása grafikonon meghatározása oldal 29

30 3.3 Az alapszintet el nem érő arányaösszehasonlító táblázat Év Eötvös Az alapszint alatt aránya (%) Országos Matematika 6. évfolyam 8.évfolyam Hasonló ,8 38,9 41, ,7 41,7 45, ,6 39,0 42, ,8 40,0 44, ,2 39,5 43,6 Év Eötvös Országos Különbség Eötvös Országos -18,1/ -20,7-6/ -9,3-3,4/ -7-13,2/ -17,2-7,3/ -11,4 Hasonló 23,0 40,5 44,4 31,6 26,1 20,4 Szövegértés 43,6 41,6 40,1 48,6 46,3 45,2 34,2 42,0 46,9 6. évfolyam 8.évfolyam Hasonló ,2 25,6 27, ,3 27,8 30, ,3 27,7 30, ,9 25,3 27,6 Különbség Eötvös Országos -12,4/ -14,2-13,5/ -16,4-14,4/ -16,7-16,4/ -18,7 Hasonló 14,6 30,8 33,7 13,0 15,3 14,9 31,6 34,7 35,9 35,6 38,7 41,0 Különbség -17,5/ -21,4-12/ ,5/ -20,2-19,7/ -24,8-7,8/ -12,7 Különbség -16,2/ -19,1-18,6/ -22,6-19,4/ -23,4-21,0/ -26, ,1 26,3 29,4-10,2/-13,3 19,5 36,3 41,2-16,8/-21,7 42. ábra: Alapszint alatt Az fenti táblázatban az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka eléri az elvárt alapszintet, mind az országos átlaghoz, mind a hasonló eredményeihez viszonyítva. Az átlag feletti fejlődés itt is jól nyomon követhető a nyilak mentén. 6. évfolyamon átlag 4 %-kal, 8. évfolyamon átlag 5 %-kal, több tanulónk van az alaposzint felett. meghatározása oldal 30

31 3.4 A többiektől kifejezetten leszakadó aránya az iskolában között A mérés éve 2014 A többiektől kifejezetten leszakadó akik által elért képességszint és az tanulóinak átlag-képességszintje között legalább két szint eltérés mutatkozik negatív irányban. Évfolyam A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének szinten aránya MATEMATIKA A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint Az összes leszakadó tanuló szint alatt 1 fő 1,8% 1. 2 fő 3,6% 3. 3 fő 5,4% szint alatt 1fő 1,8% 1. 4fő 7,1% 3. 5 fő 8,9% évf szint alatt 0 fő fő 6,7% 3. 3 fő 6,7% szint alatt 1 fő 1,8% 1. 5 fő 8,9% 3. 6 fő 10,7% szint alatt 0 fő fő 5,4% 3. 3 fő 5,4% aránya szint alatt fő fő 9,8% 4. 4 fő 9,8% szint alatt fő 3,7% 2. 1fő 1,9% 4. 3 fő 5,6% évf. 1. szint alatt fő fő 8,7% 4. 4 fő 8,7% szint alatt fő 1,9% 2. 7 fő 13,0% 4. 8 fő 14,9% szint alatt fő 4,2% 2. 2 fő 4,2% 4. 4 fő 8,4% meghatározása oldal 31

32 A mérés éve 2014 Évfolyam A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének szinten aránya SZÖVEGÉRTÉS A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel alacsonyabb képességszint szintjének aránya Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint Az összes leszakadó tanuló 1. szint alatt fő 1,8% 2. 8 fő 14,4% 4. 9 fő 16,2% szint alatt fő 1,8% 2. 4 fő 7,1% 4. 5 fő 8,9% évf. 1. szint alatt 1 fő 2,2% 1. 0 fő fő 11,1% 4. 6 fő 13,3% szint alatt fő 5,4% 2. 5 fő 8,9% 4. 8 fő 14,3% szint alatt fő 1,9% 2. 6 fő 11,3% 4. 7 fő 13,2% aránya fő 2,4% 3. 7 fő 17,1% 5. 8 fő 19,5% fő 1,9% 2. 1 fő 1,9% 3. 6 fő 11,1% 5. 8 fő 14,9% évf fő 2,2% 2. 1 fő 2,2% 3. 5 fő 10,9% 5. 7 fő 15,3% fő 1,9% 3. 6 fő 11,1% 5. 7 fő 13% fő 4,2% 3. 5 fő 10,4% 5. 7 fő 14,6% meghatározása oldal 32

33 3.5 A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő aránya az iskolában között A többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő akik által elért képességszint és az tanulóinak átlag-képességszintje között legalább két szint eltérés mutatkozik pozitív irányban. A mérés éve 2014 Évfolyam Az intézmény tanulói képességpontátlagának megfelelő képességszint MATEMATIKA A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel magasabb képességszint szintjének évf fő 6,7% 6. 1 fő 2,2% 7. 1 fő fő 12,6% 6. 3 fő 5,4% 7. 1 fő fő 7,1% 6. 1fő 1,8% 7. 1 fő fő 8,9% 6. 3 fő 5,4% 7. 0 fő fő 17,0% 6. 0 fő fő fő 4,9% 7. 3 fő 7,3% fő 11,1% 7. 2fő 3,7% évf fő 10,9% 7. 3 fő 6,5% fő 9,3% 7. 1 fő 1,9% fő 4,2% meghatározása oldal 33

34 A mérés éve 2014 Évfolyam Az intézmény tanulói képességpont -átlagának megfelelő képességszint A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 2 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya SZÖVEGÉRTÉS A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 3 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya A tanulói képességpont-átlag szintjénél minimum 4 szinttel magasabb képességszint szintjének aránya Az összes jól tanuló fő 16,2% 7. 0 fő fő 16,2% aránya fő 17,9% 7. 1 fő 1,8% fő 19,7% évf fő 13,3% 7. 0 fő fő 13,3% fő 5,4% 7. 2 fő 3,6% fő 9% fő 1,9% 7. 2 fő 3,8% fő 5,7% fő 7,3% fő 7,3% fő 1,9% fő 1,9% évf fő fő fő 7,4% fő 7,4% fő 4,2% fő 4,2% meghatározása oldal 34

35 4. Az CSH indexe Évfolyam 6.évfolyam 8. évfolyam Év Tanulók összesen A jelentésben szereplők CSH-indexszel rendelkezők ábra: CSH index A fenti táblázatból látható, hogy iskolánk elkötelezett tanulóink szociokulturális hátterének megismerésében. Kivételt képez az előző év 8. évfolyama, ahol kevesebb, mint 2/3 része érkezett vissza a kérdőíveknek. Az szociokulturális hátránykompenzáló hatása az előző évekhez hasonlóan átlagosnak mondható. Az fejlesztő hatása a várható szintnek megfelelő. 44. ábra: Telephelyi eredmények meghatározása oldal 35

36 A évi mérés alapján levont következtetések Továbbra is büszkék lehetünk az országos átlagot meghaladó eredményeinkre, amelyet évek óta minden évben elérünk. Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is. Diákjaink 2014-ban kitartóan dolgoztak, komolyan vették munkájukat. Sikeresen motiváltuk őket, de a CSH index kimutatása terén vannak még feladataink. Az eredményeikre pozitívan hatott a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, a csoportbontások segítségével eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás, amit a következő években is biztosítani kell függetlenül a csoportbontásoktól. A tanulói kérdőívek kitöltésére fokozottan kell motiválnunk tanulóinkat és szüleiket, ennek fontosságára szülői értekezleten is fel kell hívni a szülők figyelmét. Amiben az vezetésnek van kiemelt szerepe! 5. Feladataink a 2015/16. tanévre Tovább kell folytatnunk a céltudatos készülést a mérésekre. A mérésre való készülésnél tanulmányozni kell nyolcadikosainknak a hatodikos mérésnél elért eredményeit. Figyelembe kell venni a konkrét feladatokról szerzett információkat: mely feladattípusokra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. Minden matematikát és magyar nyelv és irodalmat tanító kolléga a mérést követően az elkészült munkákból tanulóra szabottan kigyűjti a gyerekek teljesítményét. Az adatgyűjtést tanulói teljesítmények elemzése követi. Megtörténik a következő tanév tanulócsoportokra lebontott feladatainak meghatározása, mely az i és a munkaközösségi munkatervek részvé kell tenni. Szükségesnek tartjuk az eddigi mérések feladatait, elemzéseit és nevesített eredményeit tartalmazó adatbázis elkészítését, és elektronikus formában elérhetővé tételét minden pedagógus számára. Ez lehet az alapja minden olyan tevékenységnek, ami a kompetenciafejlesztési céljaink megvalósulását eredményezi. Az adatbázis felhasználásával egyénre, csoportra, gondolkodási vagy tartalmi területekre kidolgozott kompetenciafejlesztési tervek kidolgozására nyílik lehetőség. Az adatbázist az éves jelentések után aktualizálni kell. Az adatbázis kezelését a szakmai munkaközösségek végzik. Ez az adatbázis az alapja azoknak a fejlesztési terveknek, amelyeket a tanmenetekhez mellékleteként csatol minden érintett pedagógus. A mérési eredmények alapján készített fejlesztési tervek beépülnek az éves feladattervbe, a napi munkába. Minden évben, az aktualizálás után, az eredményekből levont következtetések alapján fejlesztési javaslatokat kell tenni. A hatodikos tanulói adatok, feladatonkénti részletes eredmények segíthetnek a differenciálásban, a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban. meghatározása oldal 36

37 Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőséget kell adni az elmélyítésre, begyakorlásra, amit a tanmenetben rögzíteni kell. Az eddigi évek tapasztalatai alapján az a vélemény alakult ki, hogy az OKM matematika feladatsorai értéket képviselnek számunkra, mert pontosan jelzik diákjaink képességeit a logikai-matematikai intelligenciaterületen. Ennek a képességterületnek a fejlesztése nem korlátozódhat csupán a matematika órákra. Ezen kulcskompetencia fejlesztése minden tantárgy keretében szükségszerű. Ehhez a különböző munkaközösségek közötti megbeszélések szükségesek. Fontos, hogy lehetőség szerint minden tantárgynál, a megoldásra kerülő feladatok kiválasztásánál elsőbbséget élvezzenek azok a tankönyvben és munkafüzetben található feladatok, melyek különösen alkalmasak a logikai-matematikai képességterület fejlesztésére. Azt tapasztaltuk, hogy tanulóink soknak találták a feladatot, kevésnek az időt. Nincsenek hozzászokva a négyszer negyvenöt perc intenzív olvasáshoz, erőkifejtéshez. Ilyen feszített tempójú, maximális koncentrálást igénylő, kitartó, lankadatlan munkát csak a mérések alkalmával végeznek, ezért többször kell ilyen erőpróbát biztosítani. Ennek megfelelően ebben a tanévben próba kompetencia mérést tartottunk és tartunk a következő években is az 5. és 7. évfolyamon, hogy ezzel is felkészítsük tanulóinkat a következő évi országos kompetenciamérés sikeres elvégzésére. A motivációt növelni kell, különösen a 8. évfolyamosok esetében. A tanév végi osztályzatok végleges kialakításánál javítási lehetőségnek kell beszámítani. Tudatosítani kell, hogy a középiskolában, ezzel a mérési eredményével hasonlítják össze, a 10.osztályos mérését, ezért nemcsak intézményünk számára fontos ez az adat, hanem a középiskolának is. Motiváció nélkül nem lehet semmit hatékonyan és eredményesen végezni. Az OKM az összehasonlítható minőségét mutatja a fenntartónak, az internet segítségével pedig minden érdeklődőnek. Kiemelkedő fontosságú megfelelő belső vagy külső ösztönző hajtóerőt találni minden érintett számára. A gyerekek is igénylik a munkájukról adott visszajelzést. Kíváncsiak az eredményeikre. A hatodikosoknál motiválási célból is érdemes építeni erre, hiszen ők két év múlva újra megmérettetnek iskolánkban. A CSH index pontos kimutatása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a szülők meggyőzésére a kérdőívek kitöltésének szorgalmazásával, amely az vezetés feladata. Ennek érdekében a szülőket a szülői értekezleteken szólítjuk meg. A CSH index alapján kimutatott hozzáadott pedagógiai érték emelése szükséges,melyet a lehetőségeinknek megfeleló csoportbontás, továbbá az órai csoportos foglalkozások, és ezzel párhuzamosan a differenciálás segítségével kívánunk megvalósítani. A mérési-értékelési csoportnak legyen feladata többek között a kompetencia fejlesztésével, kompetenciamérésekkel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények nyomon követése, folyamatos tájékozódás e témában. meghatározása oldal 37