SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE. OM azonosító: KLIK azonosító:

Átírás

1 SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE KLIK azonosító: Készítésért felelős: Rigó Katalin intézményvezető Alapító okirat száma: 16231/2013/KOIR Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2. Oldalak száma: 30 oldal Melléklet: 7 oldal Készítés dátuma: június 26. Készítette: Hodur Henrietta matematika munkaköz. vezetője

2 1. Tartalom 1. Tartalom A 2016-os év átlageredményeinek összehasonlítása és közötti mérési adatok összehasonlítása Összehasonlító táblázatok matematikából Összehasonlító táblázatok szövegértésből Az alapszintet el nem érő tanulók aránya összehasonlító táblázat között Az CSH indexe A 6. évfolyam eredményei Létszámadatok A 6. évfolyam eredménye matematikából A 6. évfolyam eredménye szövegértésből A 8. évfolyam eredményei Létszámadatok osztályos tanulóink eredménye matematikából A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2014 és 2016 között A 8. osztályos tanulók eredménye szövegértésből A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2014 és 2016 között A évi mérés alapján levont következtetések Feladataink 2016/17. tanévre Központi mérési eredmények: Idegen nyelv (dr. Brauswetterné Papp Éva) Angol nyelv Német nyelv Célnyelvi mérési eredmények angol nyelvből a 6. évfolyamon NETFIT mérési eredmények (Vértesi-Simó Erzsébet) Melléklet NETFIT táblázatok tanév Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hasonló intézmények átlagához 5 évre visszamenőleg Intézkedési terv

3 2. A 2016-os év átlageredményeinek összehasonlítása 1. ábra: A év országos mérési eredményei képességszintenként Az 1. ábra infografikán mutatja meg a tanulók képességszint szerinti megoszlását mindhárom évfolyamon, mind matematikából, mind szövegértésből az országos eredmények alapján. Az ábráról jól leolvasható a normális eloszlásnak megfelelő Gauss-görbe eltolódása a és 10. évfolyam között. 2. ábra: A év átlageredményei iskolánkban A 2. ábra alapján megállapítható, hogy 2016-os átlageredményeink minden esetben magasabbak az országos, a városi-, és a közepes városok iskoláinak átlagánál is. Az esetek többségében szignifikáns eltérés tapasztalható. 3

4 Mérési terület Matematika Szövegértés Évfolyam Alapszint A telephelyen képességszint 4. képességszint 3. képességszint 4. képességszint 35,3% 40,0% 13,8% 20,0% Országosan Különbség Hasonló Különbség 40,7% 44,9% -5,4% -9,6% 45,0% 51,0% -5,0% -11,0% 25,1% 27,7% -11,3% -13,9% 35,0% 40,4% -15,0% -20,4% 3. ábra:az alapszintet el nem érő tanulók aránya 2016-ban Mérési terület Matematika Szövegértés Évfolyam Alapszint A telephelyen képességszint 3. képességszint 2. képességszint 3. képességszint 9,9% 11,9% 2,0% 4,1% Országosan Különbség Hasonló Különbség 17,3% 19,3% -7,4% -9,4% 20,8% 24,0% -8,9% -12,1% 9,2% 10,2% -7,2% -8,2% 14,9% 17,3% -10,8% -13,2% 4. ábra: A minimum szintet el nem érő tanulók aránya 2016-ban A 3-4. ábra eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka meghaladja mind az alapszintet, mind a minimumszintet az országos átlaghoz, és a hasonló eredményeihez viszonyítva is, vagyis jóval kevesebb az alapszintet el nem érő tanulóink aránya. 4

5 és közötti mérési adatok összehasonlítása 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából OKM eredmények Matematika átlag Év Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség / / / / / / / / ábra: OKM Eredmények között 6. ábra: Matematikai eredmények ábrázolása grafikonon A táblázat és a grafikon mutatói az eredményeinket 5 évre visszamenőleg vizsgálják. Látható, hogy minden évben az országos átlag és a fenntartói átlag felett teljesítettek tanulóink. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A kék és piros nyilak ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. Lásd: 5-6. ábra Az egymást követő éveket összehasonlítva 5 év óta ez volt a leggyengébb eredményünk, de tudjuk, hogy különböző gyerekcsoportokról van szó, és ezekben az évfolyamokban több a gyengébben teljesítő tanuló, akiknek az éves eredményeik is gyengébbek voltak. 5

6 Év 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből OKM eredmények Szövegértés Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség / / / / / / / / ábra: OKM Eredmények között A fenti táblázat a szövegértés eredményeit mutatja 5 évre visszamenőleg. Ezt vizsgálva jól látjuk, hogy mennyivel teljesítettünk az országos, és a fenntartói átlag felett. A kék és piros nyilak itt is ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A 8. ábra grafikonjairól az összefüggések szintén jól leolvashatók. 8. ábra: Szövegértés eredmények ábrázolása grafikonon 6

7 3.3 Az alapszintet el nem érő tanulók aránya összehasonlító táblázat között Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Matematika Év Hasonló Hasonló Eötvös Országos Különbség Eötvös Országos ,6 39,0 42,6-3,4/ -7 26,1 41,6 46, ,8 40,0 44,0-13,2/ -17,2 20,4 40,1 45, ,2 39,5 43,6-7,3/ -11,4 34,2 42,0 46, ,9 36,8 40,3-19,9/ -23,4 17,7 40,4 45, ,3 40,7 44,9-5,4/ -9,6 40,0 45,0 51,0 Szövegértés Év Eötvös Országos ,3 27,7 30, ,9 25,3 27, ,1 26,3 29, ,7 25,9 28, ,8 25,1 27, Hasonló Különbség Eötvös Országos -14,4/ -16,7-16,4/ -18,7-10,2/ -13,3-18,2/ -20,5-11,3/ -13,9 Hasonló 15,3 34,7 38,7 14,9 35,9 41,0 19,5 36,3 41,2 15,7 34,7 39,1 20,0 35,0 40,4 Különbség -15,5/ -20,2-19,7/ -24,8-7,8/ -12,7-22,7/ -27,8-5/ -11 Különbség -19,4/ -23,4-21,0/ -26,1-16,8/ -21,7-19/ -23,4-15/ -20,4 9. ábra: Alapszint alatt teljesítő tanulók Az fenti táblázatban az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka eléri az elvárt alapszintet, mind az országos átlaghoz, mind a hasonló eredményeihez viszonyítva. Az átlag feletti fejlődés itt is jól nyomon követhető a nyilak mentén. 7

8 3.4 Az CSH indexe Évfolyam Év Tanulók száma A jelentésben CSH-indexszel összesen szereplők rendelkezők ábra: CSH index között A fenti táblázatból látható, hogy iskolánk elkötelezett tanulóink szociokulturális hátterének megismerésében. Kivételt képez a 2014-es év 8. évfolyama, ahol kevesebb, mint 2/3 része érkezett vissza a kérdőíveknek. Erre figyelmet kell fordítanunk! Az szociokulturális hátránykompenzáló hatása 2016-ban is átlagosnak mondható. Az fejlesztő hatása szintén a várható szintnek megfelelő. 11. ábra: 2016-os telephelyi eredmények 8

9 4.1 Létszámadatok 4. A 6. évfolyam eredményei 12. ábra: A mérésben résztvevő 6. évfolyam létszámadatai Az eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy 7,7 % a BTMN-es illetve HHH-s tanulók aránya. A tanulók nagy része rendelkezik CSH indexszel. 4.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából 13. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása Az 13. ábrán látható, hogy átlageredményünk, a legtöbb esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. A 14. ábra alapján mindössze 10 % azon aránya, amelyek eredménye szignifikánsan meghaladja iskolánk eredményét. 14. ábra: A szignifikánsan jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya 9

10 15. ábra: A tanulók képességeloszlása 16. ábra: A tanulók képességszint szerinti megoszlása A 15. és 16. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele hasonló az országos átlaghoz. Nincs 1. szint alatti diákunk, és kevesebb az 1. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 65%-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 7,9%-kal több tanulónk van, mint országosan, 2%-kal több a 4. szinten. 10

11 17. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 17. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évekhez, ám enyhe eltolódás mutatkozik. Ennek köszönhető az i átlag elmaradása is az előző évekhez képest, mivel ebben az évben nem volt sem 6. szinten, sem 7. szinten diákunk. A gyengébbek felzárkóztatására, és a tehetségesek fejlesztésére is figyelmet kell fordítanunk. A CSH-index alapján készített regressziós becslés alapján várható (1516) és tényleges teljesítmény (1508) közötti eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 18. ábrán. 18. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény 11

12 Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye alig eltérő. Az A osztályban tanulók átlaga 1500 pont, 4 tanuló található 1. szinten, 6 tanuló 2. szinten, 8 tanuló 3. szinten, 5 tanuló 4. szinten van, és 5. szinten is van 2 fő. A B osztály átlaga 1516 pont,1 tanuló van 1. szinten, 7 fő 2. szinten, a többség a 3-4. szinten található, és 5. szinten itt is van 2 fő. Lásd: 19. ábra. A 20. ábra az előző évi matematika jegyek és az elért pontszámok közötti összefüggés mutatja. 3 tanuló van, aki az osztályzataihoz képest gyengébben teljesített a mérésben. 19. ábra: Képességeloszlás osztályonként 20. ábra: A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 12

13 4.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből 21. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása Az 21. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. A 22. ábra alapján mindössze 1-4 % azon aránya, amelyek eredménye szignifikánsan meghaladja iskolánk eredményét. 22. ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya 23. ábra: A tanulók képességeloszlása A 23. és 24. ábra eredményei is azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: szövegértésből sincs 1. szint alatt teljesítő tanulónk, 11, 2 %-kal kevesebb az 1. és 2. szinten levő diák. 13

14 A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 86,2 %-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 5,3%-kal kevesebb tanulónk van, mint országosan, ám 11%-kal több az 5. szinten, 4,7 %-kal több a 6. szinten. 1 tanulónk elérte a 7. szintet is. 24. ábra: Képességszintek megoszlása 25. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index regressziós becslése alapján várható (1538) és tényleges teljesítmény (1574) között nincs szignifikáns eltérés. Ez látható a 25. ábrán. 14

15 26. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 26. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évekhez. Ebben az évben sem volt 1. szint alatt diákunk, de többen voltak a 6-7. szinten is. 15

16 Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye hasonló. Az A osztályban nincs 1. szint alatt tanuló, 1 tanuló 1. szinten, 3 tanuló 2. szinten van. A B osztályban 3 tanuló található a 2. szinten, a többiek alapszint felett teljesítettek. Lásd: 27. ábra. 27. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban 16

17 5.1 Létszámadatok 5. A 8. évfolyam eredményei 28. ábra: A mérésben résztvevő 8. évfolyam létszámadatai Az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy 6 tanuló BTMN-es az évfolyamon, arányuk több mint 10 %, viszonylag magas. A tanulók nagy része rendelkezik CSH indexszel osztályos tanulóink eredménye matematikából 29. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása A 29. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. 17

18 30. ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek aránya A 30. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya országosan, a városi- és közepes városok iskoláinak tekintetében is. 31. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index alapján készített regressziós becslés alapján várható (1649) és tényleges teljesítmény (1649) között nincs eltérés. Ez látható a 31. ábrán. 32. ábra: A tanulók képességmegoszlása az iskolában A 32. és 33. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele hasonló az országos átlaghoz. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 60%-a eléri az alapszintet. 18

19 33. ábra: A tanulók képességszintje százalékosan 34. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 34. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évek eredményeihez. 19

20 Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye alig eltérő. Az A osztályban tanulók átlaga 1653 pont, nincs 1. szinten tanulónk. 2 tanuló 2. szinten, 8 tanuló 3. szinten, 6 tanuló 4. szinten, 5. szinten 2 fő, 6. szinten 2 fő, és a 7. szinten is van egy tanulónk. A B osztály átlaga 1639 pont, 1 tanuló van 1. szinten, 4 fő 2. szinten, a többség a 3-5. szinten található, és 6-7. szinten itt is van 4 fő. Lásd: 35. ábra. A 36. ábra az előző évi matematika jegyek és az elért pontszámok közötti összefüggés mutatja. 2 tanuló van, aki az osztályzataihoz képest gyengébben teljesített a mérésben. 35. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban 36. ábra: A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 20

21 5.3 A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2014 és 2016 között 37. ábra: Fejlődés között A 37. ábra grafikonjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. 8. a 1. szint (Matematika) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint b 1. szint (Matematika) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint ábra: Tanulóink fejlődése 2014 és 2016 között matematikából képességszint szerint %-ban A 38. táblázat mutatja a tanulók fejlődését. A 6. évfolyamon 41% illetve 29% nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 44% illetve 39%-ra változott. A képességszintek közötti eltolódás, fejlődés jól látható. 21

22 5.4 A 8. osztályos tanulók eredménye szövegértésből 39. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása Az 39. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez. 40. ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek aránya A 40. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya. szinten alig van jobban teljesítő intézmény! 41. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index alapján készített regressziós becslés alapján várható (1626) és tényleges teljesítmény (1664) között nincs szignifikáns eltérés. Ez látható a 41. ábrán. 22

23 42. ábra: A tanulók képességmegoszlása az iskolában A 42. és 43. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. szinten tanulónk. Kevesebb a 2-3. szinten levő diákunk 15 %-kal az országoshoz képest. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 80%-a eléri az alapszintet. A 7. szinten 6,3 %-kal több tanulónk van, mint országosan. 43. ábra: A tanulók képességszintje százalékosan 23

24 44. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 44. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évek eredményeihez. Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye alig eltérő. Lásd: 45. ábra. 45. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban 24

25 5.5 A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2014 és 2016 között 46. ábra: Fejlődés között A 46. ábra grafikonjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése egyértelműen meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. 8. a 1. szint (Szövegértés) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint b 1. szint (Szövegértés) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint ábra: Tanulóink fejlődése 2014 és 2016 között szövegértésből képességszint szerint %-ban A 47. táblázat mutatja a tanulók fejlődését osztályonként. A 6. évfolyamon mindkét osztályban 14 % nem érte el az alapszintet. Ez 8. osztályra 26% illetve 14%-ra változott, de az arány egyértelműen eltolódott. 25

26 6. A évi mérés alapján levont következtetések Az évenkénti országos kompetenciamérések lehetővé teszik, hogy tanulóink képességeit felmérjük, és az eredményeik tükrében intézkedjünk a következő tanévre vonatkozóan. Az intézkedési terv a 3. számú mellékletben található. A mérés a pedagógus számára felelősségvállalást követel az eredményekért, át kell gondolnia a tanítás stratégiai helyességét. A mérés jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról, a tanulás gyenge és erős pontjairól. A mérés jelentősége a tanulók számára, hogy tapasztalatokhoz juttatja őket, versenyhelyzetet teremt. Ösztönzi a tanulókat a tanulásra, az önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére. A mérés a vezetés számára megbízható adatokat szolgáltat az intézményben folyó oktatás eredményéről. Az elemzések ráirányítják a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat a nevelő-oktató munka folyamatára. Továbbra is az országos átlagot meghaladó eredményekkel büszkélkedhetünk. Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is mind nyolcadik évfolyamra, mind a tizedik évfolyamos utókövetés esetében. Diákjaink 2016-ban kitartóan dolgoztak, komolyan vették munkájukat. Sikeresen motiváltuk őket. A kapott eredmények részben tükrözik a tanulók éves eredményeit. A feladatonkénti részletes eredmények elemzése lehetőséget ad a pontosabb differenciálásra, esetleg a versenyeztetésre. A feladatok vizsgálatakor kiderült, hogy a diákok többségének szövegértései problémák miatt voltak gondjai a matematikai szöveges feladatokkal is, ezen kívül gyakorolni kell a mértékegység átváltást, a százalékszámítást, a logikai, kombinatorikai térgeometriai és az összetett számítást igénylő szöveges feladatokat. Néhány tanulónál az időbeosztást, és a munkatempót kell javítani. Az eredményeikre pozitívan hatott a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, a csoportbontások segítségével eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás. A szövegértés fejlesztését segítő projektünkkel céltudatosan készültünk minden évfolyamon a mérésekre. A CSH index alapján kimutatott hozzáadott pedagógiai érték emelése szükséges, melyet a lehetőségeinknek megfelelő csoportbontás, továbbá az órai csoportos foglalkozások, és ezzel párhuzamosan a differenciálás segítségével kívánunk megvalósítani. 26

27 Sikerkritériumunk: 7. Feladataink 2016/17. tanévre Az országos kompetenciamérésen eddig elért eredmények megtartása, lehetőség szerint nyolcadik évfolyamban az elvártnál nagyobb javulás elérése. Ennek érdekében tovább kell folytatnunk a céltudatos készülést a mérésekre. Intézkedések a matematika kompetencia terén: 1. Folytatjuk az előző években megkezdett próba kompetenciamérést 5. és 7. évfolyamon is a kompetenciamérés napján, hogy ezzel is felkészítsük tanulóinkat a következő évi országos kompetenciamérés sikeres elvégzésére. A feladatok kialakításánál és a mérésekre való készülésnél tanulmányozni kell a csoport és az évfolyam előző mérésnél elért eredményeit. Figyelembe kell venni, mely feladattípusokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. 2. A gyerekek igénylik a munkájukról adott visszajelzést, tájékoztatni kell őket az eredményeikről, ezért a mérés után a szaktanárok előzetesen értékelik a feladatlapokat. Motiválási célból is érdemes építeni erre, hiszen például hatodikosaink két év múlva újra megmérettetnek iskolánkban. A tanév végi osztályzatok kialakításánál javítási lehetőségként kell beszámítani a kompetenciamérés eredményeit, egyénileg értékelni kell a tanulói teljesítményeket. 3. Az előzetes kompetenciaértékelést, és a próbakompetencia feladatlapok javítását az adatgyűjtés, és a teljesítmények elemzése követi. Ez alapján kell a következő tanévre meghatározni a tanulócsoportokra lebontott feladatokat, fejlesztési javaslatokat, mely a munkaközösségi munkaterv és az éves tanmenetek része lesz. Az elemzések alapján megfelelő feladattípusok előtérbe helyezése fontos az eredményesség javítása érdekében. Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőség adódhat az elmélyítésre, begyakorlásra. Intézkedések a szövegértés kompetencia terén: 1. Folytatnunk kell azt a gyakorlatot, hogy egy órán 3 szövegértést írassunk, hiszen csak így tudják diákjaink megszokni a helyes időbeosztást, tempót. 2. Továbbra is hangsúlyt kell fektetnünk a tanulói teljesítmények részletes elemzésére: Meg kell vizsgálni az egyes diákoknál, hogy az információ-visszakeresés, a kapcsolatok, összefüggések felismerése és az értelmezéses feladatoknak milyen volt a százalékos megoldása. Mindezek tükrében a gyakorlás során is szem előtt tartjuk, hogy a feladatok nehézsége összhangban legyen a szükséges képességek szintjével. Fontosa tanulók egyéni képességeinek megfelelő, személyre szabott feladatok gyakoroltatása. 3. A magyarázó és dokumentum típusú szövegek segítségével több tanulói kompetenciát tudunk alakítani, ezek a mindennapi életben történő tájékozódást, eligazodást segítik. Egyféle képességet nem tudunk önmagában más képességtől teljesen elkülönítve fejleszteni, ezért a tanulók hatékony szövegértési képességének formálása minden tanóra és minden pedagógus célzott, fontos feladata. 27

28 8.1 Angol nyelv 8. Központi mérési eredmények: Idegen nyelv (dr. Brauswetterné Papp Éva) Ez évben került sor harmadszor az idegen nyelv tudásának központi mérésére a 6. és a 8. évfolyamon. A 6. évfolyamon a kívánt szint A1 míg a 8. évfolyamon az A2 volt, ami még a nem tagozatos diákok számára sem okozott sok fejtörést. A nyolcadik évfolyamon 75 % teljesítette az elvárt szin-tet, ami a tavalyi eredményhez hasonló. Ha közelebbről megnézzük a nyolcadikosok munkáját, kiderül, hogy a tagozatosok majdnem 100%- ban voltak sikeresek, míg a nem tagozatosok közel fele nem tudta teljesíteni az elvárt szintet, illetve a teljesítők jóval alacsonyabb százalékokat hoztak, mint a tagozatosok. Ebből az következik, hogy a felzárkóztatás válik központi kérdéssé a jövőben. Ezért a munkaközösség folytatja azt a kezdeményezést, miszerint a nyolcadik évfolyamon a nem tagozatos csoportnál heti egy alkalommal felkészítő órát tartunk. Igyekszünk stabilizálni az alapszókincset és azt a minimális nyelvtani hátte-ret, ami elegendő az alapkommunikációhoz. A hatodik évfolyamon angol nyelvből az eredmény lényegesen jobb a tavalyinál, hiszen 75 %-nak sikerült elérni a 60 %-os küszöböt. Fontos különbség azonban, hogy idén a nem tagozatos tanulók mellett egy emelt óraszámban tanuló csoport is megmérettetett. A mérésre felkészítő órát a hatodik évfolyam három és ötórás csoportjainál is bevezetjük a következő tanévtől. Angol nyelvből kiemelten kezelendő a szókincsbővítés és az olvasott szövegértési feladatok technikai begyakorlása. 8.2 Német nyelv A német nyelvi eredmény a hatodik évfolyamon sikerességi szempontból 90% lett (vagyis egy diáknak nem sikerült megfelelnie, aki un,,papíros gyerek), míg a százalékos eredmény 70 % körüli, kevesebb. mint az előző évi, de ez jórészt az eltérő gyerekanyagnak köszönhető. Nyolcadikban a sikeresség aránya idén magasabb lett, majd 60 %-a tudta megoldania feladatsort, ami mindenképp előremutató Kolléganőnk az utolsó percig igyekezett őket mind szakmailag, mind emberileg motiválni így az eredmény nem maradt el.. A mérés időpontja a nyolcadik évfolyamon nagyon szerencsétlen, hiszen ilyenkor már mindenkit felvettek a középiskolába, sokak számára nem fontosak az év végi jegyek, és a gyerekanyag sem túl szerencsés a német csoportban tanév nyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók százalékos aránya Országos Eötvös 2016 Eötvös évfolyam angol 77,2% 70,0% 75,0% 8. évfolyam angol 53,8% 76,0% 75,0% 6. évfolyam német 72,5% 88,0% 91,0% 8. évfolyam német 43,3% 33,0% 64,0% 48. ábra: A központi nyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók aránya 28

29 8.3 Célnyelvi mérési eredmények angol nyelvből a 6. évfolyamon Célnyelvi mérésre ebben az évben került először sor, és mindenki izgatottan készült rá, hiszen a két tanítási nyelvű tagozatnak ez az első igazi megmérettetése. A felkészítés folyamatosan zajlott az órákon, a próba nyelvvizsgákon és fontos volt a gyerekekben tudatosítani, hogy ennek tétje van rájuk és az iskolára nézve is. A központi méréstől eltérően itt nemcsak olvasott és hallott szövegértési feladatokat kaptak a diákok, de a szövegalkotás is a mérés része volt. A javítás központi kód alapján történt és fogalmazások javítását is szigorú szempontrendszer határozta meg. A mérési eredmények a következőek: minden hatodikos két tanítási nyelvű diák sikerrel teljesítette a 60 %-ot vagyis ebből a szempontból 100 %-ot hoztak a diákok. Az országos sikerességi ráta 92 %, míg a Közép-magyarországi 93 % lett. A százalékos teljesítményt tekintve 83%-ot értünk el, ami pontosan megegyezik a Közép-magyarországi régió tavalyi eredményével, hiszen az idei eredményeket csak jövőre postázzák ki. Ez fontos, hiszen ez az ország legerősebb régiója, és a központi mérésen sem tudtuk elérni e régió szintjét. Az országos célnyelvi átlag a tavalyi évben 79%. Következtetésképpen megerősítést nyertünk abban, hogy az oktatási módszereink hatékonyak és jó irányba tartunk. Annak ellenére, hogy ez az első évfolyamunk, ők voltak a kísérleti nyuszik, szépen vették az akadályt tanév célnyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók százalékos aránya Országos Eötvös Eötvös évfolyam 93,4% 100,0% 100% 8. évfolyam 94,5% n.a. 49. ábra: A célnyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók aránya 29

30 9. NETFIT mérési eredmények (Vértesi-Simó Erzsébet) A Hungarofit mérés tapasztalatai alapján reméltük, hogy az új mérési módszerek hasonlóan reális eredményt fognak mutatni. Nagy öröm számunkra, hogy tanulóink 94%-a valamennyi fittségi feladatot elvégezte. Két SNI-s tanulónk is részt vett és egyikük az összes mérési feladatot elvégezte. Azok a gyerekek, akiknél az egy-egy feladat kimaradt, egészségügyi problémák miatti részleges felmentés állt a háttérben. A legjobb eredmények a vázizomzat profil méréseinél születtek: kiemelkedő a hasizom és a szorítóerő és a lábizomerejének mutatója, helyből távolugrás. A törzsemelés teszt esetében a feladat végrehajtásának módjával nem értünk egyet, mert ellentmond a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására való törekvésünknek. A gyerekek által igen kedvelt hajlékonysági teszt mindkét nemnél nagyon jó értékeket szolgáltatott. A mellékletben találhatóak a táblázatos adatok profilonként, osztályonként és nemenként. Intézményi fejlesztési feladatok: 5-7. évfolyamig a helyes táplálkozás és életvitel kialakítása. Testnevelés órákon e célok megvalósítására adekvát mozgásanyag betanítása. Az aerob futás eredményei szoros összefüggést mutatnak a tápláltsági profil értékeivel. Azoknál a gyerekeknél, elsősorban lányoknál, akiket a tápláltsági mutatóik alapján a fejlesztendők közé soroltunk, nagyon oda kell figyelni az állóképességük fejlesztésére is. Futófeladatok fokozatos távnövelésével, ciklikus mozgásformák alkalmazásával (úszás) igyekszünk elérni a fejlődést. A vázizomzat mérésének eredményei kimondottan jók a hasizom, szorítóerő és helyből távolugrás területeken. Fejlesztésre szorul a törzsizomerő, vállöv és a karizmok ereje. Ezen mutatól az összes mért adat közül a leggyengébbek. Ezeket a területeket tesnevelés és úszás órákon specilis gyakorlatok felhasználásával tudjuk fejleszteni: pl. gyógytestnevelés mozgásanyagának beépítésével. A legjobb mutatók a mértek közül a hajlékonysági teszt értékei. Az 5. évfolyam kivételével osztályonként csak egy két gyerek ezirányú fejlesztése szükséges, melyet a gimnasztika mozgásanyagával igyekszünk elérni. A többieknél a hajlékonyság megtartása a cél. 30

31 10. Melléklet 10.1 NETFIT táblázatok tanév 5.a l 5.a f 5.b l 5.b f 6.a l 6.a f 6.b l 6.b f 6.c l 6.c f BMI fejlesztendő 43% 7% 7% 6% 8% 0% 31% 25% 30% 46% megfelelő 57% 93% 93% 94% 92% 100% 69% 75% 70% 54% testzsír fejlesztendő 50% 8% 7% 13% 14% 0% 23% 16% 30% 46% megfelelő 50% 92% 93% 87% 86% 100% 77% 84% 70% 54% aerob fejlesztendő 19% 0% 0% 7% 14% 11% 15% 16% 0% 34% megfelelő 81% 100% 100% 93% 86% 89% 85% 84% 100% 66% hasizom fejlesztendő 0% 0% 7% 0% 0% 0% 15% 0% 0% 17% megfelelő 100% 100% 93% 100% 100% 100% 85% 100% 100% 83% törzsizomzat fejlesztendő 38% 69% 57% 67% 43% 44% 23% 42% 20% 33% megfelelő 62% 31% 43% 33% 57% 56% 77% 58% 80% 67% fekvőtámasz fejlesztendő 6% 0% 0% 0% 7% 0% 0% 0% 0% 25% megfelelő 94% 100% 100% 100% 93% 100% 100% 100% 100% 75% szorítóerő fejlesztendő 0% 38% 0% 13% 7% 33% 8% 8% 10% 8% megfelelő 100% 62% 100% 87% 93% 67% 92% 92% 90% 92% helyből távolugrás fejlesztendő 13% 0% 14% 13% 0% 11% 8% 8% 0% 33% megfelelő 87% 100% 86% 87% 100% 89% 92% 92% 100% 67% hajlékonyság fejlesztendő 19% 0% 29% 13% 7% 22% 15% 8% 10% 8% megfelelő 81% 100% 71% 87% 93% 78% 85% 92% 90% 92% 31

32 7.a l 7.a f 7.b l 7.b f 8.a l 8.a f 8.b l 8.b f 8.c l 8.c f BMI fejlesztendő 50% 30% 14% 29% 23% 0% 11% 30% 15% 0% megfelelő 50% 70% 86% 71% 77% 100% 89% 70% 85% 100% testzsír fejlesztendő 20% 31% 34% 22% 23% 16% 22% 20% 23% 23% megfelelő 80% 69% 66% 78% 77% 84% 78% 80% 77% 77% aerob fejlesztendő 30% 23% 21% 21% 44% 16% 22% 10% 54% 17% megfelelő 70% 77% 79% 79% 56% 84% 78% 90% 46% 83% hasizom fejlesztendő 0% 8% 0% 8% 0% 0% 0% 0% 0% 0% megfelelő 100% 92% 100% 92% 100% 100% 100% 100% 100% 100% törzsizomzat fejlesztendő 20% 23% 14% 21% 0% 8% 11% 11% 25% 83% megfelelő 80% 8% 86% 79% 100% 92% 89% 89% 75% 17% fekvőtámasz fejlesztendő 20% 21% 0% 29% 25% 17% 0% 0% 38% 0% megfelelő 80% 0% 100% 71% 75% 83% 100% 100% 62% 100% szorítóerő fejlesztendő 0% 0% 0% 21% 0% 38% 0% 0% 0% 17% megfelelő 100% 100% 100% 79% 100% 62% 100% 100% 100% 83% helyből távolugrás fejlesztendő 10% 23% 7% 14% 11% 31% 0% 0% 25% 0% megfelelő 90% 77% 93% 86% 89% 69% 100% 100% 75% 100% hajlékonyság fejlesztendő 10% 8% 7% 29% 0% 0% 11% 11% 0% 17% megfelelő 90% 92% 93% 71% 100% 100% 89% 89% 100% 83% 32

33 10.2 Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hasonló intézmények átlagához 5 évre visszamenőleg MATEMATIKA6. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Összehasonlítás Az első viszonyítási csoport A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Neve Eredménye Összehasonlítás (1474;1549) 1587 (1548;1624) 1565 (1505;1622) 1527 (1478;1571) 1514 (1473;1571) 1486 (1485,1487) 1497 (1496;1498) 1491 (1490;1492) 1489 (1488;1490) 1489 (1489;1490) 1466 (1464;1468) 1480 (1479;1481) 1473 (1472;1475) 1470 (1469;1472) 1471 (1469;1473) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1478 (1475,1480) 1492 (1489;1494) 1483 (1481;1485) 1478 (1476;1481) 1481 (1478;1483) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 33

34 MATEMATIKA8. évfolyam - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás (1599;1696) 1597 (1596;1598) 1569 (1568;1572) városok ált. iskolái 1582 (1579;1585) (1642;1737) 1618 (1617;1619) 1593 (1591;1595) városok ált. iskolái 1604 (1601;1606) (1600;1716) 1617 (1616;1618) 1593 (1590;1595) városok ált. iskolái 1601 (1598;1604) (1646;1743) 1620 (1620;1622) 1595 (1593;1597) városok ált. iskolái 1603 (1600;1605) (1652;1753) 1612 (1611;1613) 1589 (1587;1591) városok ált. iskolái 1595 (1593;1598) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 34

35 SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolyam - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás (1527;1614) 1494 (1493;1496) 1475 (1473;1477) városok ált. iskolái 1490 (1489;1493) (1578;1662) 1488 (1487;1489) 1471 (1469;1473) városok ált. iskolái 1487 (1484;1489) (1498;1603) 1481 (1480;1482) 1460 (1458;1462) városok ált. iskolái 1471 (1468;1474) (1555;1639) 1497 (1496;1498) 1478 (1476;1480) városok ált. iskolái 1489 (1486;1492) (1495;1594) 1472 (1470;1473) 1453 (1451;1454) városok ált. iskolái 1456 (1462;1467) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 35

36 SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolyam - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás (1615;1705) 1694 (1646;1748) 1643 (1596;1700) 1647 (1599;1692) 1660 (1612;1713) 1568 (1569;1567) 1567 (1565;1568) 1557 (1556;1558) 1555 (1554;1557) 1567 (1566;1568) 1538 (1534;1540) 1542 (1540;1544) 1531 (1529;1534) 1529 (1527;1531) 1542 (1540;1544) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1552 (1548;1554) 1552 (1549;1555) 1541 (1538;1544) 1540 (1534;1543) 1555 (1553;1558) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 36

37 10.3 Intézkedési terv 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE Cél: Az intézmény mérési eredményeinek fenntarthatósági vizsgálata, eredmények javíthatóságára tett intézkedések feladatok meghatározása Cél forrása: Intézményi jelentés a kompetencia eredményekről. Előző tanév intézkedési terve. Időtartam: Rövid távú: szeptember 1-től június 10-ig Célérték, elvárt eredmény: Kompetenciamérés eredményeinek megtartása, lehetőség szerinti javítása Célok Lépések, feladatok Felelős Időtartam Határidő Módszer Célérték, elvárt eredmény A 2017-es kompetenciamérés mérési-értékelési 1 hónap Dokumentumelemzés, Beszámoló készítése a mérési A évi eredményeinek vizsgálata, elemzése csoport adatgyűjtés eredményeinkről. mérés adatainak A fenntartó által küldött jelentés mérési-értékelési 1 hónap elemzés, értékelés, Beszámoló készítése a mérési megismerése, vizsgálata csoport adatgyűjtés eredményeinkről elemzése Az eredmények és a fenntartói mérési-értékelési Dokumentumelemzés, A jelentés elkészítése, a tantestülettel 1 hónap javaslatok alapján jelentés készítése csoport dok. készítése. bem. való megismertetése Az eredményeink elérését munkaközösségek meghatározása. Tanulói szempontok, családi háttér befolyásoló háttértényezők 2 hét vizsgálat, tényfeltárás vizsgálata A 2017.évi mérés adatainak megismerése, elemzése Eredményes országos kompetenciamérés Eredményes országos kompetenciamérés A feltárt okok elemzése A 2017-es tanév komp méréséről szóló beszámoló elkészítése Az országos kompetenciaméréshez kapcsolódó tantárgyi feladatok meghatározása A tantárgyi feladattervek beépítése a szakórákba Folyamatos gyakorló, kompetencia feladatok megoldása munkaköz. + szaktanárok 2 munkaköz. vez felsős igh. munkaköz. + szaktanárok 2 hét vizsgálat, tényfeltárás Rövid összefoglaló a feltárt okokról. 1 hónap int. vez 1 hónap tervkészítés szaktanárok egész tanév folyamatos alkalmazás szaktanárok egész tanév folyamatos gyak, felzárkóztató fogl, egyéni fejlesztés diff. órai munka Beszámoló az OKM eredményeiről Intézkedési terv készítése. Tantárgyi felad. meghatározása, beépítése a tanmenetekbe. Módszertani kultúra fejlesztése a feladatok végrehajtására. Munkaformák, szakkörök, foglalkozások meghatározása. Szülők tájékozt. az eredményekről, Szülői értek.-en a szülők megfelelő intézményvezető 2 hét tájékoztatás támogatottság növelése tájékoztatás a mérés fontosságáról. Következő mérés előkészítése: felmérésvezető 1 hét előkészítés Az előírásoknak megfelelő előkészítés. Mérés lebonyolítása int. vez, felm. vez. 1 nap szervezés A mérés törvény szerinti lebonyolítása. 37