AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

Átírás

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi Konferencia Debreceni Egyetem nov. 6.

2 A kutatás témája TÁMOP A közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata Vizsgálati módszerek: A hazai és a nemzetközi szakirodalom elemzése Tanulói kérdőíves adatfelvétel Iskolavezetői (egyéni) és pedagógus (csoportos) interjúk A kvalitatív vizsgálat Cél: Az iskolák vezetői és pedagógusai eredményességről alkotott elképzeléseinek árnyaltabb megragadása, az eredményességet befolyásoló tényezők és a helyi szintű jó gyakorlatok feltárása Iskolai, tanulói és tanári eredményesség Külső és belső befolyásoló tényezők kiemelten: az iskolavezetés és a tanárok szerepe

3 A minta kiválasztásának szempontjai Regionális heterogenitás: 20 járás középiskolái Település: Budapest, megyeszékhely, megyei jogú város, egyéb város Országos Kompetenciamérés 2012-es és 2013-as eredményei alapján: a kategóriájukon belül átlag feletti, átlagos, ill. átlag alatti pontszámmal rendelkező iskolák Középiskola ok: 6, 8, ill. 4 osztályos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, vegyes profilú intézmények A tanulók családi háttere: a 9. osztályosok körében a hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya

4 Iskolai célok a tanulói teljesítmények függvényében Kölcsönös hatás: a célok befolyásolják az eredményesség értelmezését, a korábbi eredmények pedig a jövőbeli célok meghatározását 12 A középiskolák céljai az iskolavezetők szerint a tanulók kompetenciamérési eredményeinek megítélése alapján (a célokhoz rendelt rangsorszámok (1-12) átlaga) Átlagon aluli Átlagos Átlagon felüli Forrás: JKA 2009

5 Intézményi célok az interjúk alapján

6 Intézményi célok: mérhető célok és fenntarthatóság Idegennyelv tanulás magas szintű biztosítása szakma megszerzése felvételi szelekció emelt szintű érettségire való felkészítés érettségi megszerzése Mérhető intézményi célok felsőoktatási felvételire való felkészítés tehetségek kiszűrése, fejlesztése szülői elvárásoknak való megfelelés intézmény versenyképességén ek előmozdítása Intézményi fenntarthatóság intézményi célok fenntarthatósága iskola fenntartása iskolai profil létrehozása Inézményi célok lemorzsolódás megelőzése versenyekre való felkészítés Iskola megtartó erejének növelése általános műveltség, tudás megszerzése munkára nevelés hátránykompenzáci ó

7 Intézményi célok: iskolai légkör és tanulói fejlesztés

8 Az eredményesség dimenziói Eredményesség dimenziói hozzáadott érték Objektív Szubjektív bukások, kitűnők aránya tanulmányi átlag érettségi eredmények kompetenciamérés eredményei Mérhető eredmények hátránykompenzáció versenyeredmények nyelvvizsga megszerzése érettségi megszerzése felsőoktatásban továbbtanulás szakma megszerzése korszerű iskolai infrastruktúra jellemző tehetséggondozás Az intézmény jellemzői jellemző tanórán kívüli iskolai programok jellemző jellemző jó iskolai légkör motiváló közeg kialakítása szakmai, gyakorlati tudás, sikerek Intézményi légkör jellemző közösségi jellemző szellem, iskolához való kötődés jellemző stabil, összetartó tantestület tanulói/szülői elvárásoknak való megfelelés tanárok felkészültsége társadalmi ok külföldi iskolákkal ok Harmadik misszió egészséges életmódra nevelés értékrend átadása, szocializáció, nevelés + hasznos + tagja + legyen a gyerek a társadalomnak + jövőkép, célok kialakulása boldogulás az életben, a munka világában

9 Objektív eredményesség

10 Szubjektív eredményesség

11 Mérhető-e az intézményi eredményesség? Ha igen: a mérőszámok közvetlen összehasonlítása mennyiben enged következtetni az adott iskolában zajló munka minőségére/eredményességére? Intézményi hozzáadott érték figyelembe vétele

12 Intézményi hozzáadott érték Mérni kell a bemeneti szintet és a kimeneti szintet, és nem mindegy, hogy ki jön be A kompetenciamérés olyasmit mér, amiben mi nem tudunk versenyezni. Ez most olyan, mint a kompetenciamérésnél, vannak szakközepesek és szakiskolások. Nem is ugyanazt a tananyagot tanulják, nem is ugyanazt az irányt választották, nem is ugyanolyan óraszámban tanuljuk. Tehát össze lehet minket hasonlítani, és be lehet minket a kupac aljára rakni, csak azt nem nézik, hogy mi honnan indultunk, milyen szintről indultunk, és egyáltalán hova jutottunk. Tehát így az iskolákat összehasonlítani, ez nem jó. A gyerekeket magukhoz képest kell vizsgálni. Hát szerintem nagyon összetett, hogy mi az, hogy eredményesség, mert például a gazdasági-szakmai nyelvvizsgára való felkészítésnél sokszor nagyobb eredménynek tűnik egy felsőfokú szakmai nyelvvizsga, mint egy középfokú, viszont lehet, hogy a gyereknek is meg nekem is sokkal több munkánk van egy középfokú nyelvvizsgával. Tehát én sokszor úgy érzem, hogy az a nagyobb eredmény, hogy x diák megcsinálja a középfokút, minthogy egy y egy felsőfokút.

13 További kutatási tervek A mérhető eredményesség és az iskolák eredményesség értelmezése közötti feltárása iskolaonként Az intézményi eredményesség háttértényezőinek vizsgálata az intézmény felépítése, működése, a szereplők közötti ok A magas, ill. az alacsony hozzáadott értékkel együtt járó, azt potenciálisan befolyásoló intézményi tényezők azonosítása Az intézményi eredményesség növelését célzó ajánlások megfogalmazása

14 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! bander.katalin@ofi.hu galantai.julia@ofi.hu