AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP / AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II február 5.

Átírás

1 AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP / AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret (előadás) ELŐADÁS, PREZENTÁCIÓ

2 9. évfolyam Bevezető A projekt keretén belül működő Mentori munkacsoport felelőssége a résztvevő tanuló mentorálása a kitűzött fejlesztési célok elérése érdekében. Első lépésként ki kell választani azokat a tanulókat, akik bekerülnek a projektbe. A kiválasztás alapja azon mérőanyag, amelyet a Bemeneti mérőrendszer munkacsoport tagjai készítettek el, és írattak meg az intézmény összes 9. és 10. szakiskolás tanulójával. A bemeneti mérőrendszer három területre épül, ezek közül az egyik a tantárgyi tudásszint. A mért négy tantárgy egyike a Természetismeret. A Természetismeret tantárgy bemeneti mérésében csak a 9. osztályos szakiskolai tanulók vettek részt. A mérőrendszer felmérte a diákok által általános iskolai természetismeret (biológia, földrajz, kémia, fizika) tantárgyból elsajátított ismereteiket. A mérőrendszer maximum 60 pont megszerzését tette lehetővé, ezek eloszlása 21 pont földrajz, 14 pont biológia, 25 pont fizika és kémia. A mérésben összesen 67 (hatvanhét) 9. osztályos tanuló vett részt. Az iskola által rendelkezésre bocsátott adatokból kiderül, hogy a felmérésben résztvevő tanulók igen nagy hányada hátrányos helyzetű kategóriába van sorolva. A 67 tanulóból 53 (79%) rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap, vagy hátrányos (HH), illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A Mentori munkacsoport figyelmébe csak azok a tanulók kerülnek, akik nem érték el a mérés során a küszöbként meghatározott 33%-os teljesítményt. A bemeneti mérésre szeptember hónap második hetében került sor. A dolgozatok kiértékelése szeptember hónap harmadik hetében lett befejezve. Mérési eredmények A mérési eredmények bemutatása és kiértékelése több szempont szerint történik. Első szempont az elért és ennek alapján a teljesítmény, ugyanis ez alapján lesznek kiválasztva a fejlesztendő tanulók. Meg lesz vizsgálva az eredményesség a hátrányos helyzetű tanulók körében, ugyanakkor az eredményesség elemezve lesz a bemeneti mérőrendszer minden egyes feladata szerint is. A jelentés osztályokra lebontva, majd összesítve mutatja be a mérés eredményeit.

3 Az 1/9.D osztály eredményei A mérésben az osztály 34 tanulója vett részt (100% részvétel), ezek közül 29-en hátrányos helyzetűek (az osztályban tanuló gyermekek 85%-a). A legalacsonyabb ot (1 pont) csak egy diák érte el, ezzel 2%-os teljesítményt mutatott fel. A legnagyobb ot (37 pont) ugyancsak egy diák érte el, így ez a tanuló 62%-os teljesítménnyel büszkélkedhet. Az osztály átlagos a 21,74, átlagos teljesítmény 36%. A hátrányos helyzetű diákok eredményeit megvizsgálva nem látható kirívó különbség: 21,62 pont, 36%-os teljesítmény. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a nem hátrányos helyzetű diákok nem nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, másrészt pedig túl nagy a hátrányos helyzetűek száma az osztályban, és a végeredményt ők dominálják. Osztály Min. Átlag HH/HHH Átlag Max. 9.d 2% 36% 36% 62% Az eredményekből kiderült az is, hogy az osztály tanulóinak egy harmada, azaz 11 tanuló (32%) nem érte el a küszöbként meghatározott 33%-os teljesítményt, tehát e diákok közül kerülnek ki a mentoráltak. A 11 tanulóból 9 hátrányos helyzetű, kettő pedig nem. A tanulók fele (17 tanuló) 33% és 50% közötti eredményt produkált, és csak 6 tanuló (az osztály 18%-a) ért el ennél magasabb eredményt. Sajnos az osztályban nem volt egyetlen tanuló sem, akinek a teljesítménye 75% fölé emelkedett volna. Osztály 0-33% 34-49% 50-74% 75%-89% >90% 9.d 32% 50% 18% 0% 0% Ami a feladatlap egyes feladatait illeti, nagyon kevés diák ért el maximum pontot valamelyik feladatnál. Az elért átlagos okat az alábbi táblázat mutatja be, külön sorban részletezve a hátrányos helyzetűek eredményeit.

4 Feladat Maximum. elérhető Osztály átlagos HH/HHH átlagos Osztály arány ,79 2,62 4,15 2,68 3,50 1,91 5,88 0,21 0,59 2,55 4,14 3,03 3,55 1,79 5,76 0,21 11% 33% 69% 33% 58% 19% 59% 4% Az 1/9.E osztály eredményei A mérésben az osztály 33 tanulója vett részt (100% részvétel), ezek közül 24-en hátrányos helyzetűek (az osztályban tanuló gyermekek 73%-a). A legalacsonyabb ot (7 pont) csak egy diák érte el, ezzel 12%-os teljesítményt mutatott fel. A legnagyobb ot (39 pont) ugyancsak egy diák érte el, így ez a tanuló 65%-os teljesítménnyel büszkélkedhet. Az osztály átlagos a 23,24, átlagos teljesítmény 39%. A hátrányos helyzetű diákok eredményeit megvizsgálva nem látható kirívó különbség: 22,63 pont, 38%-os teljesítmény. A különbség egyrészt azzal indokolható, hogy a nem hátrányos helyzetű diákok valamivel jobb teljesítményt nyújtanak, másrészt pedig kisebb a hátrányos helyzetűek száma az osztályban, és a végeredményt ők dominálják. Osztály Min. Átlag HH/HHH Átlag Max. 9.e 12% 39% 38% 65% Az eredményekből kiderült az is, hogy az osztály tanulóinak közel egy harmada, azaz 9 tanuló (27%) nem érte el a küszöbként meghatározott 33%-os teljesítményt, tehát e diákok közül kerülnek ki a mentoráltak. A 9 tanulóból 7 hátrányos helyzetű, kettő pedig nem. A tanulók majdnem a fele (15 tanuló) 33% és 50% közötti eredményt produkált, és az osztály közel egy harmada, vagyis 9 tanuló (az osztály 27%-a) ért el ennél magasabb eredményt. Sajnos az osztályban nem volt egyetlen tanuló sem, akinek a teljesítménye 75% fölé emelkedett volna.

5 Osztály 0-33% 34-49% 50-74% 75%-89% >90% 9.e 27% 45% 27% 0% 0% Ami a feladatlap egyes feladatait illeti, nagyon kevés diák ért el maximum pontot valamelyik feladatnál. Az elért átlagos okat az alábbi táblázat mutatja be, külön sorban részletezve a hátrányos helyzetűek eredményeit. Feladat Maximum. elérhető Osztály átlagos HH/HHH átlagos Osztály arány Eredményösszesítés ,52 3,36 2,18 3,21 3,94 3,06 6,42 0,55 0,58 3,25 2,08 2,92 3,96 2,92 6,42 0,50 7% 42% 36% 40% 66% 31% 64% 11% A mérésben az iskola 67 tanulója vett részt (100% részvétel), ezek közül 53-en hátrányos helyzetűek (a kilencedikes tanulók 79%-a). Az elért ok összehasonlítását az alábbi diagram mutatja be. 62% 65% 39% 36% 36% 38% 12% 2% Min. Átlag HH/HHH Átlag Max. 9.d 9.e 9.f 9.g 1. ábra. A tanulók által elért eredmények

6 A diagram alapján látható, hogy a két osztályközösség között nincs számottevő eltérés, azonos kategóriából származó diákok töltötték fel ezeket az osztályokat. Az 1/9E osztály enyhén jobb teljesítménye valószínűleg abból származik, hogy kisebb a hátrányos helyzetűek száma ebben az osztályban, mint az 1/9.D-ben. Megfigyelhető, hogy az 1/9E osztályban levő nem hátrányos helyzetű tanulók zöme jó eredményt (40% és fölötti) produkált, aminek köszönhető az enyhén jobb eredmény. Az eredményekből kiderült az is, hogy a kilencedikes tanulóknak egyharmada, azaz 22 tanuló (33%) nem érte el a küszöbként meghatározott 33%-os teljesítményt, tehát e diákok közül kerülnek ki a mentoráltak. A 22 tanulóból 16 hátrányos helyzetű, hat pedig nem. A tanulók majdnem fele (30 tanuló) 33% és 50% közötti eredményt produkált, és a tanulók közel egyötöde, vagyis 15 tanuló (a tanulók 22%-a) ért el ennél magasabb eredményt. Sajnos az osztályban nem volt egyetlen tanuló sem, akinek a teljesítménye 75% fölé emelkedett volna. Az elért teljesítmény összehasonlítását az alábbi diagram mutatja be. 50% 45% 32% 27% 27% 18% 0% 0% 0% 0% 9.d 9.e 9.f 9.g 0-33% 34-49% 50-74% 75%-89% >90% 2. ábra. A tanulók által elért teljesítmény összehasonlítása Ami a feladatlap egyes feladatait illeti, nagyon kevés diák ért el maximum pontot valamelyik feladatnál. Az elért átlagos okat az alábbi táblázat mutatja be, a mellékelt diagram pedig összehasonlítja a két osztály tanulói által feladatonként elért átlagos -arányokat. Feladat Tanulók átlagos -aránya 9% 37% 53% 37% 62% 25% 62% 8%

7 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% d 9.e 9.f 9.g Átlag Az első három feladat földrajzi témákat vizsgált meg. Az eredményekből az tűnik ki, hogy a tanulók inkább a földi dolgok, mint az égi dolgok ismeretére törekednek, ugyanis nem ismerik jól a Naprendszer bolygóit, ellenben az országunkat és Európát annál jobban. Kiemelkedő az 1/9.D osztály külföldismerete, ami arra enged következtetni, hogy ezek a diákok nagy érdeklődéssel tekintenek az ország határain kívülre, például munkalehetőség keresésére. Ami a 4. és 5. kérdéseket illeti, bebizonyosodik, hogy a tanulókat érdekli a saját testük felépítése, elég sokan helyesen azonosították kép alapján a testrészeket és jól leírták a testrészek szerepét. De komoly gondokat okozott az állatfajták elhelyezése a különböző földrajzi tájegységeken. A kémia és fizika eredmények alulmaradtak a földrajzi és biológiai eredményekkel szemben. Talán kiemelkedőnek tűnhet a 7. kérdésnél elért 62%-os átlageredmény, de ez nem tükrözi a valós ismereteket, ugyanis ez a feladat többfelelet-választásos kérdéssort (diáknyelven tippelős ) tartalmaz, és a tanulók ráhibázhattak a helyes válaszokra. Az utolsó kérdés gyatra eredményei pedig arra utalnak, hogy a tanulókból hiányzik környezettudatos és környezetkímélő gondolkodásmód. Kelt: Balmazújváros, január 30.