FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

Átírás

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

2 A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása: tanulási utak a szakképzésben Családi háttér, pályaválasztás, iskolai út jellemzői az EH képzésben és a szakiskolai képzésben Megállapítások

3 Kutatási téma Szakképzési rendszer átalakítása: 90-es évek vége és 2000 évek eleje: a szakképzésben az általános képzés növelése -> 2+2 szakiskolai képzés, szakközépiskola 2000-es évek második fele: az általános képzés visszaszorulása: EH képzés megjelenése, duális képzés, szakközépiskolai képzés átalakítása Rekrutációs bázis szűkülése: csökken a szakiskolai képzésbe jelentkezők száma, a 2000-es évek közepétől a gimnáziumba jelentkezők száma meghaladja a szakközépiskolásokét

4 Hova jelentkezett első helyre, képzési típus szerint (%), KIFIR Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola, speciális szakiskola

5 Hova vették fel, képzési típus szerint (%), KIFIR Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola, speciális szakiskola

6 A kutatás módszere Pályakövetési vizsgálatok: A minta 105 iskolája rétegzett véletlen mintavételi eljárással került kiválasztásra. Az iskolák régiók szerint jól reprezentálják az előrehozott szakképzést folytató összes oktatási intézményt. Az önkitöltős személyes lekérdezésen alapuló kérdőívet 2493 végzős (11. évfolyamos) diák töltötte ki. Az elemzés: kétváltozós (kereszttábla, átlag, korr.) csak szig. adatok bemutatása. Kontrollvizsgálat: összes középiskolás, 11. évf. Kutatási kérdés: Mi jellemzi az EH képzésben tanulókat (EH - szakiskola összehasonlítás)?

7 Településtípus szerinti különbségek Normál szakiskolában 43% a községiek és 8% a fővárosiak aránya

8 Az anya iskolai végzettsége nemek szerint, %, N=2419 és 2422, EH Az EH ban kevesebb a lány, alacsony státuszú családok lánygyermekei kerülnek be.

9 Az apa iskolai végzettsége nemek szerint, %, N=2419 és 2422, EH

10 Az EH szülők/nevelőszülők iskolai végzettsége, %, N=2419 és 2422 anyák apák % 20% 40% 60% 80% 100% kevesebb, mint 8 osztály szakmunkásképző gimnáziumi érettségi egyetemi diploma 8 általános szakközépiskolai érettségi, technikum főiskolai diploma nem tudja

11 Középiskolások szüleinek iskolázottsága, % (N=6480) szakiskola apa anya szakközépiskola gimnázium szakiskola szakközépiskola gimnázium % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfok szakmunkás érettségi felsőfokú nem tudja

12 Összes középiskolás - Az általános iskola után milyen képzéstípusba szeretett volna a leginkább járni, képzési típus szerint, %, N=6364 szakiskola szakközépiskola gimnázium % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 6 vagy 8 osztályos gimnázi umba 4 vagy 5 osztályos gimnázi umba szakközépiskolába szakiskolába speciális szakiskolába nincs válasz

13 Váltott-e iskolát, képzési típust, szakmát a tanulmányai megkezdése óta, képzési típus, %, N=6480 Az EH képzésben 71% váltott!

14 A tanult szakmacsoport megoszlása nemek szerint, %, N=2277 (EH képzés) élelmiszeripar mezőgazd. egyéb szolg. vendéglátás kereskedelem körny., vízg. közlekedés faipar könnyűipar építészet elektronika gépészet művészet szociális szolgáltatások % 20% 40% 60% 80% 100% fiú lány

15 Családi háttérindex és a nemek szerinti arányok alapján alkotott szakmacsoport kategóriák: 1. építészet (fiú, alacsonyabb státuszú), 2. könnyűipar (lány, alacsony státuszú), 3. mezőgazdaság és élelmiszeripar (inkább fiú, átlagos státuszú), 4. szolgáltatások (inkább lány, átlagos státuszú szakmák szociális szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, kereskedelem), 5. vendéglátás és idegenforgalom (vegyes, magasabb státuszú). 6. ipari szakmák (fiú, magasabb státuszú szakmák gépészet, elektronika, közlekedés, faipar, környezet- és vízgazdálkodás).

16 EH pályakövetés, végzés után félévvel tanul dolgozik részmunka, alkalmi munka 9 13 munkanélküli

17 Mi az a legmagasabb végzettség, amit élete során el szeretne érni, EH pályakövetés, % BA diploma 11% MA diploma 5% szakiskola 26% felsőoktatási szakképzés 11% érettségi 47%

18 Megállapítások o o o o EH képzés és a hagyományos szakiskolai képzésben résztvevők között nincs jelentős különbség a családi háttér alapján, némileg több a kistelepülésről érkező az EH-ban. Több a fiú az EH-ban. A szakiskolásokhoz képest sokkal nagyobb a pályakorrekció. Az EH-ban körében a fiúk aránya még magasabb, mint a szakiskolások körében. A fiúkhoz képest alacsonyabb társadalmi státuszú családok lánygyermekei kerülnek be a képzésbe. Az EH nem jelent befejezett iskolai utat. Sokan akarnak továbbtanulni.

19 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! FEHERVARI.ANIKO@OFI.HU