Kompetencia mérések eredményeinek elemzése

Átírás

1 Kompetencia mérések eredményeinek elemzése Eredmények: Matematika Országos átlag/járási iskolák átlaga/helyi iskolai átlag/helyi iskolai hhh átlag Szövegértés Országos átlag/járási iskolák átlaga/helyi iskolai átlag/helyi iskolai hhh átlag osztály 498/455/311/ /444/384/ osztály 486/475/497/ /496/497/ osztály 489/430/406/ /428/391/ osztály 489/442/436/ /480/533/ osztály 491/460/714/ /425/582/ osztály 622/588/540/ /590/628/ osztály 601/588/596/ /470/652/ osztály 612/566/454/ /540/514/ osztály 620/634/607/ /682/799/ osztály 617/565/503/ /520/483/374

2 A képességeloszlás alakulása a 6. évfolyamon (matematika)

3 A képességeloszlás alakulása a 6. évfolyamon (szövegértés)

4 A képességeloszlás alakulása a 8. évfolyamon (matematika)

5 A képességeloszlás alakulása a 8. évfolyamon (szövegértés)

6 Kistérségi/járási kompetenciamérés Tapasztalatok (országos mérés/értékelés): Matematika Matematika Szövegértés kompetencia osztály 84,0 2. hely - 83,0 4. hely osztály 69,7 6. hely - 77,1 5. hely osztály 82,4 4. hely - 84,7 3. hely osztály hely hely osztály 68,8 5. hely - 75,0 5. hely osztály hely hely osztály 76,1 2. hely 59,2 6. hely osztály 59,0 3. hely 64,00 6. hely 68,0 2. hely osztály 47,8 4. hely 78,2 2. hely 80,3 1. hely osztály 35,0 3. hely 42,9 7. hely 61,9 4. hely osztály hely hely hely osztály 55,4 4. hely 58,3 3. hely 68,7 2. hely osztály 41,0 4. hely 49,00 4. hely 55, 0 4. hely osztály 65,2 1. hely 51,6 3. hely 71,8 2. hely osztály 57,8 1. hely 35,0 6. hely 73,0 1. hely osztály hely hely hely osztály 69,8 1. hely 70,0 4. hely 68,3 4. hely Az iskolai eredmények az utóbbi öt év viszonylatában nagyon csapongóak. Sajnos nem igazán állapítható meg tendencia az eredmények vonatkozásában. Az iskola fejlesztő, szociokulturális hátránykompenzáló hatása nem mutatható ki szignifikánsan. Képességpontok szerinti eloszlás 2014-ben szűk sávban mozog ( pont), kivéve szövegértés 6. osztály (600 pont). Egy-két évfolyam eredménye feltűnően elüt a korábbi évtől: o matematika 6. osztály: (negatívan) és (pozitívan)

7 o matematika 8. osztály: (negatívan) o szövegértés 8. osztály: 2011 (pozitívan) és (pozitívan) Az iskolai eredmények az évek viszonylatában a 6. osztályban matematikából inkább stagnálnak, szövegértésből inkább javulnak, míg a 8. osztályban szövegértésből és matematikából is inkább csökkennek. Az iskolai eredmények az utóbbi három évben az országos átlaghoz viszonyítva a 6. osztályban matematikából és szövegértésből is inkább javulnak. Az iskolai eredmények az utóbbi három évben az országos átlaghoz viszonyítva a 8. osztályban matematikából és szövegértésből is nagyon hullámzó. (motiválás szerepe) Az utóbbi 5 évben 8. osztályban matematikából mindig gyengébbek voltunk, mint az országos átlag. Az iskolai eredmények mind a 6., mind a 8. osztályban általában jobbak szövegértésből, mint matematikából. A hhh tanulók eredménye ingadozó, hiszen teljesítményüket jobban meghatározzák a képességeik, szociális helyzetük és környezetük. A képességeloszlás tekintetében a 6. osztályban negatívum, hogy: o matematikából az országos átlagnál 50%-kal több az 1-2. szintén lévő tanuló és szinte nincs 5-6. szinten lévő tanuló, A képességeloszlás tekintetében a 6. osztályban pozitívum, hogy: o szövegértésből az országos átlagnál 50%-kal kevesebb az 1-2. szintén lévő tanuló és szinte nincs 1. szinten lévő tanuló. A képességeloszlás tekintetében a 8. osztályban negatívum, hogy: o matematikából és szövegértésből kevés az 5. szinten lévő tanuló és nincs 6. szinten lévő tanuló, o matematikából az országos átlagnál 50%-kal több a minimum szinten lévő tanuló. A képességeloszlás tekintetében a 8. osztályban pozitívum, hogy: o matematikából nincs 1. szinten lévő tanuló, o szövegértésből lényegében nincs 1-2. szinten lévő tanuló, o szövegértésből az országos átlagnál kisebb a minimum szinten lévők aránya (33%) Tapasztalatok (járási mérés/értékelés): Az évek viszonylatában az eredményeink ingadozóak. A járás iskoláihoz viszonyítva a középmezőnyben vagyunk annak ellenére, hogy nálunk a legmagasabb a hhh, sni, btm tanulók aránya az egész járásban.

8 Az osztályokat vizsgálva megállapítható, hogy a 3. és 7. osztályban a két tantárgy eredménye hasonló, a 4. osztályban a matematika, az 5. osztályban a szövegértés a jobb. Az eredmények közül kilóg a és a év 3. osztálya. A matematika kompetencia eredményei többször lényegesen gyengébbek, mint a tantárgyi eredmények. Rövidtávú minimális célok (2 év) Az iskolai környezetnek elvárt szintet érjünk el (CSH-index) Középtávú minimális célok (4 év) Megszüntetni az 1. szintén lévők számát. A járási átlagra emelni az eredményeket valamennyi évfolyamon és mért területen. A járási átlagra csökkenteni a minimum szinten lévők számát (6. osztály 2. szint, 8. osztály 3. szint) A járási átlagra emelni az alapszinten lévők számát (különösen matematikából): 6. osztály 3. szint, 8. osztály 4. szint A járási átlagra emelni az 5. és 6. szinten lévők számát. A tanulók fejlődése érje el az országos átlag fejlődésének mértékét. (regressziós egyenes) Hosszú távú minimális célok (8 év): Az országos átlagra emelni az eredményeket valamennyi évfolyamon és mért területen. Az országos átlagra csökkenteni a minimum szinten lévők számát (6. osztály 2. szint, 8. osztály 3. szint) Az országos átlagra emelni az alapszinten lévők számát (különösen matematikából): 6. osztály 3. szint, 8. osztály 4. szint Az országos átlagra emelni az 5. és 6. szinten lévők számát. A célok elérése érdekében vállalt tevékenységek rövidtávon Mérési eredmények publikálása (tanuló, szülő, tanár) Év elején szülői tájékoztató (szülői kérdőívről, %-os eredményekről) Tanmenetek tanulócsoportra való formálása A meglévő technikai lehetőségek jobb kihasználása (IKT feladatbankok használata Motiváció javítása (bizonyos % elérése esetén jelest adni, összehasonlítani a mérést az év végi jeggyel)

9 Tanulásmódszertan folytatása 6. osztályban heti 1 óra Útravaló program folytatása: motiváció és felzárkóztatás IPR program működtetése: motiváció, differenciált óravezetés és mentori rendszer Kompetencia alapú oktatás hatékonyabb működtetése (azokat a feladattípusokat beazonosítani és gyakoroltatni, amelyek nem működnek) o Szövegértés módszertanának tanítása (hosszú szöveges feladatok, százalékszámítás, térlátás, ok-okozati összefüggések, tájékoztató szövegek) o Magyarból és matematikából az 1-8. osztályban tehetséggondozás és felzárkóztatás (amelynek 10%-a kompetenciafejlesztés legyen) o Tanulási tréning 5-6. osztály heti 2 óra tantárgyi keretek között o Tanulási tréning 7-8. osztály heti 3 óra tantárgyi keretek között A célok elérése érdekében vállalt tevékenységek (fenntartóval szükséges egyeztetni) középtávon Szülői fejlesztő csoport 5. osztály heti 1 óra Belső előmérés o szeptember: 6. és 8. osztály o december: 6. és 8. osztály o április: 5-8. osztály Pedagógus továbbképzés a lehetőségek függvényében (módszertan, tantárgyi fejlesztés) Újabb pályázatok (KIP módszer, Hét szokás stb.) Csanytelek, március 13. Szabó Ferenc tagintézmény-vezető