AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN

Átírás

1 MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Keszi Roland Kiss László Papp Gergő Pál Judit November 7.

2 1. A KUTATÁSRÓL Téma: autista gyermekeket, tanulókat nevelő, oktató közoktatási intézmények személyi, tárgyi, és oktatás módszertani oktatásszervezési feltételeinek vizsgálata OKM, FSZK: autizmus specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének tartalmi kidolgozásával kapcsolatos programja Kutatás: több modul Cél i k ló Cél: az autista gyermek, tanuló befogadását segítő oktatási sztenderdek kidolgozása

3 2. KUTATÁS RELEVANCIÁJA, ELŐZMÉNYEK Kutatás relevanciája Előzmények Nőtt az autizmussal diagnosztizáltak i gyermekek száma Oktatásban lévő helyzetük kevéssé ismert Nemzetközi National Autistic i Society, Országos Autizmus kutatás, 2009.

4 3.1. A MINTA ÉS A FELMÉRÉS KÖRÜLMÉNYEI Online kérdőív február 2. március 2. Résztvevő intézmények száma: N=224 válaszadási arány: 51,5%

5 3.2. A FELMÉRÉS FŐBB TÉMAKÖREI 1. Intézményi jellemzők 2. Személyi feltételek 3. Kapcsolati rendszerek 4. Oktatásszervezés, módszertan 5. Személyi és tárgyi feltételek

6 3.3. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK Autista tanulókat fogadó intézmények megoszlása a mintában az autista tanulók nevelési-oktatási módja szerint (%) 71,4 19,6 8,9 N = 224 integráltan külön csoportban mindkét módon Tanulók Tanulók aránya száma Átlag Szórás Medián Minimum Maximum N Integráltan 34,4% 381 2,4 2,8 1, Külön csoportban 21,3% ,8 12,7 8, Mindkét módon 44,3% ,4 13,6 4, Összesen 100,0% ,1 8,5 2,

7 3.4. KAPCSOLATI RENDSZEREK Szülők Intézmények Autista Kortárs gyerekek csoport Megfelelő Intézmények Intézmények Intézmények Fenntartók

8 OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Intézményben töltött idő Gyermek/szakember arány Szabadidős programok Terápiás megközelítések, módszerek, kiegészítő terápiák

9 OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Az intézmények által ismert és alkalmazott terápiás megközelítések (%) Egyéni felmérés és fejlesztés Egyénre szabott vizuális környezeti Különböző kognitívviselkedésterápiás Az egyéni szükségletek szerint adaptált Strukturált oktatás TEACCH megközelítés ABA Floortime Egyik sem 1,8 18 1,8 3,1 2,2 8,5 8,0 19,2 12,5 30,8 29,5 37,9 33,9 48,7 44,2 62,5 55,8 Intézmények é által l ismert terápiás megközelítés 92,9 92, % N=224

10 OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Az intézmények által ismert és alkalmazott módszerek (%) Egyénre szabott viselkedési szabályok Képes kommunikáció Babzsákos játék Tárgyas kommunikáció Szociális történetek Mindennapi tevékenységek fényképsorozat (ELA program) Modell nyújtása Napló Én-könyv Képek cseréjén alapuló kommunikációs rendszer (PECS) Gesztusnyelv Szociális helyzetek feldolgozása video segítségével Írott nyelv Beszélgetési forgatókönyvek Tervezett kommunikációs szabotázs helyzetek Elmeolvasás tanítása Egyiket sem 55,8 54,0 59,8 44,6 53,6 52,2 48,7 31,3 45,1 36,6 42,4 28,6 38,8 28,1 38,4 23,2 37,5 25,0 32,6 17,9 27,7 24,6 19,2 23,7 17,4 21,4 15,2 y 15,2 11,2 6,7 6,7 71,0 68,8 68,3 Intézmények által ismert módszer Intézmények által alkalmazott módszer % N=224

11 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 60 Személyi és tárgyi feltétek megítélése (%) 50 Személyi feltételek 51,8 48,2 40 Tárgyi feltételek 35,7 %30 24, , ,4 4,9 5,8 0,9 0,9 Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó N=224

12 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Az autista tanulók oktatása során rendelkezésre álló eszközök (%) Egyéni fejlesztés eszközei Tornaszoba eszközei Önálló munka eszközei Biztonságos mosdó, wc eszközei Közös tanulás eszközei Kézimunka eszközei Biztonságos udvar eszközei Olvasás, zenehallgatás, videózás eszközei Társas asztali tevékenységek eszközei Személyes eszközök, tárgyak Társas kommunikáció ió eszközei Számítástechnikai eszközök Vizuális információk elhelyezésének Egyszerű házimunka eszközei Védett egyéni pihenő eszközei Zavaró ingerek elkerülésének eszközei Tankonyha eszközei 21,4 21,4 35,3 31,3 46,9 78,6 78,1 76,8 72,3 71,4 67,4 66,5 66,5 62,5 60,7 58,9 96, % N=22

13 3.7.STANDARDIZÁLÁSI IGÉNYEK ÉS A MAI KÖZOKTATÁSI GYAKORLAT Egyéni fejlesztés Szakemberek száma és képzettsége Fizikai környezet adaptálása Terület Standard/ajánlás Gyakorlat egyéni fejlesztés minden gyermek esetében az intézmények 97%-ában egyéni fejlesztés folyamatosság az intézmények 60%-ában az intézményben töltött idő alatt folyamatosan egyéni fejlesztés intenzitása (heti óraszáma) óra átlagosan 7 óra egyéni fejlesztési terv minden gyermek esetében az intézmények 96%-ában egyéni fejlesztési terv az intézmények 77%-ában évente többször 3 hónap felülvizsgálata vagy havonta egyéni fejlesztési terv megalkotásának résztvevői szülők bevonása az intézmények 24%-ában szakember/gyermek arány 1 vagy 1-nél több átlagosan 0,64 szakember/gyermek az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek 20%-a vett részt szakemberek képzettsége autizmus-specifikus képzésben autizmus-specifikus az intézményvezetők 66%-a jónak vagy módszertanban járatos nagyon jónak tekinti az autista szakemberek gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek tájékozottságát az autizmust illetően vizuális támogatás minden intézményben az intézmények 46%-ában védett egyéni pihenő minden intézményben az intézmények 33%-ában zavaró ingerek kiszűrése minden intézményben az intézmények 21%-ában tudományos bizonyítékokkal Módszerek, alátámasztott hatékonyságú ismert és alkalmazott módszerek terápiás terápiás megközelítések és és terápiás megközelítések megközelítések módszerek ismerete és módszerek ismerete és alkalmazása változó alkalmazása intézmény-szülő kapcsolat intenzív, folyamatos kapcsolattartás az intézmények 75%-ában napi szinten előzetes felkészítés, képzés, az intézmények 54%-a tájékoztatja előre a intézmény-szülő kapcsolat Szereplők közötti tájékoztatás szülőket kapcsolatok autista gyermek- befogadó gyermekcsoport az intézmények 64%-a készítette fel a gyermekközösség kapcsolata felkészítése befogadó gyermekcsoportot autista gyermekgyermekközösség kapcsolata befogadó gyermekcsoportban pozitív hozzáállás kialakítása a az intézmények 83%-ában pozitív a kapcsolat

14 4.1. AZ INTERJÚS VIZSGÁLATRÓL Interjús kutatás autista gyermekeket oktató, nevelő intézmények fenntartóinak körében március 3 9. Három interjú, időtartam 1 1 óra

15 4.2. ÉRINTETT TÉMÁK 1. Intézményi alapok, a rendszer kiépítése, működése 2. A befogadó intézmények és a fenntartók viszonya 3. A befogadóintézmények személyi feltételei 4. A gyermekek előrehaladása az iskolarendszerben

16 4.3. INTÉZMÉNYI ALAPOK Óvodák Jellemzően ő minden intézmény fogad autista gyermeket Iskolák Eltérő léő modellek Jól működő rendszer Kialakítása lkíá sok erőforrást igényel Hosszú folyamat

17 4.4. KAPCSOLAT A FENNTARTÓK ÉS AZ INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT Törvényességi felügyelet PSZK Fenntartók Intézmények Szakmai felügyelet EGYMI A megfelelő kapcsolat legfontosabb elemei: nyitottság és együttműködési szándék

18 SZEMÉLYI FELTÉTELEK AZ INTÉZMÉNYEKBEN Napi szintű problémák: speciális státusok visszavonása, szakember hiány Tervezhetőségi problémák A többségi pedagógusok terhelhetőségének ő éé problémái Továbbképzések nincs megfelelő anyagi támogatás

19 SZEMÉLYI FELTÉTELEK AZ INTÉZMÉNYEKBEN A team munka fontossága Kulcs a megfelelő oktatási módszer megtalálása és alkalmazása, az autista gyermek világának megértése és elfogadása Nélkülözhetetlen a szülők bevonása

20 4.6. FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁSRÓL Információ Helyszín, idő 4 csoport Szűrőkérdőív Toborzás: FSZK segítségével >autizmussal kapcsolatban lévő személyek Anonimitás biztosítása Beszélgetés témájának előzetes ismertetése Budapest, ismeretlen helyszín 2010.februármárcius 1 1,5 óra Légkör Jó hangulat Nyitott résztvevők Reagáltak egymásra

21 4.7. FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁS RÉSZTVEVŐINEK ÖSSZETÉTELE Szülői csoport Gyógypedagógus csoport Többségi pedagógus csoport Létszám Nem Nő Nő Nő Nő Intézményvezetői csoport Település Vegyes Vegyes főként főváros, megyeszékhely Intézmény típus Többségében integrált Többségében speciális Vegyes főként főváros, megyeszékhel y Többségében integrált Vegyes főként megyeszékhely Többségében integrált

22 Autista gyermekeket nevelő, oktató intézmények és más autista szervezetek közötti viszonyok kapcsolathálózati ábrája régiók szerint Színmagyarázat: piros=közép- Dunántúl; zöld=észak-alföld; sárga=nyugat- Dunántúl; kék= Közép- Magyarország; lila= Dél-Dunántúl; barna = országos

23 4.8. FÓKUSZCSOPORTOK VIZSGÁLATI MENETE 1. Intézményi jellemzők 2. Iskola fenntartójával való viszony 3. Szakember állomány 4. Tárgyi és infrastrukturális feltételek 5. Speciális terápiák 6. Szülőkkel való kapcsolat

24 5. AJÁNLÁSOK Szakember képzés fejlesztése,hálózatosodás Továbbképzések támogatása Egységes tárgyi oktatási környezet megalkotása, egységes pályázati rendszer Egyénre szabott oktatás, életen át tartó pályaív Diagnózis korai és szakmai felállítása AUTISTA GYERMEKEK OKTATÁSÁNAK, NEVELÉSÉNEK JAVÍTÁSA Szülők munkába állásának támogatása Kommunikáció javítása:intézmények +szülők+média

25 KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! KESZI ROLAND KESZIR@SOCIO.MTA.HU KISS LÁSZLÓ- LASKISS@GMAIL.COM PAPP GERGŐ- GERGO.PAPP@UNI- CORVINUS.HU PÁL JUDIT- JUDIT.PAL2@UNI- CORVINUS.HU Várjuk a kérdéseket!