A közgazdaságtan alapfogalmai

Átírás

1

2 A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési lehetőség határa Az alternatív költség Elemzési hibák Post hoc tévedés Az összetétel csapdája A gazdaság általános jellemzése Szűkösség Erőforrások Gazdasági javak Gazdálkodás Gazdaságosság Hatékonyság A gazdaságszervezés három alapkérdése Mit termeljünk Kinek termeljünk Hogyan termeljünk A gazdasági rendszer A gazdaság szervezeti keretei Háztartás Vállalat Állam Tulajdonviszonyok Gazdasági érdek A gazdaság koordinációs rendszere Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Etikai koordináció Agresszív koordináció

3 A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan: azt tanulmányozza, miként használják a piacgazdaságok szereplői szűkös erőforrásaikat termékek és szolgáltatások előállítására és hogyan történik a termékek elosztása az egyének között. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

4 A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan Összehasonlító rendszerelemzés Közgazdasági elméletek története

5 Mikroökonómia Az elkülönült gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállalatokkal, háztartásokkal. Ezek kapcsolatát tárja fel a modellek segítségével. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

6 Makroökonómia A gazdaság egészét vizsgálja, összevont mutatók segítségével jellemzi és elemezi a gazdaság egészének teljesítményét, az összes kibocsátás, fogyasztás, megtakarítása, foglalkoztatottság, infláció stb. kategóriákat alkalmaz. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

7 A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei A közgazdaságtan a gazdaság működését vizsgálja, ehhez eszközökre és módszerekre van szükség. Ezek közül mutatunk be itt néhányat, valamint kitérünk néhány elemzési hibára is. Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési lehetőség határa Az alternatív költség

8 Gazdasági modell Leegyszerűsíti a valóságot. Lehetővé teszi a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések magyarázatát.

9 Ceteris paribus módszere Jelentése: egyébként azonos feltételek között. Azaz a modellben csak egy meghatározó tényezőt változtatunk meg és ennek következményeit elemezzük, feltételezve a többi tényező változatlanságát. Így lehetséges, hogy egy egy ok következményeit tiszta formában elemezzük

10 A termelési lehetőség határa Modell feltételei: adott a rendelkezésre álló termelési erőforrások állománya kétféle terméket állíthatunk elő, A görbe alakja lefelé hajló, az origóra konkáv, növekvő relatív költségek, a csökkenő hozadék elve szerint. Ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állíthassunk elő, a másik termékfajtából növekvő termékmennyiségről kell lemondanunk. Jól szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással szükségszerűen együtt járó haszonáldozatot, alternatív költséget.

11 Az alternatív költség A szükséglet kielégítése során, a korlátozott források miatt választásra kényszerülünk. A választott tevékenység gazdasági költsége, a legkedvezőbb elhalasztott alternatíva értéke, Ezt az értéket nevezzük alternatív költségnek. Alternatív költség mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek az által merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

12 Elemzési hibák A gazdasági elemzések bonyolultak, rengeteg tényező, összefüggés szerepel bennük, ezek elemzése során igen könnyű logikai hibákat elkövetni, ezekre hívjuk fel itt a figyelmet. Post hoc tévedés Az összetétel csapdája A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

13 Post hoc tévedés Akkor követünk el post hoc tévedést, ha események egymás utániságából ok-okozati összefüggésre következtetünk. Nem biztos, hogy a későbbi esemény az őt megelőző miatt jön létre A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

14 Az összetétel csapdája Általában feltételezzük, hogy ami igaz a részre, az igaz az egészre is, de ez nem mindig igaz. Pl: ha a moziban egy ember feláll, az jobban fog látni, de ha mindenki feláll A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

15 A gazdaság általános jellemzése A gazdaság lényege az anyagi szükségletek kielégítése. Legfőbb jellemzői: Szűkösség Erőforrások Gazdasági javak Gazdálkodás Gazdaságosság Hatékonyság

16 Szűkösség Egy erőforrás akkor szűkös, ha zérus ár mellett többet igényelnének belőle, mint amennyi az erőforrásból rendelkezésre áll, vagyis zérus áron nem lehet a piacgazdasági szereplők igényeit teljesen kielégíteni. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

17 Erőforrások Erőforrások = Ráfordítások (inputok) = Termelési tényezők Természeti tényezők, pl. mezőgazdasági földterület, bányakincsek (kőolaj) Munkaerő Tőke, pl. gépek, termelési épületek a vállalkozó, aki a fentieket koordinálja, a termelés megvalósítása érdekében A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

18 Gazdasági javak Ezek a termeléssel létrehozott javak, melyek gazdálkodást igényelnek. Szemben a szabad javakkal, melyek korlátlanul állnak rendelkezésre és nem szükséges velük gazdálkodni

19 Gazdálkodás A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása a szükségletek lehető legmagasabb fokú kielégítése érdekében

20 Gazdaságosság Minden gazdasági cselekvés alapelve, amely két eltérő lehetőséget foglal magában: Adott erőforrásokból a lehető legnagyobb kibocsátás elérése. Adott kibocsátás elérése a lehető legkisebb erőforrás felhasználásával

21 Hatékonyság Egy gazdaság szereplői akkor termelnek hatékonyan, ha egyetlen egyén gazdasági jóléte sem növelhető már anélkül, hogy másvalaki rosszabb helyzetbe kerüljön. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

22 A gazdaságszervezés három alapkérdése A vállalkozások mit, hogyan, kinek termeljenek. Milyen terméket? Milyen technológiával? Kinek a számára? A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

23 Mit termeljünk A fogyasztó fizetőképes kereslete határozza meg. A termelés növekszik, ha a kereslet (a fogyasztó) megadja a termelési költségek feletti árat. Ha a fogyasztók nem hajlandók már a továbbiakban a termék költségek feletti magasabb árát megadni, vagy egyre kevesebben vásárolják, akkor a termelés csökken. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

24 Kinek termeljünk A termelők határozzák meg, annak a piaci szegmensnek termelnek, akik a legtöbbet hajlandók fizetni a termékért. Vagyis a kinek termelünk kérdés a javak elosztását jelenti (kik kapják). A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

25 Hogyan termeljünk A termelési tényezők tulajdonosai határozzák meg, elsősorban a termelési tényezők árával szabályozzák, hogy mely tényezők kombinációjával állítsák elő a termékeket a vállalatok. Cél, hogy a korlátozott erőforrásokat leghatékonyabban használjuk fel. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai

26 A gazdasági rendszer A gazdasági rendszer a gazdaság működési formája. Négy vetülete van: A gazdaság szervezeti keretei Tulajdonviszonyok Gazdasági érdekstruktúra A gazdaság koordinációs rendszere

27 A gazdaság szervezeti keretei A gazdaság szereplői gazdasági tevékenységüket különböző szervezetekbe tömörülve végzik Háztartások Vállalatok Állami intézmények

28 Háztartás Fogyasztás színterei, itt termelődik újra a munkaerő, melyet aztán a vállalatok felhasználnak. Fogyasztás centrikusak. Szükségleteiket elégítik ki.

29 Vállalat Erőforrásokat alakítanak át kibocsátásokká profitszerzés érdekében

30 Állam Az állam (kormány, önkormányzatok stb.) létrehozza a formális gazdasági szabályokat és betartatja azokat a gazdaság szereplőivel létrehozza a közjavakat, amelyeket a magánszféra egyáltalán nem, illetve csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne képes előállítani (pl. egészségügy) társadalmi igény van arra, hogy az állam az igazságosság és a méltányosság érdekében a piaci körülmények között létrejött eredeti jövedelemelosztást módosítsa Az állami intézmények (pl. önkormányzatok, non-profit szervezetek) nem gazdasági szervezetek, de gazdálkodnak. pl.: iskolák, kórházak, rendőrség.

31 Tulajdonviszonyok Tulajdon: az a viszonyrendszer, amelyben az emberek rendelkeznek a javakkal, a gazdasági erőforrásokkal, ill. a pénzzel, birtokolják, használhatják azokat, s mindebből ugyanakkor másokat kizárnak. Van alanya (pl. a tulajdonos) tárgya (pl. az áru) és funkciója (pl. bérbe adott, használt.) A tulajdonnak több formája van: magántulajdon: ha az egyén a tulajdonos közösségi tulajdon: ha az emberek kisebb nagyobb csoportja a tulajdonos (szövetkezet, egyesület, Rt,) állami tulajdon: ha az állam polgárai a tulajdonosok

32 Gazdasági érdek Az emberek (szervezetek) a tulajdon alapján a szükségleteik legjobb kielégítésére törekszenek, ez a motiváció a gazdasági érdek. Az emberekre, társadalomra a gazdasági racionalitás jellemző, ami olyan magatartás, viselkedés, amely a valós érdekek érvényesítésére irányul. A racionális magatartás tehát érdekkövető! Pl.: a termelő úgy használja fel az erőforrásokat, hogy abból a legnagyobb jövedelme származzon. A gazdaság szereplőinek érdekei részben találkoznak, részben eltérnek egymástól. Így kialakulhatnak érdekellentétek, melyek a gazdasági szereplők versenyzéséhez vezetnek.

33 A gazdaság koordinációs rendszere Gazdasági koordináció: a gazdasági szereplők kölcsönös egymásra hatásának a mechanizmusa. (2 vagy több személy vagy szervezet egymásra hatásával járó mikró folyamat szabályozása) Kornai János fogalmi rendszere alapján 4 formáját különböztetjük meg: Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Etikai koordináció Agresszív koordináció

34 Piaci koordináció Fő színtere a piac Az emberek egyenrangúak, önállóak, de egymásra utaltak, így az egyenrangúság, önállóság az érdekek kölcsönös figyelembevétele mellett érvényesülhet. (a nyújtott és a kapott dolgok egyenlők) A piaci koordináció, a piac mechanizmusa. A piac informálja az eladót és a vevőt. Az ár pedig befolyásolja a termelők és a fogyasztók döntéseit. A piaci koordináció elválaszthatatlan a magántulajdontól és a pénztől.

35 Bürokratikus koordináció Alá-, fölérendeltségi viszony vannak koordinálók és koordináltak. Fő eszköze az utasítás. Legjellemzőbb megjelenési területe a gazdaság állami szektora. A bürokratikus koordinációban a gazdaságot kívülről mozgatják. Pl.: 1968-ig Mo. tervutasításos rendszer közvetlen, direkt irányítási rendszer az új gazdasági mechanizmus éve, továbbra is bürokratikus koordináció, de közvetett indirekt irányítási rendszer.

36 Etikai koordináció Az emberek gazdasági kapcsolataiban a társadalmi tradíciók, erkölcsi normák érvényesülnek. A felek mellérendeltek. Alapulhat viszonosságon, egymás kölcsönös segítése, de lehet egyoldalúan önzetlen is.

37 Agresszív koordináció Felszínesen hasonlít a bürokratikus koordinációra, hiszen itt is az alá-, fölérendeltség érvényesül. A lényeges különbség az, hogy az agresszív koordinációban a fölérendeltek nyers erőszakot alkalmaznak. Felrúgják a törvényeket. Pl.: jellemző volt a gyarmati gazdálkodásban, hadi gazdálkodásban, kártérítés nélküli államosítások során.