Közgazdaságtan I. 6. alkalom

Átírás

1 Közgazdaságtan I. 6. alkalom /II március 13. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta

2 Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges ben! QA218-as szoba kgt.bme.hu Közgazdaságtan I. (BMEGT30A003) Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, KJK KERSZÖV Berde Éva (szerk): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény, TOKK 2009 további segédanyagok a weboldalon Tóth-Bozó Brigitta 2

3 A tanagyag heti bontásban Tóth-Bozó Brigitta 3

4 A CSERE

5 A csere Eddig általában egyetlen jószág piacának elszigetelt vizsgálatával foglalkoztunk Általában egy jószág keresleti viszonyait nem csak a saját árának függvényeként kell kezelnünk a többi jószág ára is hatással lesz a fogyasztók jószág iránti keresletére és a kínálatra is Amikor egy speciális piac egyensúlyi feltételeit vizsgáltuk, a problémának csak egy részét tekintettük: hogyan befolyásolja az általunk vizsgált speciális jószág ára a kereslet és kínálatot? parciális egyensúlyi elemzés Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan hatnak egymásra a különböző piacok keresleti és kínálati feltételei, meghatározva ezzel sok jószág árát általános egyensúlyi elemzés

6 A csere Feltételezzük, hogy minden fogyasztó árelfogadó és ennek megfelelően optimalizál Két jószág és két fogyasztó szerepel a modellben A fogyasztók a javak rögzített állományával rendelkeznek, és azt vizsgáljuk, hogy miképpen cserélik egymás között ezeket A termelést nem vesszük bele a tárgyalásba Tiszta csere

7 Az Edgeworth-négyszög Két jószág két ember közötti cseréjének elemzésére használható alkalmas grafikus eszköz Két egyén indulókészleteit, készleteit és preferenciáit egyetlen diagramban ábrázoljuk lehetővé válik különböző kimeneteleinek tanulmányozása

8 Az Edgeworth-négyszög Két szereplő: A és B Két jószág: 1. és 2. Az A fogyasztó kosara: X A = x A 1, x A 2 A B fogyasztói kosara: X B = x B 1, x B 2 Elosztás: a fogyasztói kosarak egy X A, X B elempárja Egy érdeklődésünkre számot tartó speciális megvalósítható elosztás a kezdőkészletek w A 1, w A 2 és w B 1, w B 2 elempárja a fogyasztók ezzel az elosztással indulnak Megvalósítható elosztás: ha a két jószág felhasználható mennyisége megegyezik az összes elérhető mennyiséggel, azaz teljesülnek x A 1 + x B 1 = w A 1 + w B 1 x A 2 + x B 2 = w A 2 + w B

9 Az Edgeworth-négyszög Először a standard fogyasztói elmélet diagramját alkalmazzuk az A fogyasztó preferenciáinak és készletének bemutatására A tengelyeken jelöljük az egyes javakból a gazdaságban ( A és B gazdaságában) lévő teljes mennyiségeket 1. jószág 2. jószág x A 2 x B 2 A x B 1 x A 1 B 2. jószág 1. jószág A négyszög pontjai egyben kijelölik A és B jószágkosarait, de különböző kiindulópontokból mérve össze lehetséges elosztás meg van jelenítve

10 Az Edgeworth-négyszög A közömbösségi görbéi a megszokott módon vannak ábrázolva, B közömbösségi görbéi fejjel lefelé vannak A által jobban preferált kosarak a bal alsó origótól távolodva helyezkednek el B azokat a kosarakat preferálja jobban, amelyek a jobb felső kiinduló ponttól távolabb vannak Az Edgeworth-négyszög megadja a két fogyasztó közgazdaságilag releváns jellemzőinek teljes leírását 2. jószág 1. jószág B A 1. jószág 2. jószág

11 Az Edgeworth-négyszög a kereskedelem A javakból rendelkezésre álló kezdőkészletből indulunk W Az A akkor van jobb helyzetben, ha a W ponton átmenő közömbösségi görbéje felett választ fogyasztói kosarat A B akkor van jobb helyzetben, ha a W ponton átmenő közömbösségi görbéje felett ( vagyis most alatt) választ fogyasztói kosarat Hol vannak mindketten jobb helyzetben? a két tartomány metszetében - MAG! 2. jószág 1. jószág M w B 1 B A cserefolyamat során meg fogja találni a két egyén a kölcsönösen előnyös üzletet a lencse alakú tartomány valamely pontja lesz ez (M) w A 2 A W w A 1 w B 2 1. jószág 2. jószág

12 Az Edgeworth-négyszög a kereskedelem Az M pontba történő elmozduláshoz A személy x 1 A w 1 A egységet felad 1. jószágból, és a csere folytán a 2. jószágból megszerez x 2 A w 2 A egységet A B az 1. jószágból x 1 1 B w B egységet szerez meg, és megválik a 2. jószág x 2 2 B w B egységétől Az M pontnak nincsen semmiféle kitüntetett sajátossága; a lencse alakú terület belsejének bármelyik pontja lehetséges M lenni 2. jószág 1. jószág M w B 1 B A cserefolyamat során meg fogja találni a két egyén a kölcsönösen előnyös üzletet a lencse alakú tartomány valamely pontja lesz ez (M) w A 2 A W w A 1 w B 2 1. jószág 2. jószág

13 A Edgeworth-négyszög a Pareto-hatékony elosztások A kereskedés addig folytatódik, amíg már nincsen olyan cserelehetőség, amelyik mindkét félnek előnyös lenne M pontban az A személy közömbösségi görbéje felett lévő pontok halmazának és a B közömbösségi görbéje feletti pontok halmazának a metszete üres itt már bármely, az egyik fél számára kedvező irányba történő elmozdulás a másik felet szükségszerűen rosszabb helyzetbe vinné át 1. jószág B 2. jószág M A 1. jószág 2. jószág

14 Pareto-hatékony elosztás: 1. Az összes érintett szereplő helyzete egyidejűleg nem javítható; 2. Nincs lehetőség valamelyik egyén helyzetének javítására anélkül, hogy valakinek a helyzete ne romlana 3. A cseréből származó minden nyereséget kimerítettünk, vagy 4. Nincs több kölcsönösen előnyös cserelehetőség, stb. 2. jószág A Edgeworth-négyszög a Pareto-hatékony elosztások 1. jószág B M A négyszög belsejében a két szereplő közömbösségi görbéinek bármely Paretohatékony elosztás esetén érintenie kell egymást nagyon sok ilyen pont van a négyszögön belül A 2. jószág 1. jószág

15 A Edgeworth-négyszög a Pareto-hatékony elosztások 1. Az Edgeworth-négyszög összes Pareto-hatékony pontja a Pareto-halmaz vagy szerződési görbe 2. A kezdőpontjától B kezdőpontjáig tart 2. jószág 1. jószág B M A 2. jószág 1. jószág

16 Feladat -1. (Berde:426/1.) Angéla és Vanda kétszemélyes tiszta cseregazdaságban csak kétféle jószágot fogyaszt. Angéla indulókészlete az 1. jószágból 16 egység, a 2. jószágból 14 egység. Vanda indulókészlete 18 egységnyi 1. jószág és 3 egységnyi 2. jószág. 1 2 Hasznossági függvényük egyforma: U x 1, x 2 = x 3 1 x 3 2. a.) Rajzoljuk fel az Edgeworth-négyszöget! (vízszintes oldal 34 egység, függőleges oldal 17 egység) b.) Jelöljük be az induló allokációt! (bal alsó csúcsból mérve (16,14) c.) Rajzoljuk be az ábrába Angéla és Vanda néhány közömbösségi görbéjét! A ( x 1 3 A 1 x 2 3 V 2 = állandó, x 1 3 V 1 x = állandó) d.) Melyek azok az elosztások, amelyek az induló allokáció Pareto-javításai? Jelöljük be ezeket az ábrán! (az induló allokáción áthaladó két közömbösségi görbe által közrezárt lencse alakú tartomány)

17 Feladat 2. (Berde: 426/2.) Egy tiszta cseregazdaságban két fogyasztó (az 1. és a 2. ) két jószágot (x és y jószágot) fogyaszt. A fogyasztók hasznossági függvényei: U 1 x 1, y 1 = x 1 2 y 1 2 és U 2 x 2, y 2 = x 2 y 2. Az 1. fogyasztó indulókészlete: x 1 = 15, y 1 = 3, a 2. fogyasztó indulókészlete x 2 = 5, y 2 = 9. a.) Rajzoljuk fel az Edgewort-négyszöget! Jelöljük be az induló allokációt! (vízszintes oldal 20 egység, függőleges oldal 12) b.) Rajzoljuk be az ábrába a két fogyasztó néhány közömbösségi görbéjét! (1. fogyasztó közömbösségi görbéi: x 1 2 y 1 2 = állandó, a 2. fogyasztó közömbösségi görbéi: x 2 y 2 )

18 INTERTEMPORÁLIS DÖNTÉSEK

19 Intertemporális döntések Az időtényező bekapcsolásával hozott fogyasztási döntések Egy fogyasztó, aki abban dönt, hogy egy bizonyos jószágból mennyit fogyasszon két időszakban Amit fogyaszt, az legyen összetett jószág a fogyasztói árak minden időszakban egységnyiek Az egyes időszakok fogyasztása legyen c 1, c 2 A fogyasztók által az egyes időszakokban birtokolt pénzmennyiségek m 1, m 2 A fogyasztó számára csak egy mód van arra, hogy a pénzt az 1. időszakból a 2.-ba áthelyezze, a megtakarítás

20 Intertemporális döntések A fogyasztó pénzt vehet vagy adhat kölcsön r kamatláb mellett. Tegyük fel, hogy a fogyasztó megtakarítani szeretne, így c 1 < m 1 ekkor kamatot fog kapni m 1 c 1 összeg után r kamatláb mellett A következő időszakbeli fogyasztása ekkor c 2 = m 2 + m 1 c 1 + r m 1 c 1 = m 2 + (1 + r) m 1 c

21 Intertemporális döntések Tegyük fel, hogy a fogyasztó kölcsönt vesz fel, így az 1. időszakbeli fogyasztása nagyobb, mint az akkori jövedelme A fogyasztó akkor kölcsönfelvevő, ha c 1 > m 1 és a 2. időszakban fizetendő kamat r(c 1 m 1 ) lesz Ekkor a költségvetési korlátja c 2 = m 2 r c 1 m 1 c 1 m 1 = m 2 + (1 + r)(m 1 c 1 )

22 Intertemporális döntések Ha c 1 = m 1, akkor szükségszerűen c 2 = m 2, a fogyasztó nem takarít meg, de nem is vesz kölcsön poloniusi pont Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel Elveszti önmagát, el a barátot; Viszont, adósság és gazdálkodás Hegyét tompítja. (Hamlet, 1. felvonás, 3. szín)

23 Intertemporális döntések Rendezzük a át a fogyasztó költségvetési korlátját úgy, hogy két alternatív, de egyaránt hasznos alakot kapjunk 1 + r c 1 + c 2 = 1 + r m 1 + m 2 jövőérték c 1 + c 2 1+r = m 1 + m 2 1+r jelenérték

24 Intertemporális döntések komparatív statika Legyen egy fogyasztónak költségvetési korlátja és fogyasztási preferenciái az 1. és a 2. időszakra és vizsgáljuk az optimális c 1, c 2 fogyasztási választásait c 2 indulókészlet c 2 m 2 c 2 választás c 2 m 2 választás indulókészlet m 1 c 1 m 1 c 1 c 1 c 1 Kölcsönvevő Kölcsönadó

25 Intertemporális döntések komparatív statika Legyen egy fogyasztónak költségvetési korlátja és fogyasztási preferenciái az 1. és a 2. időszakra és vizsgáljuk az optimális c 1, c 2 fogyasztási választásait c 2 indulókészlet c 2 választás választás érvényben van, azaz MRS =a költségvetési indulókészlet egyenes m 2 c 2 Az érintési pontra vonatkozó optimum-feltétel ekkor is c 2 meredekségével m 2 m 1 c 1 m 1 c 1 c 1 c 1 Kölcsönvevő Kölcsönadó

26 Intertemporális döntések komparatív statika c 2 = m 2 + m 1 c 1 + r m 1 c 1 c 2 = m 2 c 1 + rm 1 rc 1 c 2 = m 2 + m r (1 + r)c 1 Függőleges tengelymetszet meredekség Optimum-pontban: MRS = 1 + r

27 Hogyan reagál a fogyasztó a kamatláb változására? Kiinduló egyenlet: c 2 = m 2 + m 1 c 1 + r m 1 c 1 = m 2 + (1 + r) m 1 c 1 Kamatláb növekedése meredekebb helyzetbe mozdítja el a költségvetési egyenest c 1 csökkenése révén annál nagyobb fogyasztáshoz juthatunk a 2. időszakban, minél magasabb a kamatláb Az indulókészlet mindig megfizethető marad készletpont körüli elforgatás

28 Feladat 3. Egy fogyasztó intertemporális preferenciáit a következő hasznossági függvény adja meg: U c 1, c 2 = c 1 c 2. A fogyasztó a két időszakban rendre az alábbi jövedelmekre számít: 2000 és A kamatláb 20%. a) Írja fel az intertemporális költségvetési korlát egyenletét! (c 2 = , 2c 1 ) b) Mennyit fogyaszt a fogyasztó a két időszakban, és mekkora hitelt vesz fel a fogyasztó az első időszakban? (c 1 = 2000, c 2 = 2400, nem vesz fel hitelt) c) Ceteris paribus a kamatláb 25%-ra emelkedik. Miként változik ennek hatására a fogyasztó optimális választása? Hogyan változik a fogyasztó összhaszna? Mennyi hitelt vesz fel most? (Új optimum: c 1 = 1960, c 2 = 2450, U = 0, 46)

29 Feladat 4. Egy fogyasztó esetében a következő hasznossági függvény van érvényben: U c 1, c 2 = 2c 1 c 2 2, ahol c 1 a jelenbeli, c 2 pedig a jövőbeli fogyasztást jelöli. A kamatláb jelenleg 10%. A fogyasztó a jelenben 30 millió forintra számíthat, de a következő időszakban nem lesz jövedelme. a) Határozza meg, mennyit fogyaszt a fogyasztó az egyes időszakokban! (c 1 = 10 millió, c 2 = 22 millió) b) b) Döntse el, hogy a fogyasztó kölcsönadó, vagy kölcsönt vesz fel, és számítsa ki a kölcsön nagyságát! (kölcsönadó az 1. időszakban, 20 milliót ad kölcsön)

30 A NETTÓ JELENÉRTÉK

31 A nettó jelenérték A dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások egyik alapvető eszköze Számításba veszi a pénz időértékét n NPV = t=1 C t (1 + r) t C 0 t: az adott pénzmozgás időpontja n: a teljes időtáv hossza r: kamatláb C t : nettó pénzmozgás a t-edik időpontban C 0 : az a pénzösszeg, amit a 0. időpillanatban befektettünk Ha NPV > 0 akkor megvalósíthatjuk a beruházást Ha NPV < 0 akkor ne valósítsuk meg, mert vagyonvesztéssel jár Ha NPV = 0 akkor a ráfordításaink egyszer térülnek meg a beruházás hozamaiból

32 Feladat 5. Egy vállalkozó két gép vásárlása közül választhat, melyek 300, illetve 500 dollárba kerülnének számára. Megvásárlásuk után évente 250$ haszon realizálását tennék számára lehetővé. Az olcsóbbik gép csupán két évig, a drágábbik viszont három évig lenne működőképes. a.) Melyik gépet érdemes megvásárolnia, ha a piaci kamatláb 20%? (NPV 1 = 81, 91, NPV 2 = 26, 59 az első gépet érdemes választani) b.) Melyik gépet érdemes megvásárolnia, ha a piaci kamatláb 50%? (NPV 1 = 22, 3, NPV 2 = 148, 23 az első gépet érdemes választani, de egyik sem jó befektetés) c.) Milyen kamatláb mellett lenne közömbös számára, hogy melyik gépet veszi meg? (r=7,7%)

33 Feladat 6. Egy gépet 500 egységért lehet megvásárolni. Ha megveszik, 2 évig 400 hozamot hoz évente, majd a 2. év végén 125 egységért még eladható. a) Érdemes megvásárolni a gépet, ha a piaci kamatláb 25%? (NPV=156>0 érdemes) b) Érdemes megvásárolni a gépet, ha a piaci kamatláb 100%? (NPV=- 168,75<0 nem érdemes) c) Milyen kamatláb mellett lenne közömbös a gép megvásárlása? (r=50%) d) Hogyan változik a közömbös kamatláb, ha a gépet nem lehet újra eladni, de végtelen időszakon át hoz 425 font hozamot? következő témakör

34 AZ ÖRÖKJÁRADÉK

35 Az örökjáradék A lejárat nélküli papírok Az egyszerű örökjáradék jellegzetessége, hogy állandó nagyságú járadéktagokból áll, de a pénzsorozatnak nincs vége A pénzügyi életben számos példát láthatunk örökjáradékra. Ilyen a legtöbb elsőbbségi részvény pénzárama. Ezek általában fix hozamot ígérnek és lejárat nélküliek. Örökjáradéknak tekinthetők az alapítványi kifizetések is. Itt egy tőkeösszeget helyeznek el, amelynek évről évre csak a hozamait fizetik ki

36 Az örökjáradék PV = lim n = c 1 + r + c 1 + r c c 1 + r lim n r n 1 = r r n = c r

37 Feladat 6. - folytatás Egy gépet 500 egységért lehet megvásárolni. Ha megveszik, 2 évig 400 hozamot hoz évente, majd a 2. év végén 125 egységért még eladható. a) Érdemes megvásárolni a gépet, ha a piaci kamatláb 25%? b) Érdemes megvásárolni a gépet, ha a piaci kamatláb 100%? c) Milyen kamatláb mellett lenne közömbös a gép megvásárlása? d) Hogyan változik a közömbös kamatláb, ha a gépet nem lehet újra eladni, de végtelen időszakon át hoz 400 hozamot? (r=81%)

38 Feladat 7. Mekkora összeget lenne hajlandó fizetni Ön, mint racionális gazdasági szereplő egy olyan befektetésért, amely 2%-os piaci kamatláb mellett minden évben 1000 dolláros hozamot biztosít? (NPV=50000 dollár)

39 TESZTKÉRDÉSEK

40 Teszt 1. (Berde: 416/1.) A fogyasztási Edgeworth-dobozban a szerződési görbe a.) a cserében részt vevő piaci szereplők által megvásárolható jószágkombinációkat tartalmazza; b.) mentén a cserében részt vevő piaci szereplők kereslete éppen megegyezik az indulókészletükkel; c.) egyik pontjából a másik pontjába való áttérés mindkét szereplő számára kölcsönösen előnyös; d.) mentén ha az egyik piaci szereplő hasznossága csökken, akkor a másiké növekszik;

41 Teszt 2. (Berde: 417/4.) A rendelkezésre álló jószágmennyiségek egy elosztását Pareto-hatékonynak nevezzük, ha a.) minden szereplnek a jószágmennyiségek alapján lehetséges maximális hasznosságot biztosítja; b.) már senkinek a helyzetén nem tudunk javítani, hogy valamelyik másik szereplő helyzete ne romlana;

42 Teszt 3. (Berde: 20/82) Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre m 1, m 2 jövedelemre tesz szert, és c 1, c 2 jószágot fogyaszt. A piaci kamatláb r. A fogyasztó jelenidejű intertemporális költségvetési egyenese: a.) 1 + r c 1 + c 2 = 1 + r m 1 + m 2 ; b.) c 1 + c 2 1+r = m 1 + m 2 1+r ; c.) c 1 + c 2 = m 1 + m 2 ; d.) Mind az a.), mind a b.) egyenlet tekinthető a kérdéses költségvetési egyenes jelenidejű alakjának

43 Teszt 4. (Berde: 21/85.) Amennyiben a piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is 10%, akkor az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége a.) -0,9; b.) -1; c.) -1,1; d.) -0,

44 Teszt 5. (Berde: 21/86.) Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó jelenleg pénzt kér kölcsön az első időszakban. A piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is ugyanaz. Amennyiben a kamatláb emelkedik, akkor ez a fogyasztó a.) jobban jár; b.) rosszabbul jár; c.) nem jár jobban; d.) elképzelhető, hogy nem jár rosszabbul, de az is, hogy rosszabbul jár

45

46 A dolgozatról 45 perc, ebben a teremben 16:15-17:00 és 17:00-17:45 két csoport Vizsgakurzuson lévő hallgatóknak jelentkezni kell, a többieknek nem! Beosztást fognak kapni Neptun-üzenetben, a csoportok NEM átjárhatóak! Azonosításra alkalmas igazolvány szükséges 5 tesztkérdés 20 pont Számítási feladatok 30 pontért 25 ponttól sikeres a dolgozat Számológépet és üres lapot hozzanak! Eredmények Neptunban lesznek Zh-megtekintés lesz (Bónusz Kahoot a következő alkalommal)

47 ÖSSZEFOGLALÁS

48 Témakörök 1. hét közgazdasági szemlélet, a piac modellje Elmélet: Racionalitás A piac fogalma A kereslet keresleti függvény, keresleti görbe A kínálat kínálati függvény, kínálati görbe Egyéni kereslet piaci kereslet Egyéni kínálat piaci kínálat A Marshall-kereszt Gyakorlat: - Adott egy keresleti/kínálati függvény két pontja írjuk fel a görbe egyenletét - Egyéni keresleti/kínálati függvényekből piacit generálni horizontális összegzéssel - Piaci egyensúlyi állapot meghatározása, nem-egyensúlyi állapotok elemzése

49 Témakörök 2. hét további elemzések a piaci egyensúly témakörén belül Elmélet: - Fogyasztói többlet, termelői többlet - Árak maximálása - Holtteher-veszteség - Mennyiségi adó bevezetésének hatása adóbevétel, HTV Gyakorlat: - Fogyasztói többlet, termelői többlet számítás Marshallkereszt esetében - Árak maximálása utáni egyensúlyi állapot meghatározása, holtteher-veszteség kiszámítása - Mennyiségi adó kivetése vagy a termelőkre, vagy a fogyasztókra; új egyensúlyi állapot meghatározása, FT, TT, HTV

50 Témakörök 3. hét - Rugalmasság Elmélet: - Rugalmasság fogalma, fajtái általánosan (pontrugalmasság, ívrugalmasság) - Kereslet sajátár-rugalmassága ( ha ε < 0 közönséges, ha ε > 0 Giffen), az árbevétellel való kapcsolata - Jövedelemrugalmasság (ha ε > 0 normál jószág, ha ε < 0 inferior) - Keresztár-rugalmasság (Ha pozitív, akkor helyettesítő, ha negatív, akkor kiegészítő, ha 0, akkor független - Kínálat árrugalmassága Gyakorlat: - Egyváltozós keresleti, vagy kínálati függvények sajátár-rugalmasságának kiszámítása ívrugalmasság, vagy pontrugalmasság segítségével - Piaci keresleti/kínálati függvény meghatározása, annak megadott pontjaiban sajátár-rugalmasság számítás - Többváltozós keresleti függvények esetében jövedelemrugalmasság kiszámítása, valamint keresztár-rugalmasság kiszámítása

51 Témakörök 4. hét Fogyasztói magatartás I. Elmélet: - A költségvetési korlát - A fogyasztói preferenciák - A közömbösségi görbék (speciális esetek) - A hasznosság - A határhaszon - A helyettesítési határráta - Optimális választás Gyakorlat: - Fogyasztó jövedelmének, illetve az árak változásának hatása a költségvetési korlátra - Közömbösségi görbe meghatározása megadott hasznossági szint mellett - Helyettesítési határráta számítás - Határhaszon számítás - Az érintési pontban - MRS = MU 1 MU 2 = U x1 U x2 = p 1 p

52 Témakörök 5. hét Fogyasztói magatartás II. Elmélet: - Jövedelemajánlati görbe - Engel-görbe - Árajánlati görbe - Keresleti görbe - Helyettesítési hatás - Jövedelmi hatás - A kereslet teljes változása a Slutsky-egyenlet - A kereslet teljes változása Hicks-féle egyenlet - A kereslet törvénye Gyakorlat: - Jövedelemajánlati-, Engel-, árajánlati-, keresleti görbe meghatározása - Jövedelmi hatás és helyettesítési hatás számítása árváltozás következtében, a kereslet teljes változásának meghatározása Slutsky-féle egyenlettel - Jövedelmi hatás és helyettesítési hatás számítása árváltozás következtében, a kereslet teljes változásának meghatározása Hicks-féle egyenlettel

53 Témakörök 6. hét A csere Edgeworth-doboza, intertemporális választás Elmélet: - Edgeworth-négyszög, indulókészlet, közömbösségi görbék - Pareto-javítás, Pareto-optimum - Intertemporális fogyasztói döntések - Nettó jelenérték - Örökjáradék Gyakorlat: - Edgeworth-négyszög ábrázolása, az indulókészlethez tartozó Pareto-optimális pontok meghatározása - Intertemporális költségvetési korlát meghatározása, optimum-számítás - Beruházás nettó jelenértékének meghatározása - Örökjáradék jelenértékének meghatározása

54 Köszönöm a figyelmet! brigitta.bozo88@gmail.com