Nemzeti versenyképess. pesség. Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály

Átírás

1 Nemzeti versenyképess pesség tapasztalatok és s kihívások Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály

2 A versenyképess pesség g mindennapi, de annál nehezebben meghatározhat rozható fogalom? competitiveness = versenyképess pesség versenyző felzárkózás versenyszellem versenyelőny

3 A versenyképess pesség g mindennapi, de annál nehezebben meghatározhat rozható fogalom

4 Történeti kitekintés s : A versenyképess pesség g rövid r törtt rténete Ricardo Heckscher-Ohlin Vezetéstudomány Jeffrey Sachs Porter Egyéb rangsorok éve: ricardói komparatív előnyök, kölcsönösen előnyös kereskedelem 1930: Heckscher-Ohlin modell a kezdeti tényezőellátottságról, mint a versenyben való szakosodás feltételeiről és a termelékenység fonákjáról : vezetéstudomány, egy cég vagy iparág sikerének tényezői 1979: Jeffrey Sachs kifejleszti a GCI ősét, nemzetek összehasonlítása 1980: Michael Porter nemzeti gyémántja egyesíti a korábbi megközelítéseket (termelési tényezők, lehetőségek, ráépülő iparágak, kereslet, kormány, stratégia) 90-es évektől: eltérő megközelítések a WEF (Porter) és az EB-OECD (Krugman) definíciókban, üzleti versenyképességi rangsorok (DB, DUIHK)

5 Történeti kitekintés s : Porter és s a fejlődés s szintjei USA: a 80-as években megjelennek az aggályok, hogy az USA elveszítheti a gazdasági vezető szerepét Reagen elnök felkéri Michael Portert, hogy készítsen áttekintést Amerika versenyképességéről Porter elmélete: az országok versenyképességének alakulását a fejlettségi szintjük határozza meg McAfee and Brynjolfsson (2017): az innováció új szintjei (pl. globális tömeg)

6 Egy ország g teljesítm tménye több t szinten és különböző megközel zelítésekkel mérhetm rhető

7 Általános nehézs zségek a versenyképess pesség g rangsoralapú mérésében WEF ~ hangulatindex A 114 mutató 70%-a szubjektív: a személyes vélemények túlzott súlya torzíthatja a valós képet 2018-tól változás! IMD ~ a bőség zavara 342 mutató, egy részük csak háttér, kevés ország, főként a fejlett országokra fókuszál Doing Business ~ üzleti folyamatok 45 mutató, a legobjektívebb mutatószámokkal rendelkező rangsor, de a másik kettőnél szűkebb területet vizsgál DUIHK ~ régiós rangsor 16 ország, széles vállalatvezetői kör, évek óta stabil módszertan

8 Rangsorok 1. World Economic Forum

9 Rangsorok 2. IMD

10 Rangsorok 3. Doing Business

11 Rangsorok 4. DUIHK

12 Miért értékelődik fel újra a versenyképess pesség? OECD: a 2000-es években lényegesen lassult a termelékenység növekedése, a megoldást azóta is keresik Tény: a lassulás évekkel megelőzte a gazdasági válságot Az elmúlt egy-két évben megkérdőjeleződött a kölcsönös nemzetközi kereskedelmen alapuló versenyképesség krugmani win-win modellje: felerősödik a kereskedelmi háború és a nemzeti lehetőségek keresése

13 Miért értékelődik fel újra a versenyképess pesség Magyarországon? gon? A sikeres gazdasági stabilizáció után 2013-tól beindul a gazdasági növekedés A bővülés nagy része a munkaerő magasabb részvételéből ered, továbbra is kihívás a termelékenység fokozása A 2018-ban felálló új kormány legfontosabb prioritásai között van a versenyképesség javítása Erre válaszul több szakmai szervezet (MNB, MKIK, MGYOSZ) önálló javaslatcsomagot dolgoz ki, mely a kormányzat munkájába is beépül (ITM, PM)

14 Miért értékelődik fel újra a versenyképess pesség? Subnational Doing Business felmérés Az eddig vizsgált 7 ország = 47 város közül Magyarország két területen 1. helyen a legegyenletesebb országos teljesítmény Budapest kiugróan nehézkes Debrecen egy területen abszolút első Hipotetikus 9. hely (legjobb magyar gyakorlatokkal) Székesfehérvár 12. Debrecen 13. (3 területen a legjobb ) Szeged 14. Pécs 15. Cégalapítás Építések engedélyezése Tulajdonjog bejegyzése Villamos hálózatra csatlakozás Szerződések érvényesítése

15 Szerződések érvényesítése, se, Subnational DB 2017, 2018 (helyezések, magyar városok) Tulajdonjog bejegyzése, Subnational DB 2017, 2018 (helyezések, magyar városok)

16 A Nemzeti Versenyképess pességi Tanács A Kormány 2016 végén döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács felállításáról Széles körű gazdasági képviselet: az üzleti, jogi, tudományos és iparkamarai élet elismert szereplői Célja, hogy véleményezze a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket. javaslatokat fogalmazzon meg a versenyképességet javító beavatkozásokról Az eddig tárgyalt témák főként az üzleti környezet, a versenyképes munkaerő, valamint az elektronikus szolgáltatások témaköréből

17 Nemzeti receptekre van szüks kség A versenyképességet nem lehet egy mozdulattal javítani jól meghatározott részterületeken tudunk beavatkozni. Magyar viszonylatban mely területeken lehet a? leghatékonyabban beavatkozni?

18 Példa 1: Az elektronikus állami szolgáltat ltatások fejlesztése se A vállalkozv llalkozások által online elérhet rhető közszolgáltatások aránya A vállalkozv llalkozások által adóü óügyintézéssel töltt ltött tt idő

19 Példa 2: Az idegennyelv-tud tudás s fejlesztése se Versenyképességi vonatkozás: az üzleti kommunikációban könnyedén részt venni képes, vonzó munkaerő-állomány Befektetés: a kiváló nyelvtudás fiatal korban megszerezhető, a munkaerőpiacra lépés pillanatától évtizedeken át felhasználható Kormányhatározat az idegennyelv-tudás javításához szükséges, a Nemzeti Versenyképességi Tanács által javasolt lépésekről Nyelvtanulási diákhitel Felnőttképzési idegen nyelvi programok hatékonyságának javítása Szemléletformáló, ösztönző programok indítása Közoktatás reformja Elvárt idegennyelv-ismeret

20 Min érdemes még m g javítani?

21 Min érdemes még m g javítani? Magyarország legnagyobb kihívása a következő években a gazdasági növekedés magas szintjének fenntartása. Ehhez elsősorban nem a jólét, hanem a termelékenység javítását kell határozottan ösztönözni.

22 Köszönöm m a figyelmet!