MKIK szerepe a szakképzésben

Átírás

1 MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, június 26.

2 Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás Mestervizsga Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés RFKB szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása Szintvizsgáztatás SZKTV 2

3 Szakképzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása 3

4 Válaszok és beavatkozások Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett 4

5 Minisztérium kamara együttműködése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában 5

6 6

7 A tanulószerződés intézményrendszere Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé Hosszú távú elkötelezettség A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak, szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet 7

8 Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga 8

9 RFKB Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság A évi CII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény 13. -a helyébe következő rendelkezés lép: A regionális fejlesztési és képzési bizottság a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 9

10 RFKB Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság A szakmaszerkezet regionális szintű meghatározása A munkaerő-piaci igények közvetítése az iskolarendszer felé Döntés a decentralizált pénzforrások felett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 10

11 A létrejövő RFKB összetétele: az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek regionális szervezeteinek képviselői az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek regionális szervezeteinek képviselői a területi gazdasági kamarák képviselői Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 11

12 oktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselői, regionális fejlesztési tanács, regionális munkaügyi tanács képviselői, szakképzést folytató intézmények fenntartói, képviselői, oktatási hivatal képviselője. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 12

13 RFKB kompetenciák I. - Döntések Szakképzés fejlesztési célok meghatározása Fejlesztési támogatások felosztása (decent. keret) A szakképzés regionális szükségleteinek meghatározása TISZK+SZSZT képzési profiljainak meghatározása + a beiskolázási keretszámok kialakítása Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 13

14 RFKB kompetenciák II. - Javaslattétel A fenntartók részére javaslat a fejlesztési támogatások elosztására Együttműködés a RFT-al Javaslat a régió szakképzés fejlesztési céljainak teljesítéséhez szükséges forrásokra Állásfoglalás a munkaerőpiaci kereslet megalapozottságáról (fenntartói megkeresés) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 14

15 Köszönöm a figyelmüket! 15