Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége

Átírás

1 Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség - Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság

2 Informatikai szakképzés irányítás múltja es évek SZÁMOK KSH nagygépes rendszerek, állami és nagyvállalati képzésirányítás; as évek vége 1990-es évek eleje, asztali gépek elterjedése gazdasági/politikai rendszerváltás OKJ kialakításaminisztériumi (OM) irányítás 7. Informatikai Szakmacsoport; es évek eleje minisztérium váltások (OM, IHM, GKM, MEH) képző intézeti irányítás; év szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók) + képzők + szakigazgatás (SZMM, GKM, MEH, OKM + NSZFI)- együttműködése; ekészség eskills - TITÁN együttműködés. 2

3 Munkaadói szervezetek feladatai az informatikai szakképzésben 1. A képzés tartalmi elemeinek (Szakmai Vizsgakövetelmények- SZVK, gyakorlati képzés szervezésében való közreműködés, Vizsga Bizottsági tagok küldése stb.) meghatározása; 2. A képző szervezetekkel együttműködve a képzés minőségi és mennyiségi kereteinek meghatározása; 3. Közreműködés a tanárképzésben; 4. A képzés tartalmának, rendszerének fejlesztésében és a gyakorlati képzésben való részvétel (közös érdekeltség); 5. EU és Nemzeti Informatikai Képzési Keretrendszer kidolgozása; 6. Az informatikai szakképzés társadalmi megítélésnek növelése. 3

4 Mi történt idáig? NSZI informatikai szakmák validálása (Gegesi Kiss Pál) nem került bevezetésre; IHM korszerűsíti a régi SZVK szerinti informatikai szakmákat, nem került bevezetésre; NSZI, NFT I. HEFOP kompetencia alapú, modulrendszerű új informatikai szakmák fejlesztése, részlegesen bevezetve a GKM által aug. végén; 4. Az Informatikai Szakmacsoport Bizottság (a munkaadói képviselők irányításával, képző szervezetek képviselőinek támogatásával) évtől folyamatos korrekcióra kényszeríti a szakigazgatást év végétől a Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai (szakmai szervezetek: IVSZ, MATISZ, szakszervezetek, munkaadói szervezetek: MGYOSZ, VOSZ) és a képzők képviselőivel együttműködve, kezdeményezik az informatikai szakképzés irányításnak, a szakképzési és felsőoktatási törvények szerinti fokozatos átvételét a szakminisztériumtól. 4

5 5

6 évi MKIK szakképzési igényfelmérés tapasztalatai 1. A gazdasági és társadalmi szükséglettel szemben az iskolai rendszerű informatikai szakképzésbe belépők (a felsőfokú képzés elszívó hatása, a vonzó karrier pályák ismeretének hiánya következtében) száma és minősége drasztikusan csökken. 2. Az új OKJ kompetencia alapú, moduláris szakmastruktúra sajnálatos módon nem ismert az érintettek körében. 3. Alapvetően az informatikai szakképzés területén túlképzésről nem lehet beszélni. Ahol foglalkoztatási problémák észlelhetők, ott ez a bemeneti minőségi hiányosságok megmaradásának és a gyakorlat orientált képzés és a foglalkoztatók információ hiányának tudható be. (pl.: multimédia alkalmazás-fejlesztő) 6

7 évi MKIK szakképzési igényfelmérés tapasztalatai 4. Az informatikai szakképzésben (iskola rendszerű szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttképzést és az informális ismeretszerzést is átfogó) a korábbi felmérések által megalapozott, a globális kihívásoknak és az EU irányelveknek (i2010, eskills, einclusion) is megfelelő fejlesztéseket javasolnak a HÁPB képviselői. 5. Sajnálatos módon a regionális fórumokat megalapozó felmérés módszertani, szervezési és súlyos tárgyi hiányosságai miatt nem alkalmas a döntések előkészítésre, így az előzetes javaslatunk a szakértők becslésein alapul. 6. A munkaadói szervezeteknek egy-két RFKB-vel együttműködve Szabó András Petrik TISZK által javasolt kereslet felmérési módszerrel, valamint egyedi felmérést (pl. tartalomipar) célszerű végezni. 7

8 Az EU Leonardo pályázat keretében, a CompTrain projekt keretében azonosítottuk és meghatároztuk azon kompetenciákat és képességeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy az új informatikai szakmákban (IKT/multimédia), a munkavállaló sikeres legyen. A projekt támogatja a munkaadókat, a képzőket és a tanulókat a munkaerőpiac által igényelt kompetencia szükségletek feltárásában és az azokat kielégítő képzések szervezésében. 8

9 EQF-Code projekt - Az Európai Képesítési Keretrendszer (The European Qualifications Framework, EQF) és az e-kompetencia Keretrendszer (e-competence Framework) eszközeinek átvitele és alkalmazása a multimédia szakmákra az európai tartalomfejlesztés területén. 9

10 A projekt főbb céljai: jelenlegi képesítési profilok elemzése a tartalomfejlesztés területén és ezek leírása, meghatározása tanulmányi kimenetek segítségével, a meghatározott képesítési profilok összevetése az Európai Képesítési keretrendszerrel, a nemzeti szektorspecifikus- és az európai szintű képesítési keretrendszerekkel olyan megközelítést alkalmazva, amely a megelőző "ComPtrain" és "Embedding standards" című projektek során lett kifejlesztve, egy átfogó európai képesítési profil meghatározása tartalomfejlesztők számára, és ezen "ideális profil" alapján vállalkozások számára referenciaanyagok létrehozása, képző intézmények számára irányelvek meghatározása abból a célból, hogy ezek segítségével megfelelő módon adaptálhassák képzési kínálatukat a tartalomfejlesztés területén. 10

11 Kapcsolat: Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség H-1012, Kuny Domokos u. 13,