A felnőttképzés aktuális feladatai

Átírás

1 Magyar Elektrotechnikai Egyesület A felnőttképzés aktuális feladatai Orlay Imre

2 Tartalom Előzmények röviden Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája Kormány és MKIK megállapodása Új alapokon a szakképzés Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport új elképzelések Az új szakképzés bevezetésének folyamata Duális képzés

3 Előzmények röviden A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet című projektje keretében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben az Európai Szociális Alap támogatásával 2006-ban kidolgozásra kerültek a moduláris felépítésű, kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazandó, moduláris felépítésű, kompetenciaalapú központi programok. A szakképesítésért felelős minisztériumok a szakmai és vizsgakövetelményeket rendeletekben jelentették meg, a központi programok jóváhagyásáról pedig közleményeket adtak ki

4 Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája I. Az ipar igényeit olyan emberek fogalmazták meg akik távol álltak a gyakorlattól EU-s elvárás volt a szakképzések számának csökkentése?! Új fogalmak rész- és ráépülő szakképesítések, ezzel a szakképzések száma nem csökkent Túldimenzionált személyes és társas kompetenciák, amik a vizsgaeredményeket is torzítják Eltűntek, illetve összevonásra kerültek szakképesítések, ennek eredményeként egyes felnőttképzések túlméretezettek Nem vette figyelembe az iparban végbemenő változásokat a szakma új igényeit, elavult technológiákat oktatott. A vizsgarendszere túlméretezett, több napos vizsgákat írt elő a tanulóknak A modul rendszer bár elméletileg jó is lehetne, a jelenlegi rendszerben nem működőképes Veszély, az ipar néhány éven belül minőségi szakember hiánnyal fog küzdeni

5 Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája II. 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő 3.3Szakképesítés-ráépülések Megnevezés:Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló Megnevezés:Erősáramú berendezések felülvizsgálója Megnevezés:FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) Megnevezés:Kábelszerelő (a feszültségszint megjelölésével) Megnevezés:Robbanás-biztos berendezés kezelője Megnevezés:Szakszolgálati FAM szerelő Megnevezés:Villamos gép és készülék üzemeltető Megnevezés:Villamos hálózat és alállomás üzemeltető Megnevezés:Villamos hálózatszerelő Megnevezés:Villámvédelmi felülvizsgáló

6 Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája III. Példa egy adott szakképzésnél megfogalmazott kompetenciákra Személyes kompetenciák: Felelősségtudat Precizitás Szervezőkészség Önállóság Társas kompetenciák: Határozottság Fogalmazó készség Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség Irányítási készség

7 Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Körültekintés, Elővigyázatosság Lényegfelismerés (lényeglátás) Figyelem-összpontosítás Helyzetfelismerés Következtetési képesség Figyelemmegosztás Problémamegoldás, Hibaelhárítás Logikus gondolkodás Kontroll (ellenőrző képesség) Tervezési képesség Hibakeresés (diagnosztizálás) Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája IV

8 Kormány és MKIK megállapodása A Kormány programjának "Versenyképes Oktatást és képzést!" című fejezetében célként határozta meg, hogy a szakmai képzés szerkezete, a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás indítására, képzettségük állandó megújítására. E törekvések sikerességét a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységének erősödése is segíti. A gazdasági kamarának meghatározó szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt megszerezhető munkatapasztalat biztosításában. A Kormány kezdeményezi a szakképzésről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy az MKIK dolgozza ki és hagyja jóvá az átadott szakképesítések tekintetében a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeit, értékelési útmutatóit és egyéb dokumentumait

9 Új alapokon a szakképzés I. Az iskolarendszerű szakképzés 14 éves korban kezdődjön. Alapképzés 2,vagy 3 éves A gyakorlatigényes szakképesítésekben a gyakorlati óraszámok növelése, és ezzel egyidejűleg az elméleti óraszámok csökkentése, A gyakorlati óraszámok korszerű szakmai tartalommal való megtöltése, gyakorlatba épített elméleti képzés Az egyes modulok tananyagegységei oktatási tartalmának leírásakor figyelemmel kell lenni a szakmai követelménymodulokba beépített új eljárásokra, technikákra, technológiákra. Azokban a szakképesítésekben, ahol ez indokolt, a szakmai vizsga időtartamának csökkentése (maximális vizsgaidő 960 perc lehet) A szintvizsga beszámítása a szakmai vizsgába. A személyes és társas kompetenciák számának csökkentése (2-3 kompetencia) A képzések minimális óraszámának rögzítése

10 Új alapokon a szakképzés II. A kamara a felnőttképzési rendszer olyan irányú megváltoztatását kezdeményezi, ami: jobban igazodik a gazdaság szakmai és területi strukturális igényeihez, biztosítja a gazdasági szereplők által elvárt, időben változó, minőségi szakember utánpótlást, a ráfordítások optimalizálása mellett biztosítja a munkaerő szakirányú kiképzését, átképzését, megteremti a munkavállalók folyamatos és szervezett utánképzésének feltételeit, a képzésbe bekapcsolódók számára, - megszerzett képességeik beszámításával, optimális szellemi, idő és pénz ráfordítás mellett - növeli a munkahelyszerzési, megtartási esélyeket, önálló vállalkozások létrehozását. megteremti a kamara új típusú, jelentősen növekvő feladatellátásának humánfeltételeit (Kamarai Akadémia létrehozása), elősegíti - a gazdaság elemi igényeit kielégítő a gyakorlatias nyelvi és IT ismeretek fejlesztését

11 Új alapokon a szakképzés III. A vizsgáztatás rendszerének átalakítása, regionális vizsgaközpontok létrehozása, akkreditált kamarai vizsgahelyek hálózatának létrehozása A jelenlegi rendszer nyitva hagyja az oktatás melletti vizsgáztatás lehetőségét, ami veszélyezteti a vizsgáztatás tisztaságát, semlegességét. A tulajdonság kompetenciák mérésének megszüntetése a felnőttképzésben Az új OKJ-ban a tulajdonság kompetencia mérése formális, a szakmai tudás mérését torzító tényezővé vált. Ezért a kamara a felnőttképzés terén kezdeményezi a tulajdonság kompetenciák mérésének, ezzel együtt a vizsgaeredménybe való beszámításának megszüntetését. Szakterületenként állandó összetételű, regionális vizsgabizottságok létrehozása A kamara jól körülhatárolható szakmacsoportokban, regionálisan működő, megfelelő szakmai kompetenciákkal, a vizsgáztatásra vonatkozó jogszabályok és rendeletek ismeretével, és kellő szabadidővel bíró állandó összetételű vizsgabizottságok létrehozását kezdeményezi

12 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport új elképzelések 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő 3.3Szakképesítés-ráépülések Megnevezés:Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló Megnevezés:Erősáramú berendezések felülvizsgálója Megnevezés:Villámvédelmi felülvizsgáló Megnevezés:Villamos távvezeték építő, üzemeltető Megnevezés:Villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető Megnevezés:Kisfeszültségű kábel szerelő Megnevezés:Középfeszültségű kábel szerelő Megnevezés:Kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő Megnevezés:Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő Megnevezés:Kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő Megnevezés:Kisfeszültségű FAM kábelszerelő Megnevezés:Középfeszültségű FAM szerelő Megnevezés:Szakszolgálati FAM szerelő Megnevezés:Villamos hálózat kezelő Megnevezés:Villamos alállomás kezelő Megnevezés:Villamos gép és készülék üzemeltető

13 Az új szakképzések bevezetésének folyamata Leadási határidő az SZVK és KP esetében március 30. Formai, stilisztikai, jogszabályi lektorálás április 06-ig Honlapra történő felhelyezés: április 06. Véleményezési lehetőség: április 06 április 15-ig Vélemények, javaslatok beépítése szakértők részéről: április 22 ig Az elkészült szakképzések szakmai és vizsgakövetelményeinek módosított dokumentumait a kamara április 30-án benyújtja a minisztériumoknak A minisztériumok gyorsított eljárással május végén, illetve június elején rendeletben jelentetik meg a módosított SZVK-kat és KP-ket szeptemberben indul kísérleti jelleggel az új program 2012 szeptembertől kötelező a szakképzés új alapokon indítása Elvárás, hogy egy munkacsoport vigye végig az egész folyamatot az SZVK-k kidolgozásától a szakmai vizsgafeladatok kidolgozásáig

14 Duális képzés I. A duális szakképzési rendszer több országban bizonyította, hogy képes: a fiataloknak olyan tudást biztosítani, ami lehetővé teszi számukra a sikeres helytállást a munkaerő piacon a vállalatok versenyképességének növelésére azáltal, hogy olyan munkaerőt biztosít, amely szakmai és társadalmi tekintetben megfelel a munka világában adódó folyamatosan változó követelményeknek Hatékonyan csökkenti a szakemberhiányt, ami előfeltétele Magyarország gazdasági növekedése felgyorsításának és bővítésének

15 A német mintának megfelelő duális rendszer alapelvei: Duális képzés II. A német duális képzés lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki és nem fordítva! A vállalatnál történő képzés előtérbe helyezése elengedhetetlen feltétele annak, hogy hosszútávon biztosítson szakembereket a gazdaság számára szükséges számban és szerkezetben, az igényelt minőségben A képzés alapfeltétele a vállalat és a tanuló közötti szakképzési szerződés. Ez biztosítja, hogy a képzés olyan szakmában történjen, amelyre a munkaerőpiacon szükség van. Kizárólag egy működő vállalatnál biztosítható életszerű, tehát valós munkakörnyezetben való képzés. Ez biztosítja, hogy a gyakorlati ismeretek mellett a feltétlen szükséges társadalmi kompetenciákat is elsajátítsák a tanulók. Az iskolai képző helyek nem képesek a korszerű műszaki-technológiai feltételeket tartósan biztosítani. A vállalatoknak csak a duális rendszer jelent belső motivációt a szakképzéssel járó terhek és költségek viselésére, mert részt vehetnek a szakképzés tartalmi alakításában, biztosítva ezzel a versenyképesség követelményeihez igazodó képzést

16 Köszönöm a figyelmet