versenyben ( ) 2014)

Átírás

1 Magyarország g pozíci ciói i a nemzetközi zi innováci ciós versenyben ( ) 2014) Török Ádám Csuka Gyöngyi

2 Az előzm zmények 2002-es MKT Vándorgyűlés: Kérdés: milyenek a magyar pozíciók a nemzetközi K+F versenyben? Válasz: nem vagyunk az első 20 között, de az első 30-ban igen Akkori következtetés: a nemzetközi GDP/fő, és a WEF versenyképességi rangsorhoz képest is jobban állunk ÉS 2014-BEN? 2

3 Miért fontos az ország g innováci ciós teljesítm tménye? A közepes fejlettség csapdája ( middle income trap ): még a folyamatos és jelentős működőtőke-beáramlás sem tudja kiemelni a gazdaságot az alacsony hozzáadott értéket termelő bedolgozói szerepből; a nemzeti innovációs rendszer megerősítése kell. Ehhez részben a K+F-bázis jobb teljesítménye, részben a NIS (NIR) és a vállalatok közötti kapcsolatrendszer szervessé tétele szükséges. Az előadás főleg az első kérdéssel foglalkozik. 3

4 A gazdaság g egész szének versenyképess pessége (WEF)

5 A nemzetközi zi innováci ciós s verseny A Krugman-vita itt is: kooperatív vagy nem-kooperatív játék? A 2000-es évek eleje óta megfigyelhető Európa lemaradása, Észak-Amerika szerepváltozása, a tágabb BRICS-országcsoport megerősödése. A nemzetközi kereskedelem tartalmi átalakulása: Az országok közötti kapcsolatok vállalatközi és vállalatcsoportokon belüli forgalommá válnak, az áru-, és a szolgáltatáskereskedelem elmosódó határai, sikeres innovációk mindkét fajta áramlásban elrejthetők. Adott ország vártnál jobb K+F- és innovációs teljesítménye tőkevonzó és telephely-felértékelő tényező vártnál jobb : mi a mérce? 5

6 K+F+I pozíci ciók k az Európai Unióban Az innovációs rendszer teljesítményének javítása GERD/GDP mutató Lisszaboni program: 3% (2010-re 1,9%) gyorsan romló költségvetési helyzet gazdasági növekedés visszaesése EU2020: 3% (Magyarország: 1,8% 2020-ra) Új mérési módszerek? EU innovációs eredménytáblája Részben a K+F és kevésbé közvetlenül az innováció mutatóit tartalmazza. 6

7 Innováci ciós s teljesítm tmény az EU eredményt nytáblája alapján Forrás: Innovation Union Scoreboard,

8 Az EU27 és s Magyarország g innováci ciós teljesítm tményének nek változv ltozása ( ) 2012) Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2013 adatai alapján saját szerkesztés 8

9 Az EU pozíci ciói i az innováci ciós versenyben Lemaradás Dél-Koreához, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest EU-n belüli kettősség: a világ legjobb teljesítményű országai (pl. Svédország, Finnország, Hollandia) lemaradó országok (pl. Bulgária, Románia) Lemaradás okai: átlagosan alacsony GERD/GDP európai paradoxon 9

10 A K+F ráfordr fordítások szerepe az innováci ciós versenyben érvek a GERD/GDP mutató mellett és s ellen A megfelelő finanszírozás a sikeres innováció megkerülhetetlen tényezője. Elméleti ellenérvek: K+F+I sikerességének más tényezői is vannak, mint az elegendő finanszírozás flow típusú mutató nem tükrözi a hatékonyságot nem jelzi honnan származnak a források (a GERD/GDP és BERD/GDP mutatók közötti kapcsolat) Gyakorlati ellenérvek: Az EU legtöbb országában nem várható az innovációs rendszer érdemi teljesítmény-javulása a GERD/GDP arány növelése következtében. Csak több politikai ciklus után látható a finanszírozás növelésének eredménye. 10

11 A GERD a GDP százal zalékában (%, 2012) *elnevezés az eredeti forrás szerint Forrás: OECD MSTI,

12 A gazdasági gi fejlettség g (GDP/fő) és s a GDP-ar arányos K+F ráfordr fordítások összefüggése (2011) 12

13 Az európai paradoxon Az EU-ban élvonalbeli kutatások folynak, eredményeik mégsem mutatkoznak meg a versenyképesség javulásában, s a gyakorlatban kevésbé hasznosulnak. Lehetséges magyarázatok: alapkutatások túlsúlya szabadalmi bejelentések alakulása bejelentési és bejegyzési feltételek eltérései A vállalatok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos problémák miatt sok eredményt nem szívesen publikálnak. 13

14 Az adott ország g szabadalmi hivatalánál l tett szabadalmi bejegyzések száma ( , db) Forrás: World Intellectual Property Organization,

15 Publikáci ciók k száma (2012, darab) Forrás: SCImago Journal&Country Rank alapján saját számítás és szerkesztés,

16 EU kifizetések a keretprogramokban ( , millió ECU, illetve EUR) Forrás: Európai Bizottság, Development of Community research commitments ( ) 16

17 Magyarország g innováci ciós s rendszere: intézm zmények és s pályp lyázati teljesítm tmény Állami intézmények különféle szektorális vagy érdekvédelmi szervezetek vállalati szereplők Magyar Tudományos Akadémia új vagy újszerű K+F-politikai kezdeményezések, hatékonyság-növelő intézményi megoldások, új pályázati rendszerek (pl. Lendület program). Az innovációk ösztönzése kívül esik hatókörén. Az európai paradoxon sajátos formája: Sikeresebb teljesítmények az ipartól távolabbi területeken. Ugyancsak a regionális pozícióknak megfelelő versenyképességű felsőoktatási rendszer 17

18 A magyar felsőoktat oktatás s nemzetközi zi versenyképess pességéről l ( duna( duna- medencei összehasonlításban) sban) I. Áttekintett rangsorok: ARWU (Sanghaj), THES, Q21, Multiranking Ország Top 100 egyetem % Top 500 egyetem % Világnépesség Világ GDP % % Németország 5,90 7,80 5,40 1,20 Ausztria 0,00 1,40 0,60 0,20 Magyarország 0,00 0,40 0,20 0,20 Csehország 0,00 0,20 0,30 0,20 Horvátország 0,00 0,20 0,10 0,10 Szlovénia 0,00 0,20 0,05 0,05 18

19 A magyar felsőoktat oktatás s nemzetközi zi versenyképess pességéről l ( duna( duna- medencei összehasonlításban) sban) II. A magyar egyetemi rendszer reprezentációja a nemzetközi élmezőnyben attól is függ, hogy az utóbbit mennyire tágan definiáljuk 2 magyar egyetem a TOP500-ban A Top200 -ban nincsenek osztrák egyetemek sem (4 rangsor együttes elemzése alapján)! A vele azonos GDP-jű és lakosságú Bajorországból 2 egyetem is a TOP200-ban szerepel Szlovák, román és szerb egyetem nincs az első 500-ban sem A rangsorok komoly módszertani problémáit itt nem érintjük 19

20 10 év v magyar K+F+I mérlegem Lényegesen nem növekedett a GERD/GDP mutató a BERD/GDP hányad valamelyest javult. A K+F+I intézményrendszer egyes elemei korszerűsödtek. Inkább stagnálás ( a pozíciók őrzése ), mint lemaradás. A felsőoktatásban a nemzetközi K+F versenyképességnek és a gazdaság fejlettségének megfelelő pozíciók EU közvetlen K+F+I versenytársai körének gyors bővülése gyorsan iparosodó távol-keleti és kisebb részben latin-amerikai gazdaságok. 20

21 Köszönöm a figyelmet! 21