A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban"

Ákos Katona
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti Tudományok F iskolája VERSENYKÉPESSÉG KKV-K VERSENYKÉPESSÉGE A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemezetek feletti régiók képessége viszonylag magas tényez jövedelem és viszonylag magas foglalkoztatási szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve. /OECD 1994./ A versenyképesség a termelékenység növekedéséb l és a foglalkoztatás magas szintjéb l ered, amely egyaránt megmutatkozik az európai vállalatok globális piacokon elért sikereiben, és a reáljövedelmek növekedésében, ami magas életszínvonalat biztosít mindenki számára. /Competitiveness Council 2004./ gazdasági cél társadalompolitikai cél 1

jövedelem és viszonylag magas foglalkoztatási szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve. /OECD 1994.

2 A kis- és középvállalatok alkotják az európai gazdaság gerincét. Virágzásuk alapvet feltétele a további növekedés elérésének, valamint a több és jobb munkahely megteremtésének, ezért a kkvpolitika kulcsfontosságú a megújított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség 2005-ös újraindítása óta. /COM(2007)592final:3/ Egy régió, ország vagy makrorégió kis- és középvállalati szektora akkor tekinthet versenyképesnek, ha tevékenységével képes jelent s és lehet leg növekv mértékben hozzájárulni az adott földrajzi terület gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási szintjének emelkedéséhez. GDP Népesség A VERSENYKÉPESSÉG ALAPTÉNYEZ INEK ÖSSZEFÜGGÉSE GDP Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Munkaképes korúak Munkaképes korúak Népesség GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TERMELÉ- KENYSÉG FOGLALKOZ- TATÁSI RÁTA MUNKAKÉPES KORÚAK ARÁNYA egy f re jutó GDP kkv-k részesedése a GDP-b l kkv-k termelékenysége foglalkoztatási ráta kkv-k foglalkoztatási szerepe /European Commission 1999./ 2

foglalkoztatási partnerség 2005-ös újraindítása óta.

3 Az aktivitási és a foglalkoztatási ráta alakulása () Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta EU27 EU15 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés A kkv-k részesedése a versenyszféra foglalkoztatásából () Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia EU27 Forrás: KKV-jelentés (2008), Eurostat, CSU, SUSR, GUS, INS adatai alapján saját szerkesztés 3

saját szerkesztés A kkv-k részesedése a versenyszféra foglalkoztatásából () 80 70 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

4 Vállalati méretkategóriák foglalkoztatási szerepe Magyarországon a versenyszférában () Összes foglalkoztatott ,6 24, ,8 15, ,1 16, ,7 42, Mikro Kis Közép Nagy 3 millió f ,0 19,9 2,0-2,2 millió f Alkalmazottak 39,4 33,2 21,3 22,7 18,7 22, Mikro Kis Közép Nagy Forrás: KKV-jelentés ( ) adatai alapján saját szerkesztés Az egy f re jutó GDP vásárlóer -paritáson számított értékei az Európai Unió átlagához képest (EU27=100) * EU27 EU15 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 4

2006 2007 Mikro Kis Közép Nagy Forrás: KKV-jelentés (2005-2009) adatai alapján saját szerkesztés Az egy f re jutó GDP vásárlóer -paritáson számított értékei az Európai Unió átlagához képest

5 A kkv-k hozzájárulásának alakulása a bruttó hozzáadott érték el állításához () EU27 Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Forrás: KKV-jelentés (2008), Eurostat, CSU, GUS, INS adatai alapján saját szerkesztés Az egyes vállalati méretkategóriák részesedése a bruttó hozzáadott érték el állításából 2005-ben () Vállalatok () ,4 17,8 18,9 20,9 EU27 0,2 49,2 0,1 1,1 18,3 0,7 6,9 16,2 4,2 91,8 16,3 95,0 Magyarország Nagy Közép Kis Mikro Forrás: KKV-jelentés (2008), Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 5

egyes vállalati méretkategóriák részesedése a bruttó hozzáadott érték el állításából 2005-ben () Vállalatok () 100 80 40 20 0 42,4 17,8 18,9 20,9

6 Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása Magyarországon és az Európai Unióban 2005-ben (vásárlóer -paritáson) Vállalatméret EU27 Magyarország EU27 Magyarország Mo. az EU27 ezer EUR/f az összes -ában -ában Mikro 29,9 18,7 70,7 > 68,0 62,5 Kis 38,7 19,4 91,5 > 70,4 50,1 Közép 44,8 23,8 105,9 > 86,4 53,1 KKV 36,4 20,6 86,1 > 74,6 56,6 Nagy 54,4 41,7 128,6 151,5 76,6 Összes 42,3 27,5 100,0 100,0 65,0 Forrás: Eurostat és KKV-jelentés (2008) adatai alapján saját szerkesztés KÖVETKEZTETÉSEK A kkv-k sikere az egész nemzetgazdaság sikere! A kkv-k foglalkoztatási szerepe nagy és növekv, ami segítheti a versenyképesség-javítás társadalompolitikai céljának, az életszínvonal növelésének megvalósítását. A kkv-k termelékenysége alacsony mind az európai kkv-khoz, mind a nagyvállalatokhoz képest, így nem tudnak a növekedés forrásai lenni, ami gátolja az el bbi cél megvalósulását. A tudás és az innováció legyen az európai növekedés mozgatórugója. /Közösségi Lisszaboni Program COM(2005)330/ Normatív ösztönz k: vállalkozásbarát környezet minden cég számára Speciális ösztönz k: nagy növekedési potenciálú, innovatív cégek számára 6

76,6 Összes 42,3 27,5 100,0 100,0 65,0 Forrás: Eurostat és KKV-jelentés (2008) adatai alapján saját szerkesztés KÖVETKEZTETÉSEK A kkv-k sikere az egész nemzetgazdaság sikere!

7 KÖSZÖNÖM MEGTISZTEL FIGYELMÜKET! 7

Hasonló dokumentumok

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel