Nemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008

Átírás

1 Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008

2 Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye General Motors Thaiföld Norvégia Ford Motor Co. Mitsui & Co. Szaud-Arábia Lengyelország Itochu Dél-Afrikai Köztársaság Royal Dutch Shell Marubeni Görögország Sumitomo Exxon Toyota Motor Wal Mart Stores Malajzia Izrael Kolumbia GDP, illetve értékesítési árbevétel (mrd USD)

3 Nemzetgazdaságok munkamegosztása helyett multinacionális és transznacionális vállalatok munkamegosztása Eltérő fejlettségű országok eltérő szerep a termelésben és a kereskedelemben Fejlett és fejlődő országok: hagyományosan a fejlettek késztermékeket, keket, a fejlődők nyersanyagokat (mg-i i termék, energiahordozó, ásványkincs, fa stb.) exportálnak.. Ez ma már nem igaz.

4 Külkereskedelem: az országhatárokat átlépő áruk és szolgáltatások, melyeket alapesetben vámok és illetékek terhelnek Probléma: vám- és illetékmentesség (lásd Schengeni Egyezmény) export kivitel; import behozatal a kettő különbsége a külkereskedelmi mérleg (mrd( USD, vagy ) A külkereskedelmi k teljes volumene a GDP arány nyában = (export + import) / GDP *100 export a GDP arány nyában = export / GDP *100 (%) import a GDP arány nyában = import /GDP *100 (%) nettó export a GDP arány nyában = export importból l származ rmazó export / GDP*100» importból származó export (reexport( reexport,, félkész termékek beépítése) A külkereskedelem tipizálása Fogalmak Reálkereskedelem (áruk és szolgáltatások) kb. 12,5 ezer mrd USD/év Pénzügyi- és tőkekapcsolatok (főleg számlapénz, többnyire spekulációs céllal) néhány nap alatt az egész éves reálkereskedelem értékének megfelelő elő összeg megfordul a nemzetközi pénzpiacon.

5 A külkereskedelmi mérleg hiánya az utóbbi években Magyarországon az utóbbi években jelentősen javult (2005-ben és 2006-ban), így annak értéke 2007-re 0,5 milliárd -ra csökkent, az export teljes összegéhez viszonyítva pedig 1% alá csökkent Forrás: KSH 2007

6 Külkereskedelemi cserearány ny: az vagy $ forintban meghatározott nominális árfolyamának %-os% változása a magyar árszintváltozás s mértm rtékéhez viszony onyítva vagyis: külkereskedelmi cserearány=export exportárak rak változv ltozása /importára ra változv ltozása pl. Egy országban 2005-ról 2006-re az exportárak rak 9, míg m g az importárak rak 11%-kal emelkedtek,, miközben az adott ország g 4,5%-kal növelte exportjának volumenét. 1. lépés l Külkereskedelmi cserearány = 1,09/1,11=0,982 0,982 Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban 1,8%-kal romlott a külkereskedelmi k kereskedelmi cserearány (0,982-1= - 0,018) Fontos: Mint láthatl tható a számol molásnál egy bázishoz viszonyított %-os% aránnyal számolunk, vagyis esetünkben nem a 9 és s a 11%-os értékkel, hanem a 109 és s 111%- os értékkel! 2. lépés l Import volumenének változása = az export változv ltozása * külkereskedelmi k cserearány vagyis 1,045*0982 = 1,02619 Tehát a cserearány 1,8%-os romlása és az export 4,5%-os bővülése mellett az import 2,6%-kal növekedhet úgy, hogy a külkereskedelmi mérleg változatlan marad.

7 A külkereskedelmi cserearány Magyarországon az utóbbi években folyamatosan romlott, melynek oka egyrészt az energiahordozók árának növekedése, másrészt a magyar export (különösen a gépek és berendezések) forintárszintjének mérsékelt növekedése -2,2% -1,4% Forrás: KSH 2007

8 A külkereskedelmi mérleg alakulása Németországban, Japánban és az USA-ban, Forrás: OECD

9 A külkereskedelem szabályozása I. Kereskedelmi szerződés két t vagy több t ország g között k létrejl trejöhet, melynek fajtái:» legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve: A szerződő felek minden olyan kedvezményt megadnak (akár r egyoldalúan an is) amit lehetővé tesz az adott ország(ok) jogrendszere pl. USA, EU egyfajta gazdasági támogatásként adja meg (Kelet-Európa, Afrika stb.)» viszonyosság g elve: kölcsönös s bánásmb smódot feltételez telez (a( a szerződő országok egymásnak ugyanolyan kedvezményeket adnak)» egyenlő elbánás s elve: azonos elbánásban ban részesíti egy ország minden partnerét (nincs kiemelt kör!) Árucsere-forgalmi megállapod llapodások: Ezek az áruforgalom nagyságát és összetételét t szabályozz lyozzák. Nemzetközi zi áruegyezmények» árhatárok rok rögzr gzítése» kivitel behatárol rolása, korlátoz tozása» piacok felosztása sa» termelés s korlátoz tozása» kiegyenlítő készletek tartása Fizetési megállapodások: : klíring (számlapénzforgalom), barter

10 A külkereskedelem szabályozása II. Külkereskedelmi ügyletek típusai:» áruügyletek: fedezett vagy fedezetlen áruügylet, barter, reexport,, tranzit ügyletek, switch ügyletek (devizában törtt rténő vásárlás s tartozás kiegyenlítésére).» külkereskedelmi ügyletek: lízing, l franchise, licenc értékesítés, s, termelési együttm ttműködés» szolgáltat ltatásokra között k külkereskedelmi k ügyletek: a szolgáltat ltatások mindegyike ide sorolható. Speciálisan a külkereskedelem k szabályoz lyozása céljc ljából l jött j létre l a korábban ismertetett GATT/WTO is (a nemzetközi szervezeteknél lesz majd róla szó) Fő célja a LIBERALIZÁCIÓ (vámok, illetékek, protekcionizmus)

11 A külkereskedelem legfontosabb adatai Az utóbbi évtizedben töretlenül fejlődik (Orosz válság 1997-ben ben, Indonézia 1998-ban ban,, 9/11, majd Argentína 2002-ben ben) Éves bővülés: kb. 6-7% 6 Forrás: OECD 2006 A világkereskedelem volumene (szolgáltat ltatások nélkn lkül l 10 ezer milliárd USD, + a szolgáltat ltatások kb mrd USD ¾-e e az OECD országokhoz, kb. negyede egyéb b országokhoz köthető.

12 Az áruforgalom összetétele: kb. 70%-a a ipari termék, kb. 20%-a a bányászati termékek (fémes- és nemfémes ásványkincsek, energiahordozók), és kb. 10%-a a mg-i i termék a növekedési ütem is hasonló sorrendbe állítható Forrás: WTO 2006

13 Az USA, az EU, Kína és Japán a külkereskedelmi áruforgalom nagy részét lefedi Folyamatosan nő Kína részesedése (várható Oroszország felzárkózása + a gyorsan növekvő fejlődő országok + Kelet-Európa) A szénhidrogének terén kiemelkedő az OPEC országok és néhány független getlen termelő (pl. Norvégia, Oroszország) részesedése (felvevőpiacuk a fejlett világ pl. USA) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében meghatározó a fejlett országok (elsősorban az EU) szerepe A bányászati termékek esetében szintén az EU vezet, de a Közel-Kelet Kelet szorosan a nyomában van (szénhidrogének révén) A textil- és textilruházati (+ cipő stb.) iparban a fő exportőrök K-K és DK-Ázsiában vannak (Kína, India, Vietnam) Egyes országok között konfliktusok (EU vs.. USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland a mg-i i termékek esetében, EU vs.. USA a banán esetében) ágazat mezőgazdas gazdaság bányászat feldolgozóipar A külkereskedelem legfontosabb trendjei fő importálók EU, Ázsia Európa, Ázsia EU, Ázsia, Észak-Amerika fő exportálók EU, Ázsia, Észak-Amerika Ázsia, Európa, KözelK zel-kelet EU, Ázsia, Észak-Amerika

14 Néhány fontos árucikk fő exportőrei és importőrei Árucikk Szén Kőolaj Vasérc Búza Rizs Kukorica Nyers húsh kivitel Ausztrália, USA, Dél-D Afrikai Közt. K Szaúd-Ar Arábia, Norvégia, Irán, Oroszország, Venezuela Brazília, Ausztrália, India, Kanada USA, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Argentína na Thaiföld, India, Vietnam, Kína, USA USA, Franciaország Argentína, na, USA, Hollandia, Franciaország, Ausztrália, Kína, DániaD behozatal Japán, Dél-Korea, D NémetorszN metország USA, Japán, Dél-Korea, D Franciaország, Olaszország Japán, Kína, K Nagy-Britannia, USA Egyiptom, Olaszország, Brazília, Japán, Dél-Korea Fülöp-szigetek, Irán, Indonézia, Brazília, Banglades Japán, Dél-Korea, D Mexikó,, KínaK Japán, Oroszország, Kína, K NémetorszN metország, Olaszország

15 Az egyes áruk külkereskedelmét (annak volumenét és értékét) jelentősen befolyásolja az ár (kereslet-kínálat) kínálat) Napjainkban magas pl. az energiahordozók (főleg az olaj), az acél, a nemesfémek világpiaci ára. Fő ok Kína és India fogyasztásának a növekedése Pl. az arany ára ma kb. 900 USD/uncia, miközben 2000-ben kb. 300 USD volt Az olaj ára (különböző árak!) átlag 100 USD/hordó körül van, miközben 2000-ben csupán dollár körül volt (reálértéken) A kukorica ára a chicagói árutőzsdén 12 USD/véka áron vehető (1 véka=35,3 liter), de hasonló a helyzet szinte minden élelmiszer esetében

16 A nemzetközi kereskedelem megoszlása (export alapján) az egyes régiók között, 2005 Régió Áruk Szolgáltatások Mrd USD % Mrd USD % Világ összesen , ,0 Észak-Amerika , ,5 Közép- és Dél-Amerika 355 3,5 68 2,8 Európa , ,6 EU , ,4 FÁK 340 3,3 42 1,7 Oroszország 244 2,4 - - Afrika 298 2,9 57 2,4 Közel-Kelet 538 5,3 55 2,3 Ázsia , ,7 Kína 762 7,5 74 3,1 Japán 595 5, ,5

17 A nemzetközi kereskedelem megoszlása (import alapján) az egyes régiók között, 2005 Régió Áruk Szolgáltatások Mrd USD % Mrd USD % Világ összesen , ,0 Észak-Amerika , ,6 Közép- és Dél-Amerika 298 2,8 70 3,0 Európa , ,8 EU , ,3 FÁK 216 2,1 62 2,6 Oroszország 125 1,2 - - Afrika 249 2,4 69 2,9 Közel-Kelet 322 3,1 85 3,6 Ázsia , ,4 Kína 660 6,3 83 3,5 Japán 515 4, ,7

18 Az egyes régiók részesedése a külkereskedelmi árufogalomból (export alapján), 2005 (milliárd USD) Régió mezőgazdaság bányászat feldolgozóipar összesen Észak-Amerika 136,6 178,8 1102,9 1477,5 Közép- és Dél- Amerika 93,5 131,5 120,9 354,98 Európa 396,1 405,4 3485,3 4371,9 FÁK 26,5 204,4 95,9 340,2 Afrika 32,3 194, ,7 Ázsia 154,5 252, ,8 Közel-Kelet 12,4 381,6 135,4 538 Összesen 851,9 1748,5 7311,

19 A legnagyobb külkereskedelemmel jellemezhető országok rangsora, 2005 (Forrás: WTO 2006) Ország export import egyenleg EU-25 (egymás s közötti k kereskedelem nélkn lkül) l) 1328,3 1462,5-134,2 Németország 969,9 773,8 196,1 USA 904,4 1732,4-828 Kína Japán 594,9 514,9 80 Franciaország 460,2 497,9-37,7 Hollandia 402,4 359,1 43,3 Egyesült Királys lyság 382,8 510,2-127,4 Olaszország 367,2 379,8-12,6 Kanada 359,4 319,7 39,7 Belgium 334,3 318,7 15,6 Dél-Korea 284,4 261,2 23,2 Oroszország 243,6 125,3 118,3

20 Ország export import egyenleg Írország 109, ,9 Ausztrália 105,8 123,3-17,5 Lengyelország 89, ,7 Csehország 78,2 76,7 1,5 Finnország Magyarország 62,1 66-3,9 Szlovákia 32 35,3-3,3 Magyarország külkereskedelmi mérlege 2006-ban kb. 2 milliárd, 2007-ben pedig kb. 0,5 milliárd volt (elhanyagolható hiány).

21 Az EU-25 külkereskedelme (áruforgalom alapján), 2005 (Forrás: WTO 2006) Import az EU-ba Export az EU-ból Egyenlege (Mrd USD) Európa % % -171 Európán belüli kereskedelem 3193,729 70,3 3200,304 73,2 6,575 EU ,335 34,5 2916,124 66,7 1348,789 Egyéb európai országok 263,494 5,8 284,18 6,5 20,686 Észak-Amerika 258,951 5,7 397,852 9,1 138,901 Dél- és Közép- Amerika 81,774 1,8 56,836 1,3-24,938 FÁK 181, ,3 2,5-72,42 Afrika 136, ,672 2,6-22,618 Közel-Kelet 90, ,672 2,6 22,812 Ázsia 554,246 12,2 332,272 7,6-221,974

22

23 A földgáz külkereskedelme, 2005

24 Az LNG külkereskedelme, 2005

25 A szén külkereskedelme, 2005

26 A vasérc külkereskedelme, 2005