A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

Átírás

1 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia Finnország Lettország Írország Észtország Szlovénia Luxembourg Portugália Ciprus Málta Megtermelt mennyiség (tonna) KISS ISTVÁN PhD hallgató, Nemzeti Kiválóság Program részese Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Gazdálkodástudományi Intézet Agrobiznisz Menedzsment Tanszék Debrecen, 213 A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1 Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg. BEVEZETÉS A 211-es termelési évben az Európai Unióban mintegy 26,1 millió hektáron több mint 14 millió tonna búzát állítottak elő. Annak ellenére, hogy a világ búza termőterületeiből az Európai Unió mindösszesen csak 11-12%-kal részesedik, a Közösség által előállított búza a világ termelésének közel 2%-át adta az adott esztendőben. Ennek oka az, hogy az EU-27 búzatermésátlagai világátlagot meghaladó szintet képviselnek. 1. ábra: Az EU-27 által előállított búza mennyiségének eloszlása a tagállamok között 211-ben, előállított mennyiség alapján felállított rangsor Az EU-27 TOP3 búzatermelő országa adta az Európai Unió búzatermelésének 53%-át 211-ben. Forrás: FAO, 213

2 A búzatermesztés mennyiségi szempontból magas fokú koncentráltságot mutat az Európai Unióban. E tényt alátámasztja, hogy az EU-27 által megtermelt 14 millió tonna búzamennyiségének közel 86%-át a TOP1 tagállam állította elő. Azonban a tényleges koncentrációt az bizonyítja, hogy a TOP3 ország az Európai Unióban előállított búzamennyiségéből közel 53%-kal részesedett 211-ben (1. ábra). Ez a koncentráció a kereskedelemben is érezteti hatását. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy az elmúlt években mely EU-s tagállamok töltöttek be jelentős szerepet a búza kereskedelmében exportőri, vagy importőri pozícióban. Jelen tanulmány alapjául szolgáló adatok nem tartalmazzák Horvátország csatlakozása miatti változásokat. ANYAG ÉS MÓDSZER A tanulmány a búzakereskedelem fontosabb szereplőit igyekszik bemutatni, Európai Uniós vonatkozásban. Az EU-27-et egységes egészként kezeli a szerző, a hosszabb periódusoknál figyelmen kívül hagyja tagállamok esetleges későbbi csatlakozását, illetve csatlakozástól függetlenül szerepelteti az EU-27 országok adatait. Jelen tanulmány alapját leginkább a FAO-OECD nemzetközi statisztikai adatbázis adatai adják.. A FAO-OECD által üzemeltetett statisztikai adatbázis használatának indoka, hogy a tanulmánysorozat első részében is a FAO adatok kerültek felhasználásra. A két cikkben megfogalmazottak és bemutatottak összehasonlíthatósága érdekében Európai Uniós szinten is a korábban említett adatbázis alapján készült el az elemzés. A primer statisztikai kutatómunkán túl - ahol szükséges és lehetséges volt ott - más szerzők munkáira is támaszkodik a cikk. A statisztikai adatbázisok alapján leíró statisztikai elemzéseket is végzett jelen tanulmány írója, emellett az elérhető szakirodalmat a tudományosság szintjére emelve szintetizálta. A cikk utolsó része összefoglalja a lényeges megállapításokat és levonja a konklúziókat az ágazattal kapcsolatosan. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE A 2 és 21 közötti időszakban az EU-27 által exportált és importált búza mennyisége egyaránt jelentős. Az importált mennyiségek vonatkozásában a 1 éves periódust tekintve stagnálást láthatunk (2. ábra), míg az exportált mennyiségek trendje növekvő. Különbséget kell tenni az exportált és importált mennyiségek vonatkozásában a Közösségen belüli kereskedelmet is magába foglaló és a harmadik országokba irányuló exportot bemutató statisztikai kimutatások között. Az EU-27 búzaexportjának több mint felét a Közösségen belüli kereskedelem teszi ki. A 2-es évhez képest 21-re az EU-27 harmadik országokba irányuló búzaexportja növekedést mutat. A harmadik országok felől érkező import stagnálása főleg az Európai Unió piacvédelmének köszönhető, hiszen a búza világpiaci árai és EU-s piaci árai között a 2-23-as időszakban -7,3% volt az összefüggés, míg között ez a mutatószám már 92,5% volt (LMC International, 212 In: FEHÉR-KISS, 213). E változás okaként meg kell említeni az intervenciós rendszer reformját, a versenyképességet fokozó uniós beruházási támogatásokat, valamint a búza árának szignifikáns emelkedését a 27-es évet követően. A fentiek együttes hatásaként az európai búzatermelők versenyképesebbé váltak a világpiacon, így az EU-27 országok növelni tudták a harmadik országokba irányuló export teljesítményüket (2. ábra).

3 Mennyiség (millió tonna) 2. ábra: Az EU-27 által exportált és importált búzamennyiségének alakulása a 2 és 21 közötti időszakban Exportált mennyiség (harmadik országokba irányuló) Importált mennyiség (Közösségen kívüli országokból) Exportált mennyiség (tartalmazza a Közösségen belüli exportot is) Importált mennyiség (tartalmazza a Közösségen belüli importot is) Forrás: FAO, 213 Az EU-27 országok által exportált búzamennyiséget tekintve elmondható, hogy az Európai Unió búzaexportja a termeléstől is koncentráltabb. A TOP3 exportőr megegyezik a TOP3 termesztővel. Az eltérés a koncentráció mértékben látható, hiszen a külkereskedelemben TOP3 pozícióban lévő ország az EU-27 országokon belüli kereskedelmet is magába foglaló búzaexport 65,8%-át adta 21-ben, míg ez a három tagállam a termelésből csak 53%-kal részesedett (3. ábra). Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság EU-27 belüli dominanciája nem meglepő, hiszen ezek az országok a világ búzaexportőr országainak 21- es évre készült TOP1-es listáján is megtalálhatóak (KISS, 213). A negyedik és ötödik legnagyobb exportőr Románia és Bulgária volt a 21-es esztendőben. Annak ellenére, hogy Románia és Bulgária is tengeri kikötővel rendelkező ország az export tevékenységük jelentős része az Európai Unión belülre irányult, hiszen legfontosabb célországaik között a legnagyobb arányt Spanyolország és Olaszország képviseli. Bulgária harmadik legfontosabb export partnere pont Románia volt, mintegy 35 ezer tonna búzát exportáltak a bolgárok keleti szomszédunk irányába. Románia Magyarország számára is stratégiai búzaexport partner. Emellett fontos az a tény is, hogy Románia és Bulgária jelentős mennyiségű búzát értékesített harmadik országokba, amelyek közül kiemelendő Dél-Korea, Etiópia, Banglades, Vietnam és Izrael. Az EU-27 hatodik legnagyobb búzaexportőrre Magyarország volt az adott évben. Hazánk legfontosabb export partnerei szintén az EU-27 országok közül kerültek ki, emellett főleg olyan közeli országokba értékesítettünk szignifikáns mennyiséget. Ennek alapvető oka, hogy Magyarország nem rendelkezik tengeri kikötővel és a magas szállítási költségek miatt gabonaféléink versenyképessége szállítási távolságban limitálódik.

4 Olaszország Hollandia Spanyolország Németország Belgium Portugália Egyesült Királyság Görögország Románia Lengyelország Franciaország Ausztria Dánia Lettország Írország Svédország Szlovénia Ciprus Litvánia Magyarország Luxembourg Szlovákia Bulgária Csehország Észtország Finnország Málta Importált mennyiség (ezer tonna) Exportált mennyisgé (ezer tonna) 3. ábra: Az EU-27 országok által exportált búzamennyiség tagállamonkénti eloszlása 21-ben (a Közösségen belüli kereskedelmet is tartalmazza) 25 2 Az EU-27 TOP3 búza exportőr országa az EU-27 búzaexportjából 65,8%-kal részesedett 21-ben Forrás: FAO, 213 Az EU-27 országok által importált búza tagállamonkénti eloszlása szintén koncentráltnak tekinthető, hiszen a TOP5 importőr ország az EU-27-en belüli búzaimport 76%-át tudhatta magáénak (4. ábra). Nyilván ez a koncentráltság a Közösségen belüli kereskedelem miatti statisztikai halmozódásoknak is köszönhető. 4. ábra: Az EU-27 országok által importált búzamennyiség tagállamonkénti eloszlása (a Közösségen belüli kereskedelmet is tartalmazza) Az EU-27 TOP5 búza importőr országa az EU-27 búzaimportjából 76%-kal részesedett 21-ben. Forrás: FAO, 213

5 ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KONKLÚZIÓ Az EU-27 által exportált búzamennyisége növekvő volt 2 és 21 között, mely növekedés nemcsak a Közösségen belüli kereskedelem emelkedésének volt köszönhető, hanem a harmadik országokba irányuló export mennyiségek javulásának is. Ez alapvetően üdvözölendő, hiszen ebből arra következtethetünk, hogy az európai búzatermesztők versenyképesebbé váltak a búza világpiacán. Ezzel egyidejűleg tény az is, hogy a harmadik országok felől érkező búzaimport stagnált 2 és 21 között, mely alapvetően az Európai Unió piacvédelmének köszönhető. Az EU-27 országok tagállamonkénti búzaexportjáról megállapítható, hogy az export tevékenység a termelésből való részesedéshez hasonlóan koncentráltnak tekinthető. Az importáló országokat tekintve hasonló megállapítások tehetőek, hiszen a TOP5 importőr az EU-27 búzaimportjából 76%-kal részesedett 21-ben. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE 1. FAO adatbázis (213): FAOSTAT Agricultural Statistic (letöltve: 213. május 2.) 2. FEHÉR I. KISS I. (213): Változások az európai gabonatermelésben 2 és 21 között In: Gazdálkodás 57. évfolyam 4. szám, 213. HU ISSN p Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest (megjelenés alatt) 3. KISS I. (213): A búzakereskedelem fontosabb szereplői 1. rész, világgazdasági vonatkozás (internetes szakcikk) TÁMOP A/ projekt, Nemzeti Kiválóság Program, Debrecen, (letöltve: 213. augusztus 14.) 4. LMC International (212): Evaluation of Measures Applied Under the Common Agricultural Policy to the Cereals Sector, Final Report, European Commission, Brussels, Belgium, 212 december