Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08."

Ida Horváth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László

2 Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográﬁa, nehéz lenne pontosan deﬁniálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán Viktor

3 Építész- de1iníciók munkámat a pénz segítségével számomra fontos dolgokra cserélhetem el. ZsaneA [a pénz] kézzelfogható energiasűrűség Dávid A pénz önmagában semmi. Csak akkor létezik, ha körforgásban van. Lelle

ZsaneA [a pénz] kézzelfogható energiasűrűség Dávid A

4 A pénz funkciói Elszámolási egység Az áruk mértékegységéül szolgál Lehetővé teszi az összehasonlítást Forgalmi eszköz A csere általános eszközeként az áruk mozgását köves Vagyontartási eszköz A forgalomból kilépve vagyonként létezik Fizetési eszköz Árumozgástól függetlenül, ellentételezés nélkül cserél gazdát

áruk mozgását köves Vagyontartási eszköz A forgalomból kilépve vagyonként

5 Fajták Árupénz Az adoa gazdaságban áruként is jelen van (pl. arany) Hitelpénz Törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitelvisszafizetéssel szűnik meg Készpénz Tárgyi formában megjelenő törvényes fizetőeszköz (pl. érme) Számlapénz Hitelintézeteknél elhelyezea betétek

keletkezik és hitelvisszafizetéssel szűnik meg Készpénz Tárgyi formában

6 Alapfogalmak PénzhelyeAesítők Váltó (árucsere során keletkező fizetési ígérvény) Nézzük meg! Pénzzé nem saját értéke, hanem elfogadása teszi Kötelezvény A kibocsátó ígéretet tesz a névérték és a kamatok egy későbbi időpontban történő visszafizetésére Leszámítolás Bankjegy A bankjegy a bank által kibocsátoa kötelezvény Nem fizet kamatot, a hitelt maga a bankjegy testesas meg

névérték és a kamatok egy későbbi időpontban történő visszafizetésére Leszámítolás Bankjegy A

7 Alapfogalmak Hitelügylet A szolgáltatás vagy termékátadás az üzletkötés periódusában történik, a pénzbeni ellenszolgáltatást viszont egy későbbi időpontban nyújtják. [Meyer- Solt, 154. old.] Nominálkamat A pénzkölcsön ára A nominálkamat és a kölcsönzöa összeg aránya a kamatláb M t+1 M t =1+ i

időpontban nyújtják. [Meyer- Solt, 154. old.

8 Alapfogalmak Árfolyamérték AdoA névértékű kötelezvény jelenértéke 10%- os kamatláb mellea mekkora összeget ajánlanánk fel egy megbízható adós 100 Ft- os kötelezvényéért? PV = 1+ i A kötelezvények árfolyama és a nominálkamatláb ellentétes irányban változik Reálkamat A hitelezés hozamából megvásárolható árumennyiség J

9 Fisher- tétel M ( 1+ i) 1+ π M = ρm Reálkamat ρ + π i Infláció jellemzően elhanyagolhatóan kicsi 0 ebből a kamatláb: 1+ ρ = ( ) 1+ π M M 1+ i 1+ ρ = 1+ i 1+ π ρ + π + ρπ = i ( 1+ ρ) ( 1+ π ) =1+ i

10 Várakozások Infláció Az infláció jövőbeni értékeire várakozásokat alakítunk ki Ennek következtében a reálkamat mértéke sem biztos Az az árumennyiség, amelynek beszerzésére valamely gazdasági szereplő befektetésének hozamából számít [Meyer- Solt, 158. old.] A várt reálkamatláb nagyságát a nominális kamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg Fisher- tétel ρ e i π e

valamely gazdasági szereplő befektetésének hozamából számít [Meyer- Solt, 158. old.

11 Pénzteremtés Legegyszerűbb eset Egyetlen bank Kizárólag készpénz Nincs infláció és inflációs várakozások Bank 1 1+ i B Készpénz Kötelezvény B Gazdasági szereplő

12 Pénzteremtés Számlapénz A szereplők ügyleteinek lebonyolításához nincs szükség a pénz tárgyi megjelenésére A fizetés egy könyvelési művelet (jóváírás) A pénzteremtés szintén A számlakönyvben jóváírják az elvileg kifizetendő összeget Bank Jóváírás Kötelezvény Gazdasági szereplő

művelet (jóváírás) A pénzteremtés szintén A számlakönyvben jóváírják

13 Problémák A teremtea pénz a bank saját pénze Akiknek nincs fennálló hitelügylete, azok semmilyen módon sem kényszeríthetőek a bank saját pénzének elfogadására Mi gátolja a túlzoa pénzteremtést? Mi történik ha több banki szereplő van jelen? Az egyes bankok nem kötelesek egymás pénzét elfogadni Törvényes fizetőeszköz Minden szereplő köteles elfogadni Szükség van egy elszámolóházra (clearing house)

Mi történik ha több banki szereplő van jelen?

14 Központi Bank A bankok bankja Rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával Biztosítja a hitelrendszer működőképességét Biztosítja a pénzérték stabilitását A kormány bankja Lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit Birtokolja és kezeli a moetáris tartalékokat Fenntartja az ország nemzetközi fizetőképességét Nem profitorientált Kereskedelmi bankok

kormány bankja Lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit Birtokolja és kezeli a

15 Kétszintű bankrendszer KözponS 2. Megbízás Bank Törvényes 3. Jóváírás fizetőeszköz Kereskedelmi bank Kereskedelmi bank 1. Átutalási megbízás 4. Pénzügyi teljesítés Adós ügyfél Termék vagy szolgáltatás Szállító ügyfél

16 Tartalékolás A fizetőképesség fenntartása érdekében a bankok jegybankpénzt tartanak (Kötelező és fölös) tartalék A tartalék jegybankpénzben áll rendelkezésre A modern hitelpénz mögöa NINCS reálfedezet Aranystandard majd BreAon Woods rendszer ig A korlátlan pénzteremtést a kötelező tartalékráta korlátozza (t ) A fedezetet betétgyűjtésből kell biztosítani Ennek azonban többszázszorosa helyezhető ki hitelként

Aranystandard majd BreAon Woods rendszer 1973- ig A korlátlan pénzteremtést a kötelező tartalékráta

17 Pénzaggregátumok Likviditás szerint A likviditás azt fejezi ki, hogy az adoo eszköz milyen mértékben használható fel forgalmi eszközként vagy milyen mértékben és gyorsan cserélhető forgalmi eszközre. [Meyer- Solt, 163. old.] M 0 jegybankpénz- állomány (JBP) Készpénz + jegybanki betétek M 1 közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök M 0 + látra szóló betétek M 2 kvázipénz (tágabb értelmezés) Likviditás

18 További fogalmak Készpénzhányad A teljes pénzkínálat készpénz formájában létező hányada m r = Tartalékráta KP KP + KBP ebből: Megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi banki pénznek A tartalékolás csökkens a megszerezhető kamatokat t = JBB KBP KP = m r 1 m r KBP

jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi banki pénznek

19 A pénzkínálat elemei A jegybank pénzkínálata (M 0 ) készpénzből és jegybanki számlapénzből áll (csak banki ügyfelek) M 0 = KP + JBB = m r KBP + t KBP = m + t 1 m r r 1 m r 1 m r Ebből a kereskedelmi banki pénzmennyiség: ( ) KBP KBP = 1 m r m r + t (1 m r ) M 0 Számlapénz Monetáris bázis (JBP)

KBP + t KBP = m + t 1 m r r 1 m r 1 m r Ebből a kereskedelmi banki

20 A pénzkínálat A teljes pénzmennyiség jészpénzből és kereskedelmi banki számlapénzből áll: M 1 = KP + KBP Az előzőeket behelyeaesítve: Átrendezve: M 1 = m r M 1 + ( 1 m r )M 1 = 1 m r ( ) JBP m r + t 1 m r 1 m r ( ) JBP m r + t 1 m r

előzőeket behelyeaesítve: Átrendezve: M 1 = m r M 1 + ( 1

21 A pénzmultiplikátor Egyszerűsítés után (figyelembe véve, hogy M 0 =JBP) M 1 = Megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé Értéke szükségszerűen nagyobb, mint egy 1 ( ) M 0 m r + t 1 m r PénzmulLplikátor Ha a készpénzhányad nulla, akkor a mulsplikátor maximális

22 A pénzkínálati függvény A tervezea nominális jegybankbénz- mennyiség és a forgalomnak felkínált nominális pénzmennyiség közöz összefüggés A tartalékolás költségei miaa a pénzkínálat áaétesen függ a nominális kamatlábtól M 1 = 1 m r + ( 1 m r )t + ( 1 m r )t f i ( ) M 0 Kötelező tartalék Fölöstartalék

23 A pénzkínálati függvény i 0 i A nominálkamatláb emelkedése növeli a tartalékolás költségeit, ezért a fölös tartalékok csökkennek, a pénzkínálat pedig nő. A kötelező tartalékrátát elérve a tartalékok nem csökkenhetnek tovább, a pénzkínálat konstans. M S

24 A pénzkereslet A leglikvidebb vagyontárgy meghatározoo összegének tartására irányuló szándék [Meyer- Solt, 172. old.] A pénz forgalmi eszköz funkcióját csak akkor töls be, ha a forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségben rendelkezésre áll A pénzkereslet reálpénzösszegre irányul A pénztartás a vagyontartás egy formája Költsége a feláldozoa hozam vagy kamat (alternamv költség) A vagyon átmenes formája

25 Pénzkeresleti motívumok Tranzakciós Vásárlások lebonyolítása és tartozások kiegyenlítése A tranzakciók átlagos pénzigénye és a pénztartás költségei határozzák meg Óvatossági Az előre nem látható események kivédésére Spekulációs Célja a vagyon értékének megőrzése és növelése Eszközvásárlás és eladás Keynes

26 Pénzkeresleti függvény A gazdasági szereplők összessége által tartani kívánt pénzmennyiséget a jövedelem, a nominálkamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg L L( Y,i,i e,π e ) L Y > 0, L i < 0, L i e > 0, L π e < 0 Tranzakciós moavum Bizonytalanság Keynes

27 Pénzpiaci egyensúly Reálpénzmennyiség A forgalomban lévő pénzmennyiség reálértéke az az árumennyiség, amelyet a pénztulajdonosok ebből adoo árak melleo vásárolhatnak [Meyer- Solt, 184. old.] Pénzpiaci egyensúlyban a reálkereslet és a reálkínálat megyegyezik L( Y,i,π e ) = M S P A reálkínálat a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal hányadosa

Hasonló dokumentumok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz