A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA

Átírás

1 A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: november

2 Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és pénzkínálat Az infláció 2

3 A pénz fogalma (Bodai, 2006) A pénz olyan jelkép, olyan szimbólum, amelyet a csere céljából, a csere megkönnyítésére találtak fel. (Platon) Amint a hiányzó cikkek behozatala s a fölösleg kivitele által az életszükségletek ezen pótlása egyre távolabbi vidékekre terjedt ki, kényszerűségből a pénz használatához folyamodtak (Á-P-Á). Amellett, hogy a pénz maga is használati cikk, azon haszonnal is járt, hogy könnyen kezelhető volt bárminő célra. Kezdetben egyszerűen súllyal és nagysággal határozták meg, végtére azonban ismertetőjelet is nyomtak rá, hogy ez a mindenkori méréstől mentesítse őket; a jel a mennyiség jelzésére szolgált. Vannak, akik a gazdaságot egyszerűen felhalmozott pénztömegnek tartják. Számukra a pénz nem az árucsere eszköze, hanem az árucsere alapanyaga és végcélja (P-Á-P). A pénzkeresésé ilyen módján szerzett gazdagság nem ismer határt. (Arisztotelész) 3

4 A pénz törvény által meghatározott mérték, és innen van az, hogy a dénárt pénzérmének (numisma) hívják, nomos ugyanis törvényt jelent, a dénár tudniillik nem a természet általi mérték, hanem nomo, vagyis a törvény által: hatalmunkban áll ugyanis, hogy a dénárokat megváltoztassuk és használaton kívül helyezzük. A pénzérméket a csere kedvéért találták fel. (Aquinói Szent Tamás) A pénz önmagában nem alkalmas az emberi szükségletek kielégítésére. A pénz a végső szükségletek idején sem testeteken nem tud segíteni, sem a lelketeken. Aki arra vágyik, hogy gazdag legyen, kísértésekbe esik, és az ördög tőrébe hull, és sok hasztalan és veszedelmes vágytól űzve pusztulásba és halálba rohan. Ezt különösen azokban látod valóra válni, akik hirtelen akarnak meggazdagodni. (Petrarca) 4

5 Az arany és az ezüst csak képzelt gazdagságot jelentenek, s ennek külső jelei a pénzérmék. Mennél több van belőlük, annál kevesebbet érnek, mert kevesebb reális értéket kaphatunk értük. (Montesquieu) A pénz tartalmában termelési általánosabban társadalmi viszony megjelenése, anyagiságában kezdetben áru, majd áruburkát levetve viszonylagosan (vásárlóértékéhez képest) értéktelen papír- vagy fémdarab és bankszámlán megjelenő könyvelési tétel. (Bánfi, 1998) 5

6 A pénz kialakulása 1. Csere: véletlen, majd kifejlett csere 2. Árupénz: a pénz általános egyenértékes, hasznos, tartós, osztható, homogén, esztétikus Ókor: háziállatok, gabona, majd Kr.e. 640-től először Lüdiában nemesfém érmék Középkor: változó nemesfém-tartalmú érmék (mono- és bimetallizmus), a pénzverés uralkodói monopólium 6

7 3. Pénzhelyettesítők: A klasszikus papírpénz: a nemesfém érmék értéktelen, jegy formájú helyettesítője. Mindenkor felvehető, de lehetővé teszi a nagy távolságú fizetéseket. Használata egyszerűbb, kiküszöböli a kopási veszteséget. Kibocsátásának formái: - Pusztán nemesfém helyettesítésre - Állami vásárlás formájában, fedezetlen pénzkibocsátásként (Ha a pénzmennyiség nem haladja meg a minimális pénzszükségletet, akkor nincs inflációs hatása.) 7

8 A klasszikus bankjegy: Az áruforgalom állandó növekedése okozta relatív pénzhiány által életre hívott banki váltó. Kibocsátásának folyamata: - A relatív pénzhiány kezelésének eszközeként megjelenik a vállalati váltó - A vállalati váltók leszámítolása révén forgalomképesebb, un. banki váltók kerülnek forgalomba, melyeken nincs lejárat és kamat, egész címletekben kerülnek kibocsátásra. 8

9 A pénz funkciói A mai fizetőeszköz modern, belső érték nélküli hitelpénz. 1. Értékmérő: a pénz homogenitásából adódóan a gazdaság számbavételi egységeként funkcionál, alkalmas áruk árának, jövedelmek, vagyonok mérésére, összevetésére. Az arany esetében az értéket az emberiség valamiféle általános közmegegyezéssel állapította meg (aranypénz esetén az érték egyenlő a súllyal), később a pénzhelyettesítők értékét a pénzláb (egységnyi papírpénzért kapható aranymennyiség) határozza meg. 9

10 2. Forgalmi eszköz: A pénz alkalmas az áruk cseréjének közvetítésére (azonnali fizetés), ennek feltétele a pénz általános elfogadottsága. 3. Felhalmozási eszköz: a pénz a vagyontartás (leglikvidebb) eszköze lehet. 4. Fizetési eszköz: a pénz alkalmas halasztott fizetésre, hitelek nyújtására és visszafizetésére. 5. Világpénz: a pénz mindezen funkciókat országhatáron kívül is betöltheti. 10

11 A modern pénz teremtése A modern, belső érték nélküli hitelpénzt a bankok teremtik: - hitelnyújtással (magánszférának, államnak) - külföldi fizetőeszköz vásárlásával A bankrendszer lehet egyszintű, vagy kétszintű - az egyszintű bankrendszer sematikus ábrája: JEGYBANK VÁLLALAT VÁLLALAT VÁLLALAT VÁLLALAT VÁLLALAT 11

12 ábrája: - a kétszintű bankrendszer sematikus JEGYBANK KERESKEDELMI KERESKEDELMI KERESKEDELMI BANK BANK BANK VÁLLALAT VÁLLALAT VÁLLALAT VÁLLALAT VÁLLALAT 12

13 A pénzteremtés bemutatására a kettős könyvvitel módszerét alkalmazzuk, és a folyamatot mérlegen szemléltetjük. Mérleg: Egy olyan könyvviteli nyilvántartás, mely egy adott időpontban összevontan, pénzértékben tartalmazza a gazdálkodó vállalat (bank) eszközeit és forrásait. VÁLLALAT Állóeszközök ingatlanok gépek Forgóeszközök anyagkészletek vevők bankbetét Saját források Szállítók Bankhitel 13

14 Hitelek Értékpapírok Deviza BANK Betét A pénzteremtés műveletével a bank tartozásai (passzívái) és követelése (aktívái) is egyaránt növekednek. 14

15 Pénzteremtés hitel nyújtásával (egyszintű bankrendszer, készpénz nélküli gazdaság) Hitel BANK Betét Betét VÁLLALAT Hitel 15

16 Pénzteremtés devizavásárlással (egyszintű bankrendszer, készpénz nélküli gazdaság) + Deviza (arany) BANK + Betét - Deviza (arany) +Betét VÁLLALAT 16

17 Pénzteremtés hitelnyújtással (kétszintű bankrendszer, készpénz és számlapénz) JEGYBANK Hitel a kereskedelmi banknak Jegybankpénz (a kereskedelmi bank betéte) KERESKEDELMI BANK Jegybankpénz (betét a jegybanknál) Hitel a jegybanktól A jegybank készpénzt és számlapénzt is teremthet, míg a kereskedelmi bank csak számlapénzt. 17

18 Fizetési megbízások a kétszintű bankrendszerben Pusztán a bank betéteinek átrendeződése nem jelent pénzteremtést. I. Fizetés ügyfélkörön belül: A vállalat fizet B vállalatnak 10 egységnyi pénzt KER. BANK A betéte - 10 B betéte +10 A VÁLLALAT Betét -10 Szállítók - 10 B VÁLLALAT Vevők - 10 Betét

19 II. Fizetés ügyfélkörön kívül: C vállalat fizet B vállalatnak 50 egységnyi pénzt JEGYBANK Hitel C kereskedelmi banknak +50 C kereskedelmi bank betéte +50 C KER. BANK B KER. BANK JB betét +50 Jegybankhitel +50 C VÁLLALAT B VÁLLALAT 19

20 JEGYBANK B kereskedelmi bank betéte +50 C kereskedelmi bank betéte -50 C KER. BANK B KER. BANK JB betét -50 C betéte - 50 JB betét +50 B betéte + 50 C VÁLLALAT Betét -50 Szállítók - 50 Vevők - 50 Betét + 50 B VÁLLALAT 20

21 III. 10 egység készpénz felvétele JEGYBANK A kereskedelmi bank betéte - 10 Készpénz +10 KER. BANK JB betét -10 Vállalat betéte - 10 Betét - 10 VÁLLALAT 21

22 A hitelpénz körforgása A kereskedelmi bankok a jegybanktól, vagy a gazdálkodó szektortól jegybankpénzhez jutnak. A kereskedelmi bankok a vállalatoknak hiteleznek, ezzel pénzt teremtenek. A vállalattól a pénz a többi gazdasági szektorhoz áramlik. A vállalat az értékesítés bevételéből visszafizeti a hitelt, ezzel a pénz megszűnik. A pénz bármely szereplőnél kiléphet a forgalomból, így megszakad a körforgás. 22

23 A pénzmultiplikáció A pénzmultiplikáció pénzmegsokszorozódást jelent. A jegybank a kereskedelmi bankok által tartott betétekre kötelező tartalékot ír elő. A kötelező tartalék célja: kezdeten a bankok likviditásának biztosítása jelenleg a teremthető pénz mennyiségének szabályozása 23

24 A pénzmultiplikáció folymata Szabad jegybankpénz 950 Tartalék 50 Hitel (A) +950 Jegybankpénz -950 Szabad jegybankpénz 902,5 Tartalék 47,5 Hitel (C) +902,5 Jegybankpénz -902,5 I. KERESKEDELMI BANK II. KERESKEDELMI BANK Betét (X) 1000 Betét (A) +950 Betét (A) -950 Betét (B) 950 Betét (C) +902,5 Betét (C) -902,5 Szabad jegybankpénz 857,375 Tartalék 45,125 Hitel +857,375 Jegybankpénz -857,375 III. KERESKEDELMI BANK Betét (D) 902,5 Betét +857,375 Betét -857,375 24

25 Időponttól Általános kötelező tartalékráta (százalék) március 1. 13, május 1. 12, január , április 1. 15, május 1. 16, június 1. 17, február , március 1. 16, április 1. 15, április , május 1. 12, június 1. 12, január 1. 12, január 1. 12, július 1. 11, február 1. 7, július 1. 6, augusztus 1. 5, november 1. 2,00 Forrás: /Monetaris_politik a/mnbhu_eszkozt ar/mnbhu_kotelez otartalekrendszer/ nbhu_kotelezotart alekrendszeradato k 25

26 A pénzmultiplikátor A pénzmultiplikátor maximális érétke (ha nincs készpénzkiszivárgás ) a tartalékráta reciprokával egyenlő. A jegybankpénz és a kereskedelmi bank-pénz hányadosa. M=JBP x pénzmultiplikátor M = JBP [ + ( ) ] 2 ( n 1) 1 1 t (1 t)... (1 t)... M M = = ( n 1) (1 t) 1 JBP, n (1 t) 1 1 JBP t 26

27 Nincs készpénzkiszivárgás: M = = 0, Van készpénzkiszivárgás: a második bankhoz csak 500 egység pénz kerül M = = 0, A bankok racionális érdeke, hogy minél több pénzt betétként tartsanak. 27

28 A pénztömeg nagysága Pénztömeg: adott országban pénzként számításba vehető bankpasszívák összege. A pénztömeg kategóriái (pénzaggregátumok): M 1 : szűken értelmezett pénz: - készpénz - látra szóló betétek M 2 : tágan értelmezett pénz: - határidős betétek - takarékbetétek - devizabetétek 28

29 A forgalomban lévő készpénz havi átlagos mennyisége Forrás: 29 merleg/mnbhu_stat_merleg_1409/abrakeszlet_ pdf

30 A pénzkereslet és pénzkínálat Pénzkínálat A pénzkínálat a gazdaságban meglevő pénzmennyiséget jelenti. A pénzkínálat jegybanki szabályozása: - kötelező tartalékráta - refinanszírozási hitelkeret és kamatláb - nyílt piaci műveletek 30

31 Pénzkereslet A pénzkereslet a magánszektor (háztartás és vállalat) által tartani (tartalékolni) kívánt pénz mennyisége. Típusai: - tranzakciós pénzkereslet - Vagyontartási pénzkereslet - Spekulációs pénzkereslet 31

32 A pénzpiaci egyensúly i M S /P i* M D M/P M/P: reál pénzmennyiség = nominál pénzmennyiség/árszínvonal 32

33 Az infláció (Bánfi, 2007) 1. Infláció a nemesfém-pénz rendszerében: A tisztán elméleti modellben, ahol az érmék nemesfém-tartalma állandó a kincsképző funkció miatt nincs infláció. Az árupénz rendszerben a pénzrontás miatt alakul ki infláció. 2. Infláció a pénzhelyettesítők megjelenésével: Az infláció az áruk és szolgáltatások árszínvonalának folyamatos és tartós emelkedése. 33

34 1. Kereslet húzta infláció Az infláció okai 2. Költség tolta infláció 34

35 1. Példák az infláció belső okaira: Termelékenység-növekedés nélkül bekövetkező béremelés Termelékenység-növekedés mellett bekövetkező béremelés, amennyiben ez nem változatlan újratermelési arányok mellett zajlik. (Pl. a bérek növekedését nem követi a fogyasztási cikkek kínálatának bővülése; nem elegendő a globális egyezőség, szükséges a strukturális kiegyenlítettség. A költségvetési újraelosztás arányának növekedése (Recenzió esetén a nem visszafogott állami kiadások általában csak adóemeléssel finanszírozhatók, melyek rendre beépülnek az árakba.) 35

36 2. Példák az infláció külgazdasági okaira: Az importárak az exportáraknál nagyobb mértékű növekedése. - Ekkor az import fedezésére pótlólagos export szükséges, mely csökkenti a belföldre szánt áruk termelését, mely túlkeresletet, azaz inflációt okoz. - Az import szubvencionálása csak rövid távú megoldás, hiszen ezzel nő az állam eladósodottsága. - Valódi megoldás a termelés hatékonyságának növelése. 36

37 Az infláció típusai 1. Kúszó infláció 2. Vágtató infláció 3. Hiperinfláció 37

38 Az infláció költségei 1. Véletlenszerű jövedelem és vagyon átcsoportosítás 2. Tranzakciós költségek növekedése 3. Az árrendszer információ-hordozó szerepének torzulása 38

39 Inflációs célok Magyarországon - A évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg. - Az alacsony infláció hosszabb távon tartósan magasabb növekedést és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet biztosít, mérsékli a lakosságot és vállalkozásokat egyaránt sújtó gazdasági ingadozások mértékét. - A jegybank az inflációs célkövetés rendszerében 2005 augusztusától a 3 százalékos középtávú cél körüli infláció biztosításával törekszik az árstabilitás megvalósítására. 39

40 Forrás: flacios_celok.jpg 40

41 Makrogazdasági mutatók (Forrás: Tény Előrejelzés MNB becslés Infláció (éves átlag) Infláció 1,7 0,1 2,5 Gazdasági növekedés Export 5,3 6,5 5,9 Import 5,3 7,1 6,0 GDP 1,1 3,3 2,4 Külső egyensúly Folyó fizetési mérleg egyenlege 3,1 3,1 3,1 Államháztartás ESA-egyenleg -2,4-2,8-2,6 Munkaerőpiac Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 3,1 3,2 3,4 Nemzetgazdasági foglalkoztatottság 1,6 4,4 0,2 Versenyszféra bruttó átlagkereset 3,6 4,2 4,0 Versenyszféra foglalkoztatottság 0,8 4,2 0,1 Munkanélküliségi ráta 10,2 8,1 7,8 Versenyszféra fajlagos munkaköltség 2,3 4,4 0,7 Lakossági reáljövedelem 1,5 3,9 1,9 41

42 A Forint árfolyama és között Forrás: 42

43 Hivatkozott források: IRODALOMJEGYZÉK 1. Bánfi Tamás Sulyok-Pap Márta (szerk.) (1998): Pénzügytan I., II. Egyetemi Tankönyv. Tanszék, Budapest. 2. Bánfi Tamás (szerk.) (2007): Pénzügytan. Egyetemi Tankönyv. Tanszék, Budapest. 3. Bodai Zsuzsa (2006): A pénz filozófiája I. Az ókori, a középkori és a kora újkori pénzelméletek. Aula, Budapest 4. MNB statisztika (2014) (részletesen lásd az ábrák alatt) Felhasznált irodalom: 1. Buckley, Adrian (1998): Bevezetés a nemzetközi pénzügyekbe. Panem, Budapest. 2. Jaksity György (2005): A pénz könnyelmű természete. Aula, Budapest. 3. Magyar Gábor (2007): Pénzügyi navigátor. Budapest 43