GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA. Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam. Gazdaságpolitika

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA. Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam. Gazdaságpolitika"

Jázmin Gál
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 GAZDASÁGPOLITIKA, PÉNZÜGYPOLITIKA, MONETÁRIS POLITIKA Onyestyák Nikolett Pénzügy 1. Sportszervezı II. évfolyam Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika Pénzügyi politika Költségvetési (fiskális) politika Monetáris politika Devizapolitika 1

2 A gazdaságpolitika A gazdaságpolitika a gazdasági célok kijelölése, a célok eléréséhez szükséges eszközök, módszerek és intézkedések összessége. A gazdaságpolitikai eszközök csoportjai: 1.) Magatartásra utasító eszközök: termeléspolitika árpolitika bér- és munkaerı-politika külgazdasági politika 2.) Magatartást indukáló eszközök: rendszerszabályozási politika folyamatszabályozási politika, költségvetési politika pénz- és hitelpolitika árfolyam-politika, információs politika 3.) Magatartást egyeztetı eszközök: - a gazdaságon belül egyeztetés a termelıkkel, szervezetekkel - egyeztetés a munkaadók és a munkavállalók között A pénzügyi politika A pénzügyi politika a gazdaságpolitika egyik eleme, azon felsıszintő döntések, intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának konkrét céljait és eszközeit. A pénzügyi politika részterületei: a költségvetési politika, a monetáris politika, a devizapolitika. 2

3 A pénzügyi politika legfontosabb céljai a gazdasági növekedés elısegítése, az infláció mérséklése, a gazdasági szerkezet átalakítása, a piaci verseny kibontakoztatása, a szociális védıháló kialakítása, az ország fizetıképességének biztosítása, a külgazdasági egyensúly kialakítása, fenntartása, a belsı pénzügyi egyensúly megteremtése, meghatározott folyamatok elérése a pénzmennyiség szabályozásával, a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása A költségvetési politika A költségvetési politika a közvetlen állami pénzügyi kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló állampénzügyi beavatkozásra vonatkozó koncepciók és döntések összefüggı rendszere. eszközrendszere: adók, támogatások, államkötvények és kincstárjegyek adásvétele, központi beruházások finanszírozása, a társadalmi közös fogyasztás pénzellátási rendszere. 3

4 Az államháztartás Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó tervezési, gazdálkodási és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. államháztartás alrendszerei: a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok, a társadalombiztosítás, az elkülönített állami pénzalapok. A monetáris politika A monetáris politika a forgalomban lévı pénzmennyiség ezen belül is fıként az érmék, a bankjegyek és a számlapénz együttes mennyiségének - szabályozását jelenti, a gazdasági stabilitás megırzése, illetve megvalósítása mellett. A monetáris politika célkitőzései: végsı célkitőzések (pl. a gazdasági növekedés ütemének segítése, az infláció alakulásának befolyásolása, a külgazdasági egyensúly elısegítése), közbeesı célkitőzések (pl. a hitelállomány, a belföldi kamatszint, a valutaárfolyam szabályozása), operatív célkitőzések (pl. a tartalékok, a nyújtott hitelek, a rövid lejáratú pénzpiaci kamatszint ellenırzése). 4

5 A devizapolitika A devizapolitika azon felsıszintő döntések és intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának feltételeit és eszközeit. Feladata, hogy az adott országban megteremtse a belsı és külsı gazdasági kapcsolatok mechanizmusának mőködését. A devizapolitika részterületei: a nemzetközi pénzforgalmi politika, a valutaárfolyam-politika, a fizetési mérleg politika, a nemzetközi hitelpolitika és a tartalékpolitika. A fizetési mérleg A fizetési mérleg egy adott ország rezidens (statisztikai értelemben vett belföldi) és nem rezidens gazdasági szereplıi közötti, meghatározott idıszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi mőveletek számbavételére szolgál. Forgalmi típusú pénzügyi statisztika, melyhez szorosan kapcsolódik az állományi szemlélető külfölddel szembeni befektetési pozíció. 5

6 A fizetési mérleg Folyó fizetési mérleg Áruk Szolgáltatások Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Tıkemérleg Viszonzatlan tıkeátutalások Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma Pénzügyi mérleg Közvetlen tıkebefektetések Portfólió-befektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékok Országok fizetési mérleg szerinti listája 1 Japán $ Németország $ Szaúd-Arábia $ Oroszország $ Svájc $ Norvégia $ Kína $ Kanada $ Észak-Korea $ Svédország $ Tajvan $ Magyarország $ Amerikai Egyesült Államok $

7 A monetáris irányítás eszközei Mennyiségi nem differenciál a hiteligénylı társadalmi hovatartozása, a hitelbıl megvalósítandó cél társadalmi, szociálpolitikai kritériumai szerint Minıségi a hatóság különbséget tesz a hiteligénylı ágazati hovatartozása, a megvalósítandó cél szociálpolitikai, társadalompolitikai kritériumai szerint A mennyiségi monetáris irányítás eszközei viszontleszámítolási kamatpolitika nyíltpiaci mőveletek kötelezı tartalékráta hitelkontingentálás erkölcsi rálátás ebbıl az elsı három nem monetáris irányításra lett kitalálva, kétszintő bankrendszerben alkalmazhatók 7

8 1.) A viszontleszámítolási kamatpolitika = a refinanszírozás a finanszírozás finanszírozása Rediszkontpolitika a váltóformához, mint speciális hitelhez kapcsolódik leszámítolás váltó a váltó pénzzé tehetı bemegyek a bankba és leszámítolást kérek a váltóra, a bank levonja a maradék napokra esedékes kamatot (ha a kereskedelmi banknak is pénzre van szüksége, akkor a Kp-i banknál viszontleszámítolhatja célja eredetileg: hogy a váltó tulajdonosát szükség esetén pénzzel lássák el a viszontleszámítolási kamatlábat a Kp-i bank határozza meg a kereskedelmi bankokra, azok e szerint változtatják leszámítolási kamatlábukat Viszontleszámítolás 1000 Ft-os névértékő váltó, 1 év a lejáratig 10 százalékos leszámítolási kamat 900 Ft-ért megveszi az ügyféltıl a bank kamatozó eszközben a pénze! Ha likviditásra van szüksége, továbbadja a jegybanknak (végsı mentsvár) 9 százalékos viszontleszámítolási kamat 917,43 Ft-t kap érte Ugyan ez a logika hitelezésnél! 8

9 2.) Nyíltpiaci mőveletek = A jegybank azon tevékenysége, melynek során értékpapírokat értékesít vagy vásárol a jegybankpénz mennyiségének, illetve a kamatszint befolyásolásának céljából. Jellemzık: Autonóm: alkalmazása kizárólag az adott ország központi monetáris hatóságának döntésétıl függ. Rugalmas: mert naponta többször is lehet változtatni a pénzmennyiséget az eladások és vételek révén. Közvetlen: mert hatása azonnal érvényesül, rögtön lezajlik a pénztömeg növekedése vagy csökkenése REPO: (repurchase agreement) értékpapír visszavásárlási egyezmény Aktív REPO: a KP-i Bank megveszi az állampapírt Passzív REPO: a KP-i Bank elad állampapírt Példa aktív repóra: 1000 Ft-os névértékő kötvény Jegybank megveszi 90 %-os árfolyamon 900 forintért 2 hét múlva ügyfél visszavásárolja 91 %- os árfolyamon forintért 2 hétre a jegybank 910/900=1,0111, azaz 1,11 százalékos kamatot számított fel a hitelre 9

10 3.) A kötelezı tartalékráta = Megmutatja, hogy a kereskedelmi bankoknak az ügyfelek betéteinek mekkora hányadát kell a központi banknál nem kamatozó betétként elhelyezni. meghatározza kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait Ha a tartalékrátát növelik, a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani. 4.) A kamatpolitika, hitelkontingentálás a refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a piaci szereplık pénzkeresletén keresztül tud hatni a jegybank a pénzmennyiség alakulására. Ha a refinanszírozási kamatlábat emelik, akkor a pénzintézetek is emelik saját hitelkamataikat, így a gazdálkodók pénzigénye csökkenni fog. Amennyiben csökkentik, úgy növekszik a pénzkereslet és ezzel a pénz mennyisége is. Hitelkontingentálás esetében mennyiségi korlátozás van, vagy megadják a hitelek és betétek abszolút számát, vagy elızı évhez képest százalékosan 10

11 5.) Erkölcsi rálátás A központi monetáris hatóság céljai elérésének érdekében egyeztetéseket folytat a pénzintézetek vezetıivel. Az eszköz hatásfoka függ attól, hogy a bankok vezetıinek pozíciója mennyiben függ a központi hatóságok jóindulatától. Megróhatja, javaslatot, szolid kérést intézhet feléjük A minıségi/szelektív monetáris szabályozás A hatóság különbséget tesz a hiteligénylı ágazati hovatartozása, a megvalósítandó cél szociálpolitikai, társadalompolitikai kritériumai szerint 1.) Fogyasztói hitelek 2.) Értékpapír hitelek 3.) Jelzálog hitelek 4.) Export hitelek 5.) Mezıgazdasági hitelek 6.) Egyes iparágak szelektív hitelezése 7.) Régiók szerinti differenciálás 8.) Kis-, és középvállalkozások hitelezése 11

12 A szelektív hitelezés eszközei Kötelezı tartalékráták (lehet, hogy pénzintézetenként differenciálják) Kvóták (globálisan mennyiségi) Differenciált rediszkont feltétel Direktívák (meghatározzák, hogy a hiteleket, milyen területekre lehet adni) Erkölcsi ráhatás Állami refinanszírozás (bizonyos célokra ad az állam hitelt) Állami garancia (kockázat csökkentésére) Kamat-visszatérítés Hitelezésbıl való kizárás 12

Hasonló dokumentumok

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,