A bankrendszer. Onyestyák Nikolett Pénzügytan 1. Sportszervezı II. évfolyam. Pénzügyi közvetítık hazánkban

Átírás

1 A bankrendszer Onyestyák Nikolett Pénzügytan 1. Sportszervezı II. évfolyam Pénzügyi közvetítık hazánkban 1

2 A hitelintézet Az a pénzügyi intézmény, amely betétet győjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. Kizárólag hitelintézet jogosult betétgyőjtésre, pénzforgalmi szolgáltatásra és készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátására, valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására. Fajtái: - bank (Rt, minimum 2 milliárd alaptıke, minden szolgáltatás) - szakosított hitelintézet - szövetkezeti hitelintézet (min. 250 millió forint jegyzett tıke) A bankok kialakulása és fogalma 1. bank = pad I. e. 6. század Babilónia Igibi család bankháza Középkor Itália pénzváltás, cserélés, adás-vétel Amerika aranymegırzés bizonylattal címkézve, majd jelöletlenül A bank olyan, a kereskedelembıl kinıtt üzleti vállalkozás, amely betéti és hitelügyletekkel, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozik. 2

3 Bankok kialakulásának története: 1. Királyi raktárházak 2. Keresztes háborúk idején: a pénzkölcsönzık osztálya kialakul 3. Középkorban: az olasz városállamok mai modern bankrendszer ıse Angol bank: aranymővesekbıl lettek a bankárok lényeges a váltók leszámítolása A bankot emissziós és bankosztályra osztották, bankjegy kibocsátást limitálták válság miatt 44-es tv-t felfüggesztették ig új banktörvény 5. a többi jegybank: Banque de France, Deutsche Reichsbank 6. USA: Bank of the US, 20 éves idıtartamra pénzügyi zavar: 2. Bank of US 20 éven át, utána szabad banktevékenységek korszaka, 1914 FED (Federal Reserve System) 7. A század második felében jöttek létre a bankok különbözı típusai Magyar banktörténet: Österreichische National Bank Österreichische - Ungarische Bank mindkét országban Magyar Királyi Állami Jegyintézet Magyar Nemzeti Bank millió aranykorona alaptıkével, Rt. formájában államosítás megindul, MNB mint szocialista jegybankot alakították, ezzel teljes pénzforgalmi és hitelmonopóliuma lett január 1 óta kétszintő bankrendszer Kereskedelmi Bankok, hitelintézetek: Pesti MKB fontos szerep a szabadságharcban Földhitelintézet, M. Általános Hitelbank, a kiegyezés hatására a magyar bankok és takarékpénztárak száma megnıtt Magyar Királyi Postatakarékpénztár, Magyar Jelzáloghitelbank, OTP Magyar Beruházási Bankból lett az Állami Fejlesztési Bank, 3

4 A bankrendszer felépítését tekintve 1.) Egyszintő bankrendszer - többnyire a kötött devizagazdálkodást folytató országokban jellemzı. Az ország központi bankja a jegybanki teendık mellett hitelezési tevékenységet is folytat, vezeti a gazdálkodó szervezetek számláit, tehát közvetlen kapcsolatban áll a vállalati szférával. A központi bank mellett egy-egy tevékenységre szakosodott pénzintézetek is mőködnek. 2.) Kétszintő bankrendszer - a bankok, pénzintézetek között meghatározott alá-fölérendeltségi viszony áll fenn. A felsı szinten áll a jegybank és az alsó szinten a hitelintézetek, egyéb pénzintézetek. A gazdaság szereplıi, a vállalatok, a lakosság velük állnak közvetlen kapcsolatban, míg a jegybank csak a bankokkal tartja a kapcsolatot. Az egyszintő bankrendszer Elınyei: könnyebb irányítás, mert minden 1 kézben van áttekinthetıség a Kp-i bank jobban összhangban van a gazdasági irányítás többi elemével Hátrányai: rugalmatlan hitelmonopóliummal rendelkezik, így visszautasíthat jó hiteleket is jegybanki (makro) és hitelbanki (mikro) funkciók csak egymás terhére érvényesíthetık 4

5 A kétszintő bankrendszer Elınyei: Jegybanki hitelbanki funkciók elhatárolása Banki versengés az ügyfelekért Hatékonyabb dolgokat finanszírozzák Nyereségorientáltak Hátrányai: Hitelkereslet meghaladja a kínálatot Vállalat bankválasztása csak egyszerre szól (ott kell maradnia) Szükség van monetáris irányításra annak költségei vannak A legfontosabb banktípusok: 1.) a központi jegybank, 2.) a hitelintézetek (bankok régebbi elnevezésük szerint kereskedelmi bankok, szövetkezeti és szakosított hitelintézetek), 3.) a különféle egyéb hitelintézetek, pénzintézetek (takarékpénztárak, építési bankok, jelzáloghitelintézetek, klíringbankok, speciális hitelintézetek, biztosítótársaságok, stb). A hitelintézeteket és egyéb pénzintézeteket összefoglaló néven üzleti bankoknak is nevezik. 5

6 Mennyiségi monetáris irányítás eszközei 1 - refinanszírozási kamat: az a kamat, amelyet a KB számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után 2 - nyíltpiaci mőveletek: KB értékpapírokat, állampapírokat forgalmaz, hogy a forgalomban lévı pénztömeget és hitelállományt szabályozza 3 - kötelezı tartalékrendszer: a Jegybanki pénzállomány és a kereskedelmi bankok betéteinek az arányát írja elı 4 - kontingensek: abszolút számokkal vagy a százalékos változás elıírásával szabályozzák a kereskedelmi bankok hitelállományát 5 - erkölcsi ráhatás:a kp-i bank kívánságait nem utasítás formájában közli, hanem szerény kérés Minıségi vagy szelektív eszközök A fentiek itt is alkalmazhatók, csak nem mindenkire nézve azonos módon. További eszközei: differenciált kamat, hitellejárat a hitel-igénybevevıtıl megkövetelt saját pénzhozzájárulás nagysága állami refinanszírozási lehetıségek biztosítása bizonyos hiteleknél állami garancia megkövetelése, illetve adása állami kamat-visszatérítés, vissztehermentes állami hozzájárulás a hitelbıl megvalósítani kívánt célhoz adósság-elengedés hitelbıl való kizárás stb... 6

7 A MAGYAR BANKRENDSZER január 1.-tıl kétszintő: kp-i bank mellett kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben alakult meg és részvénytársasági formában mőködik alaptıkéje: 10 milliárd Ft feladatait a évi LVIII. jegybanktörvény rögzíti. Legfıbb szerve a közgyőlés, a monetáris politika irányítását a jegybanktanács végzi. A bank élén elnök áll, munkáját az igazgatótanács segíti. Az elnök évenként beszámol az Országgyőlésnek az MNB tevékenységérıl. Az MNB céljai Az MNB elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsıdleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. 7

8 A jegybank legfontosabb feladatai a monetáris politika megvalósítása, a törvényes fizetıeszközök (forintbankjegy és -érme) kibocsátása az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése, devizamőveletek végzése az árfolyam-politikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatosan, a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapírelszámolási rendszerek kialakítása és felvigyázása, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása, a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete, statisztikai adatok összegyőjtése és szolgáltatása az EU felé, számlavezetés a bankok és hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezektıl. A Jegybank szervei Közgyőlés: alapszabály megállapítása és módosítása az alap- és tartaléktıke meghatározása, a mérleg, a vagyon- és az eredmény-kimutatás megállapítása, az éves eredmény felosztása, az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása. JB tanács (Monetáris tanács): MNB legfıbb monetáris politikai irányító szerve: határoz a monetáris politika irányelveirıl és az árfolyam-politikával kapcsolatos jegybanki álláspontról, ill. a jegybanki politika eszközeinek módosításáról. Elnök: 6 éves idıtartamra nevezik ki Igazgatóság: munkaviszonyban állnak a MNB - vel, segítik az elnököt a feladatok elvégzésében Felügyelı Bizottság: ellenırzı szerv 8

9 Az MNB elnökei Dr. Surányi György (1990. július november 30.) Dr. Bod Péter Ákos (1991. december december 14.) Dr. Surányi György (1995. március március 1.) Dr. Járai Zsigmond (2001. március március 2.) Simor András (2007. március 3.-) A magyar bankrendszer második szintje jan. 1-tıl 5 kereskedelmi bank, kisbankok, OTP, külföldi érdekeltségő bankok mőködtek pénzintézeti tv.: elhatárolta a pénzintézetek tevékenységi körét, és meghatározta a banki szolgáltatásokat (azóta már többször módosították) november: Hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló tv. átláthatóbb, biztonságosabb legyen Mindezt az Eu - hoz való közeledés követelte meg (univerzális bankrendszert) 9

10 A pénzügyi szolgáltatás betétgyőjtés hitel, illetve kölcsönnyújtás pénzforgalmi szolgáltatások: bankszámla vezetés, fizetési és elszámolási forgalom lebonyolítás, elektronikus átutalási rendszer mőködtetés készpénz-helyettesítı fizetési eszközök forgalmazása kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) befektetési alap letétkezelése letéti, illetve széfszolgáltatás hitel referencia szolgáltatás Magán-nyugdíjpénztár vagyonkezelése kezesség és bankgarancia vállalása pénzügyi lízing készpénzátutalás A bankok biztonságos mőködése A hitelintézetek tevékenységének felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PFSZ) látja 2000-tıl. A betétesek védelmét szolgálja az Országos Betétbiztosítási Alap. Elıírások a saját tıkére: Bank: 2 milliárd Ft., szakosított hitelintézet jegyzett tıkéjét külön törvény szabályozza, szövetkezeti hitelintézet: legalább 250 millió Ft. pénzügyi vállalkozáshoz min. 50 millió Ft. 10

11 Pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályok befolyásoló részesedést csak olyan személy szerezhet, aki képes az irányításra egyetlen tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányada sem haladhatja meg a jegyzett tıke 15% - át kivétel lehet az Állam és a feladatkörében eljáró betét, ill. intézményvédelmi alap Elıírások a hitelintézetek mőködésére vállalt nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tıke nyolcszorosát nagykockázat = egy ügyfélnek nyújtott hitel v. kötelezettség vállalása meghaladja a szavatoló tıkéjének a 10% - át. (max 25%lehet) nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját részvényeinek megszerzéséhez, se a saját maga által kibocsátott banki papírok vásárlására, kivéve a munkavállalói tulajdon megteremtése érdekében nyújtott hitelek. biztonságát felügyelı szerv ellenırzi létrehozhatnak önkéntes betétbiztosítási illetve intézményvédelmi alapot is 11

12 Pénzügyi Szervek Állami felügyelete a kormány felügyelete alatt mőködik és önálló költségvetési szerv - a pénzügyi intézmények tevékenységének és mindenkori fizetıképességének ellenırzése - ügyfeleinek védelme, tisztességes piaci verseny fenntartásának elısegítése - véleményezési jog a pénz és tıkepiaci jogszabályok elıkészítésekor - egyes hitelintézeteknek szabványokat írhat elı szabályozása a bankok üzembiztonságát szolgálja Az Országos Betétbiztosítási Alap betétesek védelmére, minden hitelintézet köteles hozzá csatlakozni mint kötelezı felelısség biztosítás jogi személy, adót, illetéket nem kell fizetnie, saját tıkéje nem osztható fel. betétek befagyását megelızı intézkedések, megtörténte esetén kártalanítás bizonyos értékhatárig forrásai: csatlakozási díj, hitelintézetek befizetései, bírságok 80% - a, kölcsön és egyéb bevétel 12