* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Átírás

1 * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Tudnivalók * Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék * Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59 * Tárgyfelelős: név * * Munkahely, elérhetőség: * Tananyag: * Előadások anyaga * Kiadott szövegek * Tankönyv * Tantárgy teljesítésének feltételei: * Kritérium 1. pl. házi feladatok x % * Kritérium 2. pl. szóbeli kollokvium * Stb. * Modern piacelmélet Mi is az a piacelmélet? ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * A Modern piacelmélet tárgya * A piacelmélet a vállalatokat és a piacokat tanulmányozza * Elsősorban a vállalatok magatartását nem tökéletesen versenyző piacokon, a köztük zajló stratégiai interakciókat * (Továbbá lesznek utalások a versenyszabályozásra is, de az egy külön tantárgy) * Célkitűzések * A kurzus végére értsük meg az oligopol jellegű modellek elméletét, * Azt, hogy milyen eszközökkel, illetve milyen körülményeknek köszönhetően tudnak a vállalatok piaci erőre szert tenni, * Ismerjük fel ezeket a fogalmakat és tényezőket a valós piaci helyzetekben * Előadások

2 * Témák * Irodalom * tematika * Táblázat * A piacelmélet fontos? * A piacok központi szerepet játszanak a javak/erőforrások elosztásában, a termelési döntésekben * A piacelméletekhez kapcsolódó témák szerteágazóak * A vállalatok ezernyi stratégiai döntést hoznak * Egymásra vagy bizonyos piaci körülményekre reagálva * Ezzel hatással vannak minden érintett jólétére * Magatartásuk jobb megértése tehát hasznos és érdekes * Néhány példa a sajtóból Horizontális vállalategyesülés Termékdifferenciálás Árazási stratégiák * A piacok sokfélék, érdemes őket rendszerezni * Vevők és eladók között koordinálnak, pénzbeli tranzakciókon keresztül * Mi elsősorban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol * kisszámú eladó dönt árakról, mennyiségekről, minőségről és még sok másról stratégiai szempontok alapján * Nagyszámú vevő reagál nem stratégiai módon a kínálati fejleményekre * A piaci erő központi elem lesz

3 * A tökéletes versenyzői esetben a piac mindkét oldala árelfogadó * Olyan iparágakban ad jó közelítést, ahol sok kisvállalat van, és alacsonyak a belépési korlátok * Mi azonban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol a vállalatoknak van piaci ereje: * Egy kismértékű áremelés miatt a vállalat még nem veszíti el összes vevőjét * A piaci erő forrása lesz a Modern piacelmélet tantárgy központi kérdése * A vállalatok száma egy iparágon belül * Természetes oligopóliumok * Olyanok a kínálati és keresleti viszonyok, hogy csak korlátozott számú vállalatnak lehet pozitív profitja * A pozitív profitok nem tűnnek el teljesen a versenyben * Kormányzat által fenntartott oligopóliumok * A versenyszabályozás arra törekszik, hogy elkerülje a monopolhelyzetet * A kormányzat néha mégis korlátozza a piacra való belépést. Miért? * Igyekszik elkerülni egyes beruházások társadalmi szempontból fölösleges többszörözését * Lásd például szabályozott monopóliumok * Frekvenciahasználati jog árverése a mobiltelefon piacán * Szabadalmak védelme az innováció serkentése érdekében * Nemzeti nagyvállalatok létrehozása * Példa * Nemzeti olajtársaságok Kelet-Európában * Állami tulajdonú örökség a szocialista rendszerből, majd privatizáció * Nemzetgazdaságok működéséhez kulcsfontosságú termék ( stratégiai jelentőségű ) * Gazdaságpolitikai (sőt, akár szociálpolitikai) eszköz az üzemanyagár * Jelentős adótétel, jelentős foglalkoztatás * A piac méretéhez képest nagy üzemméret * Az olajfinomítás csak viszonylag nagy méretekben gazdaságos * A szállítási infrastruktúra kiépítése költséges * Jelentős belépési korlátok * Mi is a piac? * Filctoll, golyóstoll, ceruza * Egy piac? * Ha írószerekről van szó, akkor igen * Akkor viszont a kréta is ide tartozik? * Ha jegyzeteléshez szükséges eszközökről van szó, akkor nem

4 * De a laptop viszont idetartozik? Azzal is lehet jegyzetelni. * Ha (radírozható) műszaki rajzhoz kell * Mivel helyettesíthető? Töltőceruzával? * A piacmeghatározás egyik (legnépszerűbb) módszere alapján ez a kulcskérdés: mik a kellően közeli helyettesítők? Ezek mind egy piacot alkotnak * Csakhogy különböző vizsgálati célokra más-más piacokat határoznánk meg, de ezzel nincs semmi gond * Mi az, hogy stratégia? * Döntéselmélet és játékelmélet * Döntéselmélet egymástól független választások pl. monopólium esetén * Játékelmélet stratégiai interakció pl. oligopólium esetén * Nash egyensúly fogalma * Segít előrejelezni a piaci kimenetelt olyan helyzetekben, amikor a vállalatok egymás döntéseire reagálnak (stratégiai interakcióban vannak) * Fontos fogalmak: * Legjobb válasz függvény * Tiszta és kevert stratégiás Nash-egyensúly * Modern piacelmélet Vállalatelmélet, költségfüggvények * Mi a vállalat? * A vállalatok számunkra profitmaximalizáló fekete dobozok * Profit = Bevétel - Költségek * A bevétel függ a fogyasztói preferenciáktól... *...és a piacon zajló vállalati interakciók jellegétől * A költségek a vállalat által használt technológiától függnek (nem csak műszaki, hanem tágabban vett technológia) * A vállalaton belüli struktúra, a fekete doboz felnyitása a Vállalatelmélet tárgya * Piacelméletben: * Költség struktúrát, profitmaximalizálást vizsgálunk * Költségfogalmak * Gazdasági költségek: lehetőség költségek (szemben a számviteli költségekkel) * Költségfüggvény: C(q) * Minimalizáljuk a költséget, amivel q mennyiségű terméket tudunk előállítani, adott input árak és termelési technológia mellett * Méretgazdaságosság: az átlagköltség q-ban csökken * Koncentráltabb iparági szerkezethez vezet (lásd nemzeti olajtársaságok Kelet- Európában

5 * Határköltség: C (q) * Gyakran konstansnak tekintjük * Fix költségek + konstans határköltség méretgazdaságosság * Választékgazdaságosság: egy adott termék átlagköltsége csökken, ha a termékskála bővül * Fix és elsüllyedt költségek * Fix (állandó) költségek * Független a termelési mennyiségtől * Csak a profit szintjét érinti, de az árazási döntéseket pl. nem * Elsüllyedt költségek * A fix költségek azon része, amit már nem lehet visszakapni * Gyakran exogén a vállalat számára, de gyakran befolyásolják a már piacon lévő vállalatok döntései * A nem tökéletesen versenyzői piacok kialakulásában, fennmaradásában jelentős szerepe lehet * Átlagos költség * Átlagos költség: egy termelési egységre jutó költség * AC(q) = C(q)/q * Határköltség: az a költségnövekmény, amelyet a termelés marginális növelése idéz elő * MC(q) = dc(q)/dq * A határköltség és az átlagköltség viszonya p MC AC Q

6 A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak minimumában metszi * Technológia és piacméret p D 1 MC D 2 AC Q A technológia, azaz a költségfüggvény meghatározó jelentőségű abban, hogy hány vállalat számára van hely a piacon * Méretgazdaságosság p AC < 0 q p MC AC AC MC Méretgazdaságosság létezik, ha MC < AC Mérőszáma: Q Q * Profitmaximalizáló feltevés * Feltevés: A vállalatok profitot maximalizálnak

7 * Egytermékes vállalat profitfüggvénye: π(q) = qp(q) C(q) * P(q): a vállalat egyéni (reziduális) keresleti függvénye * C(q): a vállalat (gazdasági) költségfüggvénye * Ebben a formájában csak a vállalat saját termelési szintjétől függ, és nem vesz figyelembe olyan további tényezőket, mint például: * reklám kiadások, kutatás-fejlesztés * más vállalatok mennyiségi, reklámozási, kutatás-fejlesztési döntései * A vállalat profitmaximalizására vonatkozó feltevés * A tulajdonos szempontjából magától értetődő * Viszont a legtöbb vállalatot nem a tulajdonosok irányítják * Ezért érdemes kinyitni a fekete dobozt * A vállalat határai * Hogy olcsóbb: vállalaton belül előállítani valamit, vagy kívülről beszerezni? Ez a kérdés határozza meg a vállalatok határait * Tudunk-e a vállalaton belül költségeket hozzárendelni a különböző tevékenységekhez? * Ha igen, hatékonyan oszthatók el az erőforrások * Ha nem, könnyen válik belőle pazarlás * Vannak-e a külső beszerzéshez transzparens piaci árak? * Ha nincsenek, nehéz összehasonlítani a belső előállítást és a külső beszerzést * Lehet, hogy külső beszerzéshez bonyolult szerződéseket kell kötni és kikényszeríteni, átverhet az üzlettárs * Többtermékes vállalatok * A legtöbb vállalat többtermékes. Miért? * Választékgazdaságosság * Ár és nem ár jellegű stratégiák * Kulcsfontosságú termelési eszköz használata * Miért nem még több termékes egy adott vállalat? * Korlátozott vállalatvezetői kapacitás, figyelem, idő, hozzáértés * Az intézményi költségek gyorsan nőnek a vállalat bővülésével * Gyakran a vállalaton belül kifejlődő üzletágat kiszervezik önálló vállalatba * Kéttermékes vállalat költsége * Teljes költség: C(q 1, q 2 ) * Határköltség:

8 * Átlagköltség két termék esetén * Bár a teljes költség egyértelmű, az átlagköltség kiszámításához ezt el kell osztani valamivel, ami nem egyértelmű, hogy mi legyen: * q 1 vagy q 2 vagy q 1 + q 2? * Definiáljuk a sugármenti átlagköltséget: * Legyen q1 = λ1q, q2 = λ2q, ahol q az össztermelés (λ1 + λ2 = 1) * Ekkor a sugármenti átlagköltség a következő: * Ekkor a méretgazdaságosság mérőszáma: * Választékgazdaságosság * A közös termelésből eredő költségmegtakarítás * Egyes vállalatok azért termelnek egyszerre több terméket, mert olcsóbb együtt termelni őket, mint külön-külön * Választékgazdaságosság forrása: * közös inputok, szaktudás használata * Egyes termelési eszközök oszthatatlansága * Továbbá több termék együttes termelése méretgazdaságossághoz is vezethet * Választékgazdaságosság mérése * Azt akarjuk megmérni, hogy mennyivel kerülne többe külön-külön termelni a két terméket, mint együtt: * Kéttermékes példa * Teljes költség: * C(q1, q2) = q1 + 2q2 * Határköltség: * Példa: sugármenti átlagköltség

9 A méretgazdaságosság mérőszáma: * Példa: választékgazdaságosság * Ha a q 1 -et külön termelnénk, akkor a költség a következő lenne: * C(q1, 0) = q1 * Ha pedig a q 2 -t termelnénk külön, akkor: * C(0, q2) = q2 * q 1 és q 2 külön-külön való előállításának költsége tehát: * C(q1, 0) + C(0, q2) = q1 + 2q2 * Példa: a választék-gazdaságosság mértéke * Fogyasztói magatartás * A fogyasztókról feltesszük, hogy racionálisak * Azt választják, ami számukra a legjobb * Bár időnként hibázhatnak is, vagy lehet, hogy kevés információ alapján kell dönteniük, de ezek modellezhetők * Előretekintők * A jövőre vonatkozóan vannak várakozásaik * A várakozások kialakítása függ a piaci körülményektől * Bizonytalanság esetén a várható hasznosságot maximalizálják * Lehetnek stratégiai elemei a magatartásuknak * Például hálózati javak fogyasztásakor * Jóléti vizsgálat * A piaci kimeneteleket jóléti szempontból vizsgáljuk * Parciális egyensúly: csak az adott piacon belül vizsgálódunk * Jóléti mérőszámok: * Vállalatok: az összes vállalat termelői többletének összege * Fogyasztók: a fogyasztói többlet * Egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásának lehetőségéből eredő nettó haszon * A fizetési határhajlandóság és a kifizetett ár különbsége

10 * Felmerülő nehézségek * Jövedelemhatások * Fogyasztók közötti összehasonlíthatóság * Termékek közötti összehasonlíthatóság * Példa: víz iránti kereslet