Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?"

Pál Illés
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Miért szeretnénk mérni? és empiria összevetése Elértük-e a kívánt hatást? Ár és belépés szabályozása esetén miben jelentkezik a verseny? A szabályozás enyhítése esetén jelentkeznek-e kedvező jóléti hatások? Mit mérnénk? A szabályozás hatását Árakra, költségekre, minőségre, innovációra stb. Jólétre (allokációs, termelési, dinamikus hatékonyság) Hogyan mérnénk? Össze kell hasonlítani a vizsgált változókat a szabályozás előtt és után (szabályozással és anélkül) Meg kell határozni a szabályozás nélküli benchmarkot időszakok összehasonlítása (intertemporális) piacok összehasonlítása (keresztmetszeti) tényellentétes (kontrafaktuális) megközelítés Intertemporális megközelítés Hosszabb idősorok esetén lehetséges a szabályozás alatti és szabályozás nélküli időszakok összevetése Szabályozástól független tényezők kiszűrése Egy lehetséges indikátor: a részvényárfolyam alakulása (event study módszer)

2 Piacok összehasonlítása Régóta szabályozott piacok esetén Feltételek: hasonló termék, hasonló keresleti és költség függgvény Szabályozási és egyéb eltérések szétválasztása A szemvizsgálat és a szemüveghirdetés szabályozásának példája Kontrafaktuális megközelítés Ha sem az időbeli sem a keresztmetszeti megközelítés nem kivitelezhető, a szabályozás nélküli benchmarkot magunknak kell előállítani A piaci kereslet és határköltség becslése után a nem szabályozott piac kínálatát is meg kell becsülni, majd azt a szabályozott piac kínálatával összevetni A három közül a legkevésbé ajánlott, mert túl sok feltételezéssel kell élni Legjobb, ha a másik két megközelítés kiegészítőjeként használjuk Példa: a kamat korlátozásának vizsgálata OECD: ETCR mutatószámrendszer Ágazatok Adatbázis 9,.html Indikátorok jelentése, súlyozási problémái Magyar ágazatok kiválasztása OECD OECD, 8 ország, ágazat OECD, 8 ország, távközlés

3 OECD, 8 ország, posta OECD, 8 ország, villamosenergia E TC R in dik á to r E T C R i n d ik á to r OECD, 8 ország, gázszolgáltatás OECD,, ágazat Távközlés Villamosenergia Gáz Posta OECD, EBRD, Világbank Összehasonlíthatóság miatt kevesebb indikátor Távközlés, energia Független hatóság Távközlés több mint / Energia több mint /

4 Világbanki tanulmányok ( jó szabályozás ) Folyamatok átláthatósága Kiszámíthatóság Döntéshozatal nyomon követése Beszámoltathatóság Függetlenség Függetlenség Piaci szereplőktől, politikai befolyásolástól Függetlenség relatív törvényi keretek rögzítik a célokat Monopolhelyzettel való visszaélés csökkentése Fogyasztók védelme Egyetemes szolgáltatás bizstosítás Verseny ösztönzése Fenntartható fejlődés OECD kérdőíves felmérés --ről (9 hatóság) A hatóságok %-a önálló (minisztérium gazdaságpolitkát közvetít, egyedi ügyekbe nem szól bele) %-ánál a miniszter beavatkozhat, de erős önállóság 8 %-a csak tanácsadó jellegű %-a testületi formában Kinevezések átlagban -8 évre szólnak Kutatási eredmények Kutatási eredmények Politikai kapcsolatok Összehasonlíthatóság korlátai: jogi, politikai berendezkedéstől, az állam szerepéről vallott közfelfogástól függ Négy ország vizsgálata Brit modell a legszigorúbb, olasz a legkevésbé

5 Kutatási eredmények USA fontos összehasonlítási lehetőség szövetségi és tagállami szabályozás miatt Érdekcsoportok szerepe (capture) Ideológiai különbségek Kinevezések befolyásolása Szakmai felkészültség Távközlésnél egyensúly, villamosenergiánál demokrata többség és nagyobb szakmai felkészültség a lakosság preferálását mutatja A piacnyitást illetően a szakmai felkészültség volt a döntő Kutatási eredmények EU adatbázisok csak távközlésre EURI (EU Regulatory Institutions) adatokon összekapcsolási díjak megállapításának vizsgálata Állami tulajdon az inkumbens magasabb összekapcsolási díjai Állami tulajdon és független szabályozó mérsékeltebb díjak Magántulajdon esetén a függetlenség mértéke nem számított a díjak alakulásában Csak a függetlenség formális jegyeit mérte Brit szabályozás nem jól szerepelt sok az informális elem Leggyengébb informális függetlenséghez erős formális függetlenséget társítanak Önértékelés, minisztériumi értékelés, kormányzati reformbizottság, számvevőszék, külső szakértő, parlamenti bizottság, hatásvizsgálatok Nagy-Britanniában mindegyikre van példa mást és mást állítanak az előtérbe Intézményrendszer Szabályozási eszközök Befektetési tevékenység Függetlenség, hatáskörök Működési hatékonyság Költségek vizsgálata A szabályozás költségeinek és a szabályozók létszámának növekedése jelentős volt a megalakulást követő években Összevonások és új feladatok Önkorlátozás ársapka Ofgem -től

6 Vizsgálták a szabályozásra fordított költséghányadokat is (Bér+külső tanácsadók/összköltség) szabályozónál - % közötti volt ez az arány -ben, de a a külső tanácsadókra fordított összegek, és, % között szóródtak Frissen alapított hatóság Árfelülvizsgálat Javaslatok Konzultációs mechanizmusok kialakítása, érdekeltek korai bevonása Költségek szabályozói feladatokhoz rendelése Egységesítés Rendszeres értékelés, összehasonlítás, beszámoltatás

Hasonló dokumentumok

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia