A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
|
|
- Regina Alexandra Lukácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HU HU HU
2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről HU HU
3 A. melléklet 3. FEJEZET: TERMÉKEKKEL ÉS NEM TERMELT ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS GAZDASÁGI MŰVELETEK TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS GAZDASÁGI MŰVELETEK ÁLTALÁBAN 3.01 Meghatározás: Termék minden olyan termék és szolgáltatás, amely a termelés határán belül jött létre. A termelést a 3.07 pont definiálja Az ESA a termékekkel kapcsolatos gazdasági műveletek alábbi fő kategóriáit különbözteti meg: Tranzakciókategóriák Kód Kibocsátás P.1 Folyó termelőfelhasználás P.2 Végső fogyasztási kiadás P.3 Tényleges végső fogyasztás P.4 Bruttó felhalmozás P.5 Termékek és szolgáltatások P.6 exportja Termékek és szolgáltatások P.7 importja 3.03 A termékekkel kapcsolatos gazdasági műveletek a következő számlákon kerülnek elszámolásra: a) a termékek és szolgáltatások számlán a kibocsátás és az import forrásként van elszámolva, a termékekkel kapcsolatos többi gazdasági művelet pedig felhasználásként; b) a termelési számlán a kibocsátás forrásként, a folyó termelőfelhasználás pedig felhasználásként van elszámolva; a bruttó hozzáadott érték e két, termékekkel kapcsolatos tranzakciónak az egyenlegező tétele; c) a rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számlán a végső fogyasztási kiadás felhasználásként van elszámolva; d) a korrigált rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számlán a tényleges végső fogyasztás felhasználásként van elszámolva; e) a tőkeszámlán a bruttó felhalmozás felhasználásként (a nem pénzügyi eszközök változásaként) van elszámolva; f) a termékek és szolgáltatások külföld számláján a termékek és szolgáltatások importja forrásként, a termékek és szolgáltatások exportja pedig felhasználásként van elszámolva. HU 2 HU
4 A számlákon több jelentős egyenlegező tétel például a hozzáadott érték, a bruttó hazai termék (GDP), a nemzeti jövedelem és a rendelkezésre álló jövedelem meghatározása termékekkel kapcsolatos gazdasági műveletek alapján történik. A termékekkel kapcsolatos gazdasági műveletek definíciója ezért ezeket az egyenlegező tételeket is meghatározza A forrás táblában a kibocsátás és az import forrásként van elszámolva. A felhasználás táblában felhasználásként van elszámolva a folyó termelőfelhasználás, a bruttó felhalmozás, a végső fogyasztási kiadás és az export. A szimmetrikus inputoutput táblában a kibocsátás és az import mint forrás, a termékekkel kapcsolatos egyéb gazdasági műveletek mint felhasználás vannak elszámolva A termékek forrásai alapáron (lásd pont), a termékek felhasználásai pedig piaci beszerzési áron (lásd pont) vannak értékelve. Egyes forrás és felhasználástípusok (pl. termékek importja és exportja) esetében specifikusabb értékelési elveket kell alkalmazni Meghatározás: A piaci beszerzési ár az az ár, amelyet a vevő fizet a termékért. A piaci beszerzési ár magában foglalja a következőket: a) a termékadók mínusz terméktámogatások (kivéve a levonható adókat, mint a termékek hozzáadottértékadója); b) szállítási díjak, amelyeket a vevő külön fizet azért, hogy a kívánt időben és helyen legyen a termék; c) a nagy tételben történő vagy szezonon kívüli vásárlás miatti kedvezmények levonása a szokványos árakból vagy díjakból; A piaci beszerzési nem tartalmazza a következőket: d) hitelmegállapodás alapján pótlólagosan felmerülő kamat vagy szolgáltatási díjak; e) késedelmes fizetés miatt felmerülő külön költségek, ha a késedelmes fizetés azt jelenti, hogy a fizetésre nem a vásárláskor megállapított időszakon belül kerül sor. Ha a felhasználás ideje nem esik egybe a vásárlás idejével, az idő múlásának következtében bekövetkezett árváltozások figyelembevétele érdekében korrekciókra kerül sor (a készletek árváltozásával szimmetrikus módon). Ezek a módosítások akkor fontosak, ha az adott termékek árai az év során jelentősen változnak. TERMELÉS ÉS KIBOCSÁTÁS 3.07 Meghatározás: A termelés egy olyan tevékenység, amelyet egy szervezeti egység ellenőrzése, felelőssége és irányítása alatt végeznek, amely a termék vagy szolgáltatáskibocsátás előállításához munkaerőt, tőkét valamint termékeket és szolgáltatásokat használ fel. HU 3 HU
5 A termelés nem terjed ki az emberi beavatkozás és irányítás nélküli természetes folyamatokra, mint például a halállomány természetes növekedése a nemzetközi vizekben, a haltenyésztés azonban beletartozik a termelésbe A termelés magában foglalja a következőket: a) minden olyan egyéni és közösségi felhasználási célú termék és szolgáltatás termelése, amelyeket megtermelőiktől eltérő egységeknek nyújtanak; b) minden olyan termék saját felhasználási célú termelése, amelyet termelője saját végső fogyasztásra vagy saját bruttó állóeszközfelhalmozási célra termel; Bruttó állóeszközfelhalmozási célú saját termelésre példa az olyan állóeszközök termelése, mint az építés, a szoftverfejlesztés és a bruttó állóeszközfelhalmozási célú ásványkincsfeltárás. A bruttó állóeszközfelhalmozás fogalmát a pontok írják le. A háztartások saját felhasználásra (önfogyasztásra) történő termeléséhez általában a következők tartoznak: (1) saját kivitelezésű (házilagos) lakásépítés; (2) mezőgazdasági termékek termelése és tárolása; (3) mezőgazdasági termékek feldolgozása (mint a liszt előállítása őrléssel, gyümölcsök tartósítása szárítással és a palackozás); tejtermékek, pl. vaj és sajt előállítása, valamint sör, bor és szesztermelés; (4) egyéb elsődleges termékek termelése, mint sóbányászat, tőzegbányászat és vízhordás; (5) más feldolgozásfajták, mint kelmeszövés, fazekasság és bútorkészítés. c) saját tulajdonú lakásban lakó tulajdonos által önmagának nyújtott lakásszolgáltatás; d) a fizetett háztartási személyzet alkalmazásával nyújtott háztartási és személyi jellegű szolgáltatások; e) terméket eredményező önkéntes tevékenység. Ilyen tevékenységre példa a lakás, templom vagy más épület építése. Nem tartoznak ide a terméket nem eredményező önkéntes tevékenységek, például a fizetés nélküli gondozás és takarítás. A fenti a) e) pontokban felsorolt tevékenységek termelésként szerepelnek, tekintet nélkül arra, hogy legálisake vagy regisztrálva vannake adózási, társadalombiztosítási, statisztikai és más közigazgatási szervnél vagy sem. A háztartások saját fogyasztásra történő termelése akkor van elszámolva, ha az ilyen típusú termelés fontos, vagyis mennyiségi szempontból jelentős az adott termék adott országbeli teljes kínálatához viszonyítva. A háztartások saját fogyasztásra történő termeléséből az ESAban csupán a következők szerepelnek: lakásépítés, valamint mezőgazdasági termékek termelése, raktározása és feldolgozása. HU 4 HU
6 3.09 Nem tartozik a termelésbe azoknak a háztartási és személyi jellegű szolgáltatásoknak a termelése, amelyeket ugyanazon háztartásban hoznak létre és fogyasztanak el. A háztartások által előállított háztartási szolgáltatásokba nem tartoznak bele például a következők: a) a lakástakarítás, festés és karbantartás, amennyiben e tevékenységek végzése bérlők körében is általános; b) a tartós háztartási eszközök tisztítása, szervizelése és javítása; c) étel készítése és felszolgálása; d) a gyermekek gondozása, oktatása és nevelése; e) a betegek, fogyatékosok és idősek ápolása; valamint f) a háztartás tagjainak vagy javaiknak szállítása. A fizetett háztartási személyzet alkalmazásával nyújtott háztartási és személyi jellegű szolgáltatások, valamint a saját tulajdonú lakás lakásszolgáltatása beleszámítanak a termelésbe. Fő, másodlagos és kisegítő tevékenységek 3.10 Meghatározás: Egy szakosodott telephely (KAU) főtevékenysége az a tevékenység, amelynek hozzáadott értéke meghaladja az ugyanabban az egységben végzett bármely más tevékenységét. A főtevékenység osztályba sorolása a NACE Rev. 2 alapján történik, először az osztályozás legmagasabb szintjén és azután a részletesebb szinteken Meghatározás: A másodlagos tevékenység az adott szakosodott telephelyen belül, a főtevékenység mellett végzett tevékenység. A másodlagos tevékenység másodlagos terméket bocsát ki Meghatározás: A kisegítő tevékenység olyan tevékenység, amelynek kibocsátását a vállalkozáson belüli felhasználásra szánják. A kisegítő tevékenység támogató tevékenység, amelyet egy vállalkozáson belül azért folytatnak, hogy lehetővé váljék a szakosodott telephely fő vagy másodlagos tevékenységeinek elvégzése. A kisegítő tevékenység által elfogyasztott valamennyi ráfordítást anyag, munka, állóeszközfelhasználás stb. az általa támogatott fő vagy másodlagos tevékenység ráfordításának kell tekinteni; Példák kisegítő tevékenységre: a) beszerzés; b) értékesítés; HU 5 HU
7 c) marketing; d) számvitel; e) adatfeldolgozás; f) szállítás; g) raktározás; h) karbantartás; i) takarítás; valamint j) biztonsági szolgáltatások. A vállalkozások választhatnak, hogy maguk végzik el a kisegítő tevékenységeket, vagy szakosodott szolgáltatóktól a piacon vásárolják meg az ilyen jellegű szolgáltatásokat. A saját előállítású állóeszközök felhalmozása nem kisegítő tevékenység A kisegítő tevékenységek nem jelentenek önálló elkülönült egységeket, illetve nem válnak el a fő vagy másodlagos tevékenységektől, vagy azoktól az egységektől, amelyeket kiszolgálnak. Ennek megfelelően a kisegítő tevékenységeket integrálni kell azzal a szakosodott telephellyel, amelyet kiszolgálnak. Előfordulhat, hogy kisegítő tevékenységekre különálló helyszíneken kerül sor, amelyek a kiszolgált szakosodott telephelyétől eltérő régióban vannak. A fent említett szabály szigorú alkalmazása a kisegítő tevékenységek földrajzi felosztásánál az aggregátumok nagyságának alulbecslésével járna azokban a régiókban, amelyekben a kisegítő tevékenységek koncentrálódnak. Ezért a rezidensség elvének megfelelően a kisegítő tevékenységeket ahhoz a régióhoz kell sorolni, ahol azokat folytatják, és abba az ágazatba, ahová az általuk kiszolgált szakosodott telephely tartozik. Kibocsátás (P.1) 3.14 Meghatározás: A kibocsátás a számbavételi időszakban létrejött termékek összessége. Példák kibocsátásra: a) azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket az egyik szakosodott telephely egy ugyanazon szervezeti egységhez tartozó másik szakosodott telephelynek nyújt; b) azok a termékek, amelyeket egy szakosodott telephely állított elő és készleten maradnak azon időszak végéig, amelyben gyártották őket, akármi is a későbbi felhasználásuk. Nem kell külön azonosítani azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket ugyanazon számbavételi időszakban ugyanazon szakosodott telephelyen állítottak elő és használtak fel. Ezek nem részei az adott szakosodott telephely kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának. HU 6 HU
8 3.15 Ha egy szervezeti egység több szakosodott telephelyből áll, a szervezeti egység kibocsátása az őt alkotó szakosodott telephelyek kibocsátásainak az összege, beleértve a szakosodott telephelyek egymásnak szállított kibocsátásait is Az ESA a kibocsátás három fajtáját különbözteti meg: a) piaci kibocsátás (P.11); b) saját végső felhasználási célú kibocsátás (P.12); c) nem piaci kibocsátás (P.13). Ezt a különbségtételt a szakosodott telephelyekre és a szervezeti egységekre is alkalmazni kell: a) piaci termelők; b) saját végső felhasználásra termelők; c) nem piaci termelők. A piaci, a saját végső felhasználási célú és a nem piaci közötti különbségtétel a következők miatt alapvető: a) befolyásolja a kibocsátás és a kapcsolódó fogalmak értékelését (például: hozzáadott érték, bruttó hazai termék (GDP), valamint a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények végső fogyasztási kiadásai); b) befolyásolja a szervezeti egységek szektorok szerinti osztályozását (például mely egységek tartoznak a kormányzati szektorba és melyek nem). A különbségtétel meghatározza a kibocsátásra alkalmazandó értékelési elveket. A piaci kibocsátás és a saját végső felhasználási célú kibocsátás értékelése alapáron történik. A nem piaci termelők összes kibocsátásának értékelésére a termelési költségek összegzésével kerül sor. Egy szervezeti egység kibocsátása szakosodott telephelyei kibocsátásainak összegeként van értékelve, így a piaci, a saját végső felhasználási célú és a nem piaci kibocsátás közötti különbségtételtől is függ. A különbségtételt a szervezeti egységek szektorok szerinti osztályozásánál is alkalmazzák. A nem piaci termelők a kormányzat vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba tartoznak. A különbségtételek meghatározására felülről lefelé haladó módszerrel kell meghatározni, azaz a megkülönböztetést először a szervezeti egységekre kell meghatározni, majd a szakosodott telephelyekre, azután azok kibocsátására. A kibocsátás a termék szintjén piaci kibocsátásként, saját végső felhasználási célú kibocsátásként vagy nem piaci kibocsátásként van besorolva a kibocsátást létrehozó szervezeti egység és szakosodott telephely jellemzői szerint. HU 7 HU
9 3.17 Meghatározás: Piaci kibocsátás az a kibocsátás, amelyet a piacon adnak el vagy kívánnak eladni A piaci kibocsátás a következőket foglalja magában: a) gazdaságilag jelentős áron értékesített termékek; b) bartertermékek; c) természetbeni fizetésre használt termékek (beleértve a természetbeni munkavállalói jövedelmet és a természetbeni vegyes jövedelmet is); d) egy szakosodott telephely termékeinek egy ugyanahhoz a szervezeti egységhez tartozó másik számára történő átadása, amit folyó termelőfelhasználásként vagy végső felhasználásként használnak fel; e) azok a termékek, amelyek a késztermékek vagy a befejezetlen termelés készleteit növelik, és valamelyik fenti felhasználási célt szolgálják (beleértve az állatok és növények természetes növekedését, valamint a befejezetlen építkezéseket, amelyeknek vásárlója ismeretlen) Meghatározás: Gazdaságilag jelentős ár az az ár, amely jelentős mértékben befolyásolja, hogy a termelők milyen mennyiségű terméket hajlandók szállítani, illetve a vevők milyen mennyiségű termékhez akarnak hozzájutni. Ilyen ár akkor jön létre, ha mindkét alábbi feltétel teljesül: a) a termelőnek az érdeke, hogy kínálatát kiigazítsa akár abból a célból, hogy hosszú távon nyereségre tegyen szert, akár abból a célból, hogy az árbevétel legalább a tőke és egyéb termelési költségeket fedezze; valamint b) a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy vásárole vagy sem, és döntését a felszámított árak alapján hozza meg. Gazdaságilag nem jelentős árat várhatóan annak érdekében számítanak fel, hogy sikerüljön bizonyos bevételt elérni vagy teljes mértékben ingyen nyújtott szolgáltatások esetében a túlzott keresletet bizonyos mértékben csökkenteni. Egy termék gazdaságilag jelentős ára a szervezeti egység és a kibocsátást előállító szakosodott telephely összefüggésében van meghatározva. Például piaci kibocsátásnak minősül, ha a háztartások nem jogi személyiségű vállalkozásai valamennyi kibocsátásukat gazdaságilag jelentős árakon értékesíti más szervezeti egységeknek. Más szervezeti egységek kibocsátása esetében a piaci tevékenység gazdaságilag jelentős áron történő végzésének képességét mennyiségi kritérium (50 %os kritérium) alapján vizsgálják, amelyeknél a termelési költségek és az árbevétel arányát veszik figyelembe. E szerint piaci termelőnek az az egység tekinthető, amelynek árbevétele egy több éves időszakot figyelembe véve költségeinek legalább 50 %át fedezi. HU 8 HU
10 3.20 Meghatározás: A saját végső felhasználási célú kibocsátás azokból a termékekből és szolgáltatásokból áll, amelyeket ugyanazon szervezeti egység végső fogyasztásra vagy felhalmozásra tart meg Saját végső fogyasztásra megtartott terméket csak a háztartási szektor állíthat elő. Példák saját végső felhasználásra megtartott termékekre: a) a mezőgazdasági termelő által megtartott mezőgazdasági termékek; b) saját tulajdonú lakások lakásszolgáltatásai; c) fizetett személyzet alkalmazásával nyújtott háztartási szolgáltatások Saját felhalmozási célra felhasznált terméket bármely szektor előállíthat. Példák ilyen termékre: a) gépipari vállalkozás által gyártott szerszámgép; b) a háztartások által végzett lakásépítés vagy bővítés; c) saját kivitelezésű építés, beleértve a háztartások csoportjai által végzett kommunális építkezéseket is; d) saját előállítású szoftver; e) saját célú kutatás és fejlesztés. A kutatásfejlesztésre fordított kiadásokat csak akkor fogják állóeszközfelhalmozásként kezelni, ha az EU tagállamaiban kielégítően magas szintet sikerül elérni a becslések megbízhatósága és összehasonlíthatósága terén Meghatározás: A nem piaci kibocsátás a más egységeknek ingyen vagy gazdaságilag nem jelentős áron nyújtott kibocsátás. A nem piaci kibocsátás (P.13) két tételre van bontva: Díjköteles nem piaci kibocsátás (P.131.), mely különféle díjakból és költségekből áll, valamint Ingyenesen nyújtott nem piaci kibocsátás (P.132.) Nem piaci kibocsátás a következő okok miatt jön létre: a) előfordulhat, hogy technikailag lehetetlen megfizettetni az egyénnel a közösségi szolgáltatásokat, mert ezeknek a szolgáltatásoknak a fogyasztása nem követhető nyomon és nem ellenőrizhető. A közösségi szolgáltatások előállítását kormányzati egységek szervezik, és az árbevételektől eltérő forrásokból nevezetesen az adókból és egyéb állami jövedelmekből finanszírozzák. b) a kormányzati egységek és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények előállíthatnak és felkínálhatnak az egyes háztartások számára olyan termékeket és szolgáltatásokat is, amelyekért felszámíthatnának díjat, de szociál vagy gazdaságpolitikai okok miatt úgy döntenek, hogy ezt nem teszik. Erre példa az oktatási és egészségügyi szolgáltatások ingyenes vagy gazdaságilag nem jelentős áron történő nyújtása. HU 9 HU
11 3.24 Meghatározás: Piaci termelő az a szakosodott telephely vagy szervezeti egység, amely kibocsátásának nagyobb része piaci kibocsátás. Ha egy szakosodott telephely vagy egy szervezeti egység piaci termelő, akkor fő kibocsátása definíció szerint piaci kibocsátásnak minősül, mivel a piaci kibocsátás fogalma azt követően van meghatározva, hogy a kibocsátást előállító szakosodott telephelyre vagy szervezeti egységre alkalmazták a piaci, saját végső felhasználási célú vagy nem piaci kibocsátás különbségtételt Meghatározás: Saját végső felhasználásra termelő az a szakosodott telephely vagy szervezeti egység, amely kibocsátásának nagyobb része az ugyanazon szervezeti egységen belüli saját végső felhasználást szolgálja Meghatározás: Nem piaci termelő az a szakosodott telephely vagy szervezeti egység, amely kibocsátásának nagyobb részét ingyen vagy gazdaságilag nem jelentős áron nyújtja. HU 10 HU
12 Szervezeti egységek: különbségtétel a piaci, a saját végső felhasználási célú és a nem piaci szervezeti egységek között A szervezeti egységek mint termelők esetében a piaci, saját végső felhasználási célú és nem piaci közötti különbségtételt a 3.1. tábla foglalja össze., amely a szektoronkénti osztályozást is bemutatja tábla A szervezeti egységek megkülönböztetése piaci, saját végső felhasználási célú és nem piaci termelői típusok szerint A szervezeti egység típusa Osztályozás Magán vagy közösségi? Nonprofit intézmény vagy sem? Piaci termelő? A termelő típusa Szektor(ok) 1. magántermel ők 1.1. háztartások tulajdonában levő, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatok (kivéve a háztartások tulajdonában levő kvázivállalatokat) 1.1. piaci vagy saját végső felhasználási célú = Háztartások 1.2. egyéb magántermelők (beleértve a háztartások tulajdonában levő kvázivállalatokat is) nonprofit magánintéz mények igen = piaci vállalatok nem = nem piaci háztartásokat segítő nonprofit intézmények a nonprofit intézménye ken kívüli egyéb magánterm elők = piaci vállalatok HU 11 HU
13 2. közösségi célú termelők 2.1. igen 2.1. = piaci vállalatok 2.2. nem 2.2. = nem piaci kormányzat HU 12 HU
14 3.28 A 3.1. tábla azt mutatja, hogy egymás után több megkülönböztetést kell alkalmazni annak meghatározása érdekében, hogy egy szervezeti egységet a piaci termelőkhöz, a saját végső felhasználásra termelőkhöz vagy a nem piaci termelőkhöz kelle besorolni. Az első megkülönböztetés a magán és a közösségi célú termelők között van. Közösségi célú termelő a kormányzat által ellenőrzött termelő, amennyiben az ellenőrzés a pont meghatározása szerinti ellenőrzés Mint a 3.1. tábla mutatja, magántermelők minden szektorban találhatók, kivéve a kormányzati szektort. Ezzel szemben közösségi célú termelők csak a nem pénzügyi vállalatok szektorban, a pénzügyi vállalatok szektorban és a kormányzat szektorban találhatók A magántermelők sajátos kategóriáját jelentik a háztartások nem jogi személyiségű vállalkozásai. Ezek piaci termelők vagy saját végső felhasználásra termelők. Ez utóbbi előfordulása a saját tulajdonú lakás lakásszolgáltatása és a termékek saját fogyasztásra történő termelése. A háztartások valamennyi nem jogi személyiségű vállalkozása a háztartások szektorba tartozik, kivéve a háztartások tulajdonában álló kvázivállalkozások. Ezek piaci termelők és a nem pénzügyi vállalatok, illetve a pénzügyi vállalatok szektorba vannak sorolva Az egyéb magántermelők esetében különbség van a nonprofit magánintézmények és az egyéb magántermelők között. Meghatározás: A nonprofit magánintézmény olyan jogi személyiséggel rendelkező vagy társadalmi jellegű egység, amelynek célja, hogy termékeket és szolgáltatásokat állítson elő, de amelynél nem megengedett, hogy jövedelméből, nyereségéből, vagy más pénzügyi hasznából forrást biztosítson azon egység számára, amely ezt az intézményt alapította, ellenőrzi vagy finanszírozza. Amennyiben termelő tevékenységeik többletet termelnek, azt más szervezeti egység nem tulajdoníthatja el. Egy nonprofit magánintézmény akkor tartozik a nem pénzügyi vállalatok vagy a pénzügyi vállalatok szektorba, ha piaci termelő. Egy nonprofit magánintézmény akkor tartozik a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba, ha nem piaci termelő, kivéve ha kormányzati ellenőrzés alatt áll. Ha egy nonprofit magánintézmény kormányzati ellenőrzés alatt áll, akkor a kormányzat szektorba tartozik. Az összes többi olyan magántermelő, amely nem nonprofit intézmény, piaci termelő. Besorolásukat tekintve a nem pénzügyi vállalatok vagy a pénzügyi vállalatok szektorba tartoznak A piaci és nem piaci kibocsátás, illetve a piaci és nem piaci termelők közötti különbségtételnél több különböző kritériumot kell alkalmazni. A piaci és nem piaci közötti különbségtétel említett kritériumai (lásd a gazdaságilag jelentős ár meghatározásáról szóló pontot) a piaci körülmények fennállását és a termelő elégséges piaci magatartását hivatottak értékelni. E piaci és nem piaci közötti különbségtétel mennyiségi kritériuma szerint a gazdaságilag jelentős áron eladott termékek esetében az árbevételnek legalább nagyobb részét fedeznie kell a termelési költségeknek. HU 13 HU
15 3.33 A piaci és nem piaci közötti különbségtétel e mennyiségi kritériumának alkalmazásakor az árbevétel és a termelési költségek meghatározása a következő: a) az árbevétel nem tartalmazza a termékadókat, de tartalmaz minden olyan kifizetést, amelyet a kormányzat vagy az EU intézményei nyújtanak bármely típusú termelő ilyen jellegű tevékenységére; vagyis tartalmaz a kibocsátás volumenéhez vagy értékéhez kapcsolódó minden bevételt, de nem tartalmazza az általános deficitet fedező vagy adósságok rendezésére szolgáló támogatásokat. Az árbevétel e meghatározása megfelel az alapáron vett kibocsátásénak, kivéve hogy: (1) alapáron vett kibocsátást csak azt követően lehet meghatározni, ha eldőlt, hogy a kibocsátás piaci vagy nem piaci: az árbevétel csak a piaci kibocsátás értékelésére alkalmazható; a nem piaci kibocsátás értékelése költségszinten történik; (2) a kormányzat által az állami vállalatok vagy kvázivállalatok általános deficitjének fedezésére nyújtott kifizetések a c) pontban meghatározott egyéb terméktámogatások részét képezik. Következésképpen az alapáron vett piaci kibocsátás tartalmazza a kormányzat által az általános deficit fedezésére nyújtott kifizetéseket is. b) az árbevétel nem tartalmaz más bevételi forrásokat, mint például az eszköztartási nyereséget (annak ellenére, hogy ez a vállalkozás árbevételének szokásos és elvárt része lehet), a beruházási támogatásokat, az egyéb tőketranszfereket (pl. adósságelengedés) és a saját részvények megvásárlását; c) e kritérium alkalmazásában a termelési költségek megegyeznek a folyó termelőfelhasználás, a munkavállalói jövedelem, az állóeszközfelhasználás, az egyéb termelési adók és a tőkeköltségek összegével. E kritérium szempontjából az egyéb termelési támogatásokat nem kell levonni. A piaci és nem piaci közötti különbségtétel mennyiségi kritériumának alkalmazásakor az árbevétel és a termelési költségek fogalmai közötti összhang biztosítása végett a termelési költségekből ki kell zárni a saját előállítású állóeszközök felhalmozása érdekében felmerülő összes költséget. Az egyszerűség kedvéért a tőkeköltségeket általában hozzávetőleg a nettó tényleges kamatfizetésnek lehet megfeleltetni. Pénzügyi szolgáltatások előállítói esetében azonban a kamatterhet kell alapul venni, vagyis a pénzügyi közvetítői szolgáltatás közvetett módon mért díjánál (FISIM, D.41) kamatkorrekcióra kerül sor. A piaci és nem piaci közötti különbségtétel mennyiségi kritériumának alkalmazásakor többéves időtartamot kell figyelembe venni. Az árbevétel mértékének évenkénti kisebb ingadozásai nem teszik szükségessé a szervezeti egység (valamint szakosodott telephelyeinek és kibocsátásának) átsorolását Szemléltetésképpen, az árbevétel különböző elemekből állhat össze. Például egy kórház által nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetében az árbevétel a következőknek felelhet meg: a) a munkaadók vásárlásai, amelyeket munkavállalóiknak kifizetett természetbeni jövedelemként és ugyanezen munkavállalók végső fogyasztási kiadásaként kell elszámolni; HU 14 HU
16 b) a magánbiztosítótársaságok vásárlásai; c) a kötelező társadalombiztosítási alapok és a kormányzat vásárlásai, amelyeket természetbeni társadalmi juttatásként kell besorolni; d) a háztartások visszatérítés nélküli vásárlásai (végső fogyasztási kiadás). Csak az egyéb termelési támogatások és a (pl. karitatív szervezetektől) kapott ajándékok nem minősülnek árbevételnek. Hasonlóan egy szemléltető példával élve, egy vállalkozás szállítási szolgáltatási árbevétele kapcsolódhat a termelők folyó termelőfelhasználásához, a munkaadó által nyújtott természetbeni jövedelemhez, a kormányzat által nyújtott természetbeni társadalmi juttatáshoz és a háztartások térítés nélküli vásárlásához is A vállalkozásokat segítő nonprofit magánintézmények speciális esetet jelentenek. Ezeket általában az érintett vállalkozások csoportja finanszírozza hozzájárulásokkal vagy tagdíjakkal. A tagdíjakat nem transzferként, hanem a nyújtott szolgáltatásokért történő fizetésként, azaz árbevételként kell értékelni. Ezek a nonprofit intézmények ezért piaci termelők és a nem pénzügyi vállalatok vagy a pénzügyi vállalatok szektorba tartoznak A magán és közösségi nonprofit intézmények árbevételét az árbevételbe beleértve a kibocsátás volumenéhez kapcsolódó valamennyi kifizetést és termelési költségeit összehasonlító kritérium alkalmazása néhány speciális esetben félrevezető lehet. Erre szemléltető példa lehet a magán és állami iskolák finanszírozása. A kormányzati kifizetések függhetnek a tanulók számától, de összegük a kormányzattal folytatott tárgyalásokon is eldőlhet. Ilyen esetben ezek a kifizetések nem árbevételként vannak elszámolva, bár explicit kapcsolatban állhatnak a kibocsátás volumenének mértékével, mint például a tanulók számával. Ez azt vonja maga után, hogy a nagyrészt ilyen kifizetésekkel finanszírozott iskola nem piaci termelő A közösségi célú termelő lehet piaci termelő vagy nem piaci termelő. A piaci termelők a nem pénzügyi vállalatok szektorba, illetve a pénzügyi vállalatok szektorba vannak sorolva. Ha a szervezeti egység nem piaci termelő, akkor a kormányzat szektorba van sorolva A piaci termelő és a saját végső felhasználásra termelő szakosodott telephelyeknek nem lehet nem piaci kibocsátása. Kibocsátásuk így csak piaci kibocsátásként vagy saját végső felhasználási célú kibocsátásként vehető számba, és értékelésük is ennek megfelelően történik (lásd a pontokat) A nem piaci termelő szakosodott telephelyek másodlagos kibocsátása lehet piaci kibocsátás és saját végső felhasználási célú kibocsátás. A saját végső felhasználási célú kibocsátás saját előállítású állóeszközfelhalmozásból áll. A piaci kibocsátás előfordulását elvileg a piaci és nem piaci közötti különbségtétel minőségi és mennyiségi kritériumainak az egyes termékekre való alkalmazásával kell meghatározni. Ilyen nem piaci termelők általi másodlagos piaci kibocsátásról lehet például szó, amikor egy állami kórház gazdaságilag jelentős árat kér bizonyos szolgáltatásaiért További példák: az állami múzeumok reprodukciók eladásából vagy a meteorológiai intézetek időjáráselőrejelzésekből származó árbevétele. HU 15 HU
17 3.41 Nem piaci termelőnek szintén lehet bevétele gazdaságilag nem jelentős áron történő nem piaci kibocsátása értékesítéséből, például a múzeum belépőjegyeladásból származó bevétele. Ezek a bevételek a nem piaci kibocsátáshoz tartoznak. Mindazonáltal, ha a két fajta (a jegyekből és a poszterek és levelezőlapok eladásából származó) bevételt nehéz megkülönböztetni, akkor az egész kezelhető vagy piaci kibocsátásból, vagy nem piaci kibocsátásból származó bevételként. A két (alternatív) számbavétel közötti választásnak a két (a jegyeladásból, illetve a poszterek és képeslapok eladásából származó) bevételi fajta feltételezett relatív fontosságától kell függnie. A kibocsátás számbavételének időpontja és értékelése 3.42 A kibocsátást akkor kell számba venni és értékelni, amikor az a termelési folyamat során keletkezik Valamennyi kibocsátást alapáron kell értékelni, de különleges konvenciók érvényesülnek a következőknél: a) a nem piaci kibocsátás értékelése; b) a nem piaci termelők (szakosodott telephelyek) összes kibocsátásának értékelése; c) az olyan szervezeti egységek összes kibocsátásának értékelése, amelyek esetében a szakosodott telephely nem piaci termelő Meghatározás: Az alapár az az ár, amit a termelő a vásárlótól kap a létrehozott termék vagy szolgáltatás, vagyis a kibocsátás egy egységéért, mínusz az egységhez kapcsolódó minden olyan adó (pl. termékadó), amely a termelés vagy az eladás következménye, plusz az egységhez kapcsolódó minden olyan támogatás (pl. terméktámogatás), amely a termelés vagy az eladás következménye. Nem tartozik bele semmilyen szállítási díj, amit a termelő külön számláz ki. Nem tartozik bele a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök utáni eszköztartási nyereség és veszteség sem A saját végső felhasználási célú kibocsátás (P.12) a piacon eladott hasonló termékek alapárain van értékelve. Az ilyen kibocsátásnál nettó működési eredmény vagy vegyes jövedelem keletkezik. Példa: a saját tulajdonú lakás lakásszolgáltatása nettó működési eredményt eredményez. Amennyiben nem állnak rendelkezésre hasonló termékek alapárai, a saját végső felhasználási célú kibocsátást a termelési költségeken kell értékelni, hozzáadva (kivéve a nem piaci termelők esetében) a haszonkulccsal számított nettó működési eredményt vagy vegyes jövedelmet A befejezetlen termelés növekedése a késztermék folyó alapárán van értékelve A befejezetlen termelésként kezelt kibocsátás értékének előzetes megbecslése érdekében az érték alapja a ténylegesen felmerült költségek plusz (kivéve a nem piaci termelők esetében) a haszonkulccsal számított becsült működési eredmény vagy vegyes jövedelem. Az ideiglenes becsléseket később felváltják a késztermékek (már ismert) tényleges értékének a befejezetlen termelés időszakára való felosztásával kapott értékek. A késztermékek kibocsátásának értéke az alábbi értékek összege: HU 16 HU
18 a) értékesített vagy barterben elcserélt késztermékek; b) készletre került késztermékek tételei, mínusz az abból kikerültek; c) saját végső felhasználási célú késztermékek A befejezetlen állapotban beszerzett épületek és építmények esetében az érték becslése az addigi költségeken alapul, beleértve a haszonkulccsal számított működési eredményt vagy vegyes jövedelmet is. Ez a haszonkulcs akkor áll elő, ha az érték a hasonló épületek és építmények árai alapján megbecsülhető. A szakaszos fizetések összegét, amelyet a vásárló a szakaszokra vállalt feltéve, hogy nincs előlegfizetés és hátralék használhatjuk a bruttó állóeszközfelhalmozás értékének közelítésére. Ha egy építmény saját kivitelezésű építése egyetlen számbavételi időszakban nem fejeződik be, a kibocsátás becslése a következő módszerrel történik. Ki kell számolni a folyó időszakban felmerült költségek és az építés teljes időszakában felmerült költségek arányát. Ezt az arányt kell alkalmazni a folyó alapáron becsült összes kibocsátásra. Ha nincs lehetőség a befejezett építmény értékét alapáron megbecsülni, akkor a termelés összköltségén kell értékelni, hozzáadva (kivéve a nem piaci termelők esetében) a haszonkulccsal számított nettó működési eredményt vagy vegyes jövedelmet. Ha a munkaerő egy része vagy egésze ingyenes, ami a háztartások kommunális építkezései esetében megeshet, akkor a teljes termelésiköltségbecslésben annak a becslése szerepel, hogy hasonló munkaerőráfordítások bértarifáival számolva mennyi lett volna a kifizetett munkaerőköltség A nem piaci termelő (szakosodott telephely) összes kibocsátása az összes termelési költségen, vagyis a következők összegeként van értékelve: a) folyó termelőfelhasználás (P.2); b) munkavállalói jövedelem (D.1); c) állóeszközfelhasználás (P.51c); d) egyéb termelési adók (D.29) mínusz egyéb termelési támogatások (D.39). A nem piaci termelés költségei között nem szerepelnek a kamatfizetések (többek között a pénzügyi közvetítői szolgáltatás közvetett módon mért díja, FISIM). A nem piaci termelés költségei között szintén nem szerepel az imputált nettó tőkehozam, sem a nem piaci termelő tulajdonában lévő vagy nem piaci termelésre használt nem lakóépület imputált bérleti díja Egy szervezeti egység összes kibocsátása az azt alkotó szakosodott telephelyek összes kibocsátásának az összege. Ez azokra a szervezeti egységekre is vonatkozik, amelyek nem piaci termelők Ha a nem piaci termelőnek nincs másodlagos piaci kibocsátása, akkor a nem piaci kibocsátás értékelése termelési költségen történik. A nem piaci termelő másodlagos piaci kibocsátása esetében a nem piaci kibocsátás értékelése maradéktételként azaz az összes termelési költség mínusz a piaci kibocsátásából származó bevétel formában történik A nem piaci termelő piaci kibocsátása alapáron van értékelve. Egy nem piaci szakosodott telephely teljes kibocsátása piaci, nem piaci és saját végső felhasználási célú a termelési HU 17 HU
19 költségek összegével van értékelve. Piaci kibocsátásának értékét a piaci termékek eladásából származó bevételei adják meg, a nem piaci kibocsátásának értéke pedig maradékként állítható elő, az összes kibocsátásának értéke és a piaci, valamint a saját végső felhasználási célú kibocsátása összegének különbségeként. Ezekben a számításokban nem jelenik meg a nem piaci termékek vagy szolgáltatások gazdaságilag nem jelentős áron történő eladásából származó bevételek értéke: ezek az eladások nem piaci kibocsátása értékének részei A továbbiakban CPAkódok szerinti sorrendben a számbavétel idejének és a kibocsátás értékelésének egy sor kivételes esete és magyarázata következik. A. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3.54 A mezőgazdasági termékek kibocsátása úgy van elszámolva, mintha annak termelése az egész időszak alatt folyamatos lenne (és nem csupán akkor, amikor a termést betakarítják, vagy az állatokat levágják). A növésben lévő növények, erdőállomány, az élelmiszer céljából történő hal vagy állattenyésztés állományai a folyamat során befejezetlen termelési készletként vannak kezelve, és a folyamat végén alakulnak át késztermékkészletté. A kibocsátásban nem szerepelnek a művelés alatt nem álló biológiai erőforrásokban beálló változások, így például a vadon élő állatok, madarak és halak növekedése vagy az erdők művelés nélküli növekedése. C. Feldolgozóipar; F. Építőipar Ha egy épület vagy egy egyéb építmény építése több számbavételi időszakra is kiterjed, akkor az egyes időszakokban teljesített kibocsátások az időszakok végén a vásárlónak történő eladásként vannak értékelve, azaz a vásárló állóeszközfelhalmozásaként, nem pedig az építőipar befejezetlen termeléseként. A kibocsátás olyannak minősül, mintha a vásárlónak több szakaszban lenne eladva. Ha a szerződés szakaszos fizetést ír elő, a kibocsátás értéke hozzávetőleg megfeleltethető az egyes időszakokban teljesített szakaszos kifizetések értékének. Ha a végső tulajdonos bizonytalan, az egyes időszakokban létrejött befejezetlen kibocsátás befejezetlen termelésként van elszámolva. G. Kereskedelem; gépjárműjavítás 3.56 A nagy és kiskereskedelmi szolgáltatások kibocsátását a továbbértékesítésre szánt termékeken elért kereskedelmi árrés méri. Meghatározás: A kereskedelmi árrés a továbbértékesítésre szánt termékek tényleges vagy imputált eladási ára és azon ár közötti különbség, amelyet a forgalmazónak kellene fizetnie a termék pótlásáért az eladás vagy más formában történő átruházás időpontjában. Egyes termékeken a kereskedelmi árrés negatív lehet, amennyiben ezek árai le vannak szállítva. A nem eladott, hulladékká vált vagy ellopott termékeken is negatív az árrés. A HU 18 HU
20 munkavállalók számára természetbeni juttatásként átadott vagy a tulajdonosok által végső fogyasztásra visszatartott termékek esetében a kereskedelmi árrés nulla. A készlettartási nyereség vagy veszteség nem része a kereskedelmi árrésnek. Egy nagykereskedő vagy egy kiskereskedő kibocsátását a következő egyenlőség írja le: kibocsátás értéke = az árbevétel értéke plusz a továbbértékesítésre szánt termékek, a folyó termelőfelhasználásra, a természetbeni munkavállalói jövedelemre és a természetbeni vegyes jövedelemre felhasznált termékek értéke, mínusz a továbbértékesítésre szánt termékek értéke, plusz a továbbértékesítésre szánt termékek készletnövekedéseinek értéke, mínusz a továbbértékesítésre szánt termékek készleteiből kikerülő termékek értéke, mínusz a szokásos mértékű káló, lopás vagy véletlenszerűen bekövetkezett kár miatti ismétlődő veszteségek értéke. H. Szállítás, raktározás 3.57 A szállítási szolgáltatások kibocsátását a termékek vagy a személyek szállításáért kapott összeg értéke méri. A szakosodott telephelyen belüli, saját felhasználási célú szállítás kisegítő tevékenységnek minősül, és nincs külön elszámolva és azonosítva A raktározási szolgáltatások kibocsátása a befejezetlen termelés növekedéseként van mérve. A készleten lévő termékek árának növekedését nem szabad befejezetlen termelésnek és termelésnek tekinteni, hanem eszköztartási nyereségként kell kezelni. Ha az érték növekedése minőségváltozás nélküli áremelkedést tükröz, akkor az időszakban a raktározás költségein vagy a raktározási szolgáltatás kifejezett megvásárlásán túlmenően nincs további termelés. Az értéknövekedés azonban három esetben termelésnek minősül: a) a termék minősége az idő múlásával javulhat (pl. a bor esetében); ha az érés a rendes termelési folyamat része, akkor termelésnek minősül, egyébként nem; b) az adott termék kínálatát vagy keresletét érintő szezonális tényezők, amelyek az év során az ár rendszeres, kiszámítható ingadozásához vezetnek, annak ellenére, hogy a termék fizikai tulajdonságai nem feltétlenül változnak; c) a termelési folyamat kellően hosszú ahhoz, hogy diszkonttényezők vonatkozzanak a szállítás előtt jelentősen hosszú idővel rendelkezésre bocsátott munkára A készleten lévő termékek árában bekövetkező legtöbb változás nem a befejezetlen termelés növekedése. A raktározott termékek értékében a raktározási költségeken túlmenően bekövetkező növekedés becslése érdekében felhasználható az, egy előre meghatározott időszakban az általános inflációs ráta felett várható értéknövekedés. Az előre meghatározott HU 19 HU
21 időszakon kívül bekövetkező minden nyereség továbbra is eszköztartási nyereségként vagy veszteségként van számba véve. A raktározási szolgáltatások nem foglalják magukban a pénzügyi eszközök, értéktárgyak vagy egyéb nem pénzügyi eszközök (mint például föld és épületek) tartásából eredő árváltozásokat Az utazási ügynökségek szolgáltatásainak kibocsátása az ügynökségek szolgáltatási díjainak (díjak vagy jutalékok) értékén van mérve, nem pedig az utazó teljes kiadása alapján, melyet az utazási ügynökségnek fizetett (amely többek között tartalmazza a harmadik fél által végzett szállítás díját) Az utazásszervezői szolgáltatás kibocsátását az utazó által az utazásszervezőnek fizetett teljes kiadás alapján kell elszámolni Az utazási ügynökség és az utazásszervező szolgáltatásait az különbözteti meg egymástól, hogy az utazási ügynökség szolgáltatásai csupán közvetítést jelentenek az utazó részére, míg az utazásszervező szolgáltatásai egy utazásnak nevezett új terméket hoznak létre, amelynek különböző utazási, szállással és szórakozással kapcsolatos összetevői vannak. I. Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás 3.63 A szálláshelyek, éttermek, kávéházak stb. által nyújtott szolgáltatások kibocsátásának értékében szerepel az értékesített élelmiszerek, italok stb. értéke. K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység: a központi bank kibocsátása A központi bank a következő szolgáltatásokat nyújtja: a) monetáris politikai szolgáltatások; b) pénzügyi közvetítési szolgáltatások; c) pénzügyi vállalatok feletti felügyeleti szolgáltatások. A központi bank kibocsátása költségei összegeként van mérve. K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység: pénzügyi szolgáltatások általában A pénzügyi szolgáltatások a következő szolgáltatásokból állnak: a) pénzügyi közvetítés (beleértve a biztosítási és nyugdíjszolgáltatásokat is); b) pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok szolgáltatásai; valamint c) egyéb pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi közvetítés: pénzügyi kockázatkezelés és likviditástranszformáció. Az ezekkel a tevékenységekkel foglalkozó vállalatok például betét elfogadásával, váltó, kötvény és egyéb értékpapír kibocsátásával jutnak forrásokhoz. A vállalatok ezeket és saját forrásait használják fel pénzügyi eszközök megszerzésére oly módon, hogy másoknak hitelt nyújtanak, valamint HU 20 HU
22 váltót, kötvényt és egyéb értékpapírt vásárolnak. A pénzügyi közvetítés magában foglalja a biztosítási és nyugdíjszolgáltatásokat is A pénzügyi kiegészítő tevékenységek a kockázatkezelést és a likviditástranszformációt segítik elő. A pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok más egységek nevében járnak el, és a közvetítési szolgáltatás részeként maguk nem vállalnak kockázatot pénzügyi kötelezettségek vállalásával vagy pénzügyi eszközök megszerzésével Az egyéb pénzügyi szolgáltatások mint például a részvény és a kötvénypiac monitoringját, a széf szolgáltatásokat (például drága ékszerek és fontos dokumentumok őrzése) és a deviza, valamint értékpapírkereskedelmi szolgáltatásokat foglalja magába Pénzügyi szolgáltatásokat e szolgáltatások szigorú felügyelete miatt szinte kizárólag pénzügyi intézmények nyújtanak. Ha például egy kiskereskedő hitellehetőséget kíván felkínálni vevőinek, a hitellehetőséget rendszerint a kiskereskedő pénzügyi leányvállalata vagy egy másik szakosodott pénzügyi intézmény nyújtja A pénzügyi szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése közvetve vagy közvetlenül történhet. Néhány pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakció közvetlen és közvetett díjakat egyaránt maga után vonhat. A pénzügyi szolgáltatásoknak nyújtásuk és díjazásuk szerint négy fő fajtája a következő: a) közvetlenül kiegyenlített pénzügyi szolgáltatások; b) kamatok felszámításával kiegyenlített pénzügyi szolgáltatások; c) pénzügyi eszközök és kötelezettségek pénzügyi piacokon történő megvásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások; d) Biztosítási és nyugdíjrendszerekben nyújtott pénzügyi szolgáltatások, azok amelyeknél a tevékenységet biztosítási hozzájárulások és a megtakarítások hozamai finanszírozzák. KÖZVETLENÜL KIEGYENLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 3.69 Ezeket a pénzügyi szolgáltatásokat explicit díjak ellenében nyújtják; a szolgáltatások széles köre tartozik ide, amelyeket különböző típusú pénzügyi intézmények nyújthatnak. A közvetlen díjért nyújtott szolgáltatások jellegét a következő példák szemléltetik: a) a bankok díjat számítanak fel a háztartásoknak egy jelzálog megszervezése, egy befektetési portfolió kezelése vagy egy ingatlan kezelése fejében; b) a szakosodott intézmények díjat számítanak fel a nem pénzügyi vállalatoknak egy vállalatfelvásárlás megszervezéséért vagy egy vállalatcsoport átszervezésének lebonyolításáért; c) a hitelkártyatársaságok díjat számítanak fel azoknak az egységeknek, amelyek hitelkártyát fogadnak el (általában az egyes eladások bizonyos százalékát); d) a kártyatulajdonosnak is felszámítanak egy explicit díjat, rendszerint évente, a kártya birtoklásáért. HU 21 HU
23 KAMATOK FELSZÁMÍTÁSÁVAL KIEGYENLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 3.70 Pénzügyi közvetítésnél például egy pénzügyi intézmény, például egy bank betétet fogad el olyan egységektől, amelyek kamatot kívánnak kapni felszabaduló pénzeszközeik után, és ezeket kölcsönadja más olyan egységeknek, amelyeknek a pénzeszközei nem elégségesek szükségleteik fedezésére. A bank így ahhoz biztosít mechanizmust, hogy az egyik egység hitelezni tudjon a másiknak. A nyújtott szolgáltatásért mindkét fél díjat fizet a banknak: a pénzeszközt kölcsönadó egység azzal fizet, hogy a referenciakamatlábnál alacsonyabb kamatlábat kap, a pénzeszközt kölcsönvevő egység pedig azzal, hogy a referenciakamatlábnál magasabb kamatlábat fizet. A hitelfelvevő által a banknak fizetett kamatláb és a betéteseknek ténylegesen kifizetett kamatláb közötti különbség a pénzügyi közvetítői szolgáltatás közvetett módon mért díja (FISIM) Ritkán fordul elő, hogy a pénzügyi intézmény által hitelként nyújtott pénzeszközök összege pontosan megegyezzék a nála betétként elhelyezett összeggel. Előfordulhat, hogy a betétként elhelyezett pénz egy részét még nem kölcsönözték ki. Egyes hitelek finanszírozhatók a bank saját forrásaiból is, nem pedig a felvett forrásokból. A finanszírozási forrástól függetlenül a nyújtott hitelekkel és elhelyezett betétekkel kapcsolatban szolgáltatás nyújtására kerül sor. A FISIM minden hitel és betét esetében imputált. Ezek a közvetett díjak csak azokra a hitelekre és betétekre vonatkoznak, amelyeket pénzügyi intézmény nyújt vagy helyez el A referenciakamatláb a betétekre és a hitelekre vonatkozó banki kamatlábak között helyezkedik el. A referenciakamatláb nem egyezik meg a hitelekre és a betétekre vonatkozó kamatlábak számtani átlagával. A referencia kamatláb esetében megfelelő választás a bankközi hitelnyújtás és hitelfelvétel tekintetében érvényes kamatláb. Azonban, ha nem rezidens pénzügyi intézmény érintett a tranzakcióban, úgy különböző referenciakamatlábra van szükség minden egyes, devizanemben denominált hitelre és betétre. A pénzügyi közvetítői szolgáltatás közvetett módon mért díjának (FISIM) leírása a 14. fejezetben szerepel. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PÉNZÜGYI PIACOKON TÖRTÉNŐ MEGVÁSÁRLÁSÁVAL ÉS ELADÁSÁVAL KAPCSOLATOS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 3.73 Amikor pénzügyi intézmény értékpapírt (pl. váltót vagy kötvényt) kínál eladásra, szolgáltatási díjat számít fel. A vételi ár (ask price) megegyezik az értékpapír marzzsal megnövelt becsült piaci értékével. Az értékpapír eladásakor egy másik díjat számítanak fel: az eladónak felkínált ár (bid price) a marzzsal csökkentett piaci értékkel egyenlő. A vételi és eladási árak közötti marzsok a részvényekre, a befektetési jegyekre és a külföldi valutákra is vonatkoznak. Ezeket az marzsokat a pénzügyi szolgáltatásért számítják fel. BIZTOSÍTÁSI ÉS NYUGDÍJRENDSZEREKBEN NYÚJTOTT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK, AMELYEKNÉL A TEVÉKENYSÉGET BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK ÉS MEGTAKARÍTÁSOK HOZAMAI FINANSZÍROZZÁK 3.74 Ezek körébe a következő tevékenységek tartoznak. Mindegyik források újraelosztását eredményezi. HU 22 HU
24 a) Neméletbiztosítás. A neméletbiztosítás keretében a biztosító biztosítási díjat fogad el az ügyféltől, és azt megőrzi mindaddig, amíg kárigényt nem nyújtanak be, vagy a biztosítás le nem jár. A biztosítóintézet a biztosítási díjat befekteti, az ennek eredményeképpen képződő tulajdonosi jövedelem pedig külön forrásként jelenik meg. A tulajdonosi jövedelem olyan jövedelmet jelent, amelyről az ügyfél lemondott, és így azt a tényleges biztosítási díj implicit kiegészítéseképpen kell kezelni. A biztosítóintézet úgy határozza meg a tényleges biztosítási díjakat, hogy a biztosítási díjak összege plusz a megtermelt tulajdonosi jövedelem mínusz a várható kárigény elegendő marzsot képezzen, amelyet a biztosító saját kibocsátásaként elszámolhat. A neméletbiztosítás kibocsátásának kiszámítása: az összes megszolgált biztosítási díj, plusz az implicit biztosítási díjkiegészítések (ez egyenlő a biztosítástechnikai tartalékok befektetéséből származó tulajdonosi jövedelem), mínusz a korrigált felmerült kárigények. A biztosítóintézetnek tartalékok állnak a rendelkezésére, amelyek a meg nem szolgált biztosítási díjakból (a következő számbavételi időszakhoz kapcsolódó tényleges díjak) és a függő károkból állnak. A függő károk közé olyan kárigények tartoznak, amelyeket még nem jelentettek be, vagy bejelentettek, de még nem rendeztek, illetve bejelentettek és rendeztek, de még nem fizettek ki. Ezeket a tartalékokat biztosítástechnikai tartaléknak nevezik, és ebből befektetésből származó jövedelem keletkezik. Az eszköztartási nyereség vagy veszteség nem a biztosítástechnikai tartalékok befektetéséből származó jövedelem. Biztosítástechnikai tartalékát a biztosítóintézet a másodlagos tevékenységbe is befektetheti, pl. lakás vagy iroda bérbeadásba. Az ilyen másodlagos tevékenységekből származó nettó működési eredmény a biztosítástechnikai tartalék befektetéséből származó jövedelem. A kibocsátás kiszámításánál alkalmazott megfelelő kárigényszintet korrigált károk nak nevezik, melyek kétféleképpen határozhatók meg. A várakozáson alapuló módszer a korrigált károk szintjét a biztosítóintézet által kifizetendő kárigények múltbeli mintáján alapuló modellből becsüli meg. A második módszer számviteli információkat használ fel: a korrigált károk értékét utólag vezetik le a következőkből: ténylegesen felmerült károk plusz a káringadozási tartalék (vagyis a váratlanul nagy kárigények teljesítésére félretett források) változása. Ha a káringadozási tartalékok nem fedezik a korrigált károkat, akkor a korrigált károkat saját forrásokból származó hozzájárulásokkal kell kiegészíteni. Mindkét módszer egyik fő jellemzője, hogy váratlanul nagy károk nem vezethetnek ingadozó vagy negatív becsült kibocsátáshoz. A biztosítástechnikai és káringadozási tartalékok pénzügyi szabályozás miatti változásai az eszközök mennyiségében bekövetkezett egyéb változásként vannak elszámolva; a kibocsátás kiszámítása szempontjából nem játszanak szerepet. Ha információhiány miatt a korrigált károk becslésére alkalmazott egyik módszer sem használható, ezek helyett szükségessé válhat a kibocsátásnak szokásos profittal növelt költségszintű becslése. Nyereségrészesedéssel összekapcsolt biztosítások esetében a kibocsátás számításához a nyereségrészesedéssel összekapcsolt biztosításokra elkülönített tartalékok változását le kell vonni. HU 23 HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2005 COM(2005) 653 végleges 2005/0253 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos
RészletesebbenA. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
Részletesebben1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.
1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 138/2004/EK RENDELETE (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről. (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.
2004R0138 HU 11.12.2008 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 138/2004/EK RENDELETE
RészletesebbenKözbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak
Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. I/1. Általános rész A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: KÖR 2004 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidtett elnevezése: 3.
Részletesebben2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3
2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 A BIZOTTSÁG 1857/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak
RészletesebbenP Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatására JÁSZDÓZSÁN
P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatására JÁSZDÓZSÁN Jászdózsa Község Önkormányzata célul tűzte ki, hogy támogatja új munkahelyek létrehozását és ezáltal a Község
Részletesebben15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) MAGYAR KÖZLÖNY LAP ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. Cégjegyzékszáma: 01 09 269016
Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 01 Cégjegyzékszáma: 01 09 269016 Székhelye: MAGYAR
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-4.10.0/N. Fotovoltaikus rendszerek kialakítása. című konstrukcióhoz
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-4.10.0/N Fotovoltaikus rendszerek kialakítása című konstrukcióhoz Érvényes: 2014. júliustól Tartalom A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI
KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.
Részletesebben. Kiegészítő melléklet a 2009. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz . 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 1. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása
RészletesebbenMAGYAR CURLING SZÖVETSÉG
MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG SZÁMLAREND Érvényes: 2016. január 1-től Jelen a Magyar Curling Szövetség Számviteli politikájának elválaszthatatlan mellékletét képezi. A számlarend csak azokat a főkönyvi számlákat
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.12.2005 COM(2005) 688 végleges Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
RészletesebbenPannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft
Adószám: 20999476 2 19 Cégbíróság: Veszprém Megyei Törvényszék Cégjegyzékszám: 19-09-511588 Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft 8200. Veszprém, Rákóczi u. 1. 1.em. 1. Kiegészítő melléklet
RészletesebbenAlgyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről
Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Hatályos: 2016.01.30.-tól Algyő Nagyközség Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak
Részletesebben2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ
2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Azonnal cselekszünk elnevezésű támogatási program keretében meghirdetett
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Azonnal cselekszünk elnevezésű támogatási program keretében meghirdetett Munkahelymegőrző támogatás átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozások
RészletesebbenA 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése
A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése Statikus gazdasági és költségvetési hatásvizsgálat 2016. január 25. 2 Alábbi anyagunkban a 10 millió forint
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA II. MELLÉKLET
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.12.2008 COM(2008) 861 végleges II. MELLÉKLET 1. JEGYZŐKÖNYV A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL
RészletesebbenA Liska-féle tulajdon
A Liska-féle tulajdon Megjelent: Mozgó Világ, Budapest, 2005. március. Több mint tíz éve hunyt el Liska Tibor (1925-1994), akit sokan az egyik legeredetibb közgazdasági gondolkodónak tartanak. Liska világmegváltási
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.1.2007 SEC(2007) 75 A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA A friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezésének reformja felé A hatásvizsgálat
Részletesebben19. cikk Preferenciális elbánás iránti igények és a származási igazolás benyújtása
L 127/1344 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.14. A származó termékek meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó JEGYZŐKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK A. SZAKASZ SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
RészletesebbenKözgazdasági alapok ZH mintasor
Közgazdasági alapok ZH mintasor Csorba László A1: A közgazdaságtan legfőbb kérdései: A) Termelés B) Elosztás C) Szállítás D) Termelés és elosztás E) Termelés és szállítás F) Elosztás és szállítás B1: A
RészletesebbenROYAL SPED Zrt. Általános Szerződési Feltételek. vámügynöki szolgáltatásokra. Vámjogi Tájékoztató
ROYAL SPED Zrt. vámügynöki szolgáltatásokra Vámjogi Tájékoztató oldal 1 / 6 A Vámjogi Tájékoztató célja, hogy az alábbiakban felsorolt, szakmai szempontok alapján a vámkezeléseket érintő alábbi kiemelt
Részletesebben2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35
2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/22/EK IRÁNYELVE (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos
RészletesebbenLébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08
Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A -a és a 234/2007(IX.4.) Korm.rendeletnek megfelelően
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről
Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak
RészletesebbenA TANÁCS 261/2008/EK RENDELETE
2008.3.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 81/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 261/2008/EK RENDELETE (2008. március
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.10.17 COM(2005) 497 végleges Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Tajvanból, Thaiföldről és Vietnamból származó, rozsdamentes
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó
Részletesebben4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20
Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és
Részletesebbenspecial NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:
LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó
RészletesebbenStatisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)
Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235
Részletesebben1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet
- 1-1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet A Kormány a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárási szabályok megteremtése érdekében a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet
RészletesebbenMELLÉKLET. Csatolmány. a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 230 final ANNEX 1 MELLÉKLET Csatolmány a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség közötti, levélváltás
RészletesebbenKikre vonatkozik e tájékoztatás?
Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. Munkahelymegőrző támogatás átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megőrzése érdekében
az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által az Azonnal cselekszünk elnevezésű támogatási program keretében meghirdetett Munkahelymegőrző támogatás átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozások
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK
RészletesebbenBrüsszel, 2015.10.2. COM(2015) 482 final ANNEX 1 MELLÉKLET
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.2. COM(2015) 482 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: JAVASLAT A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a Zöld-foki Köztársaság és
Részletesebbenútmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez
útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatát Ön 2006.
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ A
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ A Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Komplex programmal segítendő leghátrányosabb
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2013. éves beszámolóhoz
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2013 éves beszámolóhoz A kiegészítő melléklet szerepe a számviteli törvény 88 -a értelmében, hogy számszerű és szöveges magyarázatot adjon
RészletesebbenA LeaseGAP Biztosítás Általános Feltételei (HULG-0911)
A LeaseGAP Biztosítás Általános Feltételei (HULG-0911) Bevezető rendelkezések A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban a Biztosító ) a biztosítási díj megfizetése ellenében
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenPÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. Pécs, 2015. március 31. Rázga Miklós ügyvezető igazgató Tartalom Tartalom:...2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...3 A Társaság bemutatása...3 A Társaság
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2013.3.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenAJÁNLATI FELHÍVÁS I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ
EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxembourg Fax: (352) 29 29 42 670 E-mail: mp-ojs@opoce.cec.eu.int Információ és on-line formanyomtatványok:
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó
Részletesebben2003.1.7. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 2.
A BIZOTTSÁG 16/2003/EK RENDELETE (2003. január 6.) a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2010. november 11.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről
2010O0020 HU 21.07.2015 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2010. november
RészletesebbenKÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest
version 2015.11.02. 10:16:00 KÉZIKÖNYV ECONO-MIX EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way,
RészletesebbenKÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest
version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding
Részletesebben2012.03.12. Általános elvek. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. Alapfogalmak. Hatály. Alapfogalmak III. Alapfogalmak II.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2011/2012/II. Általános elvek Hozzáadott értékadó Termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik Döntő részben közvetett adó: az
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-5.5.0/K. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása. című konstrukcióhoz
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-5.5.0/K Közvilágítás energiatakarékos átalakítása című konstrukcióhoz Érvényes: 2014. október 1-től Tartalom A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...
RészletesebbenAz MVM Csoport. Konszolidált Pénzügyi Kimutatása. 2012. év
MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az MVM Csoport EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített Konszolidált Pénzügyi Kimutatása 2012. év Budapest,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához. Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.
TÁJÉKOZTATÓ az Aberdeen Diversified Growth Alapok Alapja Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. Forgalmazó: UniCredit Bank
RészletesebbenAz iparűzési adó bevallásának aktualitásai
Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 22.5.2015 2015/2042(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI)) Foglalkoztatási
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM PROGRAM OPERÁTOR. Pályázati felhívás a 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) illetve
SZENT ISTVÁN EGYETEM PROGRAM OPERÁTOR Pályázati felhívás a 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Hulladék mennyiségének és a levegő, víz, talaj szennyezésének
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenA NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET EGYSÉGEINÉL ÉRVÉNYES KAMATOK Hatályos: 2015.április 06.-tól OBA VÁLTOZÁS 2015.07.03-TÓL
A NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET EGYSÉGEINÉL ÉRVÉNYES KAMATOK Hatályos: 2015.április 06.-tól OBA VÁLTOZÁS 2015.07.03-TÓL A hirdetményben feltüntetett kamatok 50 millió forint elhelyezéséig érvényesek,
RészletesebbenINGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT.
INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. Háromnegyedéves beszámoló 2011. év 1. oldal I. Összefoglaló a 2011. év I-III. negyedéves beszámolójáról Társaság neve: Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Székhelye:
RészletesebbenKüzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen
RészletesebbenAz Ön szociális biztonsági jogai. Cipruson
Az Ön szociális biztonsági jogai Cipruson A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben
RészletesebbenA BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.29. C(2012) 7507 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló
RészletesebbenKiadja: Magyar Nemzeti Bank. Fe le lõs ki adó: dr. Simon András. 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu. ISBN 978-615-5318-00-9 (on-line)
MONETÁRIS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYV 2012 MONETÁRIS STATISZTIKAI KÉZIKÖNYV 2012 Monetáris statisztikai kézikönyv 2012 A 2005-ben megjelent kiadványt 2012-ben átdolgozta: Bágyi Olga, Fülöp Zénó, Némethné Székely
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenÁFA fizetés esetei, példák
ÁFA fizetés esetei, példák 161-177 Hol tartunk? ÁFA, mint közvetett adó Történeti visszatekintés Hatásmechanizmusok 1988 as reform Jelenlegi ÁFA rendszer Különleges ÁFA elszámolási módok Valódi mentesség,
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Jelen vannak: Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. szeptember 25-i üléséről a mellékelt jelenléti ív szerint Polics József polgármester köszöntötte a megjelenteket.
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
RészletesebbenTECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)
TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok
Részletesebben2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl
2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl A piacgazdaság mûködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplõi számára hozzáférhetõen, döntéseik megalapozása
RészletesebbenKETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KÖZHASZNŰ EREDMÉNYKIMUTATÁSA " " VÁLTOZAT
2 3 7 0 2 0 3 3 9 0 0 1 5 7 2 0 2 Statisztikai számjel 0 2-0 9-0 7 8 2 1 3 Cégjegyzék száma A szervezet megnevezése: Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. A szervezet címe: 7621 Pécs, Színház tér 1. 2 0
RészletesebbenEszközök és Források Értékelési Szabályzata
DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 18-2006/2007. sz. határozatával 2006. 12.12. napjával elfogadta. 2006. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás
Részletesebbenprojekt címe: projektgazda: készítette: dátum:
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
RészletesebbenPUBLIC AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA. Brüszel,2013.december13. (OR.en) 17849/13 LIMITE STATIS138 ENER586 COMPET927 FEDŐLAP
ConseilUE AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA Brüszel,2013.december13. (OR.en) PUBLIC 17849/13 LIMITE STATIS138 ENER586 COMPET927 FEDŐLAP Küldi: Azátvételdátuma: Címzet: azeurópaibizotság 2013.december2. atanácsfőtitkársága
RészletesebbenNyitott kérdés még továbbá az előrecsomagolás tekintetében:
I. Az édességekre vonatkozó kérdések: 1 / 4-es pont A c) és d) alpontok esetében a törvény deklarálja, hogy egyszerre kell teljesülniük [azáltal, hogy és szó van a c) pont végén.]. Az a) és b) pontok esetében
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenMit mérnek a nemzeti számlák?
Mit mérnek a nemzeti számlák? Hüttl Antónia PhD, egyetemi magántanár E-mail: antonia.huttl@kopinttarki.hu A szerző néhány, a nemzeti számlák egészét végig kísérő ellentmondást emel ki: azt, hogy az olyan
RészletesebbenAZ EKB ÉVES BESZÁMOLÓJA
2007 AZ EKB ÉVES BESZÁMOLÓJA TARTALOMJEGYZÉK MÉRLEG 3. oldal EREDMÉNYKIMUTATÁS 6. oldal AZ EKB SZÁMVITELI POLITIKÁJA 7. oldal A MÉRLEGSOROKAT LEÍRÓ, RÉSZLETEZŐ ADATOK 14. oldal AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS SORAIT
RészletesebbenKONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ
KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ FORRÁS VAGYONKEZELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI NYRT. AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZTENDERDEK (IFRS) ALAPJÁN 2014. DECEMBER 31. 1 Tartalomjegyzék 1. Általános
RészletesebbenÚj Magyarországért Agrár Fejlesztési Hitelprogram. Termékleírás
Hatályos 2007. szeptember 29-től Új Magyarországért Agrár Fejlesztési Hitelprogram Termékleírás Hitelprogram keretösszege 25 milliárd forint. Hitel célja A mezőgazdaság versenyképességét, a piacok megőrzését,
RészletesebbenMakroökonómia példatár (minta)
1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +
Részletesebben3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...
Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenElőterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi
Előterjesztés Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi ülésére Tárgy: Dévaványai Szociális Szövetkezet megalakítására Tisztelt Képviselő-testület! A szövetkezetek,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a koncessziós szerződések odaítéléséről. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 897 végleges 2011/0437 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a koncessziós szerződések odaítéléséről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011)
Részletesebben5. 2016. évi Járási startmunka mintaprogramok/ráépülő program pályázat Előterjesztő: Tóth János polgármester
5. 2016. évi Járási startmunka mintaprogramok/ráépülő program pályázat Előterjesztő: Tóth János polgármester Tervezési Segédlet a 2016. évi járási startmunka programok indításához I. Általános szempontok
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív
RészletesebbenAdó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel
Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.
RészletesebbenHírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok
Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását
RészletesebbenA tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések általános célkitűzése, hogy megerősítsék az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességét.
C 41/20 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2016.2.4. 2016. ÉVI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZETETT PROGRAMOK Az 1144/2014/EU rendelettel összhangban a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági
RészletesebbenAZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a
RészletesebbenValóban csapda? A hagyományostól eltérõ értékesítési módszerek. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.
Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.eu) Minden jog fenntartva. A kiadványt, illetve annak részét tilos sokszorosítani, bármely formában vagy eszközzel a Kiadó engedélye nélkül
Részletesebben2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról
2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a mezőgazdaságból élők számára méltányos jövedelem elérésének lehetőségét, a mezőgazdasági termelékenység növelését,
RészletesebbenSTATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:
STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BELYÓ PÁL, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ (főszerkesztő), DR. HÜTTL ANTÓNIA, DR. KŐRÖSI GÁBOR,
Részletesebben