Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, február 22.
|
|
- Gábor Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, február 22. Colosseum Budapest Kft.
2 Tartalom I. Bevezetés II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége IV. A munkanélküliség mérése V. A munkanélküliség okai, típusai VI. A munkanélküliség természetes rátája VII. A hazai munkaerőpiac jellemzői Colosseum Budapest Kft. 2
3 Külső változók Gazdaságpolitikai eszközök I. Bevezetés: munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója Makroökonómiai modellek Indukált változók Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelem politika Külgazdaság politika Szabályozás és intézmény rendszer Beruházás (I) Kormányzati fogyasztás (G) Nettó export (NX) Magánfogyasztás (C) Aggregált Kereslet (AS) AS és AD kölcsönhatása Kibocsátás, növekedés, gazdasági ciklusok Foglalkozta -tottság, munkanélküliség világgazdaság Munka (L) Aggregált Kínálat (AD) Infláció, árszínvonal stabilitás időjárás Tőke (K) háborúk kultúra, etika, hagyomány Technológia, természeti erőforrások Árfolyam stabilitás, külső egyensúly Stb.
4 II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (1) A nagyarányú munkanélküliség időszakaiban elszenvedett kiesések a modern gazdaság legnagyobb dokumentált veszteségei. A munkanélküliség okozta kibocsátásvesztés sokszorta nagyobb, mint amit az olyan piactorzulások okoznak, mint a szabad kereskedelem korlátozása (vámokból, kvótákból adódó veszteségek), vagy a monopóliumok létrejötte. a magas munkanélküliség az igénybe nem vett kapacitás, a meg nem termelt potenciális kibocsátás magas szintjéhez társul. átlagos munkanélküliség között milliard USD (1984. évi árakon) 18,2 % 2100 md USD Elveszett kibocsátás az időszak átlagos GNP-jének százalékában 340 %
5 II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (2) A legismertebb számszerű összefüggést a munkanélküliség és a kibocsátás alakulása között Okun törvényének nevezik. A reál GDP százalékos változása = 3-2 ˣ Munkanélküliségi ráta változása Mit jelent ez? Ha a munkanélküliség nem változik, akkor az USA reál GDP évente mintegy 3 százalékkal emelkedik (empirikus megfigyelés) 1 százalékos növekedés a munkanélküliségben 2 százalékkal csökkenti a reál GDP-t.
6 II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (3) Okun törvénye néhány egyszerű számpéldán A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ Munkanélküliségi ráta százalékos változása 1.) Ha a munkanélküliség 6-ról 8 %-ra nő milyen reál GDP növekedés várható minden más feltétel változatlanság esetén A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ (8%-6%) = - 1 % Így a GDP 1 %-os visszaesése várható 2.) Nagyjából mekkora éves kibocsátás veszteséget eredményezhet a magyar gazdaságban a munkanélküliség 1 százalékpontos emelkedés Okun törvénye alapján? így a reál GDP várható százalékos változása = 3% - 2 ˣ 1 % = 1 % Ez 2 százalékpontos relatív kibocsátás csökkenés Mivel a magyar GDP jelenleg mintegy 130 md USD, ezzel 2,6 milliárd USD (kb. 500 md Ft) bruttó kibocsátás-növekmény veszik el.
7 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (1) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez a szociológia és a pszichológia szolgáltatja a legfontosabb érvanyagot. - Marie Jahoda: Marienthal a legtöbbet idézett mű a munkanélküliség, társadalmi lélektani következményeivel kapcsolatban. - Mareinthal egy szociográfia a 30-as évek Ausztriájában:. "... a marienthali élet átfogó leltárát igyekeztünk elkészíteni, s emellett megpróbáltuk a komplex pszichológiai tényezőket objektív kritériumok szerint, számszerűen igazolható módon megjeleníteni. Minden olyan utat bejártunk, amely tárgyunkhoz közelebb vihetett."
8 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (2) A munkahely elvesztése, a munkakörülmények kedvezőtlen változása a legjelentősebb stresszhatások között van az ember életében Az állástalansággal és más életeseményekkel összefüggő stresszhatások Életesemény Az eseménnyel összefüggő stresszhatás szintje (%) Házastárs halála 100 Börtönbüntetés 66 Elbocsátás 49 Közeli barát halála 47 Kényszerszabadságra 40 küldés Iskolai bukás 37 Gyerek önálló életet kezd 29 Mukakörülmények jelentős 20 kedvezőtlen változása Egy konkrét számítás (Harvey Brenner): ha a munkanélküliség az USA-ban 1 százalékkal megemelkedne és ez 6 éven keresztül így maradna az ember korai halálához vezetne. Ha jó ez a becslés, mit jelentene egy ilyen mértékű és nagyságrendű munkanélküliségi ráta emelkedés Magyarországon? (37000/ fő) Forrás: T.H. Holmes: The Social Readjustment Rating Scale in Journal of Psychosomatic Research, 1967
9 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (3) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a munkának számos kulcsfontosságú funkciója van az egyén életében a pénzkereseten túl. - A munka az egyéni identitás egyik legfontosabb forrása. - A munka nemcsak a dolgozónak, hanem családjának a statusát is jelzi (pl.: házasságok: titkárnő-főnök, ápolónő-orvos stb.). - Hatást gyakorol a gyermek iskolában elfoglalt helyére, és ezáltal annak önképére is (Pl.: a pedagógus hogyan ítéli meg). - A munka elvesztése gyakran önértékelési zavarokkal párosul. Melyek a munka kulcsfontosságú funkciói? 1.) A személyes identitás forrása 2.) Közös élmények megszerzése, megosztása 3.) Pénzkereset - A társas érintkezés az ember alapvető szükséglete - A munka biztosítja a társas szükségleteket a családon kívül is! - A munkahelyi kapcsolatok fontos szerepeket tölthetnek be a nehéz élethelyzetekkel történő megküzdésben is. - A munka elvesztése szociális izolációhoz vezet, felerősíti a lelki problémákat, növeli a depresszió esélyét. 4.) Kreativitás, az alkotás öröme - Még a kevéssé kielégítő munka is lehetőséget nyújthat a teljesítmény sikerélményének átélésére. - Az egyén azt érezheti, hogy neki is szerepe van egy termék létrehozásában, vagy egy szolgáltatás megvalósításában. - A mentális és fizikai aktivitást hiánya rosszkedvhez, depresszióhoz vezet. 5.) A munka strukturálja az időt - A munka sturktúrálja a napot, hetet, hónapot, sőt akár az évet is. - E struktúra elvesztése az időben történő tájékozódás zavarához vezet. - A munkanélküliek kevésbé képes hasznosan tölteni az idejét, kevésbé céltudatos, ez növeli a depressziós megbetegedés esélyét.
10 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (4) A munka elvesztése jelentős életmódbeli, érzelmi, anyagi és személyiségformáló hatásokkal jár Melyek a munka elvesztésének legfontosabb hatásai az egyén szintjén? Életmódbeli hatások - A napi aktivitás megváltozása - Mivel töltsem a szabadidőmet - Csökkenő aktivitási szint - Több idő alvással, tévézéssel - Fizikai mozgástér beszűkül, több idő a családon belül Érzelmi hatások - Reményvesztettség - Kiábrándultság, apátia, levertség - Frusztráció - Érzelmi hullámzás - Reménytelenség a jövővel szemben - Unalom érzése - Az idő szétfolyása felett érzett nyugtalanság A gazdasági hatások A személyiségre gyakorolt hatások - Jövedelem csökkenése - Gazdasági kényszerhelyzet - Elszegényedés - Romlik az önbecsülés - Csökken az önbizalom - Kisebbrendűségi érzés - Az állást vesztett személy elkezdi negatívabban látni magát, mint a környezete
11 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (5) Empirikus kutatások bizonyítják a munkanélküliség romboló egészségügyi, családi és közösségi hatásait. Melyek a munka elvesztésének fő negatív következményei? Függőségi állapot - Alkoholfogyasztás - Dohányzás - Drogfogyasztás Bűnözésre való hajlam - Empirikus kutatások alapján a(catalano 1993) a munkanélküliek 6x hajlamosabbak voltak erőszakos cselekedetekre - A munkanélküliek relatív gyakorisága az áldozatok között is nagyobb. Családi kapcsolatok romlása - Válások száma nő - Megváltozik a családi légkör, a háztartási kapcsolatok minősége romlik - Feszültség levezetése a házastársi, gyermek-szülő kapcsolatokban Közösségi aktivitás csökkenése - Baráti kapcsolatok lazulása - Elmaradnak az ismerősök Kapcsolat megszakítása a volt munkatársakkal -Kimutatták, hogy a munkanélküliség hatására a helyi politikai, civil szervezetek taglétszáma is csökken
12 III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (6) A munkanélküliség elviselése, feldolgozása a legnehezebb azoknak a középkorú, fehér galléros, vezető beosztású állástalanoknak, akik kevésbé fejlett piacgazdaságokban (pl. Kelet-Európa) élnek. Hogyan befolyásolják a szociológiai tényezők a munkanélküliség feldolgozását? Életkor - Középső korosztály viseli legnehezebben a munkanélküliséget. - Nyugdíj előtt állók viselik legjobban (kifelé megy a munkaerőpiacról) - Fiatalok helyzete is kedvezőbb (család támogató szerepe, optimizmus) Kulturális jellemzők - A fejlettebb országokban, a kialakult piacgazdaságokban az emberek jobban bíznak abban, hogy munkát találnak, több a személyes pozitív példa, fejlettebb az állami foglalkoztatási infrastruktúra Nemi különbségek Iskolai végzettség - Kutatások nem találtak erre vonatkozó különbséget. - Az önálló családfenntartó nők lényegében ugyanúgy reagálnak, mint az önálló családfenntartó férfiak. - Legnehezebben a munkanélküliséget a fehér gallérosok és a vezető beosztásúak viselik. - Esetükben a munka relatíve nagyobb szerepet tölt be a személyes identitásukban
13 IV. A munkanélküliség mérése (1) Fontosságuk és érzékenységük miatt a foglalkoztatottság és a munkanélküliség adatai a leggondosabban kialakított, legátfogóbb mutatók között vannak. Magyarországon két típusú mérés történik: o Központi Statisztikai Hivatal (KSH) : reprezentatív munkaerő felmérés alapján megkérdezéssel o Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ : regisztráció alapján KSH : reprezentatív munkaerő-felmérés fő jellemezői: o Reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. o Az 1992 óta végzett felvétel negyedévente mintegy 33 ezer háztartás ill. 66 ezer személy adatait tartalmazza. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai.
14 IV. A munkanélküliség mérése (2) Azok akiknek van munkájuk a foglalkoztatottak. Azok akiknek nincs munkájuk, de munkát keresnek: munkanélküliek. Azok akiknek nincs munkájuk, de nem is keresnek munkát: nem számítanak bele a munkaerő állományba - gazdaságilag inaktívak Mutató Munkanélküliségi ráta Foglalkozata tási ráta Definíció munkanélküli/gazdaságilag aktívak munkanélküliek/munkaerőállomány munkanélküliek/(munkanélküliek + foglalkoztatottak) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) meghatározása szerint a foglalkoztatottaknak a teljes munkaképes korú népességhez viszonyított százalékos aránya. Mutató Inaktív Aktívak Foglalkoztatottak Munkanélküli Definíció 15-év alatt nyugdíjas és/vagy 74 év felett tanulók háztartásbeliek más okból inaktívak (lényeg: nem keres munkát) foglalkoztatottak vagy munkanélküli együtt: munkaerő állomány megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (lehet akár regisztrált munkanélküli is!), vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sztrájk) távol volt. az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna állást. pillanatnyilag nem dolgozik, de már talált munkát, amit 90 napon belül elkezd
15 IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (1) Sorolja, be az alábbi szereplőket a fő munkaerő piaci kategóriákba! Péter előzetes letartóztatásban van mert 3 napja egy vita hevében kilökte a főnökét az ablakon Emma állása elvesztése után egy évvel már nem keres munkát, de nagyon hiányzik a rendszeres elfoglaltság Rudi bácsi a három napja elbocsátott parkőr a rokkantnyugdíjazás feltételeit vizsgálja. Zoli vasúti alkalmazott, 2 éve kényszerszabadságon Gábor, aki ételért, italért rendszeresen rendben tartja a szomszédok kertjét Pál, aki regisztrált munkanélküli legurul a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat lépcsőjén és 4 hétre fekvőgipszbe kerül Zita légiutas kísérő, már 3 hónapja sztrájkol Imre elbocsátott szövetségi kapitány épp körbetelefonálja az NBI-es klubbokat, hogy nincs-e szükség a munkájára Károly a 76 éves nagyapa és Leó a 12 éves unokája minden páratlan nap négykezes zongora koncertet ad, alkalmanként 150 ezer Ft-ért XY BKV igazgató felmondását követően tanácsadói visszafoglalkoztatására tesz javaslatot egykori főnökének Inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli
16 IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (2) Egy képzeletbeli kisvárosban 2010-ben fő élt. Ebből fő volt gazdaságilag aktív. A munkanélküliek száma 400 volt ben a válság hatására 1000 fő háztartásbeli megjelent a munkaerőpiacon. Az év végéig 40 százalékuknak sikerült elhelyezkedni. Egészítsük ki a táblázat hiányzó celláit Népesség fő fő Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Munkanélküliségi ráta 4000 fő fő % 20 %
17 V. A munkanélküliség okai Milyen okok vezethetnek munkanélküliséghez? önkéntes munkanélküliség Ennyi pénzért? Na, ne rugalmatlan bérek frikciós munkanélküliség strukturális munkanélküliség konjunkturális munkanélküliség Feléért is elvezetném a repülőt Nem is tudtam, hogy a szomszéd takarítónőt keres Mit jelenthet magyarul a skills gap? Dekonjunktúra: a szomszéd ot kirugták Recesszió: engem is kirúgtak
18 V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (1) Önkéntes munkanélküliség jellemző esete, ha az adott bérszínvonal elmarad a munkaerő állomány egy részének várakozásaitól 1.) Nézzünk egy egyszerű munkaerő piaci modellt! Egy képzeletbeli gazdaságban a heti bérszínvonal 100 és 1000 dollár között változik. A munkaképes korú, aktív népesség 100 fő. A munkaerő kereslet és kínálat az alábbiak szerint alakul a bérszínvonal függvényében: Bérszínvonal USD/hét Munkaerő kínálat (fő) Munkaerő kereslet (fő) ) A táblázat megmutatja, hogy adott bérszínvonalon hány főt vennének fel a vállalatok és hányan akarnak elhelyezkedni? - Pl. Ha az átlagbér 100 USD/hét a vállalati munkaerő kereslet 100 fő, ennyi pénzért viszont csak 10-en helyezkednének el 3.) A fenti adatok alapján hol van az egyensúlyi bérszínvonal? Mennyi az a heti bér amikor a munkaerő kereslet kiegyenlíti a kínálatot? 4.) Mennyi az önkéntes munkanélküliség?
19 átlagbér (USD/hét) V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (2) A számpéldában az önkéntes munkanélküliség, tehát 45 fő: ők azok akik csak 300 USD-nél magasabb bérért helyezkednének el. Egyensúlyi béren foglalkoztatott: 55 fő 1100 Munkaerő állomány: 100 fő Az önkéntes munkanélküliség nagysága: 45 fő USD/hét Munkaerő kereslet Munkaerő kínálat Munkaerőállomány (fő) 55 fő
20 átlagbér (USD/hét) V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (1) A 600USD/hét szinten rögzített reálbér, csak 30 fő elhelyezkedését teszi lehetővé. 50 fő ezért a bérért szívesen dolgozna: ők a kényszerű munkanélküliek. Adott bérszínvonalon foglalkoztatott: 30 fő Kényszerű munkanélküliség nagysága: 50 fő Munkaerő állomány 100 fő Önkéntes munkanélküliség nagysága: 20 fő USD/hét Munkaerő kereslet 400 Munkaerő kínálat Munkaerőállomány (fő)
21 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (2) Belátható, hogy teljesen rugalmas bérek esetén lényegében nem létezne kényszerű munkanélküliség. A valóságban azonban a bérek rugalmatlansága a jellemző. Ennek három fő oka van. Minimálbérek Szakszervezetek Hatékony bérek elmélete Munkabérek rugalmatlansága
22 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - minimálbér A minimálbérek leginkább a fiatalok foglalkoztatása esetében fejtenek ki tényleges hatást. Szociálpolitikai eszközként kevéssé hatékonyak, de szerepük lehet a gazdaság kifehérítésében. Minimálbér és a bérek rugalmatlansága A minimálbérszabályok kötelezően előírt minimum szinteket határoznak meg a vállalatok által az alkalmazottaknak fizetett bérekre. A fejlett ipari országokban a minimálbér az iparban általában az átlagbér százaléka körül található. A legtöbb alkalmazott számára ez a bérszint a gyakorlatban semmit nem jelent, de elsősorban a tapasztalatlan és alacsony képességű alkalmazottak bérét az egyensúlyi szint fölé emelheti. Kutatások alapján a minimálbérnek legjelentősebb szerepe a tizenévesek relatíve magas munkanélküliségében van (alacsony bérek a tapasztalatszerzés, betanítás, gyakornoki státusz miatt): a minimálbér 10 százalékos emelése 1-3 százalékkal csökkenti a munkával rendelkező tizenévesek számát. Fontos lenne az általános minimálbér hatálya alól kivonni a fiatalokat, esetükben ez nem szociális kérdés: a minimálbért kereső fiatalok nagy része az USA-ban középosztálybeli fiatal, aki jövedelem kiegészítésért, zsebpénzért dolgozik. A magasabb minimálbér támogatói szerint így növelhető a dolgozó szegények jövedelem, a gazdaság kifehérítéséhez vezet. Az ellenzők szerint a dolgozó szegények támogatásának a minimálbérnél hatékonyabb eszköze az adójóváírás (egy adott százalékot a dolgozó szegények levonhatnak az adó összegéből. Szélsőséges helyzetekben a jóváírás az adó összegét is meghaladhatja. A minimálbérrel ellentétben az adójóváírás nem növeli a vállalatok bérköltségét, így nem csökkenti munkaerő keresletüket sem.)
23 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - szakszervezetek A szakszervezeti tagok bérét a kereslet-kínálat egyensúlya már csak részlegesen határozza meg: sokkal jelentősebb a szakszervezet és a cégvezetés közötti kollektív alku. A szakszervezetek és a bérek rugalmatlansága A szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelmi tömörülései. A bérre, illetve a foglalkoztatásra gyakorolt befolyásuk mértéke ágazatonként és országonként is változó. Akaratukat többnyire a vállalatok vezetésével vagy azok képviselőivel kötött kollektív szerződések révén érvényesítik. A kollektív szerződésben a jövőbeni bérekre vonatkozóan általában direkt megállapodások szerepelnek, míg az alkalmazotti létszám fenntartására, illetve növelésére a szakszervezetek többnyire indirekt eszközökkel (például elbocsátási tilalommal) törekszenek. Gyakori cél még a egészségügyi munkavédelmi szabályok szigorítása is; előfordul, hogy közvetve ez is a foglalkoztatási szint fenntartását szolgálja. A szakszervezetek olyan cégeknél is befolyásolhatják a bérszintet, ahol még nem dolgoznak szervezett alkalmazottak, hiszen a cégeket a szerveződés veszélye is béremelésre ösztönözheti. A szakszervezetek által okozott munkanélküliség a munkavállalók különböző csoportjai (insiderek, outsiderek) közötti feszültséget erősíti: az insiderek magas bérének költségét, részben az outsiderek viselik, hiszen alacsonyabb bérek mellett esetleg munkához jutnának.
24 V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága a hatékony bérek A hatékony bérek elmélete szerint a cégek - racionális megfontolásból - az egyensúlyi szint felett tartják a fizetéseket és így végső soron hozzájárulnak a bérek rugalmatlanságához. A hatékony bérek elmélete A hatékonysági bérelmélet szerint a vállalatok saját döntésük alapján az egyensúlyinál magasabb bért fizetnek, és dekonjunkturális időszakokban is vonakodnak csökkenteni a béreket, mert a béremelés kisebb kiadás, mint ami az ellenőrzési, motivációs költségek csökkenéséből befolyik így növelik a munkavállalók elkötelezettségét, (ha úgy érzik, hogy a szükségesnél jobban bánnak velük képesek teljesen azonosulni a vállalat céljaival) emelik a teljesítménykényszert: a magasabb bér növeli a munka termelékenységét. a magasabb bérekkel csökkenthetik a munkaerő fluktuációját: ha magasabb fizetésekkel a vállalat csökkenti a kilépések gyakoriságát ezzel jelentős időt és költséget takarít meg, ha a vállalat csökkenti a béreket, akkor először a legjobb, legpiacképesebb alkalmazottak mennek el, ez a cég számára kedvezőtlen kontraszelekcióhoz vezet.
25 V. A munkanélküliség okai: frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A frikciós munkanélküliség abból ered, hogy az alapvető munkapiac tranzakciók időigényesek. Így természetes, hogy a munkaerő állomány bizonyos százaléka átmenetileg mindig munka nélkül van. Lényegében a munkahely váltás időigénye (információhiány, kiválasztási folyamat stb.) miatt kialakuló munkanélküliséget nevezzük frikciósnak. A frikciós munkanélküliség néhány oka: az emberek változtatják állásukat, mert elköltöznek, életciklusuk új szakaszába lépnek, vagy egyszerűen csak mást akarnak csinálni. az állástkeresők és a szabad munkahelyek párosítása időt vesz igénybe, az álláskeresőkkel és a betöltendő álláshelyekkel kapcsolatos infromáció nem tökéletes a keresési folyamat kitolódik, az: álláskeresők nem mindig fogadják el az először felajánlott lehetőségeket
26 V. A munkanélküliség okai: strukturális munkanélküliség A strukturális munkanélküliség lényege, hogy a munkaerő kereslet és kínálat képzettségi és földrajzi jellemzők miatt nem illeszkedik. Strukturális munkanélküliség: A munkakereslet és munkakínálat szakmai szerkezet nem fedi egymást. A képzési intézményekből kikerülők nem rendelkeznek egy adott munkakör ellátásához szükséges általános (pl. kommunikációs, prezentációs készség, szorgalom stb. és specifikus szakmai ismeretekkel (skill gap analízis) A munkakereslet és munkakínálat földrajzi szerkezete nem fedi egymást. A technológiai fejlődés és a termékek iránti kereslet változásai gyorsabb, mint az átképzések, vagy a lakóhely változtatás.
27 Percent Change (0=Peak) V. A munkanélküliség okai: ciklikus (konjunkturális) munkanélküliség A ciklikus munkanélküliség oka a konjunktúra kedvezőtlen alakulása: az összkereslet csökkenése miatt esik a nemzetgazdaság munkaerő iránti kereslete Ciklikus munkanélküliség szemléltetése, USA adatok alapján Months Since Peak 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% -2,0% -2,5% -3,0% -3,5% -4,0% -4,5% -5,0% Current Recession 1990 Recession -4.7% or 6.5 million jobs 2001 Recession 1981 Recession
28 Probability VI. A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája a munkanélküliségnek az a legalacsonyabb fenntartható szintje, amely még nem vezet ár-, bérinflációhoz és biztosítja, a nemzet potenciális kibocsátási szintjének elérését a természetes rátát döntő részt a frikciós munkanélküliség magyarázza: empirikus megfigyelések alapján szintje 4-5 százalék körülire becsülhető. a természetes ráta enyhén növekvő tendenciát mutat, mert a tizenévesek és a nők megjelenése a munkaerő állományban (alapvetően magasabb munkanélküliséggel jellemezhető csoportok) munkanélküli segély: a munkások, ha segélyt kapnak kevéssé szorgosan keresnek munkát, empirikus kutatások alapján a munkanélküli segély elvesztésével megduplázódik annak a valószínűsége, hogy az állástalan munkát talál. Hogyan csökkenthető a munkanélküliség természetes rátája állami és piaci munkapiaci közvetítő szolgáltatások javítása képzési lehetőségek javítása (life long learning concept) állami akadályok eltörlése (minimal bér, munkanélküli segélyezés újra gondolása) közmunka lehetőségek teremtése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára Munkanélküliség természetes rátája az USA-ban 8% 6% 4% 2% 0% Elhelyezkedési esélyek a munkanélküli segély lejártának függvényében % 5% Weeks Until Exhaustion of Benefits 6% 60-as évek 70-es évek 80-as évek
29 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (1) Jelenleg Magyarországon a 10 milliós lakosságból mintegy 4.1 millióan végeznek fizetett, legális tevékenységet. Közülük kb. 800 ezren a költségvetési szférában dolgoznak (minisztériumok, önkormányzatok, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) Teljes lakosság 10 1,5 6,8 1, év év 65 év + 4,1 Foglalkoztatott Munkanélküli 0,33 Inaktív 2,2 Közmunka Versenyszéra Költségvetés Tanuló Nyugd. járulékos GYES, GYED Egyéb* 3,0 0,14 0,8 0,7 0,88 0,24 0,4 *pl, háztartásbeli
30 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (2) A magyar munkanélküliségi ráta átlagosnak tekinthető európai összehasonlításban. A foglalkoztatási ráta kirívóan alacsony szintje viszont súlyos társadalmi gazdasági problémákat jelez. Foglalkoztatási ráta Munkanélüliségi ráta M.o. (2013) 59,2 % 9,8 % EU 28 (2013) 64,5 % 10,5 % Hány új munkahelyet jelentene ha a magyar foglalkoztatási ráta elérné az EU-27 átlagát (magyar munkaképes korú lakosság: 6,8 millió fő és jelenleg 3,8 millió a foglalkoztatottak száma)? N.o. 73,6 % 5,2 % 6,8 millió * 0,053 = 360 (ezer) Foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak/munkaképes korúak = 3,8 millió / 6,8 millió = 0,55 Munkanélküliségi ráta = munkanélküliek/munkaerőállomány = 0,4 millió/4,2 Millió = 0,9
31 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatáspolitika számára további fontos kihívást jelentenek a regionális egyenlőtlenségek, az alap és középfokú végzettségűek és a nők foglalkoztathatósága, valamint a rugalmasabb (pl. részmunkaidős) foglalkoztatási formák lassú terjedése Foglalkoztatási ráta végzettség szerint, 2010 Regionális foglalkoztatási ráták, 2007 alapfok Középfok felsőfok Mo 30,8 61,6 78,5 61,4 % 60,9 % 51,2 % 53,2 % EU-27 46,2 78, ,0 % Rugalmas foglalkoztatás részaránya, 2009 Egyéni vállalkozó Részmunkaidős Határozott idejű szerződéses M.O 12,4 % 4,1 % 7,3 % EU-15 15,7 % 20,9 % 14,8 % 56,9 % 56,0 % Foglalkoztatási ráta nemek szerint, 2009 Férfi Nő Mo 61,6 49,9 EU-27 70,7 58,6
32 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) Életkor szerinti foglalkoztatás és a külföldi mukavállalás adatai. Foglalkoztatási ráta életkor szerint, 2014 Külföldön dolgozók számának becslése, , ,8 Ország Fő (ezer) , , , , , , , ,5 Egyesült Királyság 300 Németország 135 Ausztria 63 Szlovákia 9 Hollandia 9 Egyéb Forrás: kftkreator.hu KSH: 2013-ban ezren dolgoztak külföldön (csak a magyar háztartáshoz tatozókat nézi!)
33 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatás növekedés összetevői ben:
34 VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (4) Összességében az alacsony aktivitási, foglalkoztatási szint Magyarországon elsődlegesen strukturális, szerkezeti problémákkal magyarázható A munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezeti eltérése A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba - Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj - Rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás - Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása - Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is - Nem is akar és nem is képes dolgozni Egyéni alkalmatlanság Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés Kirekesztettség A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára
Mikroökonómia vs. Makroökonómia. A nemzeti jövedelem mérése. A nemzet jövedelme és kiadásai. A GDP mérése. A GDP mérése. Mikroökonómia.
A nemzeti jövedelem mérése Chapter 15 Mikroökonómia vs. Makroökonómia Mikroökonómia Háztartások és vállalatok Döntésének és Piaci interakcióinak vizsgálata Makroökonómia Gazdaság szintű jelenségek vizsgálata
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
Részletesebben10. lecke. Mi okozza a munkanélk. modellje és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai. Az infláció fogalma,
10. lecke Mi okozza a munkanélk lküliséget és s az infláci ciót? A munkanélküliség mérése. A munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai. Az infláció fogalma, mérése és mértéke.
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenGáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.
1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenNÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA
NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA FAZEKAS KÁROLY OZSVALD ÉVA Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 1999/9 1999. december 2 Budapesti
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenFordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés
GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenAZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenCsongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenNEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév
Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenBARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek
RészletesebbenTÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*
A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó
RészletesebbenScharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése
Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenHelyzetkép 2015. szeptember október
Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági
RészletesebbenBánfalvy Csaba. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) Bevezető
1 Bánfalvy Csaba Életmód. A reálisan várható folyamatok és a választható alternatívák. Előretekintés 2020-ig (TEP tanulmány) "Nem győz soha ellenség Machbethen, Míg a birnami erdő Dunsinane Dombjára nem
RészletesebbenELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:
ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
RészletesebbenSzezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture
Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenAz agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja
Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság
Részletesebben5. Munkapiac és munkanélküliség. Munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája
5. Munkapiac és munkanélküliség Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenMunkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenStatisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)
Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235
RészletesebbenFüggelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
RészletesebbenA lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid
RészletesebbenKÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János
KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bogárdi Dóra dr. Kozicz Ágnes dr. Ottrok Viktória Az eljárás megindítása A 2012-es évben a Munka Méltósága elnevezésű projekt
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenTECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)
TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok
RészletesebbenMunkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János
Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenVukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC
F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés
RészletesebbenAz életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenVarga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenTársadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete
MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
Részletesebben* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1
Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenAz egyes adófajták elmélet és gyakorlat
Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen
RészletesebbenA nyugdíjreform elsõ négy éve
Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenBevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába
Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Nonprofit szektor definiálása A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági
RészletesebbenA főbb témakörök listája
A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenSzakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia
Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati
RészletesebbenELŐSZÓ Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS
ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu
RészletesebbenMódszertani megjegyzések
Módszertani megjegyzések Az adatok forrása amennyiben nincs hivatkozás más adatforrásra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése. 2009-től az adatok publikálása az európai uniós szabályozásoknak
RészletesebbenELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben
ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
RészletesebbenJELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS
JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9
Részletesebben