Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Átírás

1 Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen szóródik (16-40%), az adóverseny egyik fő terepe. Magyarországon: 16% + 4% különadó (szolidaritási adó), 50 MFt alatt 10% (+ iparűzési adó!) A kp-i ktgv-i összbevétel 8%-a (további vállalati adók + 9%) A társasági adó tulajdonságai Méltányosság Allokációs döntéseket nem torzító Beépített stabilizátor Érthetőség, átláthatóság Olcsó beszedés? ()? Társasági adó II. Sok kedvezményt építenek bele, ösztönző céllal. Kedvezmények: méretre, földrajzi helyzetre, tevékenységre, beruházásra, foglalkoztatásra vállalkozásalapításra Formái: adómentesség, költség-elszámolási nagyvonalúság, beruházási és K+F prémium Társasági adó III. Egy tipikus gyakorlat: A kivitt profit külön adóztatása (akár az osztalékadón felül is) Hatása: ösztönzi az újrabefektetést, viszont gátolja az optimális tőkeallokáció kialakulását bezártsági (locked in) hatás Alternatív megoldás: cash-flow adó Általános forgalmi adó Közvetett adó, termékforgalomra kivetve. Több formája létezik (létezett): 1. többfázisú adó, mely az összértéket adóztatja (visszaigénylés rendszere nincs), 2. végső fázis adóztatása 3. hozzáadott értékadó 1

2 Általános forgalmi adó Jellemzően több adókulcs létezik (2-4), a különböző termékekre. Magyarország: 5% 20% ÁFA I. Méltányos-e? A szegényebbek fogyasztásában nagyobb részt kitevő termékek (gyógyszer, alapvető élelmiszer) összességében alacsonyabb kulcs alá esnek. Viszont: a szegények jövedelmük nagyobb részét fogyasztják el. A kp-i ktgv-i összbevétel 29%-a (+ jövedéki adó 12%) ÁFA II. Torzító hatású-e? Igen. Az adó hatására minden termék kereslete különböző mértékben csökken. Torzításmentes akkor lehetne, ha az áfa-kulcsok a termékek ár- és jövedelemrugalmasságának függvényében lennének meghatározva Ramsey-féle adószabály Miért nem alkalmazzuk? Az áfa elméleti tulajdonságai Méltányosság Allokációs döntéseket nem torzító Beépített stabilizátor Érthetőség, átláthatóság Olcsó beszedés (?) A vagyon adóztatása Lehetséges indokok - jövedelem- ill. vagyoneloszlás különbsége (eltitkolt jövedelem), - a vagyon értéknövekedése kommunális beruházások révén - az adórendszer progresszivitását segítheti elő Magyarországon kiegészítő jelleggel van tárgyi (vagyoni típusú) adó, nemzetközi összevetésben alacsony a súlyuk. általános ingatlanadó tervben volt, de halasztódik. A vagyon adóztatása Általános ingatlanadó tervben, de folyamatosan tolódik. Előnyei: ld. korábban Nehézségei: Ingatlanértékelés problémái (luxusadó kudarca) Többletteher, nehezen kiváltható. Szja-ból visszaigényelhető, de: - így progresszivitást csak akkor növel, ha jelentős az adóteher, - az szja újragondolása is szükséges 2

3 A tőkejövedelem (kamat) adója A legtöbb országban létezik. Nálunk 2006 szeptembertől (20%). Az adórendszer jellemzői a méretről Fejlettebb ország nagyobb arányú állam Lehetséges ellenérvek: - alacsony megtakarítási hajlandóság - az infláció miatt bizonytalan a nominál- és reálkamat közötti viszony Az adószerkezet Összességében Magyarországon az adóbevételek aránya adótípusonként nagyon hasonló szerkezetű, mint a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok (New Member States; NMS-10) átlaga. Magyarországon az EU átlaghoz képest magasabb az indirekt adóbevételek aránya, ám ez nem kirívó a szegényebb és az új EU-tagállamok között. Az adószerkezet II. A fogyasztást erőteljesen adóztatjuk a tőkét pedig kevésbé. Egy látványos dilemma: tb-járulék v. adók? Az implicit adókulcs jelentősége A fogyasztást terhelő adókulccsal párhuzamosan a munkajövedelmet terhelő implicit adókulcs is magas Magyarországon, amiben szerepet játszik a szűk adóalap és az adófizetők alacsony száma (vagyis a magas inaktivitás). Tehát annak ellenére, hogy az összes adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya nem magas, a háztartásokra jutó teljes adóteher jóval meghaladja az EU15 átlagot. 3

4 A magyar munkaerőpiac Néhány következtetés - Az adóstruktúránk nem tér el jelentősen a többi fejlett országban megfigyelhetőtől. (Még a forgalmi adók túlsúlyát, mint sajátosságot sem érheti különösebben kritika, hiszen a magyar adómorál mellett a legkönnyebben beszedhető adó szokottnál is erősebb dominanciája reálisnak tekinthető.) Vagyis a reformnak nem kell a főbb adónemek, illetve közgazdasági funkciók súlyában korrekciót végrehajtani. - Az implicit adókulcsok és a GDP-arányos adóbevételek közötti feszültséget azzal sokszor hangoztatott megoldással kellene feloldani, hogy a rengeteg kivételt, mentességet megszüntetve szélesítjük az adózók körét és növeljük az adófizetők számát. - Az adórendszer egyszerűsítése (akár méltányossági és hatékonysági szempontból egyaránt) indokolt lenne. Kisebb adók eltörlésére például biztosan sort lehetne keríteni. - Az adórendszer átalakítása leginkább az egyes adófajták torzító hatásainak kiküszöbölését kell hogy jelentse. Így például a személyi jövedelemadó hatalmas effektív marginális adókulcsait kellene csökkenteni, hogy a munkakínálatot ne fogja vissza. (Ehhez a legígéretesebb megoldás a minimálbér adómentességének eltörlése lenne, de "tiszta" nulla kulcs bevezetése is tudna javítani a helyzeten.) Adórendszer, -elkerülés, -átalakítás Két megállapítás: Az szja-bevallások szerint az a jövedelem, amire a járulékot kivetik, mindössze a GDP 28 százalékát éri el. Ezzel szemben mikor fogyasztásra kerül a sor (aminek forrása jórészt az adóköteles jövedelem), akkor ennél nagyobb számok adódnak, az ÁFA adóalapja például a GDP 48 százalékát teszi ki. A jövedelemadó-bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető. Krekó Judit - P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer Néhány példa Az egyéni vállalkozók bevallásadatai azt mutatják, hogy a vállalkozói adóalap az összes bevétel 2%-át tette ki, vagyis az egyéni vállalkozók nagyjából 98%-os költséghányaddal dolgoztak 2005-ben, 61%-uk veszteséges vagy nullszaldós. Az szja bevallások alapján a kivétet elszámoló egyéni vállalkozásoknál (ez 2005-ben 180 ezer fő volt) az esetek 77 százalékában a minimálbér alatt volt, 92 százalékuknál pedig a minimálbér kétszerese (vagyis az átlagbér 75%-a) alatt. Az átlagos kivét összege nem éri el a minimálbér összegét, ami az alkalmazottak átlagos munkabérének mindössze 36 százalékát teszi ki. Összességében megállapítható, hogy az európai országokkal összehasonlítva rendkívül alacsony az önfoglalkoztatók által befizetett adók GDP-hez viszonyított aránya, holott az Eurostat munkapiaci adatai szerint az önfoglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül Magyarországon nagyjából megfelel a 13%-os EU átlagnak. Néhány példa II. Az önfoglalkoztatottak összes adója Magyarországon a GDP 0.8%- át teszi ki, szemben az EU átlag 3.5%-kal, és az újonnan csatlakozott országok 1.8%-os átlagával. Az önfoglalkoztatók adóelkerülése miatti bevételkiesés a GDP 2.7%-ával haladhatja meg az átlagos adóelkerülést az EU-ban. A 4 fő alatti vállalatok alkalmazottainak átlagbére a 4 fő feletti vállalatok szintjének a kétharmada, az alkalmazottak 70%-a van minimálbéren bejelentve. Ha feltételezzük, hogy a 4 fő alatti vállalatok alkalmazotti körének jellemzői megegyeznek a 4 fő feletti vállalatokéval, akkor azt kapjuk, hogy csak ez a kisvállalati alkalmazotti kör legalább 500 milliárd forintnyi bérjövedelmet titkolt el 2005-ben, és legalább 463 ezer ember éves bevallott jövedelme valótlanul volt a minimálbéren vagy az alatt. (Mivel a 4 fő alatti kör jövedelme ténylegesen alacsonyabb lehet a 4 fő feletti körnél, ezért a kiesés alsó becslése valamennyivel kisebb lehet.) Néhány példa III. Az alacsony keresetűek aránya (vagyis az átlagbér 60%-a alatt keresők) az adóbevallások szerint 2005-ben 60%, míg a véletlenszerű statisztikai mintavételen alapuló, egységes európai módszertannal készült kereseti felmérés (SES) szerint 2002-ben csak 32% volt, amely adat ugyan meghaladja az EU25 átlagát (25%), de nem tekinthető kirívónak. Ekkora eltérést aligha magyarázhatnak a részmunkaidőben, illetve az év csak egy részében dolgozó adófizetők. Feltehetően ez utóbbi adat áll a valóságoz közelebb, és az APEH adatoktól való jelentős eltérés szintén arra utal, hogy jelentős mértékű a jövedelemeltitkolás aránya. Mindez azt eredményezi, hogy a jövedelemadók nagy része az adózók aránytalanul kis hányadát terheli. Az adózók alsó 80%-a a személyi jövedelemadók mindössze 20%-át fizeti; (ők azok, akiknek éves jövedelme 2005-ben évi 2 millió Ft alatt volt, ami a KSH adatai szerint nagyjából megfelel a 2005-ös teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresetének) ben a személyi jövedelemadók 60%-át pedig az adófizetők felső 10%-a, az évi 3 millió Ft feletti jövedelműek fizették meg. 4

5 Összességében: Az adóeltagadás jelentős, számos formában igen kiterjedt gyakorlattá vált. - Eltitkolt jövedelmek (zsebbe fizetés, számlaadás elmulasztása) - A munkajövedelmek tőkejövedelemként történő kimutatása (álvállalkozások) - Az adóalap eróziója ( elköltségelés ) - A bevételek szűk alapja (pl. ingatlan) Becsült adókiesés (GDP%) Becsült adóalap-kiesés (GDP%) Megoldási javaslatok: Áfa Jövedéki adó ,3 0, ,0 0,3 Áfa-alap kiesés Minimálbér és alatti szürke bér , ,4 Eltitkolt jövedelmek ellen: Járulékemelés, minimálbéremelés, fix járulék emelése (a munkaerőre rakódó magas adóterhek miatt csak az utóbbi tűnik reálisnak) A munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatása ellen: Azonos adóztatással (pl. flat tax, és tőkejövedelem járulékkötelezettsége) Munkajövedelem adó + járulék Tőkejövedelem adó Összesen 5,0 0,2 7,9 4,2 0,2 6,7 Egyéb szürke és fekete bér Önfoglalkoztatók adócsalása 1,8 7,5 1,6 6,7 Az adóalap eróziójának mérséklése ellen: Költségelszámolások szigorítása, büntetési tételek emelése Az adóalap szélesítéséért: Ingatlanadó, az adórendszer egyszerűsítése Forrás: Krekó P. Kiss Alkalmazottak és önfoglalkoztatók terheinek kiegyenlítése: Eva megszüntetése Ami nem segít: Adókulcscsökkentés (önmagában!) A tapasztalatok alapján pusztán az adóterhelés csökkentése nem csökkenti a rejtett gazdaság méretét, a mérséklődő adókulcsok miatt önmagában nem javul az adómorál. Adóamnesztia Az ilyen intézkedések könnyen beépülnek a várakozásba, tovább rontva az adómorált. Permanens adóreform Az adószabályok évről-évre történő folyamatos változtatása kiszámíthatatlan gazdasági környezetet jelent, és negatívan hat az adómorálra. Laffer-görbe Nem igazolja a létét meggyőzően egyetlen tapasztalat sem, de Egy érdekes dilemmáról A Laffer-görbe Ha az adókulcs 0%, illetve ha az adókulcs 100%, akkor az adóbevétel 0. Tehát ha az adókulcs és az adóbevétel között összefüggést vizsgáljuk, akkor a két szélső érték között vélhetően található pozitív és negatív meredekségű szakasz egyaránt. Ha a gazdaság az utóbbin tartózkodik, akkor érvényesül a Laffer-hatás, vagyis a túladóztatott állapotban az adócsökkentés az adóbevételek emelkedésével jár. Ok: kínálati-hatás és/vagy fehéredés 5

6 A Laffer-görbe II. A Laffer-görbe III. Hol lehet a görbe csúcsa, illetve lehet-e "azon túl" egy gazdaság? A görbét leggyakrabban rugalmassági mutatóként értelmezik, vagyis hogy egységnyi adócsökkentés mekkora bevételváltozással járhat. A munkát terhelő adóknál ez a megközelítés átalakul a munkaerőkínálat bérrugalmasságának vizsgálatává, és meglehetősen kiábrándító eredményekre vezet A görbe tehát a szimmetrikushoz képest sokkal ferdébb, vagyis nagyon ritka lehet az olyan eset, amikor a Laffer-hatásra számíthatnak a politikusok. Ennek végletes értelmezése szerint ilyen tartomány egyáltalán nincs - legalábbis a szakirodalom ismer olyan modelleket, amiből a görbe igen sajátos alakja következik: A Laffer-görbe IV. Tapasztalatok Minél akkurátusabbak a közgazdászok, annál bizonytalanabb eredményeket kapnak. Már kreáltak több helyi maximummal rendelkező Laffergörbét is, és többen vitatják az összefüggés folytonosságát is, de egyben többnyire megegyeznek: adóreformot, vagy egyszerű csökkentést nem érdemes arra alapozni, hogy az adókulcscsökkentéstől bevételek ettől növekedni fognak. Mindennek szatirikus összefoglalója Martin Gardner "új Laffer-görbéje". Nemzetközi: A) Reagenomics (kínálati közgazdaságtan) B) Orosz szja-csökkentés 2001-ben Egyikről sincs egyértelmű kialakult álláspont. A)-nál valószínűleg volt kínálati hatás, de nem elégséges a klaszikus Laffer-görbe igazolásához B)-nél szinte biztosan nem, bár adómorál-javító szerepe lehetett Tapasztalatok II. Következtetések Hazai: A) Társasági adócsökkentés 1994 B) Járulékcsökkentés 1999 C) Adócsökkentés kellett volna? 2007 A) infláció, lejáró kedvezmények és egyéb tényezők maradéktalanul magyarázzák az adónövekedést vállalati száguldás viszont nem volt B) A nominális bérnövekedésből és az adóváltozásokból kalkulált elméleti adószint szinte teljesen megegyezik a ténylegesen befolyt adóval C) Az adóemelés bevételnövelést eredményezett - U-alakú Laffer-görbe? - A Laffer-hatás klasszikus formájában csak extrém körülmények között érvényesül, - az átlagos adókulcs helyett a marginálisra érdemes koncentrálni. - A XXI. század jobban informált gazdasági szereplői körében egy hiteles adócsökkentés erősebb nem-keynesi hatásokat válthat ki. - Ez ugyan klaszikus Laffer-hatással nem jár, de az adókiesés mértéke kisebb lehet, ami csökkentheti az adóreform kockázatait. - Magyarországon a gazdasági aktivitás alacsony szintje miatt (a munkakínálat rugalmasságát növelő egyéb gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt!) az adócsökkentés vélhetően nem okozna lineáris bevételkiesést de ezt tesztelni nehéz. - Bizonyos (nem túl magas) jövedelemsávokban a személyi jövedelemadó marginális adókulcsai nagyon magasak, főként, ha a járulékterheket is figyelembe vesszük. Itt - a rendszer ésszerűsítésével, a progresszivitás elfogadható szintre hozásával lehet eredményeket elérni. 6