AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2008) 461 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések felülvizsgálata HU HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések felülvizsgálata A Bizottság e jelentést a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (a évi csatlakozási okmány) alapján terjeszti a Tanács elé. Az okmány a tíz új tagállamból hétben átmeneti időszakot állapít meg a külföldiek termőföldszerzésére, de azt is előírta, hogy a csatlakozástól számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. E célból a Bizottság jelentést terjeszt a Tanács elé. Az átmeneti intézkedésekről és azok hatásáról szóló bizottsági jelentést megelőzte a Bizottság megbízásából egy tanácsadó által az érintett országok agrárágazatának helyzetéről készített tanulmány A Bizottság jelentésének jogalapja A évi csatlakozási okmány alapján a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (a továbbiakban a hét új tagállam) külön-külön átmeneti időszakot kapott arra, hogy fenntartsa azokat a hatályban lévő jogszabályait, amelyek a termőföld- és az erdőterület-szerzést korlátozzák 2, eltérve az EK-Szerződés 56. cikkében rögzített tőkemozgás szabadságától. Az okmány 24. cikkének értelmében ezeket az átmeneti intézkedéseket az V., VI., VIII., IX., X., XII., illetve a XIV. melléklet sorolja fel. A mellékleteknek a szabad mozgásáról szóló fejezetei előírják, hogy a csatlakozástól számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. E célból a Bizottság jelentést terjeszt a Tanács elé. A Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúlag dönthet az átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról [ ]. 2. Átmeneti szabályok A tőke szabad mozgása a közösségi jog által biztosított egyik alapvető szabadság. Beletartoznak az ingatlanbefektetések is 3, függetlenül a hét új tagállamban a Centre for European Policy Studies (az Európai Politikai Tanulmányok Központja): Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate (Az új tagállamokban a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) ( A tanulmány csak a termőföld- és az erdőterület-szerzésről szól. A felülvizsgálat nem vonatkozik a Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország számára a másodlagos lakóhely tekintetében engedélyezett 5 éves átmeneti intézkedésekre. Lásd a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról szóló, június 24-i 88/361/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében megállapított tőkemozgások nómenklatúráját (HL L 178., 5. o.). Bár ezt az irányelvet a Maastrichti Szerződés hatályon kívül helyezte, az Európai Bíróság a nómenklatúrát irányadónak ismeri el. HU 2 HU

4 külföldiek termőföldvásárlására megállapított átmeneti időszaktól. Az átmeneti időszakra vonatkozó igényt és az azt biztosító intézkedéseket leginkább az indokolhatja, hogy a hét új tagállamban az egységes piac bevezetése és a közös agrárpolitika rendszerébe való átmenet nyomán védeni kell a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételeit. Az intézkedések célja különösen az volt, hogy a föld ára és a jövedelmek között kezdetben meglévő, a többi uniós tagállamhoz képesti hatalmas különbségek miatt az agrárágazatra gyakorolt átmeneti hatással kapcsolatos aggályokat eloszlassa. Az átmeneti eltérések célja volt továbbá az is, hogy egyes országokban megkönnyítsék a privatizációs folyamatot és a gazdálkodók mezőgazdasági termőfölddel való kárpótlását. A korlátozások határideje arra tekintettel lett megállapítva, hogy csökkenjen az ágazatot érintő külföldi befektetések elhúzódó korlátozása amelyről azt gondolták, hogy az elkövetkezendő években fékezheti a termelékenységet és a versenyképességet által a hét új tagállam mezőgazdaságának fejlődésére gyakorolt negatív hatás. Az átmeneti idő Lengyelország esetében 12, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében pedig hét év. 3. A jelentés célkitűzései A Bizottság célkitűzése az volt, hogy az átmeneti intézkedések és hatásaik felülvizsgálatával készüljön egy jelentés arról, hogy előre lehet-e hozni az átmeneti intézkedések megszüntetésének időpontját. Tekintettel az átmeneti eltérések mögött húzódó okokra, a Bizottság annak megvizsgálásáról döntött, hogy a későbbi fejlemények csökkentették-e annyira az eredeti aggályokat a hét új tagállamban, hogy az eltérés a határidő előtt megszüntető legyen. Ennek része volt a csatlakozási tárgyalások óta bekövetkezett fejlemények felmérése és elemzése, valamint azok összehasonlítása a régi tagállamok helyzetével és az ott bekövetkezett fejleményekkel. 4. Módszertani megközelítés A földtulajdonra vonatkozó korlátozások jelenlegi és jövőbeli hatásainak megismeréséhez a tanulmány két kérdésre összpontosított: továbbra is jelentősek-e a hét új tagállamban azok az aggályok, hogy a külföldiek tömegesen juthatnak földhöz, illetve a külföldi tulajdonra vonatkozó korlátozások milyen mértékben befolyásolták a hét új tagállamban a földtulajdonváltás és a földparcellázás hatékonyságát, valamint a termelékenység növekedését. A felmérés a következő fő kérdésekre összpontosított: a hét új tagállam átmeneti korlátozásainak összehasonlító elemzése; a termőföldpiacot és a földügyleteket befolyásoló egyéb tényezők; termőföldpiacok fejlődése az utóbbi években, különösen a földárak és a bérleti díjak tekintetében, valamint közeledésük az EU 15-ökpiacaihoz; és a mezőgazdasági teljesítmény kulcsmutatóinak elemzése a hét új tagállamban, összehasonlítva az EU 15-ökkel. 5. Az EU-tagság után három évvel kialakult helyzet áttekintése A mezőgazdasági földingatlanok külföldiek általi megszerzésére vonatkozó törvényi korlátozások a hét új tagállamban A hét új tagállamban különböző módszereket alakítottak ki a mezőgazdasági földingatlanok külföldiek általi megszerzésére. E módszerek elsősorban a külföldiek fogalmának meghatározására, illetve azokra a feltételekre vonatkoznak, HU 3 HU

5 amelyeket a külföldieknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy (kivételesen) mezőgazdasági földingatlant szerezhessenek (I. melléklet). A külföldiek fogalmának meghatározása tekintetében Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nem teszi lehetővé, hogy cégek termőföldet szerezzenek (ez nem diszkriminatív korlátozás). A (kivételes) tulajdonszerzés feltételeit illetően mind a hét új tagállamban lehetővé teszik külföldiek termőföldszerzését, ha helyben lakóhellyel rendelkeznek és a szóban forgó földet legalább három éve művelik. A Cseh Köztársaság és Litvánia még ennél is továbbment, általánosan lehetővé téve ezen személyek termőföldszerzését. Észtország, Litvánia és Szlovákia a belföldi illetőségű, külföldiek többségi tulajdonában lévő vállalatok számára teszi lehetővé a tulajdonszerzést. Emellett Észt a 10 hektárnál kisebb, Lengyel pedig (a határövezetek kivételével) az 1 hektárnál kisebb földterületek teljes mentességet élveznek a korlátozás alól. Végezetül Magyarország a nagyon kicsi (legfeljebb m2-es) földterületek és a belterjes állattenyésztéshez szükséges gazdasági épületek alatti ingatlanok tulajdonszerzését engedi meg. A legfontosabb, hogy a hét új tagállamban sehol sem korlátozzák a termőföld külföldiek általi bérletét. A különbségekből látható, hogy a külföldiek tulajdonszerzésére nincs érvényben teljes és szigorú tilalom, ezért azt nem lehet az átmeneti célkitűzések eléréséhez lényegesnek tekinteni. A hét új tagállam közötti ezen különbségekre tekintettel érdemes megnézni, hogy a külföldiek ténylegesen milyen mértékben tudtak mezőgazdasági termőföldet vásárolni. A hivatalos statisztikák szerint a termőföldtulajdonon belül a külföldiek részesedése meglehetősen kicsi. Magyarországon például 2005-ben és 2006-ban az összes termőföldügyleten belül a külföldiek részvételi aránya a 0,2%-ot sem érte el. A hét új tagállam közül Lett a legmagasabb az arány, de ugyanebben a referenciaidőszakban itt sem haladja meg a 2%-ot. A felmérésben részt vevő belföldi földszakértők hangsúlyozták azonban, hogy a hivatalos statisztikák valószínűleg alábecsülik a ténylegesen külföldi tulajdonban lévő termőföld nagyságát, mert nem veszik figyelembe a helyi közvetítők által vagy a hatóságoknál be nem jegyzett, nem hivatalos szerződésekkel bonyolított ügyleteket. Tulajdoni korlátozások és a földpiacok A külföldi tulajdonra vonatkozó korlátozások hatását fontos a földpiacok működésének tágabb szempontjából elemezni. A hét új tagállammal összefüggésben emlékeztetnünk kell arra, hogy a korlátozások nem érintik a termőföld bérletét. A földügyleteket befolyásoló egyéb intézményi tényezők közé tartoznak a tőkepiaci korlátok és hiányosságok. Továbbra is jelentős szerepet játszanak a földpiaci tranzakciós költségek és a rendezetlen tulajdoni viszonyok, amelyek komolyan befolyásolják a földek felparcellázását. A bizonytalan tulajdoni viszonyokkal és különösen a befejezetlen privatizációval kapcsolatos problémák az adásvételi és a bérleti piacra is kihatnak bár eltérő módon és különböző mértékben : ezek az adásvételi árak és a bérleti díjak alakulását befolyásoló legfontosabb tényezők. Külföldi befektetések A külföldiek mezőgazdasági befektetései hosszú távon rendszerint jelentős hatással vannak a szükséges tőke és know-how biztosítására, a földpiacok működésére és a mezőgazdasági termelékenységre. A hét új tagállamban összesen mintegy 1hét0 HU 4 HU

6 milliárd eurós (2004. évi) közvetlen külföldi befektetésállományból idáig 1 milliárd EUR-nál kevesebb jutott az agrárágazatnak. Ez még így is jelentős tőkebeáramlás, figyelembe véve az érvényben lévő átmeneti korlátozásokat. Rávilágít arra, hogy a nem hivatalosan külföldi tulajdonban lévő termőföld aránya már meghaladja a hivatalos statisztikákban mértet, de azt is mutatja, hogy a befektetések a cégek tulajdonát képező gazdaságokba és az azokkal kapcsolatos bérletre irányulnak. Ezeknek a még mindig korlátozott beruházásoknak az agrárágazatra gyakorolt közvetlen (horizontális) hatásaihoz hozzávehetjük az élelmiszeripar jelenleg összesen mintegy 9 milliárd EUR összegű befektetéseinek (valószínűleg) jóval nagyobb közvetett, (vertikálisan) továbbgyűrűző hatásait. Mindezek megkönnyítik az átmenet folyamatát az agrárágazatban. Az EU-csatlakozás hatása a hét új tagállam földpiacára Az EU-csatlakozásnak közvetett hatása is volt a hét új tagállam agrárpiacára. Ösztönözte a korábbi 15 tagállamból eredő közvetlen beruházásokat, ami fokozta a fentiekben említett hatásokat. Azzal, hogy ösztönözte a pénzügyi ágazat reformját és elősegítette az EU 15-ök pénzügyi intézményeinek növekvő jelenlétét, javította a hitel- és biztosítási lehetőségeket, ezáltal csökkentette a hatékonyabb földpiacok előtt álló akadályokat. Végül, de nem utolsósorban, a közös agrárpolitika (KAP) révén erőteljesen növekedett a hét új tagállam mezőgazdasági termelőinek támogatása. Míg a hét új tagállam mezőgazdasági termelői az EU 15-ök gazdaságai rendelkezésére álló támogatásoknak csak egy részére jogosultak, ezek a támogatások a hét új tagállam agrárjövedelmének még így is jelentős részét teszik ki. Javítják a hét új tagállam mezőgazdasági termelőinek társadalmi helyzetét, a jobb hitellehetőségekkel együtt pedig éppen jókor teremtenek ösztönzést és lehetőségeket a hazai befektetők számára termőföldszerzésre, ami máris erőteljes növekedést idézett elő az agrárjövedelmekben, a földügyletekben és a földárakban. A hét új tagállam változó földpiaca E piacokon jóval több földet bérelnek 4, mint amennyit eladnak. Lettország és Lengyelország kivételével mindegyik új tagállamban bérbe adják a termőföld több mint felét, ez az arány pedig jóval magasabb, mint az EU 15-ök átlaga. Ezzel szemben Lett és Lengyel a bérlet aránya az EU 15-ök átlaga alatt marad. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években a földértékesítési piacot erősen befolyásolták a földprivatizációs programok keretében folyó állami értékesítések. Főleg a Cseh Köztársaságban, de Lengyel és Litvániában is ez a helyzet. Észt és Lett a privatizáció jórészt befejeződött, és bár Magyarországon és Szlovákiában állami földeket a jövőben is privatizálhatnak még, ez a földértékesítési piacot jelenleg nem befolyásolja jelentős mértékben. 4 Különösen jelentős a földbérlet Szlovákiában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Észt és Litvániában, ahol a gazdaságok által bérbe vett összes mezőgazdasági földterület aránya több mint 50%. Lett ez 24%, Lengyel pedig 22% és 2005 között az összes földhasználaton belül a földbérlet aránya minden csökkent egy kicsit (1 4%-kal), Magyarország kivételével, ahol 3%-kal nőtt. HU 5 HU

7 A tanulmány a földeladásokra és a bérleti díjakra vonatkozó árstatisztikák beszerzésénél nemzeti forrásokat használt fel. Ahol lehetett, a Bizottság felhasználta továbbá az EUROSTAT adatait is. A statisztikai mérés területét jelenleg is bővítik, és az adatok minőségét javítják, az eredményekre még várni kell. Amennyire jelenleg felmérhető, a Cseh Köztársaság és Szlovákia kivételével a közötti időszakban a nemzeti valutában mért és inflációval korrigált földeladási árak minden jelentős mértékben emelkedtek (II. melléklet). Az átlagos növekedés a lengyelországi évi mintegy 10% és a lettországi évi csaknem 60% között mozgott. Fontos, hogy az áremelkedés jelentős része a csatlakozás éve körül következett be. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában az árak 2001 után valójában csökkentek. Ebben az időben a Cseh Köztársaságban a még állami földek privatizációja miatt jelentős növekedés volt az állami eladásokban. Úgy látszik, hogy a bérleti díjak összességében nem emelkedtek jobban a földáraknál, bár az egyes országokban eltérő tendenciákat lehetett megfigyelni (II. melléklet). Lengyel a közötti időszak elejétől tapasztalható áremelkedés a végül visszájára fordult. Összességében azonban a bérleti díjak átlagosan mintegy évi 4%-kal emelkedtek. A többi az áremelkedés stabilabbnak bizonyult, a magyarországi évi mintegy 6% és a litvániai évi több mint 20% között mozgott. Mégis, figyelemmel arra, hogy a külföldiek előtt a bérleti piac nyitva, a földértékesítési piac viszont jórészt zárva volt, megjegyzendő, hogy a bérleti díjak növekedése összességében viszonylag mérsékelt maradt. Az időszak végén a hét új tagállam árszintje még mindig jelentősen különbözik (III. melléklet). A közös valutában számított földeladási árak 2005/2006-ban Észt és Litvániában voltak a legalacsonyabbak, nem haladták meg a 800 EUR-t hektáronként. Ennél jóval magasabb volt Lengyel (1 927 EUR/hektár 5 ), valamint a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban (1 625 EUR/hektár, illetve EUR/hektár). Lett volt a legmagasabb az árszínvonal, hektáronként EUR. Az árszintbeli különbségeket azonban részben a statisztikai hibákból származnak, mivel az árkalkuláció alapja országonként még mindig változó. A bérleti díjak itt is eltérő szerkezetűek. A számadatokat közlő országok közül (2005-ben) Szlovákiában volt a legalacsonyabb az árszint, hektáronként 18 EUR, Magyarországon pedig a legmagasabb (67 EUR/hektár 6 ). A Cseh Köztársaság, Litvánia és Lengyelország a hektáronkénti 32, 33, illetve 41 EURral a középmezőnyben volt 7. Az árak és emelkedésük szerkezete arra enged következtetni, hogy az agrárpiacok alakulását a külföldiek előtt való nyitottságon kívül még mindig jelentős mértékben befolyásolják egyéb intézményi tényezők, úgymint a tőkepiaci megszorítások és hiányosságok, a földpiacok tranzakciós költségei és a bizonytalan tulajdonviszonyok, illetve a befejezetlen privatizáció. Ezenkívül a bérleti díjak viszonylag visszafogott A Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate (Az új tagállamokban a mezőgazdasági földingatlanok szerzésre vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) című tanulmányból származó évi termőföldár-adatok. Az EUROSTAT 2005-ből rendelkezésre álló EUR/hektáros adatai csak a művelés alá vontföldre vonatkoznak évi adatok ben 63 EUR/hektár évi adatok ben 32, 22, illetve 35 EUR. HU 6 HU

8 növekedéséből úgy tűnik, hogy a külföldiek jelenléte miatti áremelkedés kockázata kezelhető. Az árak emelkedésének eredményeként időközben fokozatosan csökken az új és a régi tagállamok földeladási árai közötti különbség (III. melléklet), bár a folyamat még messze nem ért véget. Hasznos lehet a Kelet-Németországgal való összehasonlítás, mivel ebben a régióban a hét új tagállaméhoz nagyon hasonló átmenet játszódott le, de velük ellentétben határait a 90-es évek eleje óta megnyitották az EU előtt. E régióval összehasonlítva Lengyelország az árszínvonal felét érte el, a Cseh Köztársaság, Magyarország és a Szlovák Köztársaság valamivel ez alatt van. Csak Lettország közelíti meg a kelet-német szintet, árai a szomszédos Svédország áraihoz közelítenek (lásd azonban a kalkulációs különbségekre vonatkozó korábbi megjegyzést). Ismételten hangsúlyozandó, hogy a bérleti piacok külföldiek előtt való nyitottságára tekintettel meglepő, hogy a bérleti díjak felzárkózása általában nem markánsabb, mint a földeladási áraké. Az agrárágazat társadalmi-gazdasági szerkezete A hét új tagállam agrárágazatában évek óta folyó, egyre hatékonyabb földhasználatot és termelést eredményező átalakulásnak máris figyelemre méltó eredményei vannak, mindenek előtt a terméshozamokat illetően, de egyre inkább a munkaerő termelékenységében is. A gabona (búza) termelésében például a hét új közép-európai tagállam már az EU 15-ök terméshozamának 60%-a (Lengyelország) és 90%-a (Cseh Köztársaság) közötti eredményeket ért el. A Balti-országok még mindig le vannak maradva. A tejtermelésben már mind a hét új tagállam megközelíti az EU 15-ök átlagos hozamát. Nem ilyen kedvező a helyzet a termelékenységet illetően. Bár például a munkaerő termelékenységben (alkalmazottanként előállított bruttó érték) az elmúlt években csökkent a lemaradás, még mindig hatalmas különbségek vannak a hét új tagállam között, illetve őket az EU 15-ökhöz hasonlítva is. 6. Következtetések a) A hét új tagállam csatlakozási tárgyalásain felmerült aggályok különösen az, hogy milyen hatással lesznek a földáraknak és a jövedelmeknek az új és a régi tagállamokbeli szintje közötti hatalmas különbségek az agrárágazatra fontosak, de nem szoríthatják háttérbe azokaz az alapvető problémákat, amelyek bizonyos fokig még mindig hátráltatják a mezőgazdaságnak a hét új tagállamban a termelékenység és a jövedelmek növeléséhez szükséges strukturális reformját. A hét új tagállamban a mezőgazdasági földek piacai intézményi tényezőktől, úgymint a befejezetlen privatizációtól, a bizonytalan tulajdonosi és társtulajdonosi viszonyoktól, valamint a körülményes és drága földátruházási eljárásoktól függenek. b) Úgy tűnik a hét új tagállam mezőgazdasága megrázkódtatás nélkül alkalmazkodott a külföldiek földbérletben megnyilvánuló erőteljes jelenlétéhez, sőt úgy tűnik, hogy ez a jelenlét még segíti is a fenti intézményi korlátok feloldását. Új technológiák bevezetésével és a termeléshez nélkülözhetetlen tőke biztosításával pozitív hatással lehet a mezőgazdasági reformra. Ezenkívül a hét új tagállam némelyikében elősegítheti, hogy a szétszórtan elhelyezkedő kis földek bizonytalan jogcímű tulajdonosai kikerüljenek a nagygazdaságok monopolhelyzetben lévő HU 7 HU

9 jelenlegi tulajdonosainak szorításából, ami akadályozza a földárak piaci alapúvá válását és a földeknek a nagyobb és összefüggő parcellák létrehozására irányuló újraelosztását. c) A Bizottság tanulmánya bebizonyította, hogy a hét új tagállam és az EU 15-ök között a jövedelem és földárak terén lévő különbségek az utóbbi években csökkentek. Az árak még mindig messze vannak a teljes felzárkózástól, de ez nem is várható el, és az eltérések megszüntetéséhez szükséges feltételnek sem tekinthető. A EU 15-ökön belül is van egy észrevehető, de kisebb árkülönbség, bár magasabb átlagos árszínvonalon. A különösen a külföldiek tulajdonszerzését terhelő tranzakciós költségek az EU 15-ökben is fontos, bár kisebb szerepet játszhatnak. A bérleti díjaknak a hét új tagállambeli eddigi alakulásából az látszik, hogy a földeladási árak sokkszerűnek egyáltalán nem minősíthető fokozatos közeledése az EU 15-ök árszínvonala felé folytatódhat, ha a hét új tagállamban ugyanannyira megnyitják a földpiacot, mint az EU 15-ökben. d) A mezőgazdasági termelés társadalmi-gazdasági feltételei javultak és ez a pozitív tendencia várhatóan folytatódni fog. Továbbra is nagy azonban a különbség a hét új tagállam és az EU 15-ök termelékenysége között. Ez arra világít rá, hogy a hét új tagállam hatóságainak további erőfeszítéseket kell tenniük a földhasználat és a mezőgazdasági termelés racionalizálási folyamatát késleltető intézményi tényezők megszüntetésére. A külföldiek jelenleg bérletben és esetenként földtulajdonban megnyilvánuló agrárágazatbeli jelenléte már most és várhatóan a jövőben is előmozdítja ezt a folyamatot. e) A évi csatlakozási okmányban a jelentés elkészítésére megállapított határidő miatt a tanulmányozott időszak szükségképpen túl rövid 8 ahhoz, hogy több gyakorlati tapasztalattal rendelkezzünk arról, hogy a csatlakozás milyen hatással volt a külföldiek termőföldszerzésére. Mégis, a Bizottság tanulmánya azt mutatja, hogy a hét új tagállamnak jól, az ágazat fejlesztésének támogatására kell kihasználnia az átmeneti időszak hátralévő részét, felkészülve annak elkerülhetetlen végére. Ezzel összefüggésben a hét új tagállam hatóságai megvizsgálhatnák a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozások egy szűkebb körű, ideiglenes enyhítését a mezőgazdasági reformokat elősegítő módon. Meg lehet fontolni például a következő, a hét új tagállam közül néhányban részben már végrehajtott kisebb reformok bevezetését: a külföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható maximális földterület növelése: Észtországhoz hasonlóan meg lehetne vizsgálni például egy 10 hektáros korlát lehetőségét; a mezőgazdasági ingatlant bérlő külföldiek számára annak lehetővé tétele, hogy korlátozás nélkül tulajdonjogot szerezzenek a gazdasági épületeken és az azok alapját képező területen. A Bizottság megállapítása: 8 A jelentés elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló statisztikai adatok néhány tagállam vonatkozásában csak 2006-ra vonatkoznak. Az új és a régi tagállamok közötti összehasonlítás céljából a legátfogóbb földáradatok csak 2004-re és 2005-re vonatkozóan állnak rendelkezésre. HU 8 HU

10 A termőföldszerzésre vonatkozó átmeneti intézkedések félidős felülvizsgálatakor a hét új tagállamban tapasztalt helyzet alapján a Bizottság nem von le az intézkedések határidő előtti megszüntetésére vonatkozó következtetést. HU 9 HU

11 I. MELLÉKLET: A termőföldszerzésre vonatkozó törvényi korlátozások a hét új tagállamban A korlátozás ellenére uniós polgárok vásárolhatnak-e termőföldet? Jogi személyek vásárolhatnak-e termőföldet? Az bejegyzett, de külföldiek Cseh Köztársaság Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Szlovákia Igen, ha házastársa cseh állampolgár ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor az bármilyen parcellát megvásárolhat 10 hektárnál kisebb földterületek esetében: Igen. További feltételt nem kell teljesíteni. 10 hektárnál nagyobb földterületek esetében: Igen, ha házastársa észt állampolgár ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatja az általa bérelt földterületet Igen, ha házastársa magyar állampolgár ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatj a az általa bérelt területet. Igen, ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhat ja az általa bérelt földterületet ha házastársa lett állampolgár, de csak társtulajdonos lehet Igen, ha házastársa litván állampolgár ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor az bármilyen parcellát megvásárolh at Nem határövezetben található 1 hektárnál kisebb földterületek esetében: Igen, ha legalább öt éve Lengyel él ha házastársa lengyel állampolgár Egyéb földterületek esetében: ha házastársa lengyel állampolgár ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatja az általa bérelt földterületet Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen Igen, ha a részvények kevesebb mint fele Igen Nem Igen, ha a részvények kevesebb mint Igen Igen, ha a részvények kevesebb mint fele van külföldiek tulajdonában Igen, ha házastársa szlovák állampolgár ha legalább 3 éve az tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatj a az általa bérelt földterületet Igen HU 10 HU

12 tulajdonában lévő jogi személyek vásárolhatnak-e termőföldet? van külföldiek tulajdonában fele van külföldiek tulajdonában HU 11 HU

13 II. MELLÉKLET: A termőföld ára a hét új tagállamban 2000 és 2006 között Hektáronként, nemzeti valutában, évi árakon számolva Adásvétel Cseh (CZK) Köztársaság Észtország (EEK)* Lettország (LAT) Litvánia (LTL) Magyarország (1000HUF)* Lengyelország (PLN)*** [373]** Szlovák (SKK) Köztársaság Bérlet Cseh (CZK)* Köztársaság Észtország (EEK) Lettország (LAT) Litvánia (LTL) Magyarország (HUF) Lengyelország (PLN)* Szlovák (SKK)* Köztársaság Források: eltérő megjelölés hiányában az EUROSTAT. Az EUROSTAT adatai az EUROSTAT jelenlegi árai alapján számolva, évi árakban vannak megadva. * A Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate (Az új tagállamokban a termőföldszerzésére vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) című tanulmányban szereplő adatokéval megegyező nemzeti forrásból származó adatok. ** A művelés alá vont földekre vonatkozó évi FADN-adatok. *** A művelés alá vont földekre vonatkozó EUROSTAT-adatok. HU 12 HU

14 III. MELLÉKLET: A termőföld ára a hét új tagállamban és az EU 15-ök egyes államaiban 2000 és 2006 között Jelenlegi euróértéken, hektáronként számolva ELADÁSOK Cseh Köztársaság Észtország* Lettország Litvánia Magyarország* [1550] ** Lengyelország*** Szlovák Köztársaság Dánia Németország Nyugat-Németország* Kelet-Németország* Franciaország* Hollandia Svédország Bérleti díjak Cseh Köztársaság* Észtország Lettország Litvánia Magyarország Lengyelország* Szlovák Köztársaság* Dánia Németország Nyugat-Németország* Kelet-Németország* Franciaország* Hollandia Svédország Források: eltérő megjelölés hiányában az EUROSTAT * A Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate (Az új tagállamokban a termőföldszerzésre vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) című tanulmányban szereplő adatokéval megegyező nemzeti forrásból származó adatok. **) A művelés alá vont földekre vonatkozó évi FADN-adatok. HU 13 HU

15 ***) A művelés alá vont földekre vonatkozó EUROSTAT-adatok. HU 14 HU