Települési Önellátó Rendszer

Átírás

1 Települési Önellátó Rendszer Üzleti és pénzügyi terv Szeged, július 28. Készítette: dr. Halász József jogász, számítástechnikai szakrevizor, rendszerszervező, számítógép programozó

2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 9. oldal Települési Önellátó Rendszer szolgálata 1. A Települési Önellátó Rendszer célja 1.1 A TÖR által támogatott szolgáltatások, termékek és termények 1.2 A TÖR minőségi elvárásai 1.3 A TÖR árpolitikája 1.4 A TÖR foglalkoztatási politikája 2. A települések alapadatainak felmérése 10. oldal 2.1 A Szent Korona Önszervező Csoportja 2.2 A Település alapadatainak felmérése 2.3 A Település alapadatainak értékelése 2.31 A kérdőív adatainak elemzése 2.32 Megoldáskeresés 11. oldal 3. A TÖR működésére 3.1 Igénybe vevők és lehetőséggel rendelkezők nyilvántartásba vétele 3.2 A potenciális és a tényleges igény - lehetőség egyensúly elemzése 3.3 Az ellátó-hálózat megszervezése 12. oldal 4. A TÖR működésének hatása 4.1 A Települési Önellátó Rendszer folyamatos működésének előnyei a települések számára 4.2 A Települési Önellátó Rendszer tevékenységével Magyarországnak nyújtott előnyök II. Az üzleti terv összefoglalása 13. oldal 1. A Települési Önellátó Rendszer céljai, feladatai 2. Adatbanki szolgáltatások 3. Reklámháló 14. oldal 4. Közösségi (Klub) Hálózat 5. Települési Önellátó Rendszer Alapítványok 6. A Települési Önellátó Rendszer szükségessége 15. oldal 7. A Települési Önellátó Rendszer kialakításának szakaszai 8. A Települési Önellátó Rendszer megvalósításának anyagi feltételei 17. oldal 9. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása 18. oldal III. Az életföltételek - igények - felmérése 19. oldal 1. A Szent Korona Önszervező Csoportja munkavégzése a TÖR legfontosabb működési feltétele 2. Az adatértékelés normatívái 20. oldal 3. Az alap- és értékelt adatok titkossága IV. Az életföltételeket kielégítő lehetőségek számbavétele 21. oldal 1. Az egyes településekre vonatkozó általános adatok felvétele 2. Az adatok értékelése 3. Az értékelések felhasználása 22. oldal - 3 -

4 V. A gazdaságszervezés alapelvei 23. oldal 1. A települések önellátóvá tétele 2. Az alapvető életföltételek 2.1 Egészségvédelem 2.2 Táplálkozás 24. oldal 2.21 Települések önellátása 2.22 Egészséges táplálkozás 25. oldal 2.23 Ivóvíz 26. oldal 2.3 Energia 2.4 Lakás 27. oldal 2.5 Nevelés és oktatás 28. oldal 2.6 Ruházkodás 2.7 Élet- és vagyonvédelem 2.8 Közbiztonság 2.9 Természetvédelem 2.91 Ipari hulladék 29. oldal 2.92 Lakossági hulladék és szennyvíz 3. A nem alapvető anyagi életföltételek biztosítását szolgáló tevékenységek 3.1 Művészeti, kulturális tevékenységek és szolgáltatások 30. oldal 3.2 Közterületi és közüzemi szolgáltatások 4. Minőségi követelmények 31. oldal 4.1 Mezőgazdasági termékek 4.2 Ipari termékek 32. oldal 4.3 Egyéb szolgáltatások VI. A gazdaságszervezés 33. oldal 1. Piacelemzés 1.1 Adatbanki ( börze jellegű ) szolgáltatások 1.11 Az adatbanki szolgáltatások területei 1.12 Az adatforgalom módja, technikai eszközei 1.13 A szolgáltatások árai 34. oldal 1.14 Adatbanki tagság 1.2 Reklám 35. oldal 1.3 Manager klub 1.4 Alapítványok 1.5 A piacelemzés értékelése 36. oldal 1.51 Az adatbázis 1.52 A reklám 1.53 A Közösségi Hálózat (Manager Klub) 1.54 Az alapítványok 37. oldal 1.55 A piacelemzés a Települési Önellátó Rendszer tükrében 2. Gazdasági hatása 2.1 Vállalkozói esélyegyenlőség 2.2 A termékszerkezet optimalizálása 2.3 Piacszervezés 38. oldal 2.4 Ároptimalizálás 2.5 Gazdasági trendek 3. A partnerkapcsolatok kiépítése 3.1 Alapelv 3.2 Módszer - 4 -

5 3.3 Üzletpolitika 3.31 Az üzletpolitika alapelvei 3.32 Az üzletpolitikai taktikája 39. oldal 3.33 Az adatbank és a Közösségi Hálózat szervezésének ütemezése VII. A Települési Önellátó Rendszer adatbankja 41. oldal 1. A Települési Önellátó Rendszer adatbank felépítése 1.1 Tagozódása 1.11 Általános adatszegmens 1.12 Termékleíró adatszegmens 42. oldal 1.2 Adatbiztonsági, adatvédelmi és titkossági követelmények Jelszórendszer Átmásolás védelem Törlés védelem Kommunikációs védelem Hardveres védelem Figyelmeztető kijelzések Következmény adatok automatikus rögzítése 43. oldal Dátum ellenőrzés Név ellenőrzés Numerikus ellenőrzések Pointer-lánc 1.3 Hierarchikus felépítés 1.4 Az adatbank által kezelt nyelvek 44. oldal 2. A Települési Önellátó Rendszer adatbank logikai alrendszerei 2.01 Mezőgazdasági termékek 2.02 Élelmiszeripari termékek 2.03 Termelő gépek, berendezések és alkatrészeik 2.04 Híradástechnika, szórakoztató elektronika 2.05 Háztartási elektronikai eszközök 2.06 Közlekedési és szállítási eszközök 45. oldal 2.07 Háztartási vegyianyagok 2.08 Termelésben hasznosítható kemikáliák 2.09 Bútor, lakberendezés 2.10 Ruha, cipő 2.11 Idegenforgalom, vendéglátás 46. oldal 2.12 Ingatlan 2.13 Szolgáltatás 2.14 Energiahordozók 2.15 Egyéb VIII. A Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásai 47. oldal 1. Az információszolgáltatás 1.1 A felhasználók 1.2 Alapnyilvántartás 1.21 A partner alapadatai 1.22 Szolgáltatások 48. oldal 1.23 Nyilvántartásba vétel 1.24 Nyilvántartási díj - 5 -

6 1.3 Árunyilvántartás 1.31 Termény, termék és szolgáltatás adatai 1.32 Szolgáltatások és díjtételek 49. oldal 1.33 A termény, termék és szolgáltatás adatok nyilvántartásba vétele 52. oldal 1.34 Az adatbank aktualizálása 1.35 Nyilvántartási díj 53. oldal 2. A reklámháló 2.1 Megkereséses reklámozás 2.2 Médiareklám 2.21 A reklámháló 2.22 Díjtétel 54. oldal 3. A Közösségi (klub) Hálózat 3.1 A Közösségi Ház szolgáltatásai 3.2 Tagsági viszony 3.3 A TÖR Közösségi Hálózat szolgáltatásai 3.31 Zárt rendezvények 55. oldal 3.32 Nyilvános rendezvények 56. oldal 3.33 A szolgáltatások szervezése 57. oldal 3.4 Díjtételek 3.41 Kötelező szolgáltatás igénybevétel 3.42 Szolgáltatások díjai 4. Alapítványok 58. oldal 4.1 A TÖR Alapítványai 4.11 A szegénység hatásának csökkentése 59. oldal 4.12 Egészségügy 4.13 Közbiztonság 60. oldal 4.14 Nevelés 4.15 Természet- és környezetvédelem 61. oldal 4.2 Az Alapítványok helye a Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásaiban IX. A Települési Önellátó Rendszer szervezete 63. oldal 0. A Rendszerközpont 64. oldal 0.1 Elnök 1. Tájékoztató szakterület 1.1 Tájékoztatási vezérigazgató 1.2 Médiaigazgató 1.3 Közösségi igazgató 2. Fejlesztési szakterület 65. oldal 2.1 Fejlesztési vezérigazgató 2.2 Rendszerigazgató 2.3 Alrendszerigazgató 3. Gazdasági szakterület 66. oldal 3.1 Gazdasági vezérigazgató 3.2 Főkönyvelő 4. Igazgatási szakterület 4.1 Igazgatási vezérigazgató 4.2 Ellenőrzési igazgató - 6 -

7 5. Kereskedelmi szakterület 67. oldal 5.1 Kereskedelmi vezérigazgató 5.2 Üzletközvetítési igazgató 5.3 Üzemeltetési igazgató 6. Régióközpont 6.1 Régióközpont igazgató 7. Kirendeltség 68. oldal 7.1 Kirendeltségvezető 7.2 Kapcsolatápoló 8. A szervezet- és működésfejlesztés elvei 69. oldal 8.1 Fokozatos szervezeti kiépülés 8.11 Az induló szervezet 8.12 A TÖR hálózat fejlesztése X. A TÖR pénzügyi terve 71. oldal 1. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása 2. A TÖR általános és forgalmi adatainak összefoglalása 72. oldal 3. A TÖR beruházási adatainak összefoglalása 4. A TÖR részletező pénzügyi terve 73. oldal 4.1 Egy kapcsolatápoló 1. évének részletes érdekeltsége 74. oldal 4.2 Egy Kirendeltség 1. évének részletes érdekeltsége 76. oldal 4.3 Egy Régióközpont 1. évének részletes érdekeltsége 78. oldal 4.4 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 80. oldal 4.5 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása 88. oldal 5. A pénzügyi terv összesítése 96. oldal 5.1 Egy kapcsolatápoló érdekeltsége 5.2 Egy Kirendeltség érdekeltsége 97. oldal 5.3 Egy Régióközpont érdekeltsége 98. oldal 5.4 Az Országos központ és a vállalkozás teljes érdekeltsége 99. oldal 5.5 A TÖR részletes pénzügyi forgalma 103. oldal 5.6 A TÖR összesített pénzügyi forgalma 105. oldal - 7 -

8 - 8 -

9 I. Bevezetés Települési Önellátó Rendszer szolgálata 1. A Települési Önellátó Rendszer célja A Települési Önellátó Rendszer (TÖR) általános célja annak elérése, hogy minden magyar település összes lakójának életfeltételeit elsősorban a település önmaga biztosítsa, a települések földrajzi helyzete szerinti csoportjaiban megvalósuló a feleslegek és hiányok szerinti értékazonos cserével. Ez részben közvetlenül, részben közvetetten történik. Közvetlenül: Azokat a szolgáltatásokat, terményeket és termékeket, amelyeket lehetőségei alapján a település biztosítani tud lakói, vagy a település egésze részére, saját lakósai által előállítva biztosítja. Közvetve: A közvetlenül nem kielégíthető települési és lakossági életfeltételeket a település lehetőségei szerinti és a lakosság igény-kielégítése fölötti szolgáltatás, termék és termény értékazonos cseréjével biztosítja. A cserét optimalizálja az érdeksorrendiség elve alapján (település - település csoport - megye - országrész - ország - külföld). 1.1 A TÖR által támogatott szolgáltatások, termékek és termények A TÖR csak a lelki-, szellemi- és testi harmóniát biztosító, valamint a keresztény értékrend normáinak megfelelő szolgáltatások, termékek és termények ellátásával foglalkozik. 1.2 A TÖR minőségi elvárásai A TÖR csak olyan szolgáltatásokat, termékeket és terményeket fogad be a rendszerbe, amelyek sem a szolgáltatás végzésekor, illetve a termesztésük vagy előállításuk során alkalmazott technológiával, sem a felhasználásukkal, sem a belőlük származó hulladékkal a természetet vagy az emberi egészséget nem károsítják, illetve nem veszélyeztetik. 1.3 A TÖR árpolitikája A TÖR árpolitikája az értékazonosság megőrzésén alapul. A szolgáltató, termelő, a továbbfeldolgozó, a szállító és a kiskereskedő a tényleges termelési költség feletti 20 %-os haszonkulcs alapján számított árat kapja tevékenysége elismeréséül. Pl. a jelenlegi sertés előállítási ár 315 Ft/kg (a terméktanács adata). A felvásárlási ár tehát 378 Ft/kg. A húsipari alapszámítás szerint a legdrágább tőkehús a felvásárlási ár duplája lehet, tehát a feldolgozás, szállítás és az eladás költségeit optimalizálva a karaj pl. 756 Ft/kg. 1.4 A TÖR foglalkoztatási politikája Az érdeksorrendiség elvét kell érvényesíteni az ellátás, a szolgáltatás, a termék- és terményfeldolgozás, valamint a forgalmazás terén egyaránt. Tehát elsődleges a család és a település igényeinek kielégítése. A felesleg - jellegtől függő - elhelyezése és továbbfeldolgozása ugyanezen elvek szerint történik. Tehát a településen termelt termékek, termények feldolgozását a településen kell megoldani. Így kialakul a település egészének hosszútávú életcélja a lakósok lelki- szellemi- és testi harmóniájának biztosításával

10 A mikrótársadalom jóléte nélkül a makrótársadalom egészének a jóléte nem biztosítható! 2. A települések alapadatainak felmérése 2.1 A Szent Korona Önszervező Csoportja Azokon a településeken, amelyek csatlakozni kívánnak a TÖR-höz, a Szent Korona Önszervező Csoportját (SzKÖCs) meg kell alakítani. Amennyiben a polgármester és az önkormányzat hajlandó a TÖR-t felvállalni, ott a települési önkormányzat láthatja el a SzKÖCs szerepét (esetleg kiegészítve szakmai "elöljárókkal" - virilistákkal). Ahol a polgármester vagy az önkormányzat nem vállalja fel a TÖR-t, ott "árnyékkormányként" alakul meg a Szent Korona Önszervező Csoportja. A Szent Korona Önszervező Csoportja megalakulásának első lépése a SzKÖCs vezetőjének kiválasztása, aki számára elküldjük a település alapadat felmérési kérdőívét. 2.2 A Település alapadatainak felmérése Célja: annak regisztrálása, hogy a település igény - lehetőség egyensúlyához szükséges adottságok és lehetőségek hogyan és milyen mértékben állnak rendelkezésre a SzKÖCs megalakulásakor. A felmérést a SzKÖCs tagjai végzik, szakmai és élettapasztalati adottságaik szerinti munkamegosztásban. 2.3 A Település alapadatainak értékelése 2.31 A kérdőív adatainak elemzése A TÖR a település alapadatait elemzi és megállapítja a következőket: a./ a település lakósainak milyen és mennyi szolgáltatásra, termékre és terményre van szüksége életfeltétel-igénye kielégítésére; b./ a település adottságai, lehetőségei szerinti milyen és mennyi szolgáltatást tud végezni, illetve terméket és terményt tud előállítani, elsősorban a település igényeinek a kielégítésére; c./ az igények és a lehetőségek összevetésével elkészíti szolgáltatás-, termék- és termékfajtánként ca./ a saját lehetőségekkel kielégíthető igényeket (közvetlen önellátás), valamint a közvetetten kielégíthető igényeget: cb./ a más településnél jelentkező, illetve kiviteli igényeket kielégítő többlet lehetőségeket, és cc./ a más településtől, illetve behozatalból származó lehetőségekkel kielégíthető igényeket, továbbá cd./ a célszerűen (gazdaságosan) ki nem elégíthető igényeket, illetve reális igény nélküli szolgáltatásokat, termékeket és terményeket

11 2.32 Megoldáskeresés A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR az elemzés alapján javaslatot tesz a./ a települési ellátási hálózat létrehozására az alapvető életfeltételek (igények) biztosítására a település adottságai és lehetőségei által meghatározott mértékben; b./ a napi igények kielégítésére szolgáltatásonkénti, termékenkénti és terményenkénti mennyiségi ütemezésre; c./ feldolgozóipari kapacitás optimalizálására; d./ a településen végezhető szolgáltatások, termelhető termékek és termények helyi igényen felüli mennyiségének értékesítésére; e./ azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a település adottságai alapján helyileg nem biztosíthatóak; f./ az igény nélküli lehetőségek meghatározása alapján a helyi lehetőségek fejlesztésére, g./ az értékesíthetetlen szolgáltatások, termékek és termények helyett alkalmazható technológiákra, terményekre. 3. A TÖR működésére 3.1 Igénybe vevők és lehetőséggel rendelkezők nyilvántartásba vétele A Szent Korona Önszervező Csoportjaek építik ki a települési ellátó hálózat (TEH), amelynek tagjai a lakósok és szervezeteik, mint az életfeltételek szerinti igénykielégítés címzettjei és azok a kistermelők, kisvállalkozók, kiskereskedők, intézmények és szervezetek, akik (amelyek) az igény-kielégítés feltételeivel rendelkeznek. Az önellátás jellegéből adódóan, minden aktív korú személy és a nyugdíjasok egy része mindkét csoportnak tagja. A SzKÖCs a TÖR nyilvántartásba vételi adatlapján felveszi a családok tagjainak az igény-kielégítés helyére vonatkozó adatait (óvoda, iskola, munkahely, lakás, egyéb hely). A lehetőségek adatlapján történik a szolgáltatások, a termékek és termények gyakorisági és mennyiségi adatainak felvétele. Az adatfelvétel önkéntesen, illetve az érintettek beleegyezésével történik. A TÖR beindulásakor TEH tag-nyilvántartásba vétele ingyenes, míg a későbbi csatlakozás esetén tagdíjfizetése mellett történik. 3.2 A potenciális és a tényleges igény - lehetőség egyensúly elemzése A kielégítetlen igények megoldása A TÖR folyamatosan elemzi a települések ellátó hálózatainak igény - lehetőség egyenlegét az adatlapok feldolgozása során. Ennek eredményeként javaslatot tesz a következőkre: a./ Amennyiben a potenciális lehetőség az adott településen megvan egy igény kielégítésére (vagyis a lehetőséggel rendelkező személyek vagy szervezetek nem tagjai a TEH-nek), akkor a TÖR-nek kell megkísérelni a helyi megoldást úgy, hogy ezek a személyek vagy szervezetek tagsági viszonyát szorgalmazza

12 b./ Amennyiben nincs tényleges lehetőség az igény kielégítésére (vagy a potenciális lehetőség nem válik ténylegessé) a településen belül, akkor a TÖR az adottságok és az igény mennyisége figyelembe vételével javaslatot tesz a helyi lehetőség megteremtésére, illetve az igény szerinti szolgáltatás, termék vagy termény más településről történő biztosítására. A TÖR a javaslatra a TÖR részéről adott válasz alapján koordinálja az igény kielégítését. 3.3 Az ellátó-hálózat megszervezése A TEH működésének ütemezése A TÖR az igények és a tényleges lehetőségek összevetésével - mindenek előtt a meglévő kiskereskedelmi, szolgáltató és intézményi hálózatra építve - napi ütemezést készít az igény-kielégítésre. 4. A TÖR működésének hatása 4.1 A Települési Önellátó Rendszer folyamatos működése a településeknek a következő előnyöket biztosítja: a./ A település minden lakósa értékazonosan (többszintű kereskedelmi felár és extraprofit nélkül) jut hozzá az életfeltételekhez. b./ A település természeti és emberi lehetőségei mindent megelőzve a település lakóit szolgálják. c./ A település lakói azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyek lehetőségével a település nem rendelkezik, ugyanolyan értékazonossággal jutnak hozzá, mint azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyeket sajátmaga állít elő. d./ Az önellátási forma biztosítja a lakosság egészének életfeltételeit. e./ A település minden lakósa egyéni képességei szerint tevékenységi lehetőséget kap. f./ A település szerves egységként működő, önszabályozó közösséggé válik. 4.2 Magyarország a Települési Önellátó Rendszer tevékenységével a következő előnyöket élvezi: a./ Megszűnik a lelki-, szellemi és anyagi kiszolgáltatottság. b./ A magyar társadalom önszabályozóvá válik. c./ Kialakul az ökonómiai rendszer, amely kedvező hatással van az ökológiai rendszerre is, így reális közelségbe kerül az ökológiai és ökonómiai összhanggal megvalósuló, szerves egységként működő társadalom

13 II. Az üzleti terv összefoglalása 1. A Települési Önellátó Rendszer céljai, feladatai A Települési Önellátó Rendszer (TÖR) településenkénti, településcsoportonkénti, megyei és országos szinten, folyamatos aktualizálással tartalmazza az egyes terményekre, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó igényeket valamint az igények kielégítési lehetőségeit. A igényeket az egyes települések lakossági jellemzőit figyelembe vevő egységes mutatók alkalmazásával állapítja meg. A lehetőségeket az adatbanki szolgáltatásokat önkéntesen igénybe vevő TÖR partnerek (kistermelők, kisiparosok, kis- és közepes vállalkozások, kiskereskedők) adatai határozzák meg a rendszerben. Az igényeket meghaladó lehetőségek felhasználására a külföldön mutatkozó igényhiány (jelen helyzetben kínálathiány) kielégítésére kell hosszútávú felméréseket végezni, amely alapján kiviteli szerződésekkel kell a termékek, termények és szolgáltatások külföldi elhelyezését (az exportot) biztosítani. A lehetőségeket meghaladó igények kielégítésére a külföldön mutatkozó lehetőségfelesleget kell felmérni és behozatali szerződésekkel a behozatalt (importot) felhasználni. Miután az alapvető lelki-, szellemi- és anyagi életföltételekkel kapcsolatos igényeket a magyar társadalom biztosítani tudja állampolgárai számára, sőt, ezekből a terményekből, termékekből és szolgáltatásokból lehetőség-felesleg is keletkezik, ugyanúgy, mint egyes, az alapvető életföltételeken kívül eső lehetőségekből. Az összes igény és az összes lehetőség összevetéséből adódik a következtetés: olyan mértékig kell a külföldi terményeket, termékeket és szolgáltatásokat behozni, amíg azok azonos értékűek a kiviteli értékkel. Ezért a külkereskedelmi tevékenységnek kötelezően nullszaldósnak kell lennie. Az igények és lehetőségek folyamatos összevetésével a TÖR partnereinek javaslatot tesz termékszerkezet megtartására, bővítésére vagy átalakítására. 2. Adatbanki szolgáltatások Az adatbanki tagok cég-, áru-, szolgáltatási- és közszolgálati adatait a Rendszerbe épített, adatvédelmi és adatbiztonsági, valamint folyamatos megbízhatósági ellenőrzéssel felviszi a számítógépen szereplő adatbankba, és ott folyamatosan karbantartja. Az adatokat természetes és jogi személyek személyesen, telefonon, telefaxon, interneten vagy saját számítógépükön keresztül kérhetik le. A TÖR az adatbank adatai alapján igény lehetőség összekapcsoló tevékenységet

14 is folytat. A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR adatbank adatai gazdaságpolitikailag - piacszervezésre, - ároptimalizálásra, - vállalkozói kapcsolatépítésre és - gazdasági trendek készítésére használhatók. 3. Reklámháló Az adatbanki tagok adatait - külön megállapodás alapján - A TÖR - az elektronikus és - az írott sajtóban megjelenő saját hirdetési blokkjában közli, az adatpontosítás lehetőségének megjelölésével. A Települési Önellátó Rendszer stratégiai célja saját reklámeszközök felhasználása, kezdetben részben, később kizárólagosan a reklámháló megvalósításához. 4. Közösségi (Klub) Hálózat A Közösségi Hálózat elemeiként olyan Közösségi Házakat kell kialakítani, ahol kényelmes, kellemes körülmények között lehet - üzleti tárgyalásokat, - szórakoztató rendezvényeket, - szakmai továbbképzéseket, - gazdasági, politikai vitaesteket és - stresszoldó relaxációkat lebonyolítani, a szükséges infrastrukturális eszközök biztosításával. A TÖR Közösségi Hálózat feladata - a Közösségi Házon kívüli rendezvények és - a sportolási és a fizikai kondíció megőrzését biztosító programok szervezése. 5. Települési Önellátó Rendszer Alapítványok Minden olyan helységben, ahol TÖR Régióközpont vagy Kirendeltség van, Alapítványt kell létrehozni, vagy az alapítványi célok megvalósítását végző, már működő Alapítványokat kell támogatni. Az alapítványi célok: - A szegénység hatásának csökkentése - Közegészségügy támogatása, - Közbiztonság támogatása, - Nevelés családi funkció feltételeinek biztosítása, - Természet- és környezetvédelem

15 6. A Települési Önellátó Rendszer szükségessége A piacelemzés értékelését igazolja az az országos piackutatás is, amely eredményének összegzése szerint a rendszer működtetésére igen jelentős igény mutatkozik: az ötezerből több mint négyezer cég, illetve vállalkozás fejezte ki részvételi szándékát (ami a megkeresettek 82 %-a) a reprezentatív fölmérés alapján, amely azt is kimutatta, hogy a vállalkozók nemcsak a tevékenységi területük szerinti régió üzleti információi iránt érdeklődnek. Ugyancsak a fölmérés eredménye volt az is, hogy a rendszer által nyújtott összes szolgáltatást igénylik. Ez indokolja, hogy a rendszer bevezetését az egész országra és teljeskörűen kell elvégezni. Ezért van szükség a 200 millió forintos induló tőkére, mely biztosítani tudja hét régióközpont, 140 kirendeltség, valamint a Rendszerközpont indításához szükséges beruházási- és üzemeltetési költségek fedezetét. Az üzleti terv pénzügyi terv része a várható üzleti forgalmat a piackutatás felméréséhez képest mintegy 75 %-ban veszi figyelembe. E szerint egy év alatt önerőből lehet biztosítani a rendszer egész országot lefedő hálózat kialakításának és működtetésének költségeit, több, mint 4 milliárd forint értékű beruházással, több mint 200 millió forint adózás előtti nyereség képzése mellett. A képzett nyereség tehát már egy év alatt az indulótőkét megtéríti. A rendszer alapján létrehozott vállalkozás a beindítást követő második évben több mint 300 millió forint adózás előtti eredményt képes termelni, ami alapot teremt ahhoz, hogy a rendszert nemzetközi hálózattá lehessen fejleszteni. Elkészült a rendszer működési szabályzata, az érdekeltségi rendszer, a szükséges adatbázis kezelő szoftver (szervezési dokumentáció és programcsomag), mely egyedi fejlesztés eredménye, a programcsomagban öt originális elemmel. A piackutatás elvégzése során a leendő partnerek igényfelmérése mellett a megvalósítás személyi föltételeinek megteremtése is megkezdődött: a központi szervezet kulcspozícióira megvannak a jelöltek és minden megyeszékhelyen, valamint Budapesten rendelkezésre áll olyan személy, aki alkalmas a rendszer működtetésére. 7. A Települési Önellátó Rendszer kialakításának szakaszai 7.1 Beindulás A Know-how, a részletes feladat-meghatározásokkal és a bevezetési ütemtervvel rendelkezésre áll. A Települési Önellátó Rendszer üzemeltetéséhez szükséges software (számítástechnikai rendszerdokumentáció és a programrendszer) elkészült. A feltételek biztosításától számított három hónapon belül az Országos Központ, a Régióközpontok beindíthatóak. Mind a hét Régióközpont területén a beindulással kapcsolatos előszervezések megtörténtek, kedvező fogadókészséggel

16 7.2 Hálózatkiépítés A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Az országos hálózat kiépülése két szakaszban történik: 7.21 Régióközpontok kiépülése Ez a szakasz 10 hónapig tart. Eredménye: - Elkészül az igény szerinti számú logikai alrendszer. - Mind a hét Régióközpont üzemel, mindegyik rendelkezik TÖR Klubbal. - Öt Régióközpont területén egy-egy Kirendeltség üzemel. - A Budapesti-, Pest megyei, valamint a Dél-kelet magyarországi Régióközpontok területén két-két Kirendeltség üzemel, melyek közül egy-egy TÖR Klubbal is rendelkezik adatbanki tag, áru adattal, Települési Önellátó Rendszer Klubtag Teljes hálózat kiépülése Ez a szakasz várhatóan két év alatt teljesül. Eredménye: - Az összes logikai alrendszer üzemel. - Minden térségben üzemel Kirendeltség, TÖR Klubbal. (Minimum 54 Régióközpont és Kirendeltség) - Logikai alrendszerenként átlagban adatbanki tag, 2,5 millió áru adattal (összesen: adatbanki tag, 40 millió áruadattal ) szerepel. - A Települési Önellátó Rendszer Klub tagok száma legalább Folyamatos üzemelés A beindítástól számított harmadik évtől A Települési Önellátó Rendszer az országot teljesen lefedő hálózattal, és az aktuális gazdasági információk jelentős részével rendelkezik. A Rendszer fejlesztése - nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - az önálló reklámeszköz hálózat kialakítására, valamint - az adatbank adatainak közvetlen hasznosítását eredményező struktúrabővítésre irányul

17 8. A Települési Önellátó Rendszer megvalósításának anyagi feltételei 8.1 Teljes áron történő beruházás esetén - Két hónap alatt összesen 54 millió forint befektetés (1. hónap: 41, 2. hónap: 13). - Első, egyenlegében nyereséges hónap: 5. - A bevezetési szakasz adózás előtti nyereségtömege: 101 millió forint. 8.2 Leasingelt beruházások esetén - Két hónap alatt összesen 39 millió forint befektetés (1. hónap: 25, 2. hónap: 14). - Első, egyenlegében nyereséges hónap: 4. - A bevezetési szakasz adózás előtti nyereségtömege: 109 millió forint. 8.3 Tartós bérlettel történő beruházások esetén - Két hónap alatt összesen 41 millió forint befektetés (1. hónap: 27, 2. hónap: 14). - Első, egyenlegében nyereséges hónap: 4. - A bevezetési szakasz adózás előtti nyereségtömege: 141 millió forint. 8.4 Költségcsökkentési lehetőségek - Együttműködési szerződés alapján jelentős bekerülési összegcsökkentést lehet elérni az alábbi területeken: = számítógép, = gépkocsi, = berendezési tárgyak, = telefonberendezések és telefonhasználati díj. - Az országosan mérvadó cégek intenzív felmérése és marketing-előkészítése alapján kötött exkluzív szerződésekkel a bevételeket jelentősen lehet növelni

18 9. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása (Az adatok 1000 forintban szerepelnek) 1.év 2. év 3. év 4. év 5. év 0. Induló tőke/áthozott eredmény Árbevétel: 1.1 Exkluzív szerződés dij Tagsági díj Árusor díj Lekérési díj Üzletközvetitési díj Adatbank árbevétel összesen: ( ) Reklámháló árbevétel Közösségi tagsági díj Árbevétel összesen: ( ) Költségek és ráfordítások 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Bérköltségek és járulékai Amortizáció Reklám Egyéb szolgáltatás és bérleti díj Közösségi szolgáltatások Költségek összesen ( ) Beruházás Adózás előtti eredmény ( ) Alapítvány Adó előtti nyereség Nyereségadó Adózott nyereség

19 III. Az életfeltételek - igények - felmérése A TÖR a nemzeti vagyon növekedésének tervezését és koordinálását szolgálja. A tervezést pejorativizálják egyesek, mondván: a tervezés a szocializmus szabadságot korlátozó rögeszméje volt, tág teret kell adni a kereslet-kínálat spontán termelésalakító hatásának, ami az emberi szabadságjog kiteljesülése. Ez a vélemény demagógiára épül, ugyanis szó nincs a kereslet prioritásáról! Különböző, anyagi spekulációk alapján megállapítják, hogy mit termeljenek, és ehhez keresletet generálnak különböző manipulációval (pl. reklám). Így a vaskapitalizmus igényei szerint alakítják a fogyasztói szokásokat. Ennek a következményei az agykárosító, génmanipulált növényi és állati torzók stb. szó szerint eszetlen fogyasztása. Nem szabad a tervezést izoláltan végezni, hanem annak az összefüggésekben rejlő valóságot kell tükrözni, és nem vezethet olyan munkavégzéshez, aminek eredményére senkinek sincs szüksége. Erre céloznak a tervezés bírálói. A szocializmusban ugyanis például, ha egyszer a Szovjetuniónak kellett húsz tonna 10-es szög, akkor építettünk egy olyan gyárat, amely 10-es szöget gyártott innentől kezdve vég nélkül, függetlenül attól, hogy kellett-e a szög, vagy nem. Fel kell mérni, tehát a belföldi és külföldi igényeket egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék vagy szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a hazai lehetőségeket. A kapott adatokat a realitás kontrollja alá kell bocsátani, azért, hogy azok alapján olyan termelési, szolgáltatási kontingenseket lehessen megállapítani, amelyek szolgálják, és nemcsak kiszolgálják a nemzet szükségleteit. Mondok erre egy példát: a KSH felmérése szerint jelenleg Magyarországon a lakosság 2/3-a a létminimumon, vagy az alatt él, aminek következtében olyan étkezési szokásokat volt kénytelen. felvenni, aminek köze nincs az egészséges életmódhoz. Ha most egy felmérést készítünk, a fogyasztói szokásokról, akkor azt kapjuk, hogy havi 5 millió csirke szárnyra és far-hátra van szükség, de csak 1 millió combra és mellre. Nyilván ez nem a tényleges, hanem a kényszerű igény, tehát - ha mód van rá - korrigálni kell. Ugyanígy az emberidegen termék- és szolgáltatási igényeket vissza kell változtatni a természetes igényekre. A korrigált igény szerinti kereslet és a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás összevetése alapján kell megállapítani a termékelhelyezés hármas csoportját: a saját termelésből kielégíthető igényeket, az exportálandó terményeket, termékeket és szolgáltatásokat, végül az importtal kielégíthető igényeket. 1. A Szent Korona Önszervező Csoportja munkavégzése a TÖR legfontosabb működési feltétele. A SzKÖCs kapcsolatápolói töltik ki azt a kérdőívet ( Település alapadatai ), amelyek tartalmazzák településenként azokat az adatokat, amelyek az emberi életföltételek termékenkénti és szolgáltatásonkénti minőségi és mennyiségi meghatározásához adnak alapot, és egyben felmérik a társadalom életszínvonalának rétegződését. A kérdőív mellékleteként szerepel az adott település számítógépemben szereplő adatait tartalmazó összefoglalás kontroll-céllal. Ezeket 1997-ben vettük fel, szociológiai felmérésem alkalmával. A Szent Korona Önszervező Csoportja tagjaiból álló kapcsolatápoló-hálózat kiépülésének első fázisa az a beszélgetés-sorozat, amelynek résztvevői a személyes

20 vagy hirdetés útján történő megkeresés után vállalják a közreműködést. Ez kb. 200 személy. Ők adják a TÖR személyi magját. A második fázis a 200 személy által adott alap-tájékoztatás alapján beszélgetésre összehívott kb fő, akik közül legalább 3000 vállal részvételt a TÖR munkájában. Az első két SzKÖCs-hálózat építő fázis eredményeként Magyarország települései 80 %-ának alapvető életföltételekkel kapcsolatos fölmérése megtörténik két hónapon belül. A második fázis után a SzKÖCs-hálózat épülése párhuzamosan a PKT szervezetének kialakulásával - a szükségleteknek megfelelően történik. A hálózat bővítésének erre az alrendszerre vonatkoztatott oka az, hogy a települések 20 %- ának alapadat felvételét az első fázis befejezése után, egy hónapon belül el kell végezni és a meglévő adatokat folyamatosan karban kell tartani. 2. Az adatok értékeléséhez normatívák szükségesek, az életföltételek elemi összetevőinek megfelelően. A normatívák, valamint az ezekkel működő reálfolyamat szabályozó és e számítástechnikai hátteret biztosító szoftver dokumentációi a TÖR szellemi titkai között szerepelnek. Az alapadatokból, termékenként és szolgáltatásonként minőségben és mennyiségben kidolgozott igények településenként, település-körzetenként, régiónként és az egész országra tartalmazzák az alapvető emberi jogok (teljes, tehát nemcsak anyagi) életföltételeinek elemeit, mint szükségletet. Az értékeléseket a Szent Korona Önszervező Csoportja juttatja el folyamatosan az önkormányzatnak. 3. A kérdőív-, valamint a szükséglet szerinti kereslet rögzített és értékelő adatai informatikai titkot képeznek akkor is, ha azok nem merítik ki az adatvédelmi törvényben előírt követelményeket

21 IV. Az életföltételeket kielégítő lehetőségek számbavétele Azoknak a föltételeknek a számbavétele is fontos elem a gazdaságszervezéshez, amelyek az igények kielégítését szolgátjuk, tehát a termelőeszközök, valamint a termelést és a szolgáltatást végző vállalkozók és szervezetek száma. 1. Az egyes településekre vonatkozó általános adatok felvétele Az adatokat (terményenkénti termőterület, állatok fajfánkénti száma, szolgáltatástípusonkénti, vagy termelési ágankénti kapacitás) a kapcsolatápoló által kitöltött kérdőíven keresztül kerülnek a rendszerbe. Ahhoz viszont, hogy a gyakorlatban is meg tudjuk valósítani az életföltételek biztosítását, szükség van azoknak a vállalkozóknak és szervezeteknek (együttesen: partnereknek) az egyedileg azonosítható adataira is, akik termelnek, vagy szolgáltatást végeznek. Ezért a kapcsolatápolóknak meg kell keresniük ezeket a potenciális partnereket és azonosító-, valamint üzleti adataikat fel kell venni - beleegyezésük, illetve kérésük alapján ( Partner alapadatok és Termék alapadatok kérdőívek). Ezen keresztül tudja biztosítani a rendszer az esélyegyenlőséget. A SzKÖCs rendelkezésére állnak azoknak a vállalkozóknak és szervezeteknek az elérhetőségi adatai, akik, illetve amelyek az 1996-os piackutatásom idején pozitív választ adtak, valamint azoké, akik egyéb forrásból kerültek hozzám. 2. Az adatok értékelésének első része az igények szerinti és az általános kielégítési lehetőségek adatainak összevetésével készül. Az értékelés eredménye az igény és a lehetőség kapcsolatát mutatja településenként, település-körzetenként, regiónként és az egész országra, egyben megállapítja ugyanebben a bontásban a saját lehetőségből kielégíthető igényeket, valamint a felesleges- és a hiányzó lehetőséget. Az adatok értékelésének mások része ebben az alrendszerben a partnerek adatait veti össze a hozzá tartozó teljes lehetőséggel településenként, településkörzetenként, régiónként és az egész országra. Azt mutatja tehát ez az összevetés, hogy a partner terményenként, termékenként és szolgáltatásonként milyen arányban vesz részt az igények kielégítésében. Ez szolgálhat pl. ipartelepítési vagy termékszerkezet váltási alapinformációként. Az adatok értékelésének harmadik része a partnerek terményekre, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó (és a többi, azonos helyen azonos terményt termelő, terméket előállító és szolgáltatást végző) adatait veti össze a hozzá tartozó teljes igénnyel településenként; település-körzetenként, régiónként és az egész országra. Ez, az összevetés azt mutatja, hogy egy partner terményének, termékének vagy szolgáltatásának mi az igénykielégítő pozíciója

22 3. Az értékelések felhasználása A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Az illetékes SzKÖCs juttatja el folyamatosan a/ az értékelés településre vonatkozó részét a település önkormányzatának, b/ az egyes termények, termékek és szolgáltatások igény-lehetőség egyenlegének értékeléseket pedig a partnereknek. Az értékelések reálfolyamatait szabályozó és a számítástechnikai hátteret biztosító szoftver dokumentatív részei a TÖR szellemi titkai között szerepelnek. A kérdőívek-, valamint a lehetőség adatai, továbbá az értékelő adatok informatikai titkot képeznek akkor is, ha azok nem merítik ki az adatvédelmi törvényben előírt követelményeket

23 V. A gazdaságszervezés alapelvei A vidék Magyarországa az a társadalmi réteg, amely leginkább érzi a bőrén a gazdasági recesszió negatív hatását, valamint a szerves egységként működő társadalom legkézenfekvőbb példája is ott található, tehát az alulról szervesődésnek itt van a legfogékonyabb alapja. Amíg a budapesti emberek jelentős része nem jött rá arra, hogy az egész vízfej- felsőbbrendűség csak arra szolgál, hogy megossza a magyar társadalmat a vagyoni-, párt-, nemzetiségi- és a vallási különbség mellett a területi hovatartozás szerint is, addig a vidék Magyarországa kell, hogy példát mutatva vezesse a fővárost. Ennek megfelelően a TÖR gazdaságszervezése is legalább is az első időszakban - döntő mértékben a nem budapesti országrészre kell, hogy kiterjedjen. 1. A települések önellátóvá tétele Első lépésként a falvakban és a kisvárosokban kell a SzKÖCs által koordinált kapcsolatápoló-hálózatot kiépíteni. Meg kell találni egy-egy település képviseletére a falujukban, városukban tekintélynek örvendő embert (a falusi tanítókat, lelkipásztorokat, orvosokat vagy azok lelki- és szellemi örököseit), akik a településen alakítandó SzKÖCs-öt vezetik. Ők dolgoznak a TÖR-ben a település vezető kapcsolatápolójaként. Az azonos térségben lévő településeket a Területi Önellátó Kirendeltségek, azokat a Területi Önellátó Régióközpontok fogják össze. Ezek a TÖR szervezeti struktúrájában működnek. Meg kell találni azt a falut, vagy kisvárost, amely magyarországi - és nemzetközi - mintája és központja lesz a TÖR-nek. Az esélyegyenlőség biztosítása miatt ezt a települést pályázat alapján. kell kiválasztani. A gazdaságszervezés kétirányú: részben az alapvető életföltételek biztosítását kell megszervezni, részben pedig az ezen a körön túlmutató életföltételeket. 2. Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. 2.1 Egészségvédelem Mi a fontosabb: lelkünkkel törődni elsősorban, ami testükre is vigyáz, vagy testünkre, ami lehet bármilyen ép, a lélek kontrollja nélkül szellemi értékét önmaga ellen fordítja? Azt hiszem a válasz egyértelmű. Ezért fordítom meg az ismert mondást: Ép testben ép lélek, a következőképpen: Csak az a test ép, amelyikben ép a lélek. (Ez rímel Hippokratész szállóigéjére: Nincs betegség, csak ami a lélekből fakad. ) A TÖR a WHO egészség-definícióját fogadja el (testi-, szellemi- és lelki harmónia) és ebből adódik a TÖR egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához folyamodni. A TÖR célja, hogy elsegítse azoknak a feltételeknek a kialakulását, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egészségügyi szolgáltatás állampolgári alapjogként ingyenessé váljék. Az egészségvédelem megelőzési tevékenységét a TÖR önálló alapítványa támogatja

24 2.2 Táplálkozás A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Mindenek előtt az egészséges táplálkozást kell elősegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a gazdasági érdekek érvényre juttatását célzó manipulációk köszönhetően bizonytalan, vagy egyértelműen károsító élettani eredménnyel működő módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését. Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell elősegítenünk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak). Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a kemikáliák használata nélkül, természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hűtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenek előtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását. Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a táplálkozási szokások minőségi változása nélkül mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idő (tíz - húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása. Elmondom saját példámon keresztül, miért kiemelkedően fontos az egészséges táplálkozás mielőbbi általánossá tétele. Unokám nem ihat tejet, mert kiütéseket kap tőle. Itt Szegeden külön óvodájuk van az ilyen étel-érzékeny gyerekeknek. Tavaly nyáron véletlenül megivott egy bögre tejet egy tanyán, ahol megfordultunk és semmi baja nem lett tőle. Elmeséltem egy orvos barátomnak az esetet, aki felvilágosított a titokról: A tejgyárban a tejből előbb tejport csinálnak, majd a tejporból készül az a lötty, amit szép csomagolásban megveszünk a boltban. Ebbe persze különböző anyagokat raknak, amelyekre egyes emberek allergiásak. Ugyanígy a génmanipulált növényi- és állati egyéb termékekben lévő dioxid sem okoz mindenkinél agykárosodást. Jobban körülnéztem, és a műtrágyák jelentős részéről, a műanyagokról, az atom- és vízierőművekről, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól, és még sorolhatnám mi mindenről derült ki, hogy emberiség-ellenesek. Akkor meghökkentem: Hogy van ez, kérem? Szándékosan mérgezik az emberiséget? Milyen tudós az, aki kitalálta ezeket a mérgeket és az ezért kapott pénzből vidáman él? A tudósoknak nincs lelkiismeretük? Akkor jutott eszembe Aquinói Szent Tamás mondása: Az igazi tudás (ezt nevezem én bölcsességnek HJ) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen. Ezek a tudósok nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek. Hiányzik belőlük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyőződés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelősségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel szakbarbárok, akik kártékony működésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól! A település felmérésének értékelés-adataiból háztartásonként megállapított és az egészséges élethez szükséges (a tárolhatóság szerinti időegységre szóló) élelmiszerfajtánkénti mennyiség az értékelés részeként áll rendelkezésre

25 Ugyancsak a TÖR informatikai rendszere ad információt arra vonatkozóan, hogy a településen belül egy adott élelmiszer igénykielégítése önellátással, vagy más településről történő átszállítással oldható-e meg. (Ez utóbbi megoldás csak kivételes lehet.) A településen tevékenykedő kapcsolatápolók feladata: (a SzKÖCs-vezető koordinációja mellett részletes leírás a Kapcsolatápoló munkaköri leírásá -ban) a/ Megszervezi azokat a tájékoztató beszélgetéseket, amelyek meggyőzik az embereket az egészséges táplálkozás szükségességéről; b/ Felméri, hogy milyen gyakorisággal és milyen mennyiségre van szükség az egyes élelmiszerekből, és megállapodik a családokkal a TÖR szolgálatának igénybevételére. c/ A termelőkkel megállapodik a szükséges termékek minőségi követelményeiről, és az eladási árról. Ugyanígy megállapodik a különböző iparosokkal (pl. a pékekkel, a hentesekkel) a feldolgozási és járulékos költségekről. d/ Közreműködik a TÖR szállítási- és elszámolói feladatainak végrehajtásában, a település kiskereskedőinek bevonásával A TÖR célja, hogy először a fejlődésben lévő fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, majd a teljes lakosság hozzájusson a megfelelő mennyiségű és minőségű alapvető élelmiszerekhez. Miután a táplálkozási kultúra döntően kényszerből az emberi egészségmegóvás követelményeivel ellentétes, lépéseket kell tenni az egészséges táplálkozás terén. Ennek érdekében a TÖR az alábbiakat hajtja végre: Azokon a településeken, ahol megalakul a Települési Önellátó Rendszer, a TÖR a településre eső élelmiszer-értékesítés utáni jutalék 20 %-ával hozzájárul a település óvodásainak, általános- és középiskolásainak reggelijéhez és ebédjéhez. (Reggeli: 2 dl friss tej, 2 db péksütemény, ebéd: megfelelő kalóriaértékű, egészséges, meleg étel.) Mivel a jutalék átlagosan 2 %, ez az összeg a TÖR-en keresztül történő értékesítés számla szerinti értékének 0,4 %-a. Amennyiben a jutalék-hányad a reggeli és ebéd teljes összegét fedezi (vagy az önkormányzat kiegészíti az összeget), ezen a településen a gyermekeknek ingyenes a reggeli és az ebéd. Ha a jutalék-hányad több mint amennyire a gyermekek étkeztetéséhez szükséges, akkor a különbséget a koruk, vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók táplálkozására kell fordítani. A SzKÖCs-vezető feladata: a/ Megállapodik az alapanyagot biztosító termelőkkel a folyamatos alapanyagellátásról. b/ Megállapodik az önkormányzattal és a konyha üzemeltetőjével az étkeztetés rendjéről és a költségekről. c/ Megállapítja és lehívja a TÖR élelmiszer-hozzájárulást. d/ Ellenőrzi az ételek minőségét, mennyiségét és a hozzájárulás felhasználását Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot hoz létre és üzemeltet a TÖR. Erre a célra fordítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmából származó nyereség 50 %-át, és az UNICEF-től, a WHO-tól és a FAO-tól támogatást igényelünk azzal az ellentétellel, hogy az általunk fejlesztett és üzemeltetett reálfolyamatot, technológiát, a Know-how-t és technikát tesztelve a világ minden országa számára

26 hozzáférhetővé tesszük. (A TÖR erre fordítható anyagi eszköze ugyanis az üzemeltetésre lesz elegendő.) Az ellenőrző-laboratórium hálózat teljes kiépülése után a TÖR csak azokat az élelmiszereket fogadja be adatbázisába, amelyek minősítését a saját laboratóriuma végezte. Ez egy önvédelmi, kényszerű kötelezettség. A különböző, az öncélú gazdasági érdekek érvényre juttatását kiszolgáló szabványok és az ezek betartását ellenőrző szervezetek különösen az utóbbi években bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. angliai kergemarhakór.) Ki kell alakítani egy minden gazdasági érdektől független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan. Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentős része mind a növényeknél, mind az állatoknál erőteljesen manipulált, mindenek előtt ezt kell visszaállítani az eredeti minőségre. Ugyancsak halaszthatatlan a termőtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, előbb semlegesítő termények termesztésével, majd a szerves talajerőutánpótlással. Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes működését. (Ebben a témakörben: növényi takarmány és szervestrágya.) Mivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minősége az egészségre káros hatását illetően bizonytalan, viszont az előzőekben felvázolt regenerálás több évet vesz igénybe, gondoskodni kell olyan vizsgálati rendszerről, amely fogyasztás vagy feldolgozás előtt ellenőrzi a termék emberi táplálkozásra alkalmasságát. A TÖR indulását követő fél éven belül felállítja az első minőségellenőrző laboratóriumát, és ezt követően két éven belül olyan hálózatot hoz létre, amely alkalmas lesz arra, hogy a SzKÖCs-ön keresztül forgalmazott minden élelmiszer ellenőrzött legyen. A SzKÖCs-vezető feladata: Az ellenőrzési rendszer kialakulásának függvényében ellenőrzi annak használatát A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer. Ennek megfelelően a TÖR Kirendeltség által képviselt település-körzetnek, ahol minőségi hiányossága van az ivóvíznek (pl. magasabb a nehézfém-tartalom a megengedettnél, vagy kevesebb, vagy több a jódtartalom az optimálisnál) hozzájárul a vízmű-rendszer korszerűsítéséhez a körzet élelmiszer-értékesítése utáni jutalék 20 %-ával. A SzKÖCs-vezető feladata: Amennyiben a település ivóvize egészségtelen, pályázatot készít a TÖR szakbizottsága részére a megszüntetés javasolt módjáról. Hozzájárulás esetén ellenőrzi a felhasználást. 2.3 Energia A TÖR alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban: a lakossági hő- és villamos energia ellátást állampolgári jogon kell biztosítani

27 A jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert a rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványi anyag átalakítás). A TÖR megalakulását követő egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe elsősorban (alternatív energiaforrások). Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, lehetőleg helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával. A TÖR legalább a központnak helyet adó településen meg fogja valósítani az új elektromos- és hőenergia ellátó helyi erőmű üzembe állítását. Ezt követően amennyiben a TÖR nyeresége és a helyi önkormányzatok támogatása lehetővé teszi további erőműveket telepít azokba a településekbe, amelyekben működik SzKÖCs. A telepítés sorrendjét a település TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része határozza meg. A TÖR támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik. A SzKÖCs-vezető feladata: Amennyiben az általa képviselt település (egyedül, vagy a környező településekkel együtt) szándékozik részt venni az energiatermelő beruházás telepítésében, 2.4 Lakás a/ felméri, hogy a település a TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része és az önkormányzat által biztosítható összeg elegendő-e a telepítés támogatásához, ha nem, megszervezi a forgalom növekedését, illetve javasolja az önkormányzati eszközök átcsoportosítását, ha igen, akkor b/ állami- és TÖR-pályázat benyújtását kezdeményezi, amelyet a TÖR szakemberei a település szakembereivel együtt elkészítenek, c/ a telepítés támogatása esetén ellenőrzi a beruházást, a támogatás felhasználását, illetve az erőmű gazdaságos működését. A TÖR alapelve az, hogy minden magyar állampolgárnak joga van természetes anyagokkal épült, optimális hőszigetelésű, a család lélekszámának és kormegoszlásának megfelelő nagyságú, tehát a lelki- és testi harmónia feltételeit biztosító lakásra. Ennek a célnak a megvalósítását a TÖR a települési önellátás elvei szerint, a TÖR nyereségétől és a helyi önkormányzatok támogatásától függően az alábbiak szerint segíti elő: a/ felméri a települési lakásszükségletet és a településen rendelkezésre álló lakások (lakóházak) minőségét és mennyiségét; b/ felméri a településen lévő építőipari és építőanyag-ipari munkaerő- és anyaglehetőséget; c/ elemzi az igénykielégítéshez szükséges lakásépítési és lakásfelújítási lehetőségek feltételeit; d/ a település TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része alapján meghatározza a TÖR-támogatás mértékét

28 A SzKÖCs-vezető feladata: A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Amennyiben az általa képviselt település részt kíván venni a lakásépítési- felújítási TÖR-programban, a/ felméri, hogy a település a TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része és az önkormányzati támogatás együttes összege elegendő-e a lakásépítési- felújítási program végrehajtásához, ha nem, megszervezi a forgalom növekedését, illetve javasolja az önkormányzati eszközök átcsoportosítását, ha igen, akkor b/ állami- és TÖR-pályázat benyújtását kezdeményezi, amelyet a TÖR szakemberei a település szakembereivel együtt elkészítenek, c/ a telepítés támogatása esetén ellenőrzi a lakásépítési- és felújítási program végrehajtását, a támogatás felhasználását. A TÖR a lakáshoz jutás feltételeit alapítványon keresztül, a rendelkezésre álló korlátok között biztosítja. 2.5 Nevelés és oktatás A TÖR alapelve az, hogy minden magyar állampolgár joga adottságainak fejlesztése, olyan pedagógusok segítségével, akik ezt hivatásukként végzik. Nem csupán hiba, hanem a magyar nemzet elleni legsúlyosabb bűncselekmény az a nevelés nélküli, oktatásnak nevezett agymosás, amit az öncélú gazdasági érdekek érvényesítése érdekében, művelődésügy néven végeznek. A TÖR elvégzi azokat a nevelő feladatokat, amelyekre lehetősége nyílik alapítványán keresztül. 2.6 Ruházkodás Kényszerből kell felvenni a TÖR alapelveként, az emberi jogok közé a mindenkori évszaknak megfelelő ruházat biztosítását, mint az életföltételek egyik elemét. Ez alapján azoknak tudunk megfelelő ruházatot is adni, akiknek szociális lakást is biztosítunk. Ezt a TÖR az Esély Otthon hálózaton keresztül tudja megvalósítani. 2.7 Élet- és vagyonvédelem A TÖR alapelve, hogy az állam kötelessége minden magyar állampolgár életét és vagyonát hatékonyan megvédeni. A TÖR alapítványán keresztül elkezd kiépíteni egy riasztó hálózatot, amelyet fokozatosan országosan teljessé tesz. 2.8 Közbiztonság A TÖR alapelve, hogy Magyarországot meg kell szabadítani mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektől, akik az emberi életet és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ennek megvalósításához törvényjavaslat készítéssel járul hozzá. A TÖR a 2.7 pontban leírt riasztó-rendszer telepítésével együtt támogatja a Polgári (Város) Védelmi szervezeteket. 2.9 Természeti kincseinkkel és környezetünkkel az utóbbi ötven évben lelkiismeretlenül, nem a jó gazda gondosságával bántak a kormányok. A talajba és az

29 élővizekbe került vegyi szennyeződés pedig olyan mértékű, hogy jelentős területen visszaállíthatatlanul felborította a természeti környezet ökonómiai egyensúlyát. A TÖR alapelve szerint vissza kell állítani Magyarország ökológiai egyensúlyát, és el kell végezni a teljes rehabilitációt. (Ennek egy részéről az élelmiszerek kapcsán már írtam). Ezért az élelmiszerek vizsgálatát is végző laboratórium-hálózat feladatai magában foglalják az ipari-, a mezőgazdasági- és a háztartás-vegyipari termékek gyártásának és felhasználásának engedélyezését is A természetre káros és az emberek testi egészségét veszélyeztető, eddig keletkezett hulladékok elhelyezésének, tárolásának vagy megsemmisítésének alapvető kötelezettsége azt terheli, akiknek a tevékenysége a veszélyeztetést okozta. Az alapvető emberi kötelezettségekkel összefüggő felelősséget vállalni, és a következményeket viselni, tehát a gyártóknak, a technológia tervezőinek és a beruházás engedélyezőinek kell. A természetes környezet megóvásával kapcsolatos feladatok teljesítését a TÖR alapítványával megindulásától kezdve végezni fogja A lakossági hulladék és szennyvíz kezelése, megsemmisítése, tisztítása és újrafeldolgozása településenként egyedileg megoldandó feladat. Ebben a TÖR közreműködést vállal a települési önellátás elvei szerint, a TÖR nyereségétől és a helyi önkormányzatok támogatásától függően az alábbiak szerint: a/ felméri a település hulladék- és szennyvízelhelyezés helyzetét; b/ felméri a településen lévő, szakirányú munkaerő- és anyaglehetőséget; c/ elemzi az egészséges és biztonságos hulladék és szennyvíz elhelyezéséhez, megsemmisítéséhez, tisztításához és újrahasznosításához szükséges lehetőségek feltételeit; d/ a település TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része alapján meghatározza a TÖR-támogatás mértékét. A SzKÖCs-vezető feladata: Amennyiben az általa képviselt település részt kíván venni a hulladék- és szennyvízkezelési TÖR-programban, a/ felméri, hogy a település a TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része és az önkormányzati támogatás együttes összege a szükséges és elégséges mértékben elegendő-e a hulladék- és szennyvízkezelési program végrehajtásához, ha nem, megszervezi a forgalom növekedését, illetve javasolja az önkormányzati eszközök átcsoportosítását, ha igen, akkor b/ állami- és TÖR-pályázat benyújtását kezdeményezi, amelyet a TÖR szakemberei a település szakembereivel együtt elkészítenek, c/ a telepítés támogatása esetén ellenőrzi a hulladék- és szennyvízkezelési program végrehajtását, a támogatás felhasználását. 3. A nem alapvető anyagi életföltételek biztosítását szolgáló tevékenységek A TÖR általános alapelve, hogy csak olyan termék forgalmazható és olyan szolgáltatás végezhető Magyarországon, amely az egyetemes szerves egységben történő fejlődést szolgálja, és minden olyan tevékenység végzését és termék forgalmazását a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetve javasolja tiltani, amely az érdekrendszer megszüntetését, az általános emberi (keresztény) értékrend

30 megváltoztatását, vagyis az ember és családja, valamint az általa szervezett társadalmi csoportok (közöttük a település, mint alapvető lelki-, szellemi és fizikai élettér) érdekeit sérti. 3.1 Művészeti, kulturális tevékenységek és szolgáltatások A TÖR célja, hogy a tömegtájékoztatás, a művészet, valamint a kulturális tevékenységek és az ezekkel kapcsolatos termékek az általános emberi (keresztény) értékrend szerinti normarendszernek megfelelőek legyenek. Ezért alakítja ki a közösségi- (klub) hálózatot, amely részben helyet ad a különféle megbeszéléseknek, és kulturális rendezvényeknek, részben pedig megszervezi azokat a szolgáltatásokat, amelyek az emberek lelki-, szellemi- és testi kondíciójának karbantartását és fejlesztését biztosítják. 3.2 Közterületi és közüzemi szolgáltatások A TÖR alapelve a közterületi és közüzemi szolgáltatásokkal és az ezt biztosító beruházásokkal kapcsolatban az, hogy azok állami feladatok. A TÖR feladata ennek megfelelően, ezek fenntartásában és működésében vállal közreműködést a települési önellátás elvei szerint, a TÖR nyereségétől és a helyi önkormányzatok támogatásától függően az alábbiak szerint: a/ felméri a településnek a nem alapvető életfeltételeket biztosító közterületi és közüzemi ellátottsággal összefüggő helyzetét; b/ felméri a településen lévő, szakirányú munkaerő- és anyaglehetőséget; c/ elemzi a nem alapvető életfeltételeket biztosító közterületi és közüzemi szolgáltatásokhoz egészséges és biztonságos ellátásához szükséges lehetőségek feltételeit; d/ a település TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része alapján meghatározza a TÖR-támogatás mértékét. A SzKÖCs-vezető feladata: Amennyiben az általa képviselt település részt kíván venni a közterületi és közüzemi TÖR-programban, a/ felméri, hogy a település a TÖR-en keresztül bonyolított forgalmának egy főre eső része és az önkormányzati támogatás együttes összege a szükséges és elégséges mértékben elegendő-e a közterületi és közüzemi program végrehajtásához, ha nem, megszervezi a forgalom növekedését, illetve javasolja az önkormányzati eszközök átcsoportosítását, ha igen, akkor b/ állami- és TÖR-pályázat benyújtását kezdeményezi, amelyet a TÖR szakemberei a település szakembereivel együtt elkészítenek, c/ a telepítés támogatása esetén ellenőrzi a közterületi és közüzemi program végrehajtását, a támogatás felhasználását. A TÖR fokozatosan hozza létre elsősorban tartalmi és minőségi nem pedig technikai vonatkozásban - azt a távközlési hálózatot, amely az általános emberi (keresztény) értékrendnek megfelelően az embert szolgáló informatikai társadalom kialakításának az alapja lehet

31 4. Minőségi követelmények A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR adatbázisába csak olyan termények, termékek és szolgáltatások kerülnek be, amelyek az alábbi termékleírásban konkretizált - minőségi követelményeknek megfelelnek: 4.1 Mezőgazdasági termékek Minden mezőgazdasági termékre (legyen az alapvető-, vagy egyéb élelmiszer) vonatkozik a TÖR alapelve: csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást. Következésképpen a TÖR csak ennek az alapelvnek megfelelő mezőgazdasági és élelmiszeripari termék koordinálásában vesz részt. A bölcsesség nélküli tudósok mindenek előtt a génmanipulációval okoznak az emberiség számára katasztrófa-helyzetet. Ehhez járul hozzá az élelmiszeripar vétkes magatartása a szintetikus anyagok (adalékanyagok, mesterséges színezőanyagok, antioxidánsok és emulgeátorok) használatával. Minősíthetetlenül hazugnak és cinikusnak tartom az ennek jelentőségét bagatellizáló érvelést. Az érvek egyik része arra vonatkozik, hogy ezek az anyagok csak a népesség alig több mint 2 %-ánál okoznak testi károsodást, és ennek csak fele az erre visszavezethető rákos megbetegedések száma. Ez azt jelenti, hogy a Földön évente 100 millió (Magyarországon 200 ezer) emberben okoznak pl. immunrendszeri gyöngülést és idegrendszeri károkat, az élelmiszerbe rejtett, de oda nem való anyagok és ugyanezek évi 50 millió (nálunk 100 ezer) rákos megbetegedést idéznek elő. Azért cinikus ez az érvelés, mert a számok játékává teszi emberek százmillióinak életét. Azért hazug ez az érvelés, mert ez csak a közvetlen hatás. Közvetett hatásként viszont, pl. a magyar lakosság 25 %-a vált allergiássá ezeknek az anyagoknak a következtében (a virágpor különösen a parlagfű csak kiváltja az allergiás tüneteket, de nem ez okozza az allergiát.) Az általános negatív, közvetlen hatások minden emberben jelentkeznek azzal, hogy ezek az anyagok beavatkoznak az emberi szervezet anyagcsere-folyamatába és megoldhatatlan feladat elé állítják az ebben a folyamatban részt vevő szervezeteket (máj, vese pl.). Ugyancsak hazug az indoklás is, ami szerint a Föld túlnépesedése az élelmiszeripart időzavarba hozta, és rákényszerítette arra, hogy olyan technológiákat dolgozzon ki, amelyek gyorsítják a mezőgazdasági termékek forgalomba hozatalát. Egyrészt a túlnépesedés a Földnek arra a részére vonatkozik, amely nincs ellátva ezekkel a technológiákkal (sőt, egy része még megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel sem). Magyarországot pedig a túlnépesedés veszélye helyett az elnéptelenedés réme fenyegeti. Az igazi ok ebben az esetben is az öncélú gazdasági érdek kiszolgálása azon az áron, hogy közvetlen életveszélybe sodorta az emberiséget. A manipulált gazdaságszervező rendszerekkel ugyanis kézben lehet tartani az emberiség egyik életföltételét, a táplálkozást, és ezzel az emberek a természet- és egészségellenes szokásoktól függővé válnak

32 4.2 Ipari termékek A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR csak azoknak az ipari termékeknek a koordinálásában vesz, amelyek az alábbi alapelvnek megfelelnek: 4.21 Az ipari termék gyártásának technológiája és a gyártásakor felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a dolgozók egészségét, sem a természetet Az ipari termék felhasználásának két alapelve: a./ Az olyan ipari termékek forgalomba hozása tilos, amelyek használatával az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani lehet. b./ Az ipari termékek csomagolására csak olyan anyag használható föl, amelynek gyártásakor felhasznált technológiával és anyagokkal, továbbá az előállításkor és a használatkor keletkező hulladékokkal, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményeivel az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani nem lehet. 4.3 Egyéb szolgáltatások A TÖR csak azoknak a szolgáltatásoknak a koordinálásában vesz, amelyek a tevékenységhez felhasznált technológiával és anyagokkal, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos hulladékokkal, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményeivel az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani nem lehet

33 VI. A gazdaságszervezés A TÖR gazdaságszervezési célja az anyagi esélyegyenlőség megvalósítása. 1. Piacelemzés Piacelemzésem kiterjedt azokra a cégekre, amelyek jelenleg a célokban meghatározott tevékenységek jellemző képviselői. 1.1 Adatbanki ( börze jellegű ) szolgáltatások Részben kiépített országos hálózatban több cég nyújt adatbanki szolgáltatásokat. Területfejlesztési koncepciót nem találtam hálózataik kiépítésében. Közös jellemzőjük, hogy csak részben építenek saját partnereik adataira, adatbankjuk egy részét bérelt vagy adatcserével kapott adatok képezik. Ennek (és a saját partnerek adatainak kontrollálási hiánya) következtében az információk megbízhatósága sok kívánnivalót hagy maga után. Az alkalmazott adatbank kezelő rendszerek kevés ellenőrző funkciót tartalmaznak. Részben ez is az oka az alacsony szintű megbízhatóságuknak. Szabad szövegbevitellel történik az adatok elhelyezése az adatbankban, ennek következtében nem lehet kizárni a szinonimák bekerülését, a gépkezelő hibájából történő adatelveszést. Ugyanezen okból a több nyelven történő üzemeltetés körülményes Az adatbanki szolgáltatások területei Az adatbankot üzemeltető, vagy adatbankra épülő tevékenységet folytató cégek egy részének jellemzője, hogy több - egymástól struktúrájában és jellegében eltérő - terület adatainak szolgáltatására vállalkoznak, ennek a szakmai és kapacitásbeli feltételeit azonban nem tudják megteremteni. Azok a cégek, amelyek homogén adatszolgáltatásra szakosodtak, szolgáltatásaik megbízhatóságát tekintve magasabb szinten állnak, mint azok, amelyek heterogén szolgáltatást nyújtanak. Naprakész adatokkal, gyakorlatilag, azonban csak azok a cégek rendelkeznek, amelyek nem kereskedelmi jellegű adatok forgalmazásával foglalkoznak és adatbankuk hálózaton keresztül elérhető. Az adatbanki szolgáltatások főbb területei: - termény-, termék és szolgáltatás információk, - ingatlanközvetítés, - céginformáció, - jogszabályok, - pályázatok Az adatforgalom módja, technikai eszközei a./ Adatbevitel Az adatbankot üzemeltető cég saját partnereinek adatait - formanyomtatvány kitöltése utáni adatrögzítéssel, vagy - a partner számítógépén történő adatrögzítéssel

34 helyezi el az adatbankban. A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Az adatbankot üzemeltető cégek jellemzően csak az egyik adatbeviteli módot alkalmazzák. b./ Információszolgáltatás - Számítógépes adatátvitel: postai telefonvonalon, vagy műholdon, különböző átviteli technikák alkalmazásával. Ebben az esetben a partnernek rendelkeznie kell megfelelő számítástechnikai háttérrel (hardverrel és szoftverrel). - Számítógép adathordozók forgalmazása: (floppy, CD) Szintén feltételezi, hogy a partner rendelkezik számítástechnikai feltételekkel. Ezt a technikát elsősorban a nem kereskedelmi jellegű információszolgáltatást végző adatbankok alkalmazzák. - Időszaki, nyomdai úton előállított kiadványok: Minden szolgáltatási területen alkalmazzák. Legjobb az információtartalma a nem kereskedelmi jellegű adatszolgáltatásnak, ha a kiadvány megjelenése nagy gyakoriságú. - Közvetlen információszolgáltatás: három módon alkalmazzák: = személyes megkereséskor nyomtatásban átadott információ, = telefonon adott információ, = telefaxon vagy levélben adott információ A szolgáltatások árai Az adatok mélységétől, egyediségétől függnek. Az információért fizetendő összeget meghatározza az is, hogy az adatkérő tagja-e az adatbankot üzemeltető cég klubjának. Az adatbevitel minden esetben díjköteles. Az adatbankoktól és a tétel adattartalmától függően forint/tétel díjtételt alkalmaznak. Az adatlekérés - számítógéppel rendelkezők számára forintba kerül szintenként, - számítógéppel nem rendelkezők számára az adatlekérés díja: = forint információnként kereskedelmi adatoknál, és ingatlan címkiadásnál, = ingatlanközvetítés esetén az ingatlan értékének %-a. Klubtagsági díj: Azok az adatbankot üzemeltető cégek, melyek klubtagsági formában működnek - a szolgáltatások díját részben vagy egészben magukban foglaló -, klubtagsági díjakat állapítanak meg, melyek általában meghatározott időszakra vonatkoznak. A klubtagsági díjak Ft között mozognak egy évre. Kedvezmények: az adatbankot üzemeltető cégek klubtagjaik számára %-os engedményt adnak az adatlekérési árakból. (Az árak áfa nélkül értendők.) 1.14 Adatbanki tagság Az adatbanki szolgáltatást végző cégek egy része - esetenként többszintű - klubtagsági formában működik. A klubtagsági szintek közötti különbség a szolgáltatások igénybevételi lehetőségeiben és tartalmában van

35 A tagsági díj %-a, a számítógéppel rendelkező tagoknak, adatlekérési bonként funkcionál, mely meghatározott idő alatt (1-5 év között) vehető igénybe. A bon mellett hitelkeretet is kap a tag, melyet a bon értékének %-ában határoznak meg. A tagsági viszony az adatbanki bekerülésen és a lekérési lehetőségen kívül egyéb szolgáltatások igénybevételére is jogosítja a tagot. Ilyenek: - Nyomtatott, saját kiadású reklámtermék: különböző időszakban (hetente, havonta, negyedévente, félévente vagy évente) megjelentetve, a tagoknak (esetenként a tagokon kívüli szűk rétegnek) expediálva. - Vásárlási kedvezmények a klub kedvezményadó helyein (ha az adatbankot üzemeltető cég, vagy az azt magában foglaló holding rendelkezik vásárlói klubhálózattal). - Az adatbankot üzemeltető, vagy az azt magában foglaló holding egyéb szolgáltatásai (szabadidőközponttól az utazási irodán keresztül a gépkocsivezetői tanfolyamig). A kiegészítő szolgáltatások igénybevétele nem ingyenes, de a klubtagok %-os kedvezménnyel vehetik igénybe azokat. 1.2 Reklám Az adatbankot üzemeltető cégek az adatbank tartalmát megjelentetik saját kiadású (nyomtatott) reklámkiadványaikban is, amennyiben rendelkeznek ilyennel. Ebben az esetben a reklámhordozón történő megjelentetésért külön díjtételt számol fel az adatbankot üzemeltető. A díjtétel hozzávetőlegesen azonos a reklámújságok díjtételeivel. Az adatbankra épülő tevékenységet folytató cégek főprofilja a reklámozás. Ennek megfelelően az egyedileg kialakított reklám-díjtételeket alkalmazza, adatbanki szolgáltatása vagylagos. Jellemzője az adatbankhoz kötött reklámoknak, hogy azok tartalmáért (megbízhatóságáért) a kiadó (adatbankot üzemeltető cég) nem vállal felelősséget. 1.3 Manager klub (TÖR: Közösségi Hálózat) Több Manager klubot működtető cég van az országban. Jellemzőjük: - Földrajzilag centralizáltak, hálózattal nem rendelkeznek - néhány (gyengén működő) kivételtől eltekintve. - Rendezvényekre koncentrálódnak. - Szűk kör számára igénybevehetők, elsősorban a tagdíj nagysága és az ismertség hiánya miatt. - Elsősorban formális megjelenésre alapoznak (tagsági kártya színe, minősége stb.) 1.4 Alapítványok A Települési Önellátó Rendszerrel azonos célú alapítvány jelentős számban működik, változó hatékonysággal. Általában egy-egy személy aktivitásához kötődik megalakulásuk és működésük egyaránt, még akkor is, ha a szponzorok cégek

36 1.5 A piacelemzés értékelése A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Szükséges - mivel hiánypótló a meghatározott céloknak megfelelően működő szervezet. A működés során biztosítani kell a piacelemzés által feltárt hiányosságok megszüntetését, nevezetesen: 1.51 Az adatbázis - A keresletnek megfelelően dominánsnak kell lennie a verbális kommunikációnak az elektronikussal szemben. - Csak a saját partnerek, folyamatosan, és szigorúan ellenőrzött, update-olt adatait lehet az adatbankban tárolni. - Az adatbank megbízhatóságát azzal kell demonstrálni, hogy a Települési Önellátó Rendszer is vállal azok alapján üzletközvetítést. Ezzel egyben a partnerek megbízható adatszolgáltatását is tudjuk folyamatosan ellenőrizni. - Olyan adatbank kezelő rendszert kell kidolgozni, mely maximális adat- és rendszer-védettséget ad. Ennek eszközei: 1.52 A reklám = az adatbankban lévő adatok megbízhatóságának biztosítása érdekében ellenőrzési és következménykezelő rendszert kell kidolgozni és alkalmazni, = teljeskörű formai, logikai és intervallum ellenőrzés, = adatbiztonsági, adatvédelmi és titkossági elemek a szoftverben, = kommunikációs adatkódolás és hardveres védelem, = hierarchikus címszórendszer alkalmazása, a szöveg-redundancia, a szinonimák és az adatbeviteli hibák kiszűrésére, = automatikus nyelv-váltás megoldása a lekérdezés gyorsítása érdekében. - A reklám hatékonyságának növelése érdekében minden médiában (televízió, rádió, napilapok és reklámújságok) meg kell valósítani a reklámhálót. - Csak a saját partnereink adatbankban lévő adatait lehet a reklámhálóban felhasználni A Közösségi Hálózat (Manager Klub) - Folyamatosan üzemelő tárgyalóhelyiséget kell működtetni, a tárgyaláshoz szükséges infrastruktúra biztosításával (telefon, telefax, szövegszerkesztővel és Internet-eléréssel rendelkező számítógép, gépkezelővel). - Vállalkozói továbbképzéseket kell szervezni, elsősorban a vállalkozókat érintő jogszabályváltozások ismertetésére. - Szórakoztató programokat (közösségi esteket, napokat) kell rendezni, rendszeresen. - Stresszoldó relaxációkat és tréningeket kell szervezni az idegi fáradtság feloldására. - Sportlétesítményekkel kötött megállapodás alapján rendszeres sportolási lehetőséget kell biztosítani a Közösségi Hálózat tagjainak (atlétika, tenisz, golf, squash, teke, bowling, úszás, lovaglás, evezős sportok stb.)

37 - Üzletember találkozókkal és termékbemutatókkal kell a vállalkozók kapcsolat- és ismeretrendszerét bővíteni. - Országos hálózatot kell kialakítani, ahol a tagok belépési helyüktől függetlenül vehetik igénybe bármelyik helységben működő Közösségi Ház szolgáltatásait Az alapítványok - Kapcsolódni kell az alapítvány székhelyén lévő alapítványokhoz. - Meg kell teremteni az alapítványi célok működésének konkrét feltételeit és mindegyik célt folyamatosan szemelőtt kell tartani. - A Települési Önellátó Rendszer tagok közül kell felkérni a kuratórium tagjait A piacelemzés a Települési Önellátó Rendszer tükrében - Az alkalmazott árak és a tagsági feltételek olyanok legyenek, hogy a cégeknek, vállalkozóknak széles körben elérhetőek legyenek a Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásai. - Az árpolitikát úgy kell kialakítani, hogy a tagok érdekeltek legyenek minél több szolgáltatás igénybevételében (kedvezményrendszer). - Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tagok és a szolgáltatásokat igénybevevő külső cégek és személyek milyen véleménnyel vannak a Települési Önellátó Rendszerről. A vélemények alapján - azok kivitelezhetősége esetén - fejleszteni és bővíteni kell a szolgáltatásokat. 2. Gazdasági hatása 2.1 Vállalkozói esélyegyenlőség A vállalkozás indításánál a TÖR adatbank segítséget tud nyújtani a termelni kívánt termény és termék, vagy végezni kívánt szolgáltatás mennyiségének és minőségének megállapításához, a kereslet és kínálat prognosztizálásával. 2.2 A termékszerkezet optimalizálása A településenkénti alapértékelések, valamint a direkt információszolgáltatás adatai minden egyéni és csoportos vállalkozás vonatkozásában értékeli az igény-kielégítéssel összefüggő helyzetet, és javaslatot tesz a termékszerkezet olyan irányú változtatására, amely az igénykielégítés teljessé tételére ösztönöz. A rendszer segítségével disztingválni kell a termékek között hasznosságuk szerint. A negatív életcélt propagáló szellemi termékek (pl. az agymosó média remekei ) is munka következményei, az ezek alapján negatív életcélúvá vált emberek a nemzet lelki vagyonának csökkentését eredményezik. Ugyanígy azok az anyagi termékek is, amelyek a bölcsesség nélküli tudósok tevékenységének következményei, ugyancsak csökkentik a nemzet vagyonát. Ezért a gazdaságszervező rendszer alkalmazása során a termékek és szolgáltatások egyre nagyobb körét tudjuk minőség-ellenőrzésnek (anyagi jellegű termékek és szolgáltatások esetén a laboratóriumok közreműködésével) alávetni és, ez alapján a társadalom számára optimális termékszerkezetet kialakítani

38 2.3 Piacszervezés A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR adatbank széleskörű használata esetén áttekinthetővé válik a termék- és szolgáltatásforgalom, aminek hatására csökken a területi áru (szolgáltatás) hiány és termék (szolgáltatás) többlet. 2.4 Ároptimalizálás A különböző kereskedelmi szinteken történő információ-közléssel hozzájárul a használati értéket kifejező árstruktúra kialakulásához. 2.5 Gazdasági trendek - Árelemzés a termékhez fűződő, optimális érték-megállapításhoz. - Igénykielégítési korreláció az export- és az importpolitika kialakításához. 3. A partnerkapcsolatok kiépítése 3.1 Alapelv Az adatbankban csak szerződéssel kerülhet be partneradat, adatbanki szerződést csak kapcsolatápoló köthet. 3.2 Módszer a/ Szakmánként a területen mérvadó (jó nevű, tekintélyes és vagyonát nem kifogásolható módon szerezte) cégek és vállalkozók felkérése (esetleg engedményadással). b/ Ezt követően előre meghatározott terv szerint partner-szervezés. c/ Legalább 4 Régióközpont és 16 Kirendeltség esetén: Egyedileg megállapított adatbanki tag esetén: Direct Mail (ez a módszer folyamatos végrehajtású). d/ Az igény-kielégítésben meghatározott szerep, vagy reklámérzékenység alapján kiválasztott vállalkozások beszervezése (esetleg kedvezményadással). 3.3 Üzletpolitika 3.31 Az üzletpolitika alapelvei a/ A rendszer szolgáltatásai iránt határozott igény mutatkozik. Ezért az üzleti politika első alapelve az, hogy mindig, mindenkinek éreznie kell, hogy a partnerek olyan lehetőséget kapnak, amely számukra a teljes esélyegyenlőséggel megvalósult eredményességet és biztonságot adja. b/ El kell nyerni a potenciális partnerek bizalmát. Az országban (és a Világon) adatbanki szolgáltatásokat végző cégek, adataik pontatlanságával, munkájuk misztifikálásával nagyon gyanakvóvá tette elsősorban a vállalkozókat (de a cégeket is) minden ezzel kapcsolatos ajánlkozóval szemben. c/ Az alkalmazott árak (jutalék, részvételi díj) mindenki számára elérhetőek. A vállalkozásokat érintő, kedvezőtlen gazdasági szabályozók és általában a gazdasági, piaci helyzet következményei, hogy rendkívül korlátozott az új szolgáltatásokra fordítható anyagi lehetőség. d/ A Közösségi Hálózat szolgáltatásai az élet minden területére kiterjedő, bárki által igénybe vehető szolgáltatásokat biztosítanak. A működő menedzserklubok feltételei az átlagos, vagy induló vállalkozás számára

39 teljesíthetetlenek, emiatt és esetenként sajátbelső szabályzatuk miatt is rendkívül szűk körűek. e/ A társadalom minden tagjának életföltételeit javító alapítványrendszer működését minden partner közvetlenül, vagy a TÖR szolgáltatásain keresztül közvetett módon támogatja. A jelenlegi állami vagy alapítványi támogatások a társadalomellenes tevékenységek káros következményeinek (pl. drogfogyasztás) izolált tünetcsökkentésére és nem a következmény okának megszüntetésére irányulnak Az üzletpolitikai taktikája a/ A hagyományos reklámszolgáltatásokhoz kapcsolva kell az indító szervezést végezni. Praktikusan célszerű reklámújságok és napilapok bevonásával (hosszútávú szerződéssel) végezni ezt a feladatot. b/ Az indulás évében rendkívüli bevezető engedményeket kell adni, ami addig is elmehet, hogy a reklámújságokon és napilapokon keresztül bekapcsolt vállalkozások számára a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásoknak két hónapig ingyen nyújtjuk szolgáltatásainkat. c/ A Közösségi Hálózat szervezését az adatbanki tagokkal kell kezdeni. Ennek következtében egy-egy Régióközpont, vagy Kirendeltség érdekeltségi körében a Közösségi Hálózat egységének alapítása a szolgáltatások bevezetését követi Az adatbank és a Közösségi Hálózat szervezésének ütemezése a/ A beindítást követő I. negyedévben a fizető adatbanki tagok száma havonta - Régióközponthoz kapcsolva: 500-zal - Kirendeltséghez kapcsolva: 200-zal gyarapszik. b/ A Közösségi Hálózat egységeinek alapítása egy negyedévvel követi a Kirendeltség, vagy Régióközpont alapítását, az alábbi taglétszám-adatokkal: - az egység alapításakor 200 tagja van, - a taglétszám havonként 50 taggal növekszik. Az egyéni és a céges tagok % arányban szerepelnek a tervezetben. c/ Különleges jelentőségük van azoknak a partnereknek a Rendszer beindításával kapcsolatban, akikkel exkluzív szerződést kötünk. Az exkluzív szerződéseket az alábbiak szerint kell megkötni: - Exkluzív szerződés nem köthető olyan vállalkozással, amely működése, vagy szervezeti felépítése alapján diktatórikus jellegű, illetve amely egy vagy több tulajdonosa politikailag és/vagy vagyonilag bármilyen diktatórikus szervezet haszonélvezője, illetve kiszolgálója. - Az exkluzív szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést = amely a TÖR alapelveivel ellentétes, = amely a partner kivételezettségét deklarálja, = amely a többi partner esélyegyenlőségét veszélyezteti (monopolizáló), = amely bármely egyéb módon ellentétes a TÖR céljaival és eszközeivel

40 - A TÖR szolgáltatásai: A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve = adatbanki (esetleg egyedi programrész készítése a rendszerhez), = a Közösségi Hálózattal kapcsolatos (pl. termékbemutatók, cégbemutatók, a helyiségekben kiemelt reklámhely), = reklámháló (rendszeres reklámozás, közvetlen és közvetett módon, a rendelkezésünkre álló reklámeszközökkel), = alapítványi kuratóriumi tagság. - Szponzori díj = a szolgáltatás mértékéhez igazítva, tárgyalás alapján, = alapítványi összeg. - A szolgáltatások és a szponzori díj aránya Az egyösszegű fizetés miatt a szolgáltatások mindenkori árát figyelembe véve engedményes díjtételt kell megállapítani. - A szerződés időtartama Egyéni megállapodással meghatározva, de legalább két év

41 VII. A Települési Önellátó Rendszer adatbankja Az árubörze és a reklámháló a Települési Önellátó Rendszer adatbank adataival dolgozik. Az adatbankba szerződés alapján kerülnek a./ az államhatalmi és államigazgatási szervek, b./ az egészségügyi intézmények, c./ a tudományos- és oktatási intézmények, d./ a társadalmi és politikai szervezetek (érdekképviseleti szervek, pártok, az egyházak, stb.), e./ a kulturális intézmények, f./ a cégek és g./ a magánvállalkozók adatai. Az adatok az adatbankban a szerződés által meghatározott időtartamig, illetve az adatszolgáltató kizárásáig szerepelnek. Az adatszolgáltató partnert ki kell zárni az adatbankból, ha rendszeresen nagy mennyiségű vagy értékű, - aktualitását vesztett, vagy - a valóságnak nem megfelelő adatot tart az adatbankban. Az adatok aktualizálásának biztosítása érdekében - az kapcsolatápolókat érdekeltté kell tenni az általuk beszervezett partnerrel történő folyamatos kapcsolattartásban, - az adatok módosítását folyamatosan lehetővé kell tenni, és meg kell követelni, - a partner együttműködését megbízhatósági mutató -val kell értékelni, mely alapján = árengedményt kell adni, = figyelembe kell venni, priorizáló tényezőként, az üzletközvetítéseknél. 1. A Települési Önellátó Rendszer adatbank felépítése Az adatbank tervezésénél az alábbiakat vettem figyelembe: 1.1 Tagozódása Az adatbank általános- és speciális szegmensekre tagozódik, a fejleszthetőség biztosítása érdekében Általános adatszegmens - Partner azonosító adatai (név, cím, vezető, ügyintéző, telefon- fax- és telex számok, internetes és honlap címe, cégbejegyzési és pénzügyi adatok, elérhetőségi idő). - Tevékenységi körök - Tevékenység (áru) csoportok

42 - Áru (szolgáltatás) általános adatai (megnevezés, pontosítás) 1.12 Termékleíró adatszegmens A termény, termék vagy szolgáltatás adatainak specifikálása. - Partnerhez kötődő áru (adattípus, kereslet/kínálat árszintje, egységára, mennyiség, adatérvényesség ideje és, ha kínálatra vonatkozik az adat: legkisebb mennyiség) - Termékleírás: logikai alrendszerekhez (tevékenységi körökhöz) kötődő egyedi adatsor. 1.2 Adatbiztonsági, adatvédelmi és titkossági követelmények Jelszórendszer A hálózati és személyi jelszórendszer System Manager logikájú. Minden installáláskor egy alapjelszót kap a Régióközpont vagy Kirendeltség. Az igazgató a System Manager, ő tartja karban (beírja, változtatja vagy törli) az adatkezelők jelszavát és az általuk végezhető munka típusát (update-olhat, lekérdezhet, nyomtathat, adatátvitelt végezhet). A személyi jelszavak rendszeres időközökben történő cseréjével növekszik a rendszer biztonsága Átmásolás védelem Átmásolás esetén duplikálódik az alapjelszó, vagy ismeretlen alapjelszót érzékel a rendszer. A Települési Önellátó Rendszer központja törölheti a Régióközpontok, illetve a Kirendeltségek adatbankjait és programjait a hálózaton keresztül, ha illegális felhasználás vagy szoftver-jogsértés történik. Hálózaton kívüli gépre történő átvitel esetén a tolvaj gép átmásolás utáni első indításakor kitörli a szoftver a gépben lévő összes adatot (nemcsak a Települési Önellátó Rendszer adatbankot) és a programokat Törlés védelem Az adatbankban törlést csak a Települési Önellátó Rendszer központi gépén lehet végezni, de csak akkor, ha a törölni kívánt adatelemnek nincs adatbanki kapcsolata Kommunikációs védelem Az egyes, fizikailag elkülönített helyen installált bázisok közötti kommunikáció (adatcsere) lehallgatását, illetve információtartalmának felhasználhatóságát teszi lehetetlenné Hardveres védelem Azokhoz a gépekhez, amelyek az információs rendszer bármely részét futtatni képesek, úgynevezett double hardware-key csatlakozik. Az egyik a gép belsejében kerül elhelyezésre, a másik pedig kívülről csatlakoztatható. Bármelyik hiánya esetén az információs rendszer leáll Figyelmeztető kijelzések Amennyiben az adatkezelés során a gépkezelő olyan adatot hagy üresen, mely adatlekérési szempont (és megengedett az üresen hagyása), akkor továbbléptetés

43 esetén megkérdezi a rendszer, hogy valóban üresen akarta-e hagyni az adatot. (Pl. nincs telefonszáma a partnernek.) Következmény adatok automatikus rögzítése Amennyiben egy ellenőrzötten helyes adathoz egyértelműen kapcsolódnak egyéb adatok, akár jellemzőként, akár az adatbank magasabb szintjén meghatározottként, akkor azok rögzítését nem kéri a rendszer. (Pl. a helységhez automatikusan kapcsolódik, mint magasabb hierarchikus szinten álló adat a megye, ahhoz pedig az ország és jellemzőként a domináns irányítószám, valamint a telefonkörzet szám.) Az előírt jellemző adatokat - a példában az irányítószám és a telefonkörzet szám - természetesen, át lehet írni Dátum ellenőrzés A megadott dátum adatokat a rendszer mindig viszonyítja a tárgynapi dátumhoz, illetve az előzőleg megadott dátumhoz. Az adat jellege határozza meg, hogy milyen irányú és mértékű eltérést enged meg a rendszer. (Pl. az adat érvényesség nem lehet korábbi, mint a tárgynapi dátum, vagy a gépjármű műszaki érvényességi ideje nem lehet későbbi, mint a vizsgát követő öt év.) Név ellenőrzés (Csak a magyar nyelvű változatban) A személyneveket a rendszer az alábbiak szerint ellenőrzi: - Az első betűhelyen nagybetű, vagy az előtét rövidítés (dr., özv., ifj., id.) első betűje szerepelhet a magyar helyesírás szabályai szerint. - A rendszer automatikusan javítja a helytelen előtét rövidítést (valamint a helytelenül alkalmazott -né toldalékot és a szóvégi hosszú magánhangzókat), a javított nevet megjeleníti, és a gépkezelő dönti el, hogy elfogadja-e a javítást (erre az opcionalitásra a szóvégi magánhangzókkal kapcsolatos kivételek miatt van szükség) Numerikus ellenőrzések Amennyiben számot kell bevinni, akkor a rendszer ellenőrzi, hogy az adat megfelelő formájú-e, a megadott határértékek közé esik-e. Hiba esetén jelez, és újra kér Pointer-lánc A hagyományosan használt adatvédelmi, adatbiztonsági módszerek alkalmazása mellett a subfile-ok közötti kapcsolatokat egyedi felépítésű pointer-file-ok biztosítják, melyek gyakorlatilag feltörhetetlenné teszik az adatbankot. 1.3 Hierarchikus felépítés A rendszer gyors üzemeltetése, valamint a szöveg-redundancia és a szinonimák elkerülése miatt az adatbank (és az adatrögzítés) egymásra épülő struktúrákon keresztül valósul meg. Egy adatstruktúra elemei a képernyőn annak a nyelvnek az ábc-je szerinti sorrendben jelennek meg, amelyen az adatkezelés történik. A gyors és biztonságos adatlekérés megvalósítása érdekében a Települési Önellátó Rendszer adatbank kezelő rendszer a szintek közötti tetszőleges összefüggések teremtésére ad lehetőséget

44 1.4 Az adatbank által kezelt nyelvek A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Az adatok és a kommunikációs szavak tetszőleges számú nyelven szerepelhetnek az adatbankban. A Települési Önellátó Rendszer adatbank kezelő rendszer felkészült a több nyelven történő adatkezelés kielégítésére. A rendszer futtatása során - az aktuálisan futó program megszakítása nélkül - át lehet térni bármilyen nyelvre, melynek a fogadására az adatbankot felkészítették. 2. A Települési Önellátó Rendszer adatbank logikai alrendszerei Az alábbiakban az adatok és a tartalom kizárólag példaként értendő. Pontosításuk az alrendszerek kidolgozásakor történik Mezőgazdasági termékek Tartalma: Étkezési és továbbfeldolgozási alapanyagként szolgáló növények, állatok, Vetőmagok és szaporítóanyagok, Törzsállományt képező tenyészállatok. Adatok: Fajta, típus, minőség, kor, súly, szállítási feltétel, szavatosság, leírás Élelmiszeripari termékek Tartalma: Húsipari, baromfiipari, gabonaipari, konzervipari és tartósítóipari termékek, italok. Adatok: Alapkiszerelés, szállítási egység, szállítási egység súly, minőség, szavatosság, szállítási feltételek, leírás Termelő gépek, berendezések és alkatrészeik Tartalma: Építőipari, kohászati, gépipari és mezőgazdasági gépek, valamint alkatrészeik. Adatok: Gyártmány, típus, energiaigény, teljesítmény, garancia, leírás Híradástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközök és alkatrészeik Tartalma: Számítógépek (hardware és szoftver), Szórakoztató elektronika és hanghordozók, Távközléstechnikai berendezések, A berendezések alkatrészei. Adatok: Gyártmány, típus, funkció, energiaigény, teljesítmény, garancia, leírás Háztartási elektronikai eszközök és alkatrészeik Tartalma: Konyhai elektronikus berendezések,

45 Fürdőszobai elektronikus berendezések, A berendezések alkatrészei. Adatok: Gyártmány, típus, funkció, energiaigény, teljesítmény, garancia, leírás Közlekedési és szállítási eszközök és alkatrészeik Tartalma: Személygépkocsik, Haszonjárművek, Mezőgazdasági szállító- és erőgépek, Alkatrészek. Adatok: Gyártmány, típus, teljesítmény, hajtó- és kenőanyag típus, fogyasztás, súly, szállítható személyek, tartozékok, szín, garancia, leírás Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyhatású anyagok Tartalma: Cím szerint Adatok: Gyártmány, alapkiszerelés, szállítási egység, szállítási egység súly, minőség, szavatosság, szállítási feltételek, leírás Vegyianyagok, papíráru Tartalma: Kozmetikai szerek, Tisztítószerek, festékek, Mezőgazdasági kemikáliák (műtrágya, növényvédőszer) Ipari kemikáliák, Nyomdaipari alapanyagok, Írószerek. Adatok: Gyártmány, alapkiszerelés, szállítási egység, szállítási egység súly, minőség, szavatosság, szállítási feltételek, leírás Bútor, lakberendezés Tartalma: Lakásbútor, irodabútor, Világítóeszközök, Belsőépítészeti berendezések. Adatok: Gyártmány, típus, méret, súly, garancia, leírás Ruha, cipő Tartalma: Méterárú, rövidáru, készruha,

46 Bőripari alapanyagok, lábbeli, egyéb bőráru. Adatok: Gyártmány, típus, méret, szín, garancia (szavatosság), leírás Idegenforgalom, vendéglátás Tartalma: Szállodai vendéglátás, Utazások, Éttermi vendéglátás. Adatok: A szolgáltatás típusától függ Ingatlan Tartalma: Mezőgazdasági ingatlanok, Ipari ingatlanok, Lakó és üdülő ingatlanok. Adatok: Cím, telekkönyvi adatok, telek és épület alapterület, helyiségek típusa és száma, komfort, megközelíthetőség, leírás Szolgáltatás Tartalma: Államhatalmi- és államigazgatás, Tudományos és oktatási, Egészségügyi, Kulturális, Társadalmi és politikai szervezetek, Háztartási. Adatok: A szolgáltatás típusától függ Bányászati termékek, energiahordozók Tartalma: Villamosenergia, Bányászati termékek. Adatok: 2.15 Egyéb Gyártmány, típus, minőség, szállítási feltételek, leírás. Tartalma: Az előző 14 alrendszerbe nem tartozó termények, termékek és szolgáltatások. Adatok: Adattípustól függő

47 VIII. A Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásai 1. Az információszolgáltatás Az anyagi esélyegyenlőséget a TÖR egyrészt közvetlen információszolgáltatással, másrészt üzleti kapcsolatok létesítésével valósítja meg. Ahhoz, hogy egy vállalkozó, vagy vállalkozás gazdasági partnerként részt vehessen az információszolgáltatásban, mindenek előtt nyilvántartásba kell vetetnie magát azokkal az adatokkal, amelyek a szolgáltatások alapját képezik. 1.1 A felhasználók A Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásait igénybe veheti - a lakosság, - a termelők és - a kereskedők. Az igénybe vétel elsődlegesen verbális kommunikáció formájában történik, telefonon, telefaxon vagy levélben kért és adott információ formájában, másodlagosan elektronikus úton, számítógépek közötti, illetve internetes kapcsolat formájában. A Települési Önellátó Rendszer adatbank szolgáltatásai emelt telefon díjtétel mellett, illetve szerződés alapján, vagy egyedileg fizetett díjtétel mellett vehetők igénybe. 1.2 Alapnyilvántartás Minden adatbank tag szerződés alapján helyezi el alapadatait a Települési Önellátó Rendszer adatbankban. Ingyenes az alapadat elhelyezés a./ az államhatalmi és államigazgatási szervek, b./ az egészségügyi intézmények, c./ a tudományos- és oktatási intézmények, d./ a társadalmi és politikai szervezetek (érdekképviseleti szervek, pártok, az egyházak, stb.) e./ a kulturális intézmények, számára A partner alapadatai - a partner neve, - a vezető neve és beosztása, - az ügyintéző neve és beosztása, - a partner címe, - a partner levelezési címe, - telefon-, telefax- és telex szám, - internet azonosító (honlap-cím, cím) - pénzintézeti jelzőszám, - adóhatósági jelzőszám, - cégforma, - cégbírósági bejegyzés száma, - nyitvatartási (elérhetőségi) idő,

48 - tevékenységi körök, - tevékenységi- és árucsoportok, - titkosítási záradék Szolgáltatások A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve a./ a Települési Önellátó Rendszer információszolgáltató ügyelet a titkosítási záradék rendelkezéseinek és az adatvédelmi törvénynek megfelelően - telefonon vagy személyesen megadja a partner - nevét, - címét, - egyéb elérhetőségeit - telefon (telefax) számát, internetes címét, honlap nevét stb. - és - nyitvatartási idejét, ha az információkérés tevékenységi körre, illetve tevékenység vagy árucsoportra vonatkozik, és a partnernek van az adatbankban a kérdéssel összefüggő adata. b./ A Települési Önellátó Rendszer információszolgáltató ügyelet megadja a partnernek a nyilvántartási szerződés titkossági záradéka és az adatvédelmi törvény által nem tiltott adatait, ha az információkérés a partnerre vonatkozik A nyilvántartásba vételt a kapcsolatápoló végzi, a Partner nyilvántartási lap kitöltésével (vagy laptopba történő rögzítéssel), amelynek kitöltési útmutatója a Kapcsolatápoló munkaköri leírás -ának melléklete. A nyilvántartott adatok változását a kapcsolatápoló díjmentesen vezeti át az adatbankon Nyilvántartási díj Magánszemély, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén ( áfa =) Ft. A jogi személyiségű gazdasági társaság nyilvántartási díja ( áfa =) Ft. A szerződés egy évre szól és korlátlanul meghosszabbítható, ha a tagot a szerződés időtartama alatt nem kellett az adatbankból kizárni. 1.3 Árunyilvántartás Az alapadattal nyilvántartott adatbanki tagok jogosultak terményeik, termékeik és szolgáltatásaik adatait, az erre vonatkozó szerződés alapján, elhelyezni az adatbankban Termény, termék és szolgáltatás adatai - megnevezés és pontosítás, - adattípus meghatározása: = kereslet: kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, exportőri, = kínálat: kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, termelői, importőri, - árszint szerinti egységár, - mennyiségi egység, - mennyiség, - minimális mennyiség (kínálat esetén), - adatérvényesség ideje

49 1.32 Szolgáltatások és díjtételek Adatbanki tag Szolgáltatások A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve a./ A közvetlen információszolgáltatás a partnernek a gazdasági életben elfoglalt helyzetének erősítését szolgálja. Közvetlen információszolgáltatást kap minden olyan partner, akinek egy adott időszakra érvényes árusora van az adatbankban. aa./ Az információszolgáltatás - tartalma szerint az adatbankban szereplő, és a partnerre vonatkozó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik; - területi bontása a partner településére, településcsoportjára, országrészére és az adatbank vonzáskörébe tartozó teljes területre történik; - technikai eszköze a partner rendelkezésére álló lehetőségekhez igazodva levél, fax, vagy számítógépes adatátvitel (pl. Internet ); - gyakorisága a partner igénye szerint, napban vagy hétben meghatározott. ab./ Az információszolgáltatás formái - A Termékleírás egy TÖR szabvány, amelyet a TÖR címkarbantartói szakértői közreműködéssel és segédanyagok alapján elkészítik minden az adatbankban szereplő terményről, termékről és szolgáltatásról. Ez a leírás az adatbankba kerülés minőségi föltételeit határozza meg. - Az Árképzési segédlet a termék (szolgáltatás) legalacsonyabb- és legmagasabb forgalmi árait tartalmazza. Ezzel a partner meg tudja állapítani, hogy mi az a reális ár, amely alkalmazásával rentábilis lesz vállalkozása. - A Beszerzési segédlet a kereskedőnek az általa forgalmazott termékekre, valamint a termelőnek a termelő tevékenységéhez felhasznált alap- vagy segédanyagokra, félkész termékekre, továbbá az igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik. Tartalmazza ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a beszerzési feltételeit (ár, szállítási mód, fizetés módja és határideje, mennyiségi limit). Ez alapján a termelő vagy kereskedő feltételei szerint az optimális beszerzést választhatja (pl. magas forgótőke esetén rövid határidejű, vagy azonnali fizetéssel alacsonyabb beszerzési áron tud vásárolni, vagy gyors átfutás esetén kisebb árrést vállalva hosszabb fizetési határidőre, drágábban vásárol). - A Forgalmi elemzés a partnernek arra vonatkozóan szolgáltat információt, hogy az érdekkörébe tartozó terméknek (szolgáltatásnak) milyen a telítettsége, azaz a területi bontás szerint mi a kereslet és kínálat egyenlege. Ez az információ részben az árképzésre, részben az üzleti taktikára, végül pedig a termékszerkezet optimalizálására ad alapot. A három közvetlen információszolgáltatás együttesen a napi gazdasági tevékenység mellett az igények és lehetőségek egyenlegén álló gazdasági rendszerhez igazodó üzletpolitika kialakításához is megbízható alapot ad

50 b./ Az üzleti kapcsolatok koordinálása A kereslet (igény) és a kínálat (lehetőség) oldalon a valódiság- és aktualitásellenőrzéssel igaznak ítélt kapcsolat-párokkal végzett üzletkötés a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírt módon történik. A szerződésben meghatározott partnernek (főszabályként a vevőnek) a TÖR a Díjtételek szerinti jutalékot számláz. Az üzleti kapcsolatok koordinálásának három jelentős vonást kell kihangsúlyozni: ba/ Információtechnikai jelentősége az üzleti kapcsolatok koordinálásának az, hogy az aktualitást kiszolgáló valódiság-ellenőrzéssel válnak az adatbank adatai információvá. Ez nem elméleti jelentőségű megállapítás, ugyanis ezzel és a kapcsolatápolók munkaköréhez tartozó folyamatba épített ellenőrzéssel érhető el, hogy a TÖR adatbank megbízhatósági szintje messze meghaladja a jelenleg működő összes adatbank-kezelő rendszerét, a megbízhatósági mutató korrekciós attribútumként történő alkalmazásával. bb/ A kapcsolatok koordinálása a tényleges áru- és szolgáltatásforgalmat tükrözi. Ennek megfelelően az abban szereplő adatok a nemzetgazdaság tervezéséhez minden reprezentatív vagy önbevalló módszernél pontosabb alapot szolgáltatnak. bc/ A TÖR anyagi fedezetének meghatározó része származik a kapcsolatok koordinálásból Díjtételek - A kapcsolatok koordinálásból származó árbevétel egy része karitatív célokra pántlikázott, tehát a nyereségből történő kiadások között szerepel. - Mint a pénzügyi terv vázlata is tükrözi, a TÖR működése a jogrendszer sajátosságai miatti eltéréssel a vállalkozások pénzügyi tervezésének és elszámolásának mintául is szolgál. a./ Árúk (szolgáltatások) nyilvántartásbavételi díja 100 Ft + 25 Ft áfa = 125 Ft/hó/áru/árszint. b./ Továbbítási felár Ha a "Szolgáltatások" a./ pontjában meghatározott szolgáltatások árszintenként 25-nél kevesebb terményre, termékre vagy szolgáltatásra vonatkoznak, a továbbítási felár: 600 Ft Ft áfa = 750 Ft/hó/árszint. c./ Üzletközvetítési díj A díjtétel megállapítása a taggal kötött üzletközvetítői szerződés tárgya. Ennek hiányában a díjtétel az alábbi: Ft nettó számlaértékig: a számlaérték 4 %-a + áfa, Ft nettó számlaértékig: Ft + a számlaérték fölötti részének 3%-a + áfa, nettó számlaérték fölött: Ft + a számlaérték Ft. fölötti részének 2 %-a + áfa

51 1.322 Nem adatbanki tagnak nyújtott szolgáltatások és azok díjtételei Szolgáltatások a./ A Települési Önellátó Rendszer információszolgáltató ügyelettől telefonon az alábbi adatokat lehet lekérni: - a megnevezett árut (terményt vagy terméket) vagy szolgáltatást a legalacsonyabb áron kínáló kiskereskedő, vagy szolgáltató, - a megnevezett áru- vagy tevékenységcsoportot kínáló kiskereskedő vagy szolgáltató, - a megnevezett tevékenységi kört folytató partner területi szűkítéssel kiválasztott név, cím, telefon ( telefax ) szám és nyitvatartási idő adatát. b./ A Települési Önellátó Rendszer információszolgáltató ügyelettől le lehet kérni a partner neve alapján mindazokat az adatokat, melyeket a szerződés "titkosítási záradék"-a és az adatvédelmi törvény nem tilt. c./ Kérhető Termékleírás az adatkérő által meghatározott terményre, termékre vagy szolgáltatásra. d./ Kérhető Árképzési segédlet a megadott áruk vagy szolgáltatások adatbankban szereplő legalacsonyabb és legmagasabb árairól, az adatkérő által meghatározott árszinten és területi szűkítés szerint. e./ Kérhető Beszerzési segédlet a megadott áruk vagy szolgáltatások adatbankban szereplő öt legalacsonyabb áráról az adatérő által meghatározott árszinten és területi szűkítés szerint. f./ Kérhető Forgalmi elemzés megadott terményre, termékre vagy szolgáltatásra. g./ Üzletközvetítés az adatbank kereslet és kínálat adatai alapján, az adatkérő által megadott árura (termény, termék) vagy szolgáltatásra, szerződés előkészítéssel bezárólagos szintig Díjtételek a./ A telefonon történő információszolgáltatás emelt tarifa mellett történik. b./ Partnerinformáció 200 Ft + 50 Ft áfa = 250 Ft/partner c./ Termékleírás Ft Ft áfa = Ft/termék, termény vagy szolgáltatás. d./ Árképzési segédlet 100 Ft + 25 Ft áfa = 125 Ft/áru. Felár: Ha egy árszintre kevesebb, mint 25 áru (szolgáltatás) adatát kéri az adatkérő: 200 Ft + 50 Ft áfa = 250 Ft/árszint

52 e./ Beszerzési segédlet A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Díjtétel és felár: azonos a d./ pontban leírtakkal. f./ Forgalmi elemzés Díjtétel és felár: azonos a d./ pontban leírtakkal. g./ Üzletközvetítés A díjtétel megállapítása a taggal kötött üzletközvetítői szerződés tárgya. Ennek hiányában a díjtétel az alábbi: Ft nettó számlaértékig: Ft + a számlaérték 4 %-a + áfa, Ft nettó számlaértékig: Ft + a számlaérték fölötti részének 3%-a + áfa, nettó számlaérték fölött: Ft + a számlaérték Ft. fölötti részének 2 %-a + áfa A termény, termék és szolgáltatás adatok nyilvántartásba vétele A termék (szolgáltatás) adatainak felvételét és módosítását a kapcsolatápoló végzi az Árusorok adatlap kitöltésével, amelynek kitöltési útmutatója a Kapcsolatápoló munkaköri leírás -ának melléklete. Az adatbázis az első időszakban csoportos adatrögzítési formában kerül az adatbankba. Éjjel történik az állomány frissítése (update-olása). A rendszer következő fejlesztési fázisában az adatlapok elhagyásával közvetlen (on line) rögzítést végez a kapcsolatápoló, saját használatú hordozható számítógépén (laptop-ján), és a felvett (módosított) adatok azonnal helyükre kerülnek az adatbankban Az adatbank aktualizálása A naprakész állomány ugyanazon termékre (szolgáltatásra) vonatkozó igénykielégítési adatait egymáshoz rendeli (párosítja) a felhasználói program. A pár nélküli kereslet- vagy kínálat tételek a munkaszervezés információjául szolgálnak. A páros tételek egy-egy oldalával (külön a kereslet és a kínálat) a tételhez tartozó partnerhez rendelt kapcsolatápoló valódiság- és aktualitás-ellenőrzést végez. Amennyiben az adatok helyesek, előkészíti az üzletkötést. Amennyiben a partner nem a tényeknek megfelelő adatot vitt be az adatbankba, illetve az adatokban történt változást nem jelezte, a megbízhatósági mutató -ban büntetőpontot kap, e tény egyidejű jelzésével. (A folyamat részletes leírását a Kapcsolatápoló munkaköri leírása tartalmazza.) A megbízhatósági mutató a párosításkor priorizálásra szolgál, a következő példa szerint: ha ugyanaz a termék (szolgáltatás) A, B és C kínáló partnernél is szerepel, és A 10, B 0, C pedig 20 büntetőponttal szerepel az adatbankban, akkor az üzleti kapcsolat kialakításánál a sorrend B, A és C. A büntetőpontok megszüntetésének, illetve számuk csökkentésének eljárását a Szervezeti- és Működési Szabályzat írja le

53 1.35 Nyilvántartási díj A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A termények, termékek és szolgáltatások adatait az adatok megbízhatóságának egyik eszközeként havonta kell az adatbankba felvinni, illetve felújítani. Egy termék vagy szolgáltatás adatainak egy havi kezelési díja ( áfa =) 125 Ft. 2. A reklámháló A reklámháló az adatbankban elhelyezett vállalkozások, termékek és szolgáltatások ismertségének növelésére szolgál. 2.1 Megkereséses reklámozás A TÖR adatbank érvényes adatai automatikusan vesznek részt a megkereséses termék- és szolgáltatásreklámozásban. Az adatbank lakossági (kiskereskedelmi és a lakossági szolgáltatásokra vonatkozó) adatai telefonon és az Interneten bárki rendelkezésére állnak és a közvetlen információszolgáltatás módszeres szerint készült kimutatások bármelyikét kérhetik azok is, akiknek a kért termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó adatai nincsenek az adatbázisban. 25 %-kal emelt telefontarifa szerint kérhető telefonon információ az adatbank adataiból. A közvetlen információszolgáltatást a TÖR kirendeltségek adnak, nyomtatott formában adatsoronként ( áfa) = 250 Ft/oldal (A4) díjtétel mellett. Az adatbankban szereplő partnernek tehát nem kell külön fizetniük azért, hogy ebben a reklámformában vállalkozásuk, termékük vagy szolgáltatásuk részt vegyen. 2.2 Médiareklám A TÖR a partnereinek a médiában elhelyezett hirdetés-szolgáltatást is végez, részben saját tájékoztatási eszközeiben, részben külső médiában. Ez utóbbiban önálló reklámblokkot bérel, és a partnerek hirdetéseit ott jelenteti meg A reklámháló azt jelenti, hogy a saját tájékoztatási eszközökben, vagy a reklámblokkban elhelyezett hirdetések tartalmát a cél-közönség 25 %-kal emelt telefontarifa mellett az adatbank szerinti érvényesség idején belül lekérheti. A reklámháló telefonszáma a saját tájékoztatási eszközön, illetve a reklámblokkban szerepel. A reklámozással kapcsolatos elemzések szerint Magyarországon a reklámok találati aránya mindössze 5 %. Ez az arány viszont ezzel a megoldással 35 %-ra növelhető. A TÖR reklámdíjtételét a hirdetési eszköztől függően határozzuk meg. Az előzetes felmérések szerint a növelt hatékonyságú szolgáltatást a jelenlegi díjtételek 75 %- áért tudja végezni a TÖR reklámháló üzletága. A TÖR saját költségén reklámozza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek kereslet-kínálat aránya 50 %-nál nagyobb különbséget mutat. A reklámozás ugyanazokon az eszközökön történik, mint a b/ pont szerint. A reklámhálón való részvételt a kapcsolatápolóknál lehet megrendelni. Az ingyenesen végzett reklámszolgáltatást az adatlapon szereplő titkosítási záradék feloldása esetén végezheti a TÖR

54 2.22 Díjtétel A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A felhasznált reklám-média árától függő. Általános árképzési szempont: A reklám-médiákkal a Települési Önellátó Rendszer hosszútávú szerződést köt, rendszeres és nagy mennyiségű hirdetésre, így jelentős hirdetési kedvezményt kap. Ezen túlmenően az kapcsolatápolói jutalék a Települési Önellátó Rendszer egyéb szolgáltatásaival együtt jelentkezik, ezzel további költségcsökkenést lehet elérni. A fentiek alapján olyan hirdetési árat kell kialakítani, amely alapesetben azonos az eredeti hirdetési árral. Kedvezményeket kell adni a rendszeres és több médiában rendelt, hirdetés esetén. 3. A Közösségi (klub) Hálózat A TÖR Közösségi Hálózat működésének leírását részletesen tartalmazza a Szervezetiés Működési Szabályzat. A TÖR minden olyan településen működtet közösségi egységet, ahol kirendeltsége van. A közösségi egység üzemeltet egy olyan helyiséget, ami zárt (csak a tagok és vendégeik látogathatnak) és nyilvános rendezvények (amelyek látogatása a tagok számára kedvezményes) rendezésére egyaránt alkalmas. A Közösségi Házat a rendezvények kivételével csak a tagok és vendégeik használhatják. 3.1 A Közösségi Ház szolgáltatásai - Általános: elegáns, kényelmes és praktikus helyiségek, vendéglátói kiszolgálással, változó képzőművészeti tárlattal. A rendezvényekhez szakképzett kisegítő személyzet áll rendelkezésre. - Üzleti tárgyalásokhoz: telefon, telefax, gépírói kapacitás, számítógéppel és szövegszerkesztővel, Internet hozzáféréssel, az adatbank lekérdezhetőségét kezelővel. - Termékbemutatóhoz és cégbemutatóhoz: demonstrációs eszközök (Mágneses táblák, írásvetítők, projektorok, videókészülékek, televízió, multimédia eszközök). - Rendezvényekhez: hangosító és akusztikai berendezése a helyiségek számától és méretétől függően, hangszerek. 3.2 Tagsági viszony A TÖR Közösségi Hálózat tagja lehet minden magánszemély, illetve olyan vállalkozó, vagy vállalkozás, amely a TÖR gazdasági partnere. A tagság ingyenes. A tag negyedévenként újíthatja meg tagságát a kapcsolatápolón keresztül azzal, hogy a következő időszak programjából kiválasztja azokat, amelyeken rész kíván venni. (A részvételi igényt legkésőbb a rendezvény napjáig később módosíthatja.) A kiválasztott programok részvételi díját a TÖR pénztárba befizeti. Ezzel egyidejűleg megkapja a Közösségi Hálózat kártyát (új tag esetén), illetve a tag-kártyáját a következő időszakra a TÖR illetékese érvényesíti (régi tag esetén). 3.3 A TÖR Közösségi Hálózat szolgáltatásai Minden szolgáltatás igénybevételéről számlát készít a TÖR Közösségi Hálózat. Szolgáltatás díjának kiegyenlítése a tagsági kártyával történik. Amennyiben a tagsági kártyán szereplő összeg nem elegendő a számla kiegyenlítésére, a tag a különbséget

55 készpénzben fizeti. Ebben az esetben a tagsági kártya az érvényességi időn belül az ingyenes rendezvények igénybevételére, és további készpénzzel fizetett szolgáltatások igénybevételére jogosít Zárt rendezvények a./ Baráti és üzleti megbeszélések helyszínének biztosítása A kiválasztott Közösségi Hálózati egységnél történő előzetes bejelentés alapján lehet ezt a szolgáltatást igénybe venni. Egy tag legföljebb négy vendéget fogadhat. A tag tartozik felelősséggel a vendégeikért. Az igénybe vehető szolgáltatások: - vendéglátóipari szolgáltatás, - telefon-, telefax- és Internet igénybevétel, - a TÖR adatbank lekérése az pont szerint, - különterem. b./ Áru- és szolgáltatás bemutató Azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyek a TÖR általános alapelveinek megfelelnek, a gyártó- a forgalmazó- vagy a szolgáltatást végző gazdasági partner megbízása alapján bemutatót szervez a Közösségi Hálózat egy vagy több településre. A bemutatóra a TÖR meghívja azokat a tagjait, akik a termék vagy a szolgáltatás potenciális forgalmazói, fogyasztói, vagy igénybe vevői. c./ Jogszabály véleményezési vita A törvényalkotó munkában alapvető hiányosság, hogy a törvénytervezet nem kerül társadalmi kontroll alá. Ennek a hibának a megszüntetését szolgálja ez az ingyenes és nyílt rendezvény, amelyet minden előkészített törvényről, a parlamenti vita előtt, minden olyan településen megrendezünk, ahol TÖR Kirendeltség van. A viták összefoglalását az illetékes miniszternek, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint az illetékes parlamenti bizottság elnökének elküldjük. A törvény tárgyalását megelőző napon sajtótájékoztatón ismertetjük a viták eredményét. A jogszabály-tervezettel érintett társadalmi csoport tagjait ismertetik meg szakmailag felkészült személyek a törvénytervezettel, annak hatásával, valamint jogrendszeren belüli kapcsolataival. A rendezvényre meghívunk egy törvény-előkészítésben részt vevő kormánytisztviselőt vitavezetőnek, a település országgyűlési képviselőjét és független-, valamint a TÖR véleményét képviselő szakértőt. Amennyiben a kormány képviselője nem jelenik meg, az országgyűlési képviselő, az ő távolléte esetén az egyik szakértő vezeti a vitát. d./ Sportszolgáltatások A Közösségi Hálózat egysége a településen lévő sportszolgáltatást végző szervezetekkel szerződést köt előzetes egyeztetés alapján a szolgáltatások szervezésére. A szolgáltatások díjait úgy állapítják meg, hogy a TÖR Kirendeltség a településen jellemző árak 75 %-áért tudja tagjainak a szolgáltatást nyújtani

56 e./ Tanácsadások A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Minden olyan témakörben, amely az emberek lelki-, szellemi- és testi életével kapcsolatosak, tanácsadó szolgálatot vállal a TÖR Közösségi Hálózat. Ilyenek pl. - ifjúságvédelem, - egészségügyi (az egészségügyi alapítványhoz kapcsolva), - gazdasági (pályázatok elkészítése, adótanácsadás, üzleti tervek készítése, kontrolling rendszer tervezése stb.). A tanácsadások az ifjúságvédelem kivételével, ami nonstop (szünet nélküli) működésű előre egyeztetett helyen és időben történnek Nyilvános rendezvények A nyilvános rendezvények látogatására a Közösségi Hálózat tagjainak helybiztosítási elsőbbségük van és a belépőjegyeket 10 %-os kedvezménnyel vásárolhatják meg (egy tagsági kártyára maximum négyet, illetve a családtagok számának megfelelőt.) a./ Kulturális rendezvények A kulturális műsorok célja a nemzeti önismeret és az általános műveltség növelése. Ennek érdekében ismert alkotó- és előadóművészek népszerűsítik a magyar- és a világirodalmat, valamint a zene-, tánc-, ipar- és építőművészeti alkotásokat. A rendezvények egyben kezdő, tehetséges művészek bemutatkozásához is lehetőséget biztosítanak. b./ Szabadidőszervezés A szabadidő-szervezés célja, hogy a családok és az egyedül élők rendszeresen tudják ápolni azokat a kapcsolataikat, amelyek a lelki-testi harmónia feltételei. Ez a szolgáltatás a nevelés eszköze is, mivel a tanulókorú fiatalok hasznos és építő szabadidő-szervezését is tartalmazza programjai között. Tekintettel arra, hogy az egyes szubjektív társadalmi csoportokba tartozó emberek érdeklődési köre eltér, a szabadidő-szervezésre a különböző igények figyelembevételével történik. A TÖR anyagi lehetőségeitől függően a kapcsolatápolók felmérése szerint támogatja a hátrányos helyzetben lévő családok nyaralását. b./ Élet a XXI. században - előadássorozat Minden olyan településen szervezünk előadássorozatot, amelyen legalább ötven személy jelentkezik a kapcsolatápolónál. Az előadássorozat tartalmát és stílusát meghatározó jelmondatok: A teljes tudás nem más, mint a hit és a tudomány együttesen. (Aquinói Szent Tamás) Nemcsak az iskolát, hanem társadalmunkat kell a magasabb igények iskolává tenni. (Németh László) Az előadássorozatnak az ökumenikus kereszténység értékeinek és érdekeinek képviseletét kell tükröznie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy ellensúlyozva az elmúlt 55 év agymosását

57 Az előadássorozat célja ugyanaz, mint a művészeti rendezvényeké, vagyis a nemzeti önismeret és az általános műveltség növelése. Fő tematikus fejezetei: - A keresztény (általános emberi) értékrend - Magyarország, a magyar nép eredete, történelme, természeti kincsei, gazdasági, szellemi értékei, a nemzetiségek és etnikumok kapcsolata a magyarsághoz - A társadalomtudományok egyetemes alapfogalmai - A természettudományok egyetemes alapfogalmai A fentiek szerint zárt tematikájú előadássorozat mellett nyári beszélgetéseket is szervez a Közösségi Hálózat, igény szerinti témakörrel és alkalommal. A nyári beszélgetések célja tartalmas szórakozás nyújtása a nemzeti önazonosság-tudat bővítésével A szolgáltatások szervezése A Közösségi Ház-programot igényfelmérés alapján kell elkészíteni. Bérleti formákat kell kidolgozni, melyekkel a tagokat ösztönözni lehet a szolgáltatások minél komplexebb igénybevételére. A Közösségi Ház-programot nyilvánosan is hirdetni kell, megjelölve azokat az eseményeket, amelyeket csak a tagok vehetik igénybe. Ugyancsak nyilvánosan kell hirdetni a bérleteket is. 3.4 Díjtételek 3.41 Kötelező szolgáltatás igénybevétel Kötelező szolgáltatás igénybe vétel negyedévenként: - magánszemély és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén a ( áfa =) Ft, míg - a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén ( áfa =) Ft. - Jogi személyek: Ft áfa = Ft/negyedév - Nem jogi személyek: Ft áfa = Ft/negyedév A nettó tagsági díjnak megfelelő értékű bont kap a tag. A bonnal a rendezvényeket lehet látogatni, 20 %-os kedvezménnyel, illetve a sport- és szabadidőközpontok szolgáltatásait lehet igénybe venni. A tagsági díjjal kapcsolatos nyereség 25 % Szolgáltatások díjai a./ Közösségi Ház igénybevételi díja A szolgáltatások árjegyzékét az első Közösségi Ház megalakításakor kell elkészíteni. Árképzési elvek: - A Közösségi Ház szolgáltatásaival kapcsolatban nem használhatók a bonok

58 - Az árakat úgy kell megállapítani, hogy azok = kifejezzék a szolgáltatással kapcsolatos költségeket és = a nyereségarányt úgy kell meghatározni, hogy az ár versenyképes legyen a hasonló intézmények szolgáltatásainak áraival. = A Közösségi Ház vendéglátói árait a szolgáltatások színvonalával arányosan kell kialakítani. b./ Rendezvények díjai A rendezvények belépődíjait egyedileg kell megállapítani, úgy, hogy a nyereség tartalmazza a bonnal fizetéssel kapcsolatos kedvezmény kompenzálását is. c./ Sport- és a fizikai kondicionálást végző szolgáltatások Az árakat a szolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott díjtétel alapján kell megállapítani, úgy, hogy a Települési Önellátó Rendszer Közösségi Háztag kevesebb értékű bonért vehesse igénybe a szolgáltatást, mint a kívülálló. d./ Az Ifjúságvédelmi és egészségügyi tanácsadás ingyenes, a gazdasági tanácsadást a Közösségi Hálózat tagjai vehetik igénybe és (általában) díjazás ellenében történik. e./ Kulturális rendezvények A rendezvények egy része ingyenesen látogatható. A belépődíjjal látogatható rendezvények jegyeinek 10 %-át a TÖR térítés nélkül juttatja el a kapcsolatápolók felmérése szerinti, olyan fiataloknak, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak a belépőjegy megvásárlását. b./ Élet a XXI. században - előadássorozat 4. Alapítványok Az előadássorozat hallgatása ingyenes. Az egyes előadásokhoz tartozó könyv, CD, hang-, vagy videokazetta önköltségi áron vásárolható az előadások helyszínén, vagy a TÖR Kirendeltségeken. 4.1 A TÖR Alapítványai Céljuk: Az emberi jogok minimális szintjének megfelelő életföltételek biztosítása. A Települési Önellátó Rendszer minden olyan helységben, ahol Régióközpontja, vagy Kirendeltsége van, működteti Alapítványait, illetve támogatja azokat a közszolgálati Alapítványokat, melyek a Települési Önellátó Rendszer alapítványi célok valamelyikére létesült. A jogrendszer tiszteletben tartásával segítenünk kell abban, hogy az emberi jogok minimális szintjét legalább közelítő életföltételek között éljünk hazánkban az emberek. Ebben a vonatkozásban mindenkire nézve kötelező, hogy politikai érdekei elé helyezze a társadalom érdekét. Az alábbiakban leírt feladatok elvégzése a társadalom életben maradásának föltételei. A TÖR önmagában csak egy részét tudja finanszírozni a szükséges tevékenységeknek, ezért alapítványokat kell létrehozni, és számításba kell venni azoknak az embereknek az adományait, akik szívükön viselik a magyar nemzet sorsát

59 4.11 A szegénység hatásának csökkentése A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A jelenlegi magyar helyzet legtragikusabb következménye, hogy azok az emberek, akik életüket arra építették, hogy valaki fogja a kezüket, megmondja nekik, hogy mit kell tenniük, a vadkapitalizmus könyörtelenségében talajtalanná lettek. Közülük a legszerencsétlenebbek munkanélküli, családtalan, vagyontalan és hajléktalan földönfutókká váltak. A krisztusi szeretet azt diktálja, hogy mindenek előtt rajtuk kell segíteni. A TÖR ezért létesít elsőként a központjául is szolgáló minta-településen Esély Otthon -okat, amelyek fő célja, hogy a társadalom perifériájára szorult embereknek a visszakapaszkodáshoz adjon lehetőséget. Ezeknek az otthonoknak élettereknek, munkahelyeknek, lelki-gondozóknak, szellemi- testi regenerálóknak és jövőképet adóknak kell lenniük. A Esély Otthonokat létrejöttük okának megszűnésével arányban - fokozatosan át kell venniük a család nélküli pályakezdők inkubátorának szerepét Egészségügy Azt, hogy a vadkapitalizmus számára az ember nem egyéb, mint a Falanszter egy fogaskereke, az bizonyítja legjobban, hogy a társadalom egészségügyi ellátottsága minden elképzelhető szintet alulmúló. Lelki gondozás gyakorlatilag nincs, akkor, amikor a rosszul választott életcéljukban csalódottak száma eléri a teljes lakosság 68 %-át, közülük jelentős (fél milliót meghaladó) a potenciális öngyilkosok aránya, akik egy része egyelőre csak a népesség növekedés visszatartásának legembertelenebb eszközéhez, a magzatgyilkossághoz folyamodik. Mentális gondozást a kevés számú, hibás koncepciót követő, és a kapcsolódó intézkedések hiánya miatt kilátástalan harcot folytató Munkaügyi Központok végeznek, nagyon vékonyka látszat-eredménnyel. A testi egészséggel kapcsolatban gyakorlatilag nincs preventív diagnosztizálás, a gyógyítás és a gyógyszer egyaránt megfizethetetlen, a társadalombiztosítási járulékkal (és az egész társadalombiztosítással) úgy bánnak, mint Csáki szalmájával, minden flancra, hazardírozásra jut, csak arra nem, amire eredeti funkciója szerint kellene. A nyugdíjasok helyzete a néhány tízezer kiemelt nyugdíjjal és érdemei miatt rendszeres egyéb jövedelemmel rendelkező kivételével kilátástalan. Ezen a tragikus állapoton a rendelkezésünkre álló eszközökkel csak keveset tudunk javítani. Erőnkhöz képest (és az ezen a területen különösen kritikán aluli szabályozók mellett) a következőket tudjuk tenni: A lelki segélyt mindenki számára hozzáférhetővé tudjuk tenni. Ennek egyik eszköze a TÖR szervezése és célja szerinti működése. Másik eszköz a Közösségi Hálózaton belül működő, akut esetek megoldására szolgáló lelki tanácsadás A mentális sérülések legalapvetőbb oka az 55 éves agymosással elért önazonosságtudat zavar, rosszabb esetben az önazonosság-tudat vesztés. Ezért kell a TÖR-nek mindenki számára vonzóvá és elérhetővé tenni a Közösségi Hálózaton belül megvalósuló rendezvényeket és azokat a könyv, CD, hang- vagy videokazettán megjelenő szellemi munkákat, amelyek növelik a nemzeti önazonosság-tudatot és

60 hozzásegítenek mindenkit ahhoz, hogy megismerje saját küldetését a Világmindenség fejlődésében A testi betegségek megelőzésének legjobb módja a lelki- és mentális betegségek kialakulásának megelőzése és a már meglévő betegségek hatékony gyógyítása. Ne feledjük Hippokratész intelmét: Nincs betegség, csak ami a lélekből fakad! Amíg a hatalmat nem mi gyakoroljuk, csak a már kialakult lelki- és mentális betegségek testi átterjedésének korai időszakban történő megállapítását tudjuk elvégezni, minél több mobil, szűrő jellegű diagnosztikai állomással, amelyek legalább az érrendszeri- és daganatos megbetegedések, a drogfüggőség, valamint a szexuális érintkezéssel terjedő fertőzések gyógyíthatóságának reményét megadják. (Ezek beszerzésére és az üzemeltetés támogatására WHO támogatást kell kérnünk.) Ezen kívül csak az egészséges táplálkozás- és életvitel jelentőségének tudatosítását, az alapvető élelmiszerek közül az egészségkárosító hatásúak kiszűrését, valamint az ezek fogyasztásának csökkentését eredményező felvilágosító munkát tudjuk végezni, a Közösségi Hálózaton keresztül Közbiztonság Addig, amíg a politikai és gazdasági hatalom szorosan összefonódik a bűnözéssel, addig, amíg a milliárdokat csaló, sikkasztó bankvezér nevetséges büntetésének elengedését kérő kegyelmi kérvényt az államelnök aláírja, addig, amíg a kötelezettségüket súlyosan megszegők nem veszítik el az ezzel azonos nagyságrendű jogaikat, addig, amíg az elkövető jogai erősebbek az áldozaténál, vagyis addig, ameddig nem az állampolgárok érdekeit képviseli az államhatalom, a közbiztonságban alapvető változást nem lehet elérni. Sajnos, még annak nincs meg a lehetősége a jelenlegi helyzetben, hogy a megelőzésben hatékonyan lehessen valamit tenni. Csak a bekövetkezett bűncselekmények hatásának csökkenésére tudunk intézkedéseket tenni, de azt is csak úgy, hogy bűnözők személyiségéhez fűződő jogai megsértéséért folyamatosan fel fognak bennünket jelenteni. Ezt vállalva, a lehetőség szerinti legtöbb településen riasztó-hálózatot és az ennek működtetéséhez szükséges Polgári Védelmet hozunk létre, illetve, ahol már van, ezeket támogatjuk. Itt meg kell jegyezni, hogy amennyiben a jelenlegi Polgári Védelem (vagy a más nevű, de ugyanilyen funkciót ellátó szervezet) vezetését meg nem tisztítja az oda nem való személyektől, önálló szervezetet hozunk létre Nevelés A nevelés hosszú és következetes munkát igénylő feladat. Ezért olyan stratégiát kell kidolgozni, amely szerint a most megkezdett feladatok végrehajtását szervesen folytatni kell a teljes eredmény eléréséig. A nevelés és ennek eszköze, az oktatás célja, hogy a legmegfelelőbb emberek segítségével a fiatalok megtalálják önmagukban azt az értéket, amivel küldetésük szerint Isten társai lesznek a Világmindenség fejlődésében. Ehhez mindenek előtt bölcs tudósok kellenek, akik sajnos ma még nagyon kevesen vannak, illetve befolyásuk nem érvényesül a jelenlegi neveléspolitikában (ha beszélhetünk egyáltalán neveléspolitikáról az idomításpolitika helyett). Olyan emberek képesek ezt az egész nemzet jövőjét meghatározó küldetést végezni, akik példájukkal, az őket múlhatatlanul vezérlő szeretetükkel, hivatástudatukkal nevelve tudják az ismeretanyagot átadni. A nevelők kiválasztásának és képzésének alapvető

61 változtatása politikai feladat. Mi csak azt tehetjük, hogy a működő oktatási rendszer mellett létrehozunk vagy támogatunk egy EMBERRÉ nevelő hálózatot, amely a gyermeket teljes lelki-, szellemi- és testi életre felkészítését végzi. Ezért kell az ezt a célt megvalósítani célzó ifjúsági szervezeteket és az egyházi nevelési- oktatási intézményeket támogatni (amennyiben utóbbiak levetkőzik a vezetésüktől átvett, az emberi szentháromság harmóniáját megbontó szemléletet, illetve az opportunista vonásaiktól megszabadulnak), és a Közösségi Hálózatnak az ilyen irányú tevékenységét a lehető leghatékonyabban végezni Természet- és környezetvédelem Nehéz volt kiválasztani lehetőségeink szűk korlátja között azt az öt területet, amelyen keresztül az alapvető emberi életföltételek javítását el kell kezdeni, mert ebben a szemfényvesztésben, amit a rendszerváltásnak nevezett diktatúraváltással ránk tukmáltak, minden úgy rossz, ahogy van. Az előzőekkel együtt a természet- és környezetvédelem azért lényeges, mert a károsítás ezen a területen nem lezárt dolog, hanem az emberiség ellen folyamatosan elkövetett bűncselekmény. A rendelkezésünkre álló lehetőségekkel ezen a téren a TÖR általános alapelvével kapcsolatban leírtak mellett csak két feladatot végezhetünk el: Egyrészt saját környezetünk további pusztulását igyekszünk megakadályozni. Az Érezd magad jól városodban, faludban! jelszó alatt elsősorban a következő feladatokat végezzük: közterület tisztántartása, allergiát kiváltó növények irtása, hulladék- és szemételhelyezés, emberre és környezetre ártalmas anyagok használata elleni tevékenység. Másik tevékenységünkkel egy egészséges táplálkozási- és életviteli programot indítunk el. 4.2 Az Alapítványok helye a Települési Önellátó Rendszer szolgáltatásaiban Az alapítványi célokhoz konkrét és folyamatosan végezhető tevékenységeket kell kapcsolni. a./ A tevékenységek feltételeinek megteremtéséhez a Települési Önellátó Rendszer - saját eszközeinek rendelkezésre bocsátásával, - anyagi támogatással és - tagjai körében végzett szervezőmunkával járul hozzá. b./ A tevékenységek folytatásában - üzemeltetés átvállalásával, - az üzemeltetés finanszírozásával, - a tevékenység (és az Alapítvány) reklámozásával vesz részt

62 c./ Az Alapítvány szponzorainak végzett szolgáltatások - A Települési Önellátó Rendszer Közösségi Ház programjában, és hirdetéseiben folyamatosan reklámozza az Alapítvány támogatóit. - A Települési Önellátó Rendszer az országosan, vagy területileg mérvadó partnerekkel kötött exkluzív szerződésben a partnernek az Alapítvánnyal kapcsolatos viszonyát is meghatározza. Ezek a partnerek kiemelt reklámlehetőséget kapnak a Települési Önellátó Rendszer reklámstratégiájában

63 IX. A Települési Önellátó Rendszer szervezete Titkárság Elnök Tanácsadók Tájékoztatási Fejlesztési Gazdasági Igazgatási Kereskedelmi vezérigazgató vezérigazgató vezérigazgató vezérigazgató vezérigazgató Média Rendszer Főkönyvelő Ellenőrzési Üzletkötési igazgató igazgató igazgató igazgató Média Szoftver Könyvelés Biztonsági Üzletkötési Ügyintézők fejlesztés szolgálat ügyintézők Hardver Eszköz- Belső fejlesztés gazdálkodás ellenőrzés Közösségi Bér- Személyügy Üzemeltetési igazgató elszámolás igazgató Alrendszer Pénzügy Központi igazgató Adatbank közösségi Adószakértő Jogiroda kezelés ügyintéző Alrendszer vezető Címszó fejlesztők Könyvvizsgáló karbantartás Képzési Jogi Rendszerigazgató ügyintézők gazdák Képzési ügyintézők 1. Régióközpont 7. Régióközpont igazgató igazgató 1.n Kirendeltség 7.n Kirendeltség Adatbank vezető Adatbank vezető kezelő kezelő Területi Adatbank Területi Adatbank felelősök kezelők felelősök kezelők Közösségi ház Jogtanácsos Kapcsolat ápolók Közösségi ház Jogtanácsos Kapcsolat ápolók

64 0. A Rendszerközpont - a stratégiai tervezést, A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve - a tájékoztató tevékenység koordinálását, - a számítástechnikai fejlesztéseket, - az adatátvitel koordinálását, és az adat-karbantartás egységének biztosítását, - az üzletközvetítések koordinálását, valamint - az ellenőrzések irányítását végzi. 0.1 Elnök Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a TÖR Közgyűlése gyakorolja. Tevékenységének végzése során a szakmai vezetőtestülettől, valamint a szakértőktől kap döntéselőkészítő információkat. Feladata: A szervezet általános képviselete, fejlesztési stratégiájának kidolgozása, rendszerfejlesztési koncepció meghatározása. A Közgyűlés határozata alapján jogosult külföldön TÖR leányvállalatokat alapítani, azokban a TÖR anyaszervezet képviselőjét kinevezni. 1. Tájékoztató szakterület 1.1 Tájékoztatási vezérigazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Munkáját az Elnök irányítása alatt végzi. Feladata: Irányítja és végzi a tájékoztató tevékenységet és a reklámot, a Közösségi Hálózat fejlesztési munkáit, valamint a munkatársakkal kapcsolatos képzéseket, illetve koordinálja az alrendszer-fejlesztési tevékenységet. 1.2 Médiaigazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Tájékoztatási vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Tájékoztatási vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Elkészíti a TÖR reklám stratégiai és taktikai tervét, irányítja annak megvalósulását, és közreműködik végrehajtásában. Kapcsolatot tart a reklámüzemeltető médiumokkal a reklámháló alkalmazása céljából. Koordinálja a Régióközpontok és Kirendeltségek reklám munkáját. 1.3 Közösségi igazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Tájékoztatási vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Tájékoztatási vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Elkészíti a Közösségi Hálózat fejlesztési- és üzemeltetési stratégiai és taktikai tervét, irányítja annak megvalósítását, illetve közreműködik végrehajtásában. Kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel és vállalkozásokkal, amelyek a Közösségi Hálózat üzemeltetési tevékenységének potenciális vagy tényleges partnerei. Koordinálja a Közösségi Hálózati egységeinek munkáját

65 2. Fejlesztési szakterület 2.1 Fejlesztési vezérigazgató A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Munkáját az Elnök irányítása alatt végzi. Feladata: A TÖR-t képviseli a számítástechnikai (szoftver és hardver) ügyekben. Elkészíti a szervezet számítástechnikai fejlesztési és üzemeltetési stratégiai és taktikai terveit. A számítástechnikai fejlesztést és karbantartást, valamint a rendszerek installálását és annak alkalmazását irányítja. 2.2 Rendszerigazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Fejlesztési vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Fejlesztési vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Irányítja és végzi a szoftver- és hardverfejlesztési munkákat, a rendszerinstallálást, és a hibaelhárítást. Közreműködik a Régióközpontok és Kirendeltségek számítógép kezeléssel összefüggő képzési- és betanítási munkájában. 2.3 Alrendszerigazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Fejlesztési vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Fejlesztési vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Elkészíti a megbízatása szerinti logikai alrendszer bevezetési tervét, és közreműködik a rendszerdokumentáció elkészítésében. A logikai alrendszerek bevezetésének munkáját irányítja. A logikai alrendszer üzemszerű működése során rendszergazdaként szervezi, irányítja és ellenőrzi annak bevezetését és üzemelését. A TÖR logikai alrendszerei: a/ Mezőgazdasági termékek b/ Élelmiszeripari termékek c/ Termelő gépek, berendezések és alkatrészeik d/ Híradástechnikai és szórakoztató-elektronikai eszközök és alkatrészeik e/ Háztartási elektronikai eszközök és alkatrészeik f/ Közlekedési és szállítási eszközök és alkatrészeik g/ Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyhatású anyag h/ Vegyi anyagok, papíráru i/ Bútor, lakberendezés j/ Ruha, cipő k/ Idegenforgalom, vendéglátás l/ Ingatlan m/ Szolgáltatás n/ Bányászati termékek, energiahordozók t/ Egyéb tevékenységek

66 3. Gazdasági szakterület 3.1 Gazdasági vezérigazgató A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Munkáját az Elnök irányítása alatt végzi. Feladata: A TÖR-t képviseli az adóhatóság és egészségügyi igazgatóságok, valamint a bíróságok előtt, gazdasági ügyekben, illetve egyéb szervezetekkel szemben az irányítása alá tartozó ügyekben. Elkészíti a szervezet stratégiai és taktikai terveit. Irányítja a szervezet gazdasági és pénzügyi munkáját. 3.2 Főkönyvelő A személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Gazdasági vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Gazdasági vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: A TÖR tevékenységével kapcsolatos gazdasági döntéselőkészítő feladatokat végzi. Irányítja a pénzügyi és a számviteli munkát. Elkészíti a törvényekben előírt követelményeknek megfelelően a szervezet bevallásait és mérlegét. 4. Igazgatási szakterület 4.1 Igazgatási vezérigazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Munkáját az Elnök irányítása alatt végzi. Feladata: A TÖR-t kontrolling, biztonsági és szabályzati tevékenységét szervezi és irányítja. Elkészíti a szervezet stratégiai és taktikai ellenőrzési terveit. Irányítja a szervezet személyi- és objektumvédelmi munkáját. Közreműködik a Régióközpontok és Kirendeltségek biztonsági rendszerével összefüggő képzési és betanítási munkában. 4.2 Ellenőrzési igazgató A személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatási vezérigazgató gyakorolja. Munkáját az Igazgatási vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: A TÖR ellenőrzési, biztonsági- és védelmi tevékenységét szervezi, irányítja és működteti. A működési zavarokat elemzi, és az ezekkel kapcsolatos döntéselőkészítési információkat készít az Igazgatási vezérigazgatón keresztül az Elnöknek. Irányítja és szervezi a szakterületéhez tartozó tevékenységeket. 4.3 Jogiroda vezető Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatási vezérigazgató gyakorolja. Munkáját az Igazgatási vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Képviseli a TÖR-t a nem gazdasági jellegű ügyekben a bíróság előtt. A gazdasági jellegű bírósági ügyek jogi részét elkészíti, az ügy jogi részében képviseli a szervezetet, a Gazdasági vezérigazgatóval együtt. A TÖR működését érintő jogszabályváltozásokról - a változás következtében szükséges intézkedésekre tett javaslattal - tájékoztatja az Elnököt és az illetékes vezetőket. A szervezet Szervezeti- és Működési Szabályzatát elkészíti, átvezeti azon a Közgyűlés határozatait. A szervezet szabályzatainak törvényességi felügyeletét végzi. Az üzletközvetítéssel kapcsolatos szerződésmintákat elkészíti, koordinálja és irányítja a Kirendeltségek Jogtanácsosainak munkáját

67 5. Kereskedelmi szakterület 5.1 Kereskedelmi vezérigazgató A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Munkáját az Elnök irányítása alatt végzi. Feladata: Elkészíti a TÖR kereskedelmi stratégiai és taktikai tervét, biztosítja annak végrehajtását. Irányítja az irányítása alatt működő szakterületeket. 5.2 Üzletközvetítési igazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Kereskedelmi vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Kereskedelmi vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Elkészíti a TÖR üzletközvetítési stratégiai és taktikai tervét, biztosítja annak végrehajtását, illetve közreműködik annak végrehajtásában. Kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel és vállalkozásokkal, amelyek az üzlet-kötési tevékenység potenciális vagy tényleges partnerei. Az adatbank megbízhatósági felelőse. Koordinálja a Kapcsolat-ápolók munkáját. 5.3 Üzemeltetési igazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Kereskedelmi vezérigazgató gyakorolja. Munkáját a Kereskedelmi vezérigazgató irányítása alatt végzi. Feladata: Irányítja a TÖR Adatbank üzemeltetését. Szervezi, vezeti és ellenőrzi a Kapcsolatápolók szakmai képzését és továbbképzését. Az adatbank kezelő alaprendszer üzemszerű működése során a rendszergazdák munkáját szervezi, irányítja és ellenőrzi. Közreműködik a Régióközpontok és Kirendeltségek számítógép üzemeltetésének megszervezésében és az üzemeltetés ellenőrzésében. 6. Régióközpont 6.1 Régióközpont igazgató Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Munkáját az Elnök irányítása alatt végzi. Feladata: a/ Az általa képviselt országrész - igényeit, sajátosságait érvényesítő = javaslatot ad a TÖR stratégiai tervezéshez, = taktikai tervet dolgoz ki, - területén teljes körű tájékoztatási munkát végez, - azokon a Régióközpont hatáskörébe tartozó településeken, ahol nincs Kirendeltség, ellátja a Kirendeltségvezető feladatait, - a Régióközpont hatáskörébe tartozó területen Kirendeltségeket szervez, - a Régióközpont hatáskörébe tartozó területen lévő Kirendeltségeket irányítja, munkájukat koordinálja. b/ Adatátviteli feladatait - a Régióközpont hatáskörébe tartozó területen lévő Kirendeltségek adatainak koncentrálásával és a Rendszerközponthoz továbbításával, valamint

68 - a Rendszerközpontban karbantartott adatállomány átvételével és a Kirendeltségekhez történő továbbításával végzi. 7. Kirendeltség 7.1 Kirendeltségvezető Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a területileg illetékes Régióközpont igazgató gyakorolja. Munkáját az a területileg illetékes Régióközpont igazgató irányítása alatt végzi. Feladata: a/ Az általa képviselt terület - igényeit, sajátosságait érvényesítő = javaslatot ad a Régióközpont stratégiai tervének előterjesztéséhez, = taktikai tervet dolgoz ki, - területén teljes körű tájékoztatási munkát végez, - a TÖR szolgáltatásaként = a partnerkapcsolatokat megvalósító, = adatkarbantartó és információszolgáltató, = reklámháló kezelő és információszolgáltató, = Közösségi Házat üzemeltető, = alapítványi feladatokat végez. b/ Adatátviteli tevékenységet a Régióközponton keresztül végzi. 7.2 Kapcsolatápoló Személyével kapcsolatos munkáltatói jogokat a Kirendeltségvezető gyakorolja. Munkáját a Kirendeltségvezető irányítása alatt végzi. Feladata: a/ az általa képviselt társadalomi csoport (falu, város, városrész) részére folyamatos tájékoztatást ad a TÖR céljairól és eredményeiről, a társadalmi csoport részére nyújtható karitatív szolgáltatásokról; b/ ismeretterjesztő beszélgetéseket szervez, terjeszti a TÖR ismertető- és gazdasági kiadványait; c/ folyamatosan végez társadalmi-, politikai- és gazdasági fölméréseket a társadalmi csoport adatinak aktualizálása céljából; d/ munkaköri leírása szerinti gazdasági tevékenységet végez

69 8. A szervezet- és működésfejlesztés elvei 8.1 Fokozatos szervezeti kiépülés 8.11 Az induló szervezet A TÖR indításának feltételei az alábbiak: Szervezeti: Rendszerközpont és hét Régióközpont (RK) Személyi: Tárgyi: Pénzügyi: Szakmai vezetőtestület, hét RK igazgató, ügyintéző asszisztensek 8.12 A TÖR hálózat fejlesztése A fejlesztés szakaszai: Induló számítástechnikai eszközök Központi, 7 RK-i és fejlesztő számítógépek alapszoftver, hardver fejlesztési eszközök Rendszerközponthoz: helyiség, telefonvonal, Internet, berendezési tárgyak. A személyi és tárgyi feltételek biztosításához, valamint a cégalapításhoz és a szervezet bevezetéséhez szükséges fedezet. I. szakasz: indulástól számított egy évig (365 nap) II. szakasz: a második év III. szakasz: a harmadik évtől Régióközpont-hálózat fejlesztése A Régióközpontok megalakulásakor, és mindaddig, amíg el nem érik a rentabilitási küszöböt (amikor a bevételek és kiadások kiegyenlítődnek), Kirendeltségenként is működnek. A Régióközpontok kiépülése - előzetes igényfelmérésem szerint - rendkívül dinamikusan fog történni. Az összes régióközpont az I. szakaszban alakul meg. A Régióközpontok alakulásának tervezett sorrendje: Dél-keleti Régióközpont Szegedi központtal (Csongrád-, Békés- és Bács-Kiskun megye, Jugoszlávia, Románia) Közép-keleti Régióközpont Nyíregyházi központtal (Jász-Nagykun-Szolnok-, Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Ukrajna) Észak-keleti Régióközpont Egri központtal (Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Nógrád megye, Kelet-Szlovákia) Nyugat Régióközpont (Vas-, Zala- és Győr-Moson-Sopron megye, Nyugat-Szlovákia) Szombathelyi központtal

70 Délnyugati Régióközpont A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve Pécsi központtal (Baranya-, Somogy és Tolna megye, Horvátország, Szlovénia) Közép-nyugati Régióközpont (Fejér-, Veszprém és Komárom-Esztergom megye) Budapesti Régióközpont Székesfehérvári központtal A külföldi TÖR szervezetek kiépítését, és a működés során a kapcsolattartást a fentiek szerint meghatározott Régióközpontok igazgatói végzik. A külföldi TÖR Szervezetek (önállóan vagy leányvállalatként) alapítása az Elnök feladata, a Közgyűlés határozata alapján Kirendeltség-hálózat fejlesztése Az I. szakasztól történik a Kirendeltség-hálózat kiépítése. Legnagyobb valószínűséggel az alábbi városok közül kerülnek ki az első Kirendeltségek, mint településcsoport központok: - Baja, Bácsalmás, Békéscsaba, Csongrád, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Makó, Orosháza, Szeged, Szentes Belgrád, Magyarkanizsa, Nagybecskerek, Újvidék, Szabadka Arad, Brassó, Bukarest, Marosvásárhely, Temesvár - Debrecen, Jászberény, Karcag, Kunszentmiklós, Nyíregyháza, Szolnok Kijev, Lemberg, Munkács - Gyöngyös, Hatvan, Miskolc, Salgótarján Kassa - Csorna, Győr, Keszthely, Kőszeg, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Sárvár, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg Léva, Pozsony - Balatonfenyves, Dombóvár, Kaposvár, Enying, Marcali, Pécs, Sárvár, Siófok, Szekszárd Ljubljana, Zágráb - Balatonfüred, Gödöllő, Esztergom, Érd, Székesfehérvár, Pápa, Tapolca, Tatabánya, Vác, Veszprém A fenti településeken van olyan személy, akivel a piackutatás során tárgyalásokat folytattam. A fentiek azt is mutatják, hogy a Kirendeltségek és a Régióközpontok iránti fogadókészség a környező országokban is biztosított

71 X. A TÖR pénzügyi terve 1. A TÖR pénzügyi tervének összefoglalása (Az adatok 1000 forintban szerepelnek) 1.év 2. év 3. év 4. év 5. év 0. Induló tőke/áthozott eredmény Árbevétel: 1.1 Exkluzív szerződés díj Tagsági díj Árusor díj Lekérési díj Üzletközvetítési díj Adatbank árbevétel összesen: ( ) Reklámháló árbevétel Közösségi tagsági díj Árbevétel összesen: ( ) Költségek és ráfordítások 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Bérköltségek és járulékai Amortizáció Reklám Egyéb szolgáltatás és bérleti díj Közösségi szolgáltatások Költségek összesen ( ) Beruházás Adózás előtti eredmény ( ) Alapítvány Adó előtti nyereség Nyereségadó Adózott nyereség Az alapítványoknak átadott összeg a TÖR alapítványok támogatására szolgál

72 2. A TÖR általános és forgalmi adatainak összefoglalása 1.év 2. év 3. év 4. év 5. év Régióközpontok Kirendeltségek Közösségi házak Partnerszám új Partnerszám összes Árusorszám Összes árusor Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges új Közösségi tag egyéni új Közösségi tag céges összes Közösségi tag egyéni összes Exkluzív partnerek száma Összes létszám A forgalmi adatok számításának módja a kapcsolatápoló tevékenység- és érdekeltségleírásánál szerepelnek. 3. A TÖR beruházási adatainak összefoglalása Számítógép központ Számítógép Régióközpont Számítógép Kirendeltség Laptop Számítógép összes Ingatlan beruházás Irodabútor Ügyviteli gépek Személygépkocsik Közvetítő beruházások Kapcsolatápoló felszerelése Beruházás összesen A számítástechnikai eszközök az online adatbanki forgalom megvalósítására szolgálnak, műholdon keresztül bonyolított forgalommal. A laptopok a kapcsolatápolók munkaeszközei. A TÖR ingatlanai, bútorai és egyéb berendezési tárgyai az irányítás, a Közösségi Ház hálózat és a közvetítés tárgyi feltételeit biztosítják. A vezetők és a kapcsolatápolók tevékenységük ellátásához laptop, személygépkocsi és személyes felszerelés (munkaruha, szükséges tárgyakkal felszerelt táska) támogatást kapnak

73 4. A TÖR részletező pénzügyi terve A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve A TÖR pénzügyi terve a teljes szervezetet egységesen átfogó érdekeltségi rendszeren keresztül valósul meg. A kapcsolatápoló a Szent Korona Önszervező Csoportja operatív munkatársa. Tevékenysége határozza meg a TÖR működésének hatékonyságát, ezért kiemelt fontosságú a szervezet életében. Tevékenységének minőségét meghatározza annak a Kirendeltségnek, amelyikhez tartozik a támogató, segítő, kiszolgáló munkája. Az, hogy a Kirendeltség hogyan támogatja a kapcsolatápolót, annak a függvénye, hogy a Régióközpont milyen feltételeket biztosít a Kirendeltség és azon keresztül a kapcsolatápoló számára. A Régióközpont által biztosított lehetőségeket viszont behatárolja a TÖR Központ koordináló, szervező és irányító munkája. Ez a hierarchikus egymásraépülés mutatkozik meg a TÖR érdekeltségi rendszerében. Erre szolgál az átadott eredmény fogalma. A kapcsolatápoló által termelt árbevételből az átadott eredmény a jutalékkal és a költségtérítéssel csökkentett összeg, amely a kapcsolatápoló jövedelme. A Kirendeltségnél a kapcsolatápolók által átadott eredmény egy része szolgál a kirendeltség üzemeltetésére (bér, költségek) és az ezzel csökkentett összeg lesz a Régióközpontnak átadott eredmény. A Régióközpont ugyanilyen módon a hozzá tartozó Kirendeltségektől átvett eredményből fedezi költségeit és az ezzel csökkentett összeg lesz a Központnak átadott eredmény. Az egyes szervezeti egységek kiadásait és dolgozók jövedelmét az általuk megtermelt árbevételhez kapcsolódó normarendszer határozza meg

74 4.1 Egy kapcsolatápoló 1. évének részletes érdekeltsége 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Regisztrált (új) partner Összes partner Árusor db Üzletközvetítés 1. Ft Üzletközvetítés 2. Ft Üzletközvetítés 3. Ft Reklám db Közösségi tagság új ebből: céges egyéni Összes közösségi tagság ebből: céges egyéni Árbevétel: Regisztráció Árusor Üzletközvetítés Üzletközvetítés Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagság céges egyéni Összesen Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Jutalék: Regisztráció Árusor Üzletközvetítés Üzletközvetítés Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagság céges egyéni Összesen Alapbér Összes jövedelem

75 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Összesen Regisztrált (új) partner Összes partner Árusor db Üzletközvetítés 1. Ft Üzletközvetítés 2. Ft Üzletközvetítés 3. Ft Reklám db Közösségi tagság új ebből: céges egyéni Összes közösségi tagság ebből: céges egyéni Árbevétel: Regisztráció Árusor Üzletközvetítés Üzletközvetítés Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagság céges egyéni Összesen Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Jutalék: Regisztráció Árusor Üzletközvetítés Üzletközvetítés Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagság céges egyéni Összesen Alapbér Összes jövedelem

76 4.2 Egy Kirendeltség 1. évének részletes érdekeltsége 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Alapadatok: Partnerszám (új) Összes partnerszám: Árusor szám Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges (új) Közösségi tag egyéni (új) Összes céges közösségi tag Összes egyéni közösségi tag Létszám adatok: Kirendeltségvezető Kapcsolatápoló Adatbank kezelő Jogtanácsos Közösségi személyzet Összesen Árbevétel kapcsolatápolók Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Lekérdezés: Összes árbevétel: Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelem alap Jövedelem Alapbér és jutalék Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Jövedelem Kirendeltségvezető Kapcsolatápolók Adatbank kezelők Jogtanácsos Közösségi személyzet Átadott eredmény: Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Lekérdezés:

77 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Összesen Alapadatok: Partnerszám (új) Összes partnerszám: Árusor szám Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges (új) Közösségi tag egyéni (új) Összes céges közösségi tag Összes egyéni közösségi tag Létszám adatok: Átlag Kirendeltségvezető Kapcsolatápoló Adatbank kezelő Jogtanácsos Közösségi személyzet Összesen Árbevétel kapcsolatápolók Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Lekérdezés: Összes árbevétel: Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelem alap Jövedelem Alapbér és jutalék Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Jövedelem Kirendeltségvezető Kapcsolatápolók Adatbank kezelők Jogtanácsos Közösségi személyzet Átadott eredmény: Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Lekérdezés:

78 4.3 Egy Régióközpont 1. évének részletes érdekeltsége 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Alapadatok Kirendeltségek száma Közösségi házak száma Új partnerszám Összes partner Árusorszám Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges (új) Közösségi tag egyéni (új) Közösségi tag céges összesen Közösségi tag egyéni összesen Létszám adatok Régióközpont igazgató Adatbank kezelő Adminisztrátor Összes létszám Átvett eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelemalap Jövedelem Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Jövedelem Régióközpont igazgató Adatbank kezelők Területfejlesztők Átadott eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Régióközpont jövedelme

79 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Összesen Alapadatok Kirendeltségek száma Közösségi házak száma Új partnerszám Összes partner Árusorszám Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges (új) Közösségi tag egyéni (új) Közösségi tag céges összesen Közösségi tag egyéni összesen Létszám adatok Átlag Régióközpont igazgató Adatbank kezelő Adminisztrátor Összes létszám Átvett eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelemalap Jövedelem Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Jövedelem Régióközpont igazgató Adatbank kezelők Területfejlesztők Átadott eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Régióközpont jövedelme

80 4.4 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 1 6 hónap 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Alapadatok Régióközpontok Kirendeltségek Közösségi házak Partnerszám új Partnerszám összes Árusorszám Összes árusor Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges új Közösségi tag egyéni új Közösségi tag céges összes Közösségi tag egyéni összes Exkluzív partnerek (új) Létszám adatok Törzs Elnök Vezetősegítő Összesen Tájékoztatási szakterület Tájékoztatási vezérigazgató Médiaigazgató Média ügyintéző Közösségi igazgató Központi közösségi ügyintéző Képzési igazgató Képzési ügyintéző Összesen Fejesztési szakterület Fejlesztési vezérigazgató Rendszerigazgató Fejlesztők Alrendszer igazgató Alrendszer fejlesztők Összesen Gazdasági szakterület Gazdasági vezérigazgató Főkönyvelő Adószakértő Könyvvizsgáló Könyvelő Eszközgazdálkodó Bérelszámoló Pénzügyi előadó Összesen Igazgatási szakterület Igazgatási vezérigazgató Ellenőrzési igazgató Biztonsági szolg Belső ellenőr Személyügyi ügyintéző Jogiroda vezető Jogi ügyintéző Vezetősegítő Összesen

81 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 1 6 hónap 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Kereskedelmi szakterület Kereskedelmi vezérigazgató Üzletkötési igazgató Üzletkötési ügyintéző Üzemeltetési igazgató Adatbank kezelő Címszókarbantartó Rendszergazdák Összesen Központ összes létszám Kirendeltség létszám Régióközpont létszám Összes létszám Átvett eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Exkluzív szerződések Összes eredmény Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelem alap Jövedelem Ebből exkluzív jutalék Súlyképzési alap Összes jövedelempont Súly Ft-ban Törzs Tájékoztatási szakterület Fejlesztési szakterület Gazdasági szakterület Igazgatási szakterület Kereskedelmi szakterület Jövedelem alakulása Törzs Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Elnök Vezetősegítők

82 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 1 6 hónap 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Tájékoztatási szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Tájékoztatási vezérigazgató Médiaigazgató Média ügyintéző Közösségi igazgató Központi közösségi ügyintéző Képzési igazgató Képzési ügyintéző Fejlesztési szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Fejlesztési vezérigazgató Rendszerigazgató Fejlesztők Alrendszer igazgató Alrendszer fejlesztők Gazdasági szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Gazdasági vezérigazgató Főkönyvelő Adószakértő Könyvvizsgáló Könyvelő Eszközgazdálkodó Bérelszámolás Pénzügyi előadók Igazgatási szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Igazgatási vezérigazgató Ellenőrzési igazgató Biztonsági szolgálat Belső ellenőr Személyügyi ügyintéző Jogiroda vezető Jogi ügyintézők Vezetősegítők

83 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 1 6 hónap 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó Kereskedelmi szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Kereskedelmi vezérigazgató Üzletkötési igazgató Üzletkötési ügyintéző Üzemeltetési igazgató Adatbank kezelő Címszókarbantartó Rendszergazda Vezetősegítők Központ összes jövedelem Költségek utáni eredmény Jövedelem összesen Központ összes jövedelem Kirendeltségek jövedelme Régióközpontok jövedelme Összes jövedelem Jövedelmek közterhe Átlagbér

84 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 7 12 hónap 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Összesen Alapadatok Régióközpontok Kirendeltségek Közösségi házak Partnerszám új Partnerszám összes Árusorszám Összes árusor Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges új Közösségi tag egyéni új Közösségi tag céges összes Közösségi tag egyéni összes Exkluzív partnerek (új) Létszám adatok Törzs Átlag Elnök Vezetősegítő Összesen Tájékoztatási szakterület Tájékoztatási vezérigazgató Médiaigazgató Média ügyintéző Közösségi igazgató Központi közösségi ügyintéző Képzési igazgató Képzési ügyintéző Összesen Fejesztési szakterület Fejlesztési vezérigazgató Rendszerigazgató Fejlesztők Alrendszer igazgató Alrendszer fejlesztők Összesen Gazdasági szakterület Gazdasági vezérigazgató Főkönyvelő Adószakértő Könyvvizsgáló Könyvelő Eszközgazdálkodó Bérelszámoló Pénzügyi előadó Összesen Igazgatási szakterület Igazgatási vezérigazgató Ellenőrzési igazgató Biztonsági szolg Belső ellenőr Személyügyi ügyintéző Jogiroda vezető Jogi ügyintéző Vezetősegítő Összesen

85 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 7 12 hónap 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Összesen Kereskedelmi szakterület Kereskedelmi vezérigazgató Üzletkötési igazgató Üzletkötési ügyintéző Üzemeltetési igazgató Adatbank kezelő Címszókarbantartó Rendszergazdák Összesen Központ összes létszám Kirendeltség létszám Régióközpont létszám Összes létszám Átvett eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Exkluzív szerződések Összes eredmény Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelem alap Jövedelem Ebből exkluzív jutalék Súlyképzési alap Összes jövedelempont Súly Ft-ban Törzs Tájékoztatási szakterület Fejlesztési szakterület Gazdasági szakterület Igazgatási szakterület Kereskedelmi szakterület Jövedelem alakulása Törzs Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Elnök Vezetősegítők

86 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 7 12 hónap 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Összesen Tájékoztatási szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Tájékoztatási vezérigazgató Médiaigazgató Média ügyintéző Közösségi igazgató Központi közösségi ügyintéző Képzési igazgató Képzési ügyintéző Fejlesztési szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Fejlesztési vezérigazgató Rendszerigazgató Fejlesztők Alrendszer igazgató Alrendszer fejlesztők Gazdasági szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Gazdasági vezérigazgató Főkönyvelő Adószakértő Könyvvizsgáló Könyvelő Eszközgazdálkodó Bérelszámolás Pénzügyi előadók Igazgatási szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Igazgatási vezérigazgató Ellenőrzési igazgató Biztonsági szolgálat Belső ellenőr Személyügyi ügyintéző Jogiroda vezető Jogi ügyintézők Vezetősegítők

87 Az Országos Központ 1. évének részletes érdekeltsége 7 12 hónap Kereskedelmi szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Kereskedelmi vezérigazgató Üzletkötési igazgató Üzletkötési ügyintéző Üzemeltetési igazgató Adatbank kezelő Címszókarbantartó Rendszergazda Vezetősegítők Központ összes jövedelem Költségek utáni eredmény Jövedelem összesen Központ összes jövedelem Kirendeltségek jövedelme Régióközpontok jövedelme Összes jövedelem Jövedelmek közterhe Átlagbér

88 4.5 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása 0 3. hó 0. hó 1. hó 2. hó 3. hó Induló tőke/áthozott nyereség Árbevétel Adatbank árbevétel 1.1 Exkluzív szerződés Tagsági díj Árusor díj Lekérés Üzletközvetítés Adatbank árbevétel összesen Egyéb árbevétel 1.6 Reklámháló Közösségi tagsági díj Egyéb árbevétel összesen Összes bevétel Költségek 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Központi irodaszer Régióközpont irodaszer Kirendeltség irodaszer Formaruha Központ Formaruha Régióközpont Formaruha Kirendeltség Kapcsolatápoló táska Kirendeltség Energia Központ Energia Régióközpont Energia Kirendeltség Telefondíj központ Telefondíj Régióközpont Telefondíj Kirendeltség Anyag- és anyag jellegű költség Bérköltség és járulékai 2.21 Központ Régióközpont Kirendeltség Bérjárulékok Bérköltség és járulékai összesen Amortizáció 2.31 Központ számítógép Régióközpont számítógép Kirendeltség számítógép Irodabútor Ügyviteli gépek Gépkocsi Ingatlan beruházások Közvetítő beruházások Amortizáció összesen

89 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása 0 3. hó 0. hó 1. hó 2. hó 3. hó 2.4 Reklám 2.41 Központ Régióközpont Kirendeltség Reklámháló költség Reklám összesen Egyéb szolgáltatás és bérleti díj 2.51 Központ Régióközpont Kirendeltség Egyéb szolgáltatás és bérleti díj összesen Közösségi szolgáltatások Költségek összesen Beruházás Számítógép központ Számítógép Régióközpont Számítógép Kirendeltség Laptop Számítógép összes Ingatlan beruházás Irodabútor Ügyviteli gépek Személygépkocsik Közvetítő beruházások Kapcsolatápoló felszerelése Beruházás összesen Kiadás összesen Havi záróegyenleg

90 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása 4 7. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó Induló tőke/áthozott nyereség Árbevétel Adatbank árbevétel 1.1 Exkluzív szerződés Tagsági díj Árusor díj Lekérés Üzletközvetítés Adatbank árbevétel összesen Egyéb árbevétel 1.6 Reklámháló Közösségi tagsági díj Egyéb árbevétel összesen Összes bevétel Költségek 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Központi irodaszer Régióközpont irodaszer Kirendeltség irodaszer Formaruha Központ Formaruha Régióközpont Formaruha Kirendeltség Kapcsolatápoló táska Kirendeltség Energia Központ Energia Régióközpont Energia Kirendeltség Telefondíj központ Telefondíj Régióközpont Telefondíj Kirendeltség Anyag- és anyag jellegű költség Bérköltség és járulékai 2.21 Központ Régióközpont Kirendeltség Bérjárulékok Bérköltség és járulékai összesen Amortizáció 2.31 Központ számítógép Régióközpont számítógép Kirendeltség számítógép Irodabútor Ügyviteli gépek Gépkocsi Ingatlan beruházások Közvetítő beruházások Amortizáció összesen

91 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása 4 7. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 2.4 Reklám 2.41 Központ Régióközpont Kirendeltség Reklámháló költség Reklám összesen Egyéb szolgáltatás és bérleti díj 2.51 Központ Régióközpont Kirendeltség Egyéb szolgáltatás és bérleti díj összesen Közösségi szolgáltatások Költségek összesen Beruházás Számítógép központ Számítógép Régióközpont Számítógép Kirendeltség Laptop Számítógép összes Ingatlan beruházás Irodabútor Ügyviteli gépek Személygépkocsik Közvetítő beruházások Kapcsolatápoló felszerelése Beruházás összesen Kiadás összesen Havi záróegyenleg

92 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása hó 8. hó 9. hó 10. hó Induló tőke/áthozott nyereség Árbevétel Adatbank árbevétel 1.1 Exkluzív szerződés Tagsági díj Árusor díj Lekérés Üzletközvetítés Adatbank árbevétel összesen Egyéb árbevétel 1.6 Reklámháló Közösségi tagsági díj Egyéb árbevétel összesen Összes bevétel Költségek 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Központi irodaszer Régióközpont irodaszer Kirendeltség irodaszer Formaruha Központ Formaruha Régióközpont Formaruha Kirendeltség Kapcsolatápoló táska Kirendeltség Energia Központ Energia Régióközpont Energia Kirendeltség Telefondíj központ Telefondíj Régióközpont Telefondíj Kirendeltség Anyag- és anyag jellegű költség Bérköltség és járulékai 2.21 Központ Régióközpont Kirendeltség Bérjárulékok Bérköltség és járulékai összesen Amortizáció 2.31 Központ számítógép Régióközpont számítógép Kirendeltség számítógép Irodabútor Ügyviteli gépek Gépkocsi Ingatlan beruházások Közvetítő beruházások Amortizáció összesen

93 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása hó 8. hó 9. hó 10. hó 2.4 Reklám 2.41 Központ Régióközpont Kirendeltség Reklámháló költség Reklám összesen Egyéb szolgáltatás és bérleti díj 2.51 Központ Régióközpont Kirendeltség Egyéb szolgáltatás és bérleti díj összesen Közösségi szolgáltatások Költségek összesen Beruházás Számítógép központ Számítógép Régióközpont Számítógép Kirendeltség Laptop Számítógép összes Ingatlan beruházás Irodabútor Ügyviteli gépek Személygépkocsik Közvetítő beruházások Kapcsolatápoló felszerelése Beruházás összesen Kiadás összesen Havi záróegyenleg

94 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása hó 11. hó 12. hó Össz. Induló tőke/áthozott nyereség Árbevétel Adatbank árbevétel 1.1 Exkluzív szerződés Tagsági díj Árusor díj Lekérés Üzletközvetítés Adatbank árbevétel összesen Egyéb árbevétel 1.6 Reklámháló Közösségi tagsági díj Egyéb árbevétel összesen Összes bevétel Költségek 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Központi irodaszer Régióközpont irodaszer Kirendeltség irodaszer Formaruha Központ Formaruha Régióközpont Formaruha Kirendeltség Kapcsolatápoló táska Kirendeltség Energia Központ Energia Régióközpont Energia Kirendeltség Telefondíj központ Telefondíj Régióközpont Telefondíj Kirendeltség Anyag- és anyag jellegű költség Bérköltség és járulékai 2.21 Központ Régióközpont Kirendeltség Bérjárulékok Bérköltség és járulékai összesen Amortizáció 2.31 Központ számítógép Régióközpont számítógép Kirendeltség számítógép Irodabútor Ügyviteli gépek Gépkocsi Ingatlan beruházások Közvetítő beruházások Amortizáció összesen

95 A TÖR 1. évének pénzügyi adatainak összefoglalása hó 11. hó 12. hó Össz. 2.4 Reklám 2.41 Központ Régióközpont Kirendeltség Reklámháló költség Reklám összesen Egyéb szolgáltatás és bérleti díj 2.51 Központ Régióközpont Kirendeltség Egyéb szolgáltatás és bérleti díj összesen Közösségi szolgáltatások Költségek összesen Beruházás Számítógép központ Számítógép Régióközpont Számítógép Kirendeltség Laptop Számítógép összes Ingatlan beruházás Irodabútor Ügyviteli gépek Személygépkocsik Közvetítő beruházások Kapcsolatápoló felszerelése Beruházás összesen Kiadás összesen Havi záróegyenleg

96 5. A pénzügyi terv összesítése 5.1 Egy kapcsolatápoló érdekeltsége A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Regisztrált (új) partner Összes partner: Árusor db Üzletközvetítés 1. Ft Üzletközvetítés 2. Ft Üzletközvetítés 3. Ft Reklám db Közösségi tagság új Ebből: céges egyéni Összes Közösségi tagság: Ebből: céges egyéni Árbevétel: Regisztráció Árusor Üzletközvetítés Üzletközvetítés Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagság cég egyéni Összesen: Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám Közösségi tagsági díj Jutalék: Regisztráció Árusor Üzletközvetítés Üzletközvetítés Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagság cég egyéni Összesen: Alapbér: Összes jövedelem:

97 5.2 Egy Kirendeltség érdekeltsége A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Alapadatok: Partnerszám (új) Összes partnerszám: Árusor szám Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges (új) Közösségi tag egyéni (új) Összes céges közösségi tag Összes egyéni közösségi tag Létszám adatok: Kirendeltségvezető Kapcsolatápoló Adatbank kezelő Adminisztrátor Közösségi személyzet Összesen Árbevétel kapcsolatápolók Ebből: regisztráció Árusor Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagsági díj Bevétel lekérdezés Összes árbevétel Rendszeres költség Irodabérlet: Telefondíj: Energia, takarítás: Irodaszerek: Gépkocsihasználat: Reklám: Egyéb (tartalék): Összesen: Jövedelem alap: Jövedelem: Alapbér és jutalék: Teljesítményarányos: Összes jövedelempont: Jövedelempont/forint: Felhasznált jövedelemalap: Jövedelem: Kirendeltségvezető Kapcsolatápolók Adatbank kezelők Jogtanácsos Közösségi személyzet Átadott eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj Lekérdezés

98 5.3 Egy Régióközpont érdekeltsége A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Alapadatok Kirendeltségek száma Közösségi házak száma Új partnerszám Összes partner Árusorszám Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges (új) Közösségi tag egyéni (új) Közösségi tag céges összesen Közösségi tag egyéni összesen Létszám adatok Régióközpont igazgató Adatbank kezelő Adminisztrátor Összes létszám Átvett eredmény Ebből: regisztráció Árusor Üzletközvetítés Reklám Közösségi tagsági díj Lekérdezés Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelemalap Jövedelem Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Jövedelem Régióközpont igazgató Adatbank kezelők Területfejlesztők Átadott eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Régióközpont jövedelme

99 5.4 Az Országos központ és a vállalkozás teljes érdekeltsége 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Alapadatok Régióközpontok Kirendeltségek Közösségi házak Partnerszám új Partnerszám összes Árusorszám Összes árusor Üzletközvetítés értéke eft Reklám db Közösségi tag céges új Közösségi tag egyéni új Közösségi tag céges összes Közösségi tag egyéni összes Exkluzív partnerek (új) Létszám adatok: Törzs Elnök Vezetősegítő Összesen: Tájékoztatási szakterület Tájékoztatási vezérigazgató Médiaigazgató Média ügyintéző Közösségi igazgató Központi közösségi ügyintéző Képzési igazgató Képzési ügyintéző Összesen Fejlesztési szakterület Fejlesztési vezérigazgató Rendszerigazgató Fejlesztők Alrendszer igazgató Alrendszer fejlesztők Összesen Gazdasági szakterület Gazdasági vezérigazgató Főkönyvelő Adószakértő Könyvvizsgáló Könyvelő Eszközgazdálkodó Bérelszámoló Pénzügyi előadó Összesen Igazgatási szakterület Igazgatási vezérigazgató Ellenőrzési igazgató Biztonsági szolgálat Belső ellenőr Személyügyi ügyintéző Jogiroda vezető

100 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Jogi ügyintéző Vezetősegítő Összesen Kereskedelmi szakterület Kereskedelmi vezérigazgató Üzletkötési igazgató Üzletkötési ügyintéző Üzemeltetési igazgató Adatbank kezelő Címszókarbantartó Rendszergazdák Összesen Központ összes létszám Kirendeltség létszám Régióközpont létszám Összes létszám Átvett eredmény Ebből: regisztráció árusor üzletközvetítés reklám közösségi tagsági díj lekérdezés Exkluzív szerződések Összes eredmény Rendszeres költség Irodabérlet Telefondíj Energia, takarítás Irodaszerek Gépkocsihasználat Reklám Egyéb (tartalék) Összesen Jövedelem alap Jövedelem Ebből exkluzív jutalék Súlyképzési alap Összes jövedelempont Súly Ft-ban Törzs Tájékoztatási szakterület Fejlesztési szakterület Gazdasági szakterület Igazgatási szakterület Kereskedelmi szakterület Jövedelem alakulása Törzs Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Elnök Vezetősegítők

101 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Tájékoztatási üzletág Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Tájékoztatási vezérigazgató Médiaigazgató Média ügyintéző Közösségi igazgató Központi közösségi ügyintéző Képzési igazgató Képzési ügyintéző Fejlesztési üzletág Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Fejlesztési vezérigazgató Rendszerigazgató Fejlesztők Alrendszer igazgató Alrendszer fejlesztők Gazdasági üzletág Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Gazdasági vezérigazgató Főkönyvelő Adószakértő Könyvvizsgáló Könyvelő Eszközgazdálkodó Bérelszámolás Pénzügyi előadók Igazgatási szakterület Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Igazgatási vezérigazgató Ellenőrzési igazgató Biztonsági szolgálat Belső ellenőr Személyügyi ügyintéző Jogiroda vezető Jogi ügyintézők Vezetősegítők Kereskedelmi szakterület

102 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Jövedelem alap Alapbér Teljesítményarányos Összes jövedelempont Jövedelempont/forint Felhasznált jövedelemalap Kereskedelmi vezérigazgató Üzletkötési igazgató Üzletkötési ügyintéző Üzemeltetési igazgató Adatbank kezelő Címszókarbantartó Rendszergazda Vezetősegítők Központ összes jövedelem Költségek utáni eredmény Jövedelem összesen Központ összes jövedelem Kirendeltségek jövedelme Régióközpontok jövedelme Összes jövedelem Jövedelmek közterhe Átlagbér/hó

103 5.5 A TÖR részletes pénzügyi forgalma A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Induló tőke/áthozott nyereség Árbevétel Adatbank árbevétel 1.1 Exkluzív szerződés Tagsági díj Árusor díj Lekérés Üzletközvetítés Adatbank árbevétel összesen Egyéb árbevétel 1.6 Reklámháló Közösségi tagsági díj Egyéb árbevétel összesen Összes bevétel Költségek 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Központi irodaszer Régióközpont irodaszer Kirendeltség irodaszer Formaruha Központ Formaruha Régióközpont Formaruha Kirendeltség Kapcsolatápoló táska Kirendeltség Energia Központ Energia Régióközpont Energia Kirendeltség Telefondíj központ Telefondíj Régióközpont Telefondíj Kirendeltség Anyag- és anyag jellegű költség összesen Bérköltség és járulékai 2.21 Központ Régióközpont Kirendeltség Bérjárulékok Bérköltség és járulékai összesen Amortizáció 2.31 Központ számítógép Régióközpont számítógép Kirendeltség számítógép Irodabútor Ügyviteli gépek Gépkocsi Ingatlan beruházások 2.38 Közvetítő beruházások Amortizáció összesen Reklám 2.41 Központ Régióközpont Kirendeltség Reklámháló költség Reklám összesen

104 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 2.5 Egyéb szolgáltatás és bérleti díj 2.51 Központ Régióközpont Kirendeltség Egyéb szolgáltatás és bérleti díj összesen Közösségi szolgáltatások Költségek összesen Beruházás Számítógép Központ Számítógép Régióközpont Számítógép Kirendeltség Laptop Számítógép összes Ingatlan beruházás Irodabútor Ügyviteli gépek Személygépkocsik Közvetítő beruházások Kapcsolatápoló felszerelése Beruházás összesen Kiadás összesen Havi záróegyenleg Alapítvány Adó előtti nyereség Nyereségadó Adózott nyereség

105 5.6 A TÖR összesített pénzügyi forgalma A Települési Önellátó Rendszer üzleti terve 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 0. Induló tőke/áthozott eredmény Árbevétel: 1.1 Exkluzív szerződés díj Tagsági díj Árusor díj Lekérési díj Üzletközvetítési díj Adatbank árbevétel összesen: ( ) Reklámháló árbevétel Közösségi tagsági díj Árbevétel összesen: ( ) Költségek és ráfordítások 2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek Bérköltségek és járulékai Amortizáció Reklám Egyéb szolg. és bérleti díj Közösségi szolgáltatások Költségek összesen ( ) Beruházás Adózás előtti eredmény ( ) Alapítvány Adó előtti nyereség Nyereségadó Adózott nyereség