Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során

Átírás

1 Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során Készítette: Kövi Réka Környezettan hallgató

2 Bevezetés Magyarország erdőtalajainak közel 60 %-a savanyú kémhatású. Okai: éghajlati tényezők, talajképző kőzet, domborzati és hidrológiai viszonyok, emberi hatások, ipari- és környezeti tényezők, műtrágyázás, betakarított terméssel kivont Ca hatása. Javításra szoruló mezőgazdasági terület mintegy 2,8 millió ha. (2,2 millió ha savanyú)

3 Talajjavítás A melioráció célja a kedvezőtlen tényezők megváltoztatása, termékenység növelése, káros folyamatok hatásának csökkentése. Kezelések elsődleges célja: az (erdei) ökoszisztémák hosszú távú fenntartása. Növényi eredetű javítóanyag: fahamu, csak olyan fából, amelyet a kivágás után kémiai anyagokkal nem kezeltek.

4 Fahamuval történő kezelés Hamutartalom: a biomassza elégetése után visszamaradó ásványi eredetű anyagok összessége. Fő összetevők: Kalcium, Kálium, Magnézium vegyületei Lombos fák hamutartalma magasabb, mint a fenyőféléké.

5 Kísérleti terület kijelölése, alkalmazott kezelés Debrecen 294 J erdőrészlet

6 Akácfa elemtartalma elemkoncentráció a fahamuban (mg kg -1 ) esszenciális tápelemek potenciálisan toxikus elemek Ca Mg P Fe Mn Cu Zn Al Cr Ni Pb ± ± ± ± ± ,7 ± 2,9 96,61 ± 2, ± 150 3,3 ± 0,07 40,76 ± 1,2 30,38 ± 0,97

7 A kísérleti erdőterület talajának ph változása

8 Gyűjtés és feldolgozás módja Gyűjtés: Mintavevő hengerrel a talaj felső 8 cm-éből gyűjtöttem mintát. Talajlakó állatok kinyerése: Balogh-Loksa féle papírtölcséres futtató

9 Gyűjtés és feldolgozás módja Kisózás: Tömény konyhasóoldattal lehet elválasztani az állatokat a talajszemcséktől, könnyebb fajsúlyuknál fogva az állatok összegyűlnek az oldat tetején.

10 Indikátor szerep lehetősége Növekvő környezeti stresszhatások miatt szükségessé válik bioindikátor fajok keresése. Tömeges jelenlét teljes hiány Rendellenes viselkedés Talajökológiai vizsgálatokban leggyakrabban ugróvillásokat választanak.

11 A kiválasztott állatcsoport Collembolák jelentősége a talajban Rothadó-korhadó anyagot fogyasztanak Szerves anyagok lebontása, ásványi anyagok mineralizációja 1m 2 területen átlagosan 183 g humuszt termelnek évente. Fizikai és kémiai jellemzésre kiválóan alkalmazhatóak

12 Összesítő táblázat

13 Eredmények és következtetések Orchesella multifasciata A gyűjtött fajok rendszertani áttekintése (Collembola) ENTOMOBRYOMORPHA ISOTOMIDAE Isotoma sp. (Bourlet, 1839) Parisotoma sp. (Bagnall, 1940) Parisotoma notabilis (Schaeffer, 1896) ENTOMOBRYIDAE Entomobrya sp. (Rondani, 1861) Lepidocyrtus sp. (Bourlet, 1839) Orchesella sp. (Templeton, 1835) Orchesella multifasciata (Stscherbakow, 1898) PODUROMORPHA TULLBERGIIDAE Mesaphorura sp.(borner, 1901) HYPOGASTRURIDAE Hypogastrura sp. (Bourlet, 1839) SYMPHYPLEONA KATIANNIDAE Sminthurinus sp. (Borner, 1901)

14 Orchesella sp.

15 Collembola fajok

16 Acari fajok

17 A mintákban megtalált további fajok Hymenoptera/Formicidae Hymenoptera/Apoidea Parisotoma notabilis

18 Eredmények és következtetések A gyűjtött fajok össz. egyedszáma (db) ill. a Collembolák részaránya (%) október 20. Össz. egyedszám (db) Collembolák részaránya (%) április 5. Össz. egyedszám (db) Collembolák részaránya (%) Kontroll ,4 Kontroll tonna/ha 78 61,5 1 tonna/ha 14 64,3 5 tonna/ha ,8 5 tonna/ha 27 48,1

19 Következtetések A kezelés kedvezően hatott a növények fiziológiai mutatóira. Mezofaunára gyakorolt hatása kedvezőtlenebb kevés faj, alacsony egyedszám Okai: koraiء mintavétel (elhúzódó hideg) esetlegesء gomba biomassza változás aء telepített erdők diverzitása elmarad a természetközeli erdőállományok faunájától Nem jelenthető ki az egyértelmű káros hatás, ahogy egy korábbi meszezési kísérlet esetében nagyobb dózis A vizsgált területek közötti különbség nem szignifikáns további vizsgálat!

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!