PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
|
|
- Erika Balázs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu 2 Debreceni Egyetem, AGTC, MÉK, Agrokémiai és Talajtani Intézet Összefoglalás A növénytáplálás szakirodalmából jól ismert, hogy a növényeknél egyes tápelemek módosíthatják, segíthetik, vagy gátolhatják más tápelemek felvételét és hasznosulását. Tipikus példa erre a kálium, kalcium és magnézium egymásra gyakorolt hatása. A jelenség alaposabb tanulmányozására és a kezelések hatásának kvantitatív leírására háromtényezős tenyészedény-kísérleteket végeztünk. A kísérlet beállítását Box és Wilson vegyipari célokra kidolgozott kísérlettervezési módszerét alkalmaztuk. Ennek megfelelően a kezelésszinteket kvadratikus ortogonális faktortervnek megfelelően választottuk meg, ami lehetővé tette a paraméterek független becslését. A kísérlet értékelése során 3 ismeretlenes teljes másodfokú polinomot kaptunk. Ebből Di Géria modellje alapján az optimális tápanyag-utánpótlás megtervezhető. Bevezetés A növénytáplálás szakirodalmából jól ismert, hogy a növényeknél egyes tápelemek módosíthatják, elősegíthetik, vagy gátolhatják más tápelemek felvételét és hasznosulását (Bergmann és Neubert, 1976). Tipikus példa erre a 161
2 kálium, kalcium és magnézium egymásra gyakorolt hatása (Loch, 2000) melyet általában és többnyire csak kvalitatív módon ítélnek meg. A jelenség tanulmányozása, a mérhető paraméterek ok-okozati összefüggéseinek kvantitatív feltárása csak akkor lehetséges korrekt módon, ha a vizsgálandó tényezők hatását és kölcsönhatását egy kísérletben vizsgáljuk. Megoldásként Box és Wilson (1951) kísérlettervezési módszere kínálkozik, akik eredetileg a vegyipari folyamatok vizsgálatára dolgozták ki az eljárást. Ennek az a lényege, hogy a tényezők szigorúan meghatározott rend szerinti együttes változtatásával lehetőség nyílik a paraméterek független becslésére, és egyben a kezeléskombinációk számának jelentős csökkentésére. A módszer mezőgazdasági alkalmazhatóságát Biczók és munkatársai elemezték (Biczók & al., 1994). Mezőgazdasági kísérletek már ezt megelőzően is folytak (Loch & al., 1987a; Loch & al., 1987b). Tenyészedényekben szálkásperje (Loch & al., 1993) angolperje (Vágó & al., 1996), őszi búza (Loch, 1990; Loch & al., 1992a; Loch & al., 1992b; Győri & al., 1996; Loch & al., 1996; Vágó & al., 2011), lucerna, cékla és zeller (Vágó, 1994) jelzőnövénnyel állítottak be kísérleteket. Ezekben különböző tápelemek (N, P, K, Mg, B) illetve toxikus elemek (Cr, Ni) hatását tanulmányozták egymással, illetve meszezéssel és vízellátással kombinálva (Vágó & al., 2008). A tenyényedény-kísérletek kedvező tapasztalatai alapján a módszert szabadföldi kísérletekben is eredményesen alkalmazták. Az értelmezést és az értelmezés során felmerülő problémákat egy álmosdi talajon végzett kálium, kalcium és magnézium ellátás hatáskísérlet (Loch & al., 2005) eredményének elemzésén keresztül mutatjuk be. Anyag és módszer Box és Wilson (1951) agrárkutatási célokra adaptált kísérlettervezési módszere alapján savanyú, magnéziumszegény homoktalajon K-Ca-Mg tenyészedényes kísérletet állítottunk be. 162
3 1. táblázat A vizsgált talaj jellemzői Termőhely ph KCl K A Hu % Mg-CaCl 2 [mg/kg] Álmosd 4,5 26 0,4 25 Jelzőnövényként szálkásperjét (Lolium multiflorum L.) használtunk. A kísérletet edényenként 2,5 kg légszáraz talajjal állítottuk be. A nitrogén, illetve foszfor ellátás valamennyi kezelésben egységes volt (250 mg N, 250 mg P/edény). A termett füvet háromhetenként vágtuk, az egyes vágások után további 100 mg N- t adtunk az alapkezelés kiegészítésére. A növényeket naponta öntöztük, a vízellátottságot a talaj maximális vízkapacitásának 75 %-ára egészítettük ki tömegmérés alapján. A kálium-, kalcium- és magnéziumkezeléseket a választott modellnek megfelelő másodrendű, ortogonális, teljes faktorterv szerint állítottuk be. A tervben minden változó öt szinten szerepelt: K = mg/kg, Ca = mg/kg, Mg = mg/kg. Eredmények A kísérlet értékelése során az összes fűhozam alakulását az alábbi egyenlet írják le a vizsgált tényezők normált alakjainak függvényében: Y = 21,02 + 1,29*K + 0,59*Ca + 0,77*Mg + 0,06*Ca*K 0,24*Mg*K 0,02*Mg*Ca 0,31*K 2 0,30*Ca 2 + 0,14*Mg 2 Az 1. ábrán a kezeléshatásokat görbeseregekkel síkban és a részfelületek térbeli megjelenítésével szemléltetjük. 163
4 1. ábra. A K-Ca-Mg ellátás hatása a fűhozamra, síkban és térben ábrázolva (Álmosd) Mitscherlich (1909) és di Gléria (1959) modelljeiből egyaránt az következik, hogy a hatásfüggvények maximummal rendelkeznek és alulról konvex lefutásúak. Másodfokú polinomok esetén ennek szükséges feltétele, hogy az adott tényezőre vonatkozó másodfokú tag előjele negatív legyen. Ez a feltétel esetünkben a Mg tényezőre nem teljesül. Ez a következő okokkal 164
5 magyarázható. Az egyik ok mérési hibából eredhet, a másik abból, hogy az adott tényező nem közvetlenül a kijuttatott adag arányában fejti ki a hatását. Erre mutat példát Edmades (2004) 2. ábra. 2 ábra. A műtrágya-mg adag és a felvehető talaj-mg összefüggése (Edmades (2004) Az ábrán látható, hogy a felvehető Mg a műtrágyaadag függvényében növekvő meredekségű. Ez magyarázhatja azt, hogy a termés növekedése is hasonló tendenciájú. Ezért a Mg esetében a maximális termést adó műtrágyaadag ebből a kísérletből nem határozható meg. A másik két tényező (K, Ca) hatásának és kölcsönhatásának értékelését ezért konstans (Mg = 50 mg/kg) mellett értékeltük. Ezt az értékét az előbbi összefüggésbe behelyettesítve a változók eredeti értékeire vonatkoztatva a következő összefüggést kapjuk: Y = 17,26 + 0,0118*K + 0,00319*Ca + 0, *Ca*K 0, *K 2 0, *Ca 2 Az összefüggés szintvonalas ábrázolásán (3. ábra) az ellipszisek jobb és bal oldalán az adott szintvonalra jellemző növényi produkció értéke látszik. 165
6 3. ábra: A szárazanyag hozamok szintvonalas görbéi a K és a Ca adag függvényében Az ábráról is leolvasható, ami a modellből számítható, hogy a szálkásperje maximális szárazanyag-hozamát 639 mg kg -1 K adag és 1110 mg kg -1 Ca adag kombinációja mellett nyerhetjük. A koordinátatengelyek negatív tartományában a 0 hozamhoz tartozó külső görbe metszéspontokhoz tartozó adagok a talaj felvehető K-, illetve Ca-készletére jellemzőek. Pozitív tartományban a maximális produkciót eredményező értéket meghaladó K és Ca adagok esetén ezek fokozódó toxicitását mutatja. Irodalomjegyzék BERGMANN, W. NEUBERT, P. (1976): Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. Gustav Fischer Verlag, Jena. BICZÓK GY. TOLNER L. SIMÁN GY. (1994): Method for the determination of multivariate response functions. Bull. of the Univ. of Agric. Sci Gödöllő BOX, G. E. P. WILSON, K. B. (1951): On the experimental attainment of optimum condition. Journal of the Royal Statistical Society. Ser. B. 1. DI GLERIA J. (1959): Agricultural chemistry. Akadémia Kiadó Budapest. 166
7 EDMADES D.C. (2004): The magnesium requirements of pastures in New Zealand: A review. New Zealand Journal of Agricultural Research, GYŐRI Z. RUZSÁNYI L. JÁSZBERÉNYI I. VÁGÓ I. LOCH J. (1996): The effect of N and P application on the Mn, Cu and Zn content of the winter wheat. VIII. Int. Symposium CIEC Fertilizers and Environment Salamanca Sept Rodriguez-Barrueco (ed.). Fertilizer and Environment, Kluwer Academic Publisher. LOCH J. (2000): A hazai talajok magnézium-ellátottságának jellemzése és a magnézium trágyázás. Akadémiai doktori értekezés, Debrecen. LOCH J. GYŐRI Z. VÁGÓ I. (1993): Examining the Cr uptake of italian ryegrass from inorganic compounds and sewage-sludge in pot experiments. The Science of Total Environment, Suppl. I Elsevier Sci. Publ., Amsterdam. LOCH J. JÁSZBERÉNYI I. VÁGÓ I. (1992a): Az NPK trágyázás hatása az őszi búza magnéziumfelvételére. 4. Magyar Magnézium Szimpózium, Balatonszéplak, június LOCH J. JÁSZBERÉNYI I. VÁGÓ I. (1992b): The effect of NPK application on the magnesium uptake of winter wheat. Magnesium Research, Vol.5. Abstr LOCH J. KISS SZ. BICZÓK GY. TOLNER L. VÁGÓ I. (1987a): A N-, P-, K-, Ca-, Mg- és a vízellátás együttes hatása csernozjomon és homokon. I. Termésadatok. NEVIKI Konferencia, Keszthely. A mezőgazdaság kemizálása I LOCH J. KISS SZ. VÁGÓ I. (1996): Determining optimal nutrient doses in multifactorial experiments. IX. International Colloquium for the Optimization of Plant Nutrition September, Prague
8 LOCH J. KISS SZ. VÁGÓ I. BICZÓK GY. TOLNER L. (1987b): A N-, P-, K-, Ca-, Mg- és a vízellátás együttes hatása csernozjomon és savanyú homokon. II. Növények tápelemtartalma. NEVIKI Konferencia, Keszthely. A mezőgazdaság kemizálása I LOCH J. VÁGÓ I. TOLNER L. KISS SZ. (2005): Kálium, kalcium és magnézium ellátás hatásának és kölcsönhatásának vizsgálata tenyészedénykísérletekben. (Study of the effects and interactions of potassium, calcium and magnesium supply in pot experiments.) VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, július 5-6., Budapest MITSCHERLICH, E. A. 19O9. Das Gesetz des Minimums und das Gesetz des abnehmenden Bodenertrages. Landw. Jb. 38: VÁGÓ I. (1994): A talajok bórtartalmának és a növények bórfelvételének vizsgálata. Kandidátusi értekezés, Debrecen. VÁGÓ I. GYŐRI Z. LOCH J. (1996): Comparison of chromium and nickel uptake of plant living in different soils. Fresenius Journal of Analytical Chemistry, VÁGÓ I. LOCH J. BALLÁNÉ KOVÁCS A. TOLNER L. (2011): Tápelem interakciók vizsgálata őszi búza jelzőnövénnyel, tenyészedénykísérletekben. (.) IX. Magyar Biometriai, Biomatematikai és Bioinformatikai Konferencia, július 1., Budapest, Előadás és poszterkivonatok 73. VÁGÓ I. TOLNER L. LOCH J. (2008): Ortogonális faktortervezési és kiértékelési módszer alkalmazása növények nikkelfelvételének tanulmányozására, tenyészedény-kísérletben. VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, július 1-2., Budapest 168
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenMikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben
JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenÚjabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenOTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS
OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok
RészletesebbenCink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére
Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére Kremper Rita. 1 - Zsigrai György 2 - Loch Jakab 1 1. Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma,
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenA TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA
A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.
RészletesebbenEgy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata
Bojtor Csaba 1 Tóth Brigitta 2,3 Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Plant physiological examination of manganese mine btoth@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
RészletesebbenKészitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.
Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség
RészletesebbenA talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.
A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor
RészletesebbenVÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebben1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila
1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila Bevezetés... 1 A kutatás hipotézise... 2 A kutatás célja... 2 Az alkalmazott mikroorganizmusok... 3 Kísérleti
RészletesebbenA RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenBúzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére
Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Készítette: Farkas Éva Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 A búzaszalma A búza (Triticum)
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenA KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE
Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenFenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -
Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor PE-GK Környezetgazdálkodási agrármérnök szak 2013 Kvassay Jenő Terv Egyszerű
RészletesebbenMŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE Jakab Anita Témavezető: Dr. habil. Kátai János egyetemi tanár DEBRECENI
RészletesebbenTalajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során
Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során Készítette: Kövi Réka Környezettan hallgató Bevezetés Magyarország erdőtalajainak közel 60 %-a savanyú
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
Részletesebbena NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar Agrármûszerközpont (4032 Debrecen, Böszörményi
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenHatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: 02.5/10351-2//2010 Tárgy HUMINIT NPK-DUDARIT NPK
RészletesebbenGabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:
RészletesebbenAz algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) 2 327 344 Az algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben 1 CSATHÓ Péter,
RészletesebbenFenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -
Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor Ábrahámhegyi Fürdőegyesület - Sekély vizű tó, nagymértékű beépítettség,
RészletesebbenIvóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel
Szent István Egyetem Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Doktori (PhD) értekezés tézisei Gergely Surd Budapest 2001 ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Magyarország egyes területein jelentős gondot okoz az arzénnal
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 3. A talaj- és növényvizsgálatok kalibrálása 3.1. A talaj- és növényvizsgálatoknál alkalmazott
RészletesebbenKS-306.60-WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő.
K Á L M Á N S Y S T E M K F T H - 1 1 2 5 B U D A P E S T, T R E N C S É N I U 1 6 E-mail : cskalman@kalmankfkiparkhu TELEFON / FAX : 00 36 1 3922260 KS-30660-WI MIKROPROCESSZOR VEZÉRLÉSŰ, FOLYAMATOS ÜZEMŰ,
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenA Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai
A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenNövénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Biológiai alapok A lucerna termőhely igénye Termesztéstechnológiája
RészletesebbenNANO-ÉS NAGYSZEMCSÉS CINK- OXID HATÁSAINAK VIZSGÁLATA TALAJLAKÓSZERVEZETEKEN
NANO-ÉS NAGYSZEMCSÉS CINK- OXID HATÁSAINAK VIZSGÁLATA TALAJLAKÓSZERVEZETEKEN 1 Seres Anikó, 1 Hrács Krisztina, 1 Kiss Lola Virág, 2 Posta Katalin, 1 Nagy Péter 1 SZIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék,
RészletesebbenTÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSI SZINTEK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK LEHETİSÉGE AZ İSZI BÚZÁBAN (TRITICUM AESTIVUM L.) SPEKTRÁLIS VIZSGÁLATOK ALAPJÁN.
TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSI SZINTEK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK LEHETİSÉGE AZ İSZI BÚZÁBAN (TRITICUM AESTIVUM L.) SPEKTRÁLIS VIZSGÁLATOK ALAPJÁN SZALAY D. KORNÉL 1, 3, TARNAWA ÁKOS 2, BALLA ISTVÁN 2, TOLNER IMRE T. 3 ÉS
RészletesebbenDr. Köhler Mihály előadása
Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj
RészletesebbenPublikációk. Magyar nyelven megjelent közlemények
Publikációk Magyar nyelven megjelent közlemények Bakóczy M. Szakál P. Schmidt R. (2002): Mikroelem-tartalmú hulladékok mikroelemtartalmának zeolittal történı kinyerése és annak felhasználása növénytáplálási
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ZÖLDSÉGPALÁNTÁK NEVELÉSÉRE ALKALMAS FÖLDKEVERÉKEK LEGFONTOSABB FIZIKAI TULAJDONSÁGAI. Doktori értekezés tézisei
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ZÖLDSÉGPALÁNTÁK NEVELÉSÉRE ALKALMAS FÖLDKEVERÉKEK LEGFONTOSABB FIZIKAI TULAJDONSÁGAI Doktori értekezés tézisei Kappel Noémi Témavezetı: Dr. Terbe István egyetemi tanár Készült
RészletesebbenMűtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 3 4 359 374 Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére KÁDÁR IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés, irodalmi áttekintés Előző
RészletesebbenA trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ
RészletesebbenGramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.
K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek
RészletesebbenLáncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983
Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Cserni Imre 1 Környezettudományi Csoport, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenAZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen
AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A gabonafélék elsősorban az őszi búza kiemelkedő jelentőségűek
RészletesebbenMezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság
Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Mőszaki-technológiai Laboratórium 1095 Budapest, Mester u. 81. ; 1144 Budapest, Remény u. 42. (+36)-1-383-1190, (+36)-1-468-3757;
Részletesebben2. Bevezetés. 1. Összefoglalás
Nagy Attila 1 Zanathy Gábor 2 Ladányi Márta 3 A fürtfelezés hatása a fürtfonnyadásra eltérő ökológiai adottságú ültetvényekben Impact of cluster tipping on berry shrivel in vineyards with diverse ecological
RészletesebbenAZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI
Miskolci Egyetem,Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 315-324. AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Virág Margit okl.geológusmérnök, vízkészletgazdálkodási-
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenA gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában
Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával
RészletesebbenTÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS
TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )
RészletesebbenA MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár
RészletesebbenMezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság
Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Mőszaki-technológiai Laboratórium 095 Budapest, Mester u. 8. ; 44 Budapest, Remény u. 42. (+6)--8-90, (+6)--468-757;
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenKÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE
KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Könyvek: 1. LOCH J. - NOSTICZIUS Á.: Alkalmazott kémia. Mezőgazdasági Kiadó Budapest. Az agrárfelsőoktatási intézményekben engedélyezett egységes tankönyv. 1983. 2. LOCH J. - NOSTICZIUS
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója
Részletesebben3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához
3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó
RészletesebbenOTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)
OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában
RészletesebbenA nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae)
Rövid közlemény ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89(1): 67 71. A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae) SOMOGYI ZOLTÁN ¹, BAKONYI
RészletesebbenPannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására Sándor Zsolt Témavezetı: Dr. Kátai János DEBRECENI EGYETEM Hankóczy Jenı Növénytermesztési-,
RészletesebbenAz EK műtrágyák az Európai Unió tagállamai között, külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágyák.
Az Európai Parlament és Tanács 2003/2003 (október 13.) műtrágyákról szóló rendelete, a rendelet előírásait kielégítő műtrágyák esetében, engedélyezi az EK jelölés használatát. Az EK műtrágyák az Európai
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára
RészletesebbenIn-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis
In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis MOKKA Konferencia, 2007.június 15. Sarkadi Adrienn Hordozható röntgenspektrométer környezetvédelmi alkalmazásokra Nehézfémek talajban
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenA sugárszennyezett területek újrahasználhatósága
SUGÁRZÁSOK 5.1 A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága Tárgyszavak: radioaktív szennyezés; cézium-137; stroncium-90; élelmiszer. Nem természetes eredetű, nagy területekre kiterjedő, átfogó és
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenDr. habil. SÁRDI Katalin egyetemi tanár
1 Dr. habil. SÁRDI Katalin egyetemi tanár Tudományos közlemények 1. Nemzetközi folyóiratban idegen nyelven megjelent közlemények 1. Borka, Gy. - Sárdi, K. (1978) Emisszionnoje gyejsztvie szazsi i dvuokiszi
RészletesebbenA solti kísérleti terület talajvizsgálati eredményei. Vizsgálat típusa: Bővített talajvizsgálat (H2) P 2 O 5 K 2 O Na Mg NO 2- NO 3 - N
1.sz. táblázat ph KCl KA Só % A solti kísérleti terület talajvizsgálati eredményei. Vizsgálat típusa: Bővített talajvizsgálat (H2) Humusz % CaCO 3 % P 2 O 5 K 2 O Na Mg NO 2- NO 3 - N mg/kg SO 4 Cu Mn
RészletesebbenKS - 303.150.10 HORDOZHATÓ KIVITEL
KS - 303.150.10 24 ÓRÁS, FOLYAMATOS ÜZEMŰ NAGYTÉRFOGATÁRAMÚ AEROSZOL, SZÁLLÓPOR MINTAVEVŐ KÉSZÜLÉK IMMISSZIÓS, MUNKAHELYI ÉS HÁTTÉRSZENNYEZETTSÉGI VIZSGÁLATOKRA HORDOZHATÓ KIVITEL 1. Rendeltetés A KS-303.150.10
RészletesebbenC,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?
Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább
RészletesebbenKutató Intézet a Közép-Tisza mentén
Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén A Karcagi Kutató Intézet a Közép-Tisza mente nehéz mechanikai összetételű talajain való gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Az 1947-ben alapított Karcagi
Részletesebben2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai
Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Nehézfém szennyezések forrásai és ezek környezeti hatásai Szennyezések I. Térben és időben elkülöníthetők: 1) felszíni lefolyás során a szennyezőanyagok
RészletesebbenGyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények. Mágori Tibor
Gyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények Mágori Tibor A komplex tápanyagellátás alapja Liebig hordója Liebig törvény: A tápelemeket a növények mindig a legkisebb mennyiségben jelenlévő tápelem
RészletesebbenTápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon
Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök (3. 19. o.) Tápoldat növényi tápanyagok vizes oldata Tápoldatozás tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatása; mikroöntözéssel fertilisation irrigation
RészletesebbenA biológiai anyagok vízkötési potenciálja meghatározásának elméleti és kísérleti háttere
A biológiai anyagok vízkötési potenciálja meghatározásának elméleti és kísérleti háttere Kovács Attila József Neményi Miklós Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenBÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY (Rövidített
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
Részletesebben